A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, életmódja, szaporodása

A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, életmódja, szaporodása

A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, jellemzői



Megjelenés:

  • Méret: Testhossza 75–90 cm, szárnyfesztávolsága 190–220 cm.
  • Súly: 3–6,7 kg.
  • Szín: Tollazata barna, a tollak vége szürkés. A fiatalok farka fehér, sötét végszalaggal, szárnyukon is van kevés fehér szín. A kifejlett madarak fején és tarkóján aranybarna foltok találhatók.
  • Csőr és karmok: Erős, kampós csőr és hosszú, éles karmok.
  • Lábak: Vastag, tollatlan lábak.

Jellemzők:

  • Repülés: Kifeszített szárnyakon kering, és tekintélyes magasságra képes felemelkedni.
  • Élettartam: Szabadban 15-20 év, fogságban akár 46 év is lehet.
  • Élőhely: Hegyvidékek, sziklás területek.
  • Táplálkozás: Ragadozó, kisebb emlősökre és madarakra vadászik.
  • Költés: Fészkét sziklafalakon vagy hegycsúcsokon építi.
  • Védettség: Számos országban védett faj.

Érdekességek:

  • A szirti sas a legnagyobb termetű ragadozó madár Magyarországon.
  • A sasok kiváló látással és hallással rendelkeznek.
  • A szirti sasok egyedülálló vadásztechnikával ejtik el zsákmányukat: a levegőből lecsapva megragadják a karmaikkal.
  • A szirti sasok monogámok, és egy életen át tartó párkapcsolatot alkotnak.
A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, életmódja, szaporodása
A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, életmódja, szaporodása



A szirti sas (Aquila chrysaetos) elterjedése, előfordulása

Élőhely:

A szirti sas a hegyvidékeket és sziklás területeket kedveli. Élőhelyei a következők:

  • Hegyek és sziklafalak
  • Nyílt területek, mint mezők és legelők
  • Erdők, de csak nyíltabb, kevésbé sűrű erdők
  • Víztestek közelében is gyakran előfordul

Elterjedés:

A szirti sas Eurázsia, Észak-Amerika és Észak-Afrika területén honos. Elterjedési területe a következőket foglalja magában:

  • Európa: Szinte az egész kontinensen megtalálható, kivéve a Brit-szigeteket, Írországot, Belgiumot, Hollandiát és Dániát.
  • Ázsia: Közép-Ázsia, Délkelet-Ázsia és Kelet-Ázsia hegyvidéki területein él.
  • Észak-Amerika: Alaszka, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok nyugati része.
  • Észak-Afrika: Marokkó, Algéria, Tunisz és Egyiptom.

Magyarországon:

Magyarországon a szirti sas fokozottan védett faj. Rendszeresen költ 1-3 pár az Északi-középhegységben, de télen olykor a Hortobágyon is megfigyelhető.

Veszélyeztető tényezők:

A szirti sas élőhelyének elvesztése, az ólommérgezés és az illegális vadászat a legfőbb veszélyeztető tényezők.

Védelmi intézkedések:

A szirti sas védelme érdekében számos intézkedést foganatosítanak, többek között:

  • Élőhelyvédelmi programok
  • Mesterséges fészekodúk kihelyezése
  • Ólommentes lőszer használata a vadászatban
  • Tájékoztató kampányok
A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, életmódja, szaporodása
A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, életmódja, szaporodása



Rendszertani besorolása

szirti sas (Aquila chrysaetos) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Egyéb neve: kőszáli sas.

A szirti sas Albánia és Skócia nemzeti madara.

Ismertebb alfajai

  • eurázsiai szirti sas (Aquila chrysaetos chrysaetos) – Európa, az Ibériai-félsziget és Nyugat-Szibéria kivételével
  • déli szirti sas (Aquila chrysaetos homeyeri) – Ibériai-félsziget, Észak-Afrika, Kis-Ázsia, Kaukázus, Arab-félszigettől Iránig; valamivel kisebb és sötétebb, mint az előző alfaj
  • szibériai szirti sas (Aquila chrysaetos daphanea) – Irán nyugati részétől Afganisztánon, Pakisztánon, Észak-Indián és Nepálon keresztül Közép- és Nyugat-Kínáig és Mongóliáig; a legnagyobb alfaj, sötétebb
  • japán szirti sas (Aquila chrysaetos japonica) – Japán és Korea; sötét színű és a legkisebb alfaj
  • kanadai szirti sas avagy arany szirti sas (Aquila chrysaetos canadensis) – Észak-Amerika, a legsötétebb alfaj

A szirti sas (Aquila chrysaetos) életmódja

Táplálkozás:

A szirti sas ragadozó, főként kisebb emlősökre és madarakra vadászik. Vadászterülete 520 km2 is lehet. Gyakran kering kifeszített szárnyakon, és tekintélyes magasságra felemelkedik, ahonnan kiszúrja zsákmányát. A szirti sas nem válogatós, a zsákmányát tekintve opportunista, sőt, jelentős mértékben dögevő is.

Vadásztechnika:

A szirti sas vadásztechnikája lenyűgöző. A levegőből lecsapva megragadja karmaival a zsákmányt. A karmai rendkívül erősek, és akár egy nyulat is képesek megölni.

Szaporodás:

A szirti sasok monogámok, és egy életen át tartó párkapcsolatot alkotnak. Fészküket sziklafalakon vagy hegycsúcsokon építik. A fészek anyaga általában faágakból és egyéb növényi anyagokból áll. A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 45-50 napig kotlik. A fiókák 60-70 napos korukban repülnek ki.

Társas élet:

A szirti sasok magányosan vagy párban élnek. A fiatal madarak elhagyják a szülői fészket, és kóborolni kezdenek.

Érdekességek:

  • A szirti sas a legnagyobb termetű ragadozó madár Magyarországon.
  • A sasok kiváló látással és hallással rendelkeznek.
  • A szirti sasok egyedülálló vadásztechnikával ejtik el zsákmányukat: a levegőből lecsapva megragadják a karmaikkal.
  • A szirti sasok monogámok, és egy életen át tartó párkapcsolatot alkotnak.
A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, életmódja, szaporodása
A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, életmódja, szaporodása



A szirti sas (Aquila chrysaetos) táplálkozása

A szirti sas ragadozó madár, táplálékát vadászattal szerzi be. Vadászterülete hatalmas, akár 520 km² is lehet.

Zsákmányállatok:

  • Kisebb emlősök: hörcsögök, nyulak, mókusok, ürgék, patkányok, egerek
  • Madarak: varjak, galambok, fácánok, foglyok, rétisasok
  • Dög: elhullott vadak, tetemek

Vadásztechnika:

A szirti sas két fő vadásztechnikát alkalmaz:

  • Keringés: A sas a levegőbe emelkedik, és kifeszített szárnyakon kering, amíg kiszúrja a zsákmányát. Ezután lecsap a zsákmányra, és karmaival megragadja.
  • Lesből vadászat: A sas egy magaslaton ül, és onnan figyeli a zsákmányát. Amikor a zsákmány elég közel van, a sas lecsap rá.

Étrend:

A szirti sas nem válogatós, a zsákmányát tekintve opportunista. Táplálékának összetétele az élőhelytől és a zsákmányállatok elérhetőségétől függően változik. Jelentős mértékben dögevő is, azaz nem veti meg az elhullott vadakat sem.

Érdekességek:

  • A szirti sas karmai rendkívül erősek, akár egy nyulat is képesek megölni.
  • A szirti sas naponta 0,5-1 kg táplálékot fogyaszt.
A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, életmódja, szaporodása
A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, életmódja, szaporodása



Fészkelőhelye, szaporodása

Fészkelőhely:

A szirti sasok sziklafalakon, hegycsúcsokon, ritkább esetben magas fákon építik fészküket. A fészek anyaga gallyakból, ágakból és egyéb növényi anyagokból áll. A fészek mérete hatalmas lehet, akár 2 méter átmérőjű és 1 méter magas is.

Szaporodás:

A szirti sasok monogámok, azaz egy életen át tartó párkapcsolatban élnek. A tojó 1-3 tojást rak, melyeken 43-45 napig kotlik. A fiókák 65-70 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Fiókanevelés:

A fiókákat mindkét szülő gondozza. A szülők táplálják a fiókákat, és megvédik őket a ragadozóktól. A fiókák 6-8 hónapos korukban válnak önállóvá.

Érdekességek:

  • A szirti sasok fészküket akár 50 éven át is használhatják.
  • A szirti sasok fiókái a tojásból való kikelést követően 7-10 napig vakok és tehetetlenek.



A szirti sas (Aquila chrysaetos) ismertebb betegségei

Paraziták:

  • Külső élősködők: atkák, tetvek, bolhák
  • Belső élősködők: fonálférgek, galandférgek

Baktériumos fertőzések:

  • Szalmonella
  • Tuberkulózis
  • Botulizmus

Vírusos fertőzések:

  • Madárinfluenza
  • Newcastle-kór
  • Marek-kór

Gombás fertőzések:

  • Aspergillosis

Környezeti hatások:

  • Ólommérgezés
  • Mérgezés növényvédő szerekkel
  • Sérülések áramütés, vadászat, ütközés következtében

Egyéb:

  • Daganatos megbetegedések
  • Táplálkozási zavarok

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes, és a szirti sasok más betegségeket is kaphatnak.

A szirti sasok betegségeinek megelőzése érdekében:

  • Fontos a fészkelőhelyek védelme.
  • A vadászat során ólommentes lőszert kell használni.
  • A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek mennyiségét minimalizálni kell.
  • A sérült vagy beteg madarakat be kell fogni és rehabilitálni kell.



A szirti sas (Aquila chrysaetos) lehetséges ellenfelei és ellenségei

Természetes ellenségek:

  • Ragadozó madarak: barna sas, rétisas, uhu
  • Ragadozó emlősök: farkas, róka, medve
  • Kisebb ragadozók: menyét, nyest

Ember által okozott veszélyek:

  • Élőhely elvesztése: erdők kivágása, sziklafalak robbantása
  • Mérgezés: ólommérgezés a vadászat során, növényvédő szerek
  • Vadászat: illegális vadászat
  • Ütközés: áramvezetékekkel, épületekkel

Versengők:

  • Más ragadozó madarak: barna sas, rétisas
  • Dögöt fogyasztó emlősök: róka, hiúz

A szirti sasok sikeresen alkalmazkodtak a természetes ellenségeikhez, de az ember által okozott veszélyek komoly fenyegetést jelentenek a fajra nézve.

A szirti sasok védelme érdekében:

  • Fontos a fészkelőhelyek védelme.
  • A vadászat során ólommentes lőszert kell használni.
  • A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek mennyiségét minimalizálni kell.
  • A sérült vagy beteg madarakat be kell fogni és rehabilitálni kell.



A szirti sas (Aquila chrysaetos) védettsége és természetvédelmi helyzete

Védettség:

A szirti sas Magyarországon fokozottan védett faj. Eszmei értéke 500 000 Ft.

Természetvédelmi helyzet:

A szirti sas globálisan nem veszélyeztetett faj, de a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján „potenciálisan veszélyeztetett” kategóriában szerepel.

A szirti sas populációit a következők veszélyeztetik:

  • Élőhely elvesztése: erdők kivágása, sziklafalak robbantása
  • Mérgezés: ólommérgezés a vadászat során, növényvédő szerek
  • Vadászat: illegális vadászat
  • Ütközés: áramvezetékekkel, épületekkel

A szirti sasok védelme érdekében:

  • Fontos a fészkelőhelyek védelme.
  • A vadászat során ólommentes lőszert kell használni.
  • A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek mennyiségét minimalizálni kell.
  • A sérült vagy beteg madarakat be kell fogni és rehabilitálni kell.

A szirti sasok védelmét a következő jogszabályok is segítik:



A szirti sas (Aquila chrysaetos) hangja

A szirti sas hangja jellegzetes és lenyűgöző. A hangja erőteljes, éles és messze hangzó. A hangjelzések fontos szerepet játszanak a szirti sasok kommunikációjában, és a faj társas életének fontos részét képezik.

Hangjának jellegzetességei:

  • Erőteljes, éles hang
  • Messze hangzó
  • Különböző hangszínek és hangok
  • A kontextustól függően változik

Hangkeltés mechanizmusa:

A szirti sasok hangja a syrinx nevű hangszervből származik, amely a légcsőben található. A syrinx két membránból áll, amelyek rezegnek a levegő áramlására, és így hangot hoznak létre.

Hangszínek és jelentésük:

A szirti sasok hangszínei változatosak, és a hangszín alapján következtethetünk a hang jelentésére. A leggyakoribb hangszínek a következők:

  • Sipogás: Ez a leggyakoribb hang, és a szirti sasok sokféle kontextusban használják. Használják a fiókák a szülők hívására, a felnőttek pedig a területük jelzésére, a párjuk csalogatására és a zsákmány megjelölésére.
  • Károgás: Ez a hang agresszívabb, és a szirti sasok riasztásként használják, ha fenyegetve érzik magukat.
  • Fütyülés: Ez a hang a párzási időszakban jellemző, és a hímek a tojók csalogatására használják.
  • Cirpelés: Ez a hang a fiókák kommunikációjára jellemző, és a szülők figyelmének felkeltésére használják.

Hangok és kontextus:

A szirti sasok hangja a kontextustól függően változik. A következőkben néhány példát mutatunk be a hangok és a kontextus közötti kapcsolatra:

  • Fiókák: A fiókák sipognak, hogy a szülők táplálják őket.
  • Felnőttek: A felnőttek sipognak, hogy jelezzék a területüket, csalogassák a párjukat, és megjelöljék a zsákmányt.
  • Párzás: A hímek fütyülnek, hogy csalogassák a tojókat.
  • Veszély: A szirti sasok kárognak, ha fenyegetve érzik magukat.

Hangok változása:

A szirti sasok hangjai az életkorral változnak. A fiókák hangja magasabb hangszínű, mint a felnőtteké. A felnőttek hangjai mélyebbek és erősebbek.

A szirti sasok hangja lenyűgöző és összetett. A hangok fontos szerepet játszanak a faj kommunikációjában, és a társas életük fontos részét képezik.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/MMEJYLOPDO



Érdekességek a szirti sasról (Aquila chrysaetos):

  • A szirti sas a legnagyobb termetű ragadozó madár Magyarországon. A szárnyfesztávolsága elérheti a 2,2 métert, a súlya pedig akár 6,5 kg is lehet.
  • A szirti sasok rendkívül éles látással rendelkeznek. A látásuk 8-szor jobb, mint az emberé.
  • A szirti sasok monogámok, azaz egy életen át tartó párkapcsolatban élnek.
  • A szirti sasok fészküket akár 50 éven át is használhatják.
  • A szirti sasok akár 30 évig is élhetnek a vadonban.
  • A szirti sasok a legmagasabbra repülő madarak közé tartoznak. Ismertek olyan esetek, amikor 7000 méteres magasságban is észlelték őket.
  • A szirti sasok rendkívül erősek. A karmaikkal akár egy nyulat is megölhetnek.
  • A szirti sasok a legnagyobb területen vadászó madarak közé tartoznak. A vadászterületük akár 520 km² is lehet.
  • A szirti sasok a leggyorsabban repülő madarak közé tartoznak. A zuhanórepülésük sebessége elérheti a 320 km/h-t is.
  • A szirti sasok a legmagasabbra fészkelő madarak közé tartoznak. Fészküket akár 2000 méteres magasságban is megépíthetik.

A szirti sas Magyarország egyik legszebb és leghatalmasabb madara. Fontos, hogy mindent megtegyünk a faj védelme érdekében.

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate

A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.