A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, életmódja, szaporodása

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, életmódja, szaporodása

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, jellemzői

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) egy kis csérfaj, karcsú testtel és hosszú, hegyes szárnyakkal. Testhossza 20-24 cm, szárnyfesztávolsága 50-56 cm, súlya 60-80 g. Háta szürke, szárnyai fehérek, fekete csúcsokkal. Feje, nyaka és begye fekete, hasa fehér. Vöröses lába és fekete csőre van.



A fehérszárnyú szerkő vízi madár, tavakon, folyókon, mocsarakon és víztározókon él. Táplálékát főként vízben élő rovarok, kétéltűek és kis halak alkotják. Röptében kapja el zsákmányát, a víz felszínéről merítve.

A fehérszárnyú szerkő kolóniákban költ. Fészkét nádszálakból és vízi növényekből építi a vízparton vagy a vízben úszó növényzeten. A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik. A fiókák 30-35 napos korukban repülnek ki.

A fehérszárnyú szerkő várható élettartama 5-10 év.

A fehérszárnyú szerkő vonuló madár, telelni Afrikába vándorol.

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, életmódja, szaporodása
A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, életmódja, szaporodása



A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) elterjedése, előfordulása

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) eurázsiai elterjedésű madárfaj. Költőterülete Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjedő sztyepp zóna, Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is előfordul. Telelni Közép-Afrikába, Dél-Ázsiába és Ausztráliába vonul.

Magyarországon áprilistól szeptemberig fordul elő. Rendszeresen, de erősen ingadozó számban költ a Tisza-tó és a Hortobágy térségében, kisebb számban a Duna-Dráva Nemzeti Park területén is.

A fehérszárnyú szerkő vízi madár, tavakon, folyókon, mocsarakon és víztározókon él. Sekély vízben úszva keresi táplálékát, melyet főként vízben élő rovarok, kétéltűek és kis halak alkotnak.

A fehérszárnyú szerkő kolóniákban költ. Fészkét nádszálakból és vízi növényekből építi a vízparton vagy a vízben úszó növényzeten. A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik. A fiókák 30-35 napos korukban repülnek ki.

A fehérszárnyú szerkő fokozottan védett madárfaj Magyarországon.

Élőhely:

  • Tavak
  • Folyók
  • Mocsarak
  • Víztározók
  • Sekély vízű, náddal benőtt területek

Előfordulás:

  • Eurázsia
  • Közép-Európa
  • Közép-Ázsia
  • Dél-Európa
  • Észak-Afrika
  • Közel-Kelet
  • Magyarország: Tisza-tó, Hortobágy, Duna-Dráva Nemzeti Park
A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, életmódja, szaporodása
A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, életmódja, szaporodása



Rendszertani besorolása

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) a madarak osztályába, azon belül a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.

Rendszertani besorolása:

  • Osztály: Madarak (Aves)
  • Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
  • Család: Csérfélék (Sternidae)
  • Nem: Szerkő (Chlidonias)
  • Faj: Fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus)

A fajnak két alfaja van:

  • Chlidonias leucopterus leucopterus (Temminck, 1815) – Ez a névadó alfaj, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos.
  • Chlidonias leucopterus minutus (Bocage, 1867) – Ez az alfaj Afrikában délebbre, Dél-Afrikáig honos.

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) életmódja

A fehérszárnyú szerkő egy kis csérfaj, karcsú testtel és hosszú, hegyes szárnyakkal. Táplálékát főként vízben élő rovarok, kétéltűek és kis halak alkotják. Röptében kapja el zsákmányát, a víz felszínéről merítve.

Táplálkozás:

  • Főként vízben élő rovarokat fogyaszt, mint pl. szitakötők, kérészek, legyek.
  • Ezen kívül kétéltűeket (pl. ebihalakat) és kis halakat is zsákmányol.
  • Táplálkozását röptében végzi, a víz felszínéről merítve zsákmányát.

Szaporodás:

  • Kolóniákban költ.
  • Fészkét nádszálakból és vízi növényekből építi a vízparton vagy a vízben úszó növényzeten.
  • A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik.
  • A fiókák 30-35 napos korukban repülnek ki.

Vonulás:

  • Vonuló madár, telelni Afrikába vándorol.
  • A tavaszi vonulás március-áprilisban, az őszi vonulás szeptember-októberben zajlik.

Egyéb:

  • A fehérszárnyú szerkő társas madár, kolóniákban él.
  • Agilis és gyors röptű madár.
  • Hangja éles, rikoltó hang.
  • Várható élettartama 5-10 év.

Fontos megjegyezni:

  • A fehérszárnyú szerkő állománya az élőhelyek pusztulása miatt veszélyeztetett.
  • Fontos a vízi élőhelyek védelme a faj megőrzése érdekében.
A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, életmódja, szaporodása
A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, életmódja, szaporodása



A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) táplálkozása

A fehérszárnyú szerkő egy kis csérfaj, karcsú testtel és hosszú, hegyes szárnyakkal. Táplálékát főként vízben élő rovarok, kétéltűek és kis halak alkotják. Röptében kapja el zsákmányát, a víz felszínéről merítve.

Tápláléka:

  • Vízben élő rovarok:
    • Szitakötők
    • Kérészek
    • Legyek
    • Bogarak
    • Vízipoloskák
  • Kétéltűek:
    • Ebihalak
    • Békaivadékok
  • Kis halak:
    • Folyami gébek
    • Kisebb pontyfajok
    • Sügérek

Táplálkozási módja:

  • A fehérszárnyú szerkő a víz felszíne felett repülve keresi zsákmányát.
  • Amikor megpillant egy zsákmányállatot, lecsap rá a vízre.
  • Csőrével meríti ki a zsákmányt a vízből.
  • A zsákmányt egészben nyeli le.

Érdekességek:

  • A fehérszárnyú szerkő naponta 50-100 gramm táplálékot fogyaszt.
  • A táplálék összetétele az évszaktól és a víztest típusától függően változik.
  • A fehérszárnyú szerkő fontos szerepet játszik a vízi rovarok populációinak szabályozásában.
A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, életmódja, szaporodása
A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, életmódja, szaporodása



Fészkelőhelye, szaporodása

A fehérszárnyú szerkő kolóniákban költő madárfaj. Fészkelőhelyéül sekély vizű, náddal benőtt tavakat, mocsarakat és folyópartokat választ. A fészek nádszálakból és vízi növényekből épül a vízparton vagy a vízben úszó növényzeten.

Fészkelőhely:

  • Sekély vizű tavak
  • Mocsara
  • Folyópartok
  • Náddal benőtt területek
  • Vízi növényzettel borított területek

Szaporodás:

  • A fehérszárnyú szerkő monogám madár, egy életre választ párt.
  • A párok nászrepüléssel udvarolnak egymásnak.
  • A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik.
  • A fiókák fészekhagyók, 30-35 napos korukban repülnek ki.

Érdekességek:

  • A fehérszárnyú szerkő fészkét gyakran más madárfajok, mint pl. a búbos vöcsök is használják.
  • A fiókák gondozása mindkét szülő feladata.
  • A fiókák hangos csicsergéssel kérik a szülőktől a táplálékot.



Ismertebb betegségei lehetnek

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) számos betegségnek lehet kitéve, melyeket vírusok, baktériumok, gombák és paraziták okozhatnak. Íme néhány a leggyakoribb betegségek közül:

Vírusos megbetegedések:

  • Baromfi pestis: Ez egy rendkívül fertőző vírusos megbetegedés, amely megöli a madarakat. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a hasmenés.
  • Madárinfluenza: Ez egy vírusos megbetegedés, amely emberekre is átterjedhet. A tünetek közé tartozik a láz, a köhögés és a légzési nehézség.

Baktériumos megbetegedések:

  • Botulizmus: Ez egy baktérium okozta mérgezés, amely bénulást okozhat a madarakban. A tünetek közé tartozik a gyengeség, a bénulás és a légzési nehézség.
  • Szalmonella: Ez egy baktérium okozta fertőzés, amely hasmenést és hányást okozhat a madarakban. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás és a letargia.

Gombás megbetegedések:

  • Aspergillosis: Ez egy gombás fertőzés, amely a légzőszerveket érinti. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a fogyás.

Paraziták:

  • Félgyek: A madártetvek a madarak vérét szívják, és gyengülést, vérszegénységet és súlycsökkenést okozhatnak.
  • Bélférgek: A bélférgek a madarak bélrendszerében élnek, és tápanyagokat szívnak el tőlük. A tünetek közé tartozik a fogyás, a hasmenés és a letargia.



Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A fehérszárnyú szerkőnek (Chlidonias leucopterus) számos lehetséges ellensége van a természetes élőhelyén. Ezek közé tartoznak:

Ragadozó madarak:

  • Sólyomfélék (pl. vándorsólyom, kerecsensólyom)
  • Bagolyfélék (pl. kuvik, macskabagoly)
  • Héjafélék (pl. barna rétihéja)

Ragadozó emlősök:

  • Róka
  • Menyét
  • Görény

Hüllők:

  • Vízi kígyók

Egyéb madarak:

  • Nagyobb termetű vízimadarak (pl. gémfélék, kormoránok)

Paraziták:

  • Félgyek
  • Bélférgek

Ember okozta veszélyek:

  • Élőhelypusztulás
  • Vadászat
  • Mérgezés

Érdekességek:

  • A fehérszárnyú szerkő kolóniákban él, ami némi védelmet nyújt a ragadozókkal szemben.
  • A madarak rikoltozással figyelmeztetik egymást a veszélyre.
  • A fiókák rejtőszínű tollazatukkal próbálnak elrejtőzni a ragadozók elől.



Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) fokozottan védett faj Magyarországon, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján is, mint nem fenyegetett. Azonban Európában az állománya csökkenőben van.

A faj főbb veszélyeztető tényezői:

  • Élőhelypusztulás: A mocsarak lecsapolása, a folyók szabályozása és a tavak feltöltése súlyosan veszélyezteti a faj fészkelőhelyeit.
  • Vízminőség romlása: A mezőgazdasági vegyszerek és a szennyvizek bekerülése a vízi környezetbe káros hatással van a faj táplálékbázisára.
  • Zavarás: A fészkelőhelyeken történő emberi beavatkozás (pl. hínárkaszálás, vízi sportok) megzavarhatja a madarakat a költésben.
  • Rágcsálók: A patkányok és a hörcsögök gyakran elpusztítják a fészekaljakat.
  • Klímaváltozás: A szélsőséges időjárási események (pl. aszály, árvíz) kedvezőtlenül hatnak a faj fészkelési sikerére.

A faj védelme érdekében szükséges:

  • Védett területek kijelölése: A fészkelőhelyek és a táplálkozóhelyek védelme kiemelkedő fontosságú.
  • Élőhely-rekonstrukció: A leromlott vízi élőhelyek rehabilitációja hozzájárulhat a faj állományának növekedéséhez.
  • Zavarás minimalizálása: A fészkelőhelyeken történő emberi beavatkozást a lehető legkisebbre kell szorítani.
  • Rágcsálóirtás: A fészekaljak pusztításának megakadályozása érdekében szükséges a rágcsálók elleni védekezés.
  • Klímaváltozás elleni küzdelem: A globális felmelegedés mérséklése hozzájárulhat a faj hosszú távú fennmaradásához.

A fehérszárnyú szerkő egy gyönyörű és kecses madárfaj, amelynek védelme mindannyiunk felelőssége. A fenti intézkedések megvalósításával hozzájárulhatunk a faj állományának stabilizálásához és a jövő generációk számára is megőrizhetjük ezt a csodálatos madarat.



A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) hangja

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) hangja egy éles, rikoltó hang, amelyet a madár különböző kontextusokban használ.

Hangja:

  • Rövid, éles „ki-ki” vagy „krik-krik” hangok.
  • Gyakran ismétlődő sorozatokban hallható.
  • A hangmagasság változhat a kontextustól függően.

Hangjának jellegzetességei:

  • Éles, fülreható hang.
  • Hangsúlyos, ritmikus.
  • Könnyen felismerhető a többi madárfaj hangjától.

Hangkeltés mechanizmusa:

  • A hangokat a madár légcsövében lévő hangszalagok rezgése hozza létre.
  • A hangszalagok rezgését a levegő áramlása okozza.
  • A madár a légcső izmait mozgatva befolyásolhatja a hangmagasságot és a hangerőt.

Hangszínek és jelentésük:

  • Magas hangszínű rikoltás: Veszélyre figyelmezteti a többi madarat.
  • Mélyebb hangszínű rikoltás: Táplálkozási területet jelez a társaknak.
  • Lágyabb hangok: A fiókák kommunikálnak a szülőkkel.

Hangok és kontextus:

  • A fehérszárnyú szerkő a fészkelőhelyen a legaktívabb hangadó.
  • A rikoltozást gyakran kísérik repülési manőverek.
  • A hangok segítenek a madaraknak a társas interakciókban, a táplálkozásban és a ragadozók elriasztásában.

Hangok változása:

  • A fehérszárnyú szerkő hangjai a madár korától és nemétől is függően változhatnak.
  • A fiókák hangjai halkabbak és kevésbé differenciáltak, mint a felnőtt madaraké.
  • A hangok idővel is változhatnak, a madár tapasztalatainak és a környezeti feltételeknek megfelelően.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/NXHTMHMNSS



Érdekességek a fehérszárnyú szerkőről (Chlidonias leucopterus):

Társas viselkedés:

  • Kolóniákban élnek, melyek akár több ezer madarat is számlálhatnak.
  • A kolóniákban a madarak együttműködnek a fészeképítésben, a fiókák nevelésében és a ragadozók elleni védekezésben.

Táplálkozás:

  • Levegőben kapja el zsákmányát, a víz felszínéről merítve.
  • Táplálékát főként vízben élő rovarok, kétéltűek és kis halak alkotják.
  • Naponta 50-100 gramm táplálékot fogyaszt.

Fészkelés:

  • Nádszálakból és vízi növényekből építi fészkét a vízparton vagy a vízben úszó növényzeten.
  • A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik.
  • A fiókák fészekhagyók, 30-35 napos korukban repülnek ki.

Vándorlás:

  • Vonuló madár, telelni Afrikába vándorol.
  • A tavaszi vonulás március-áprilisban, az őszi vonulás szeptember-októberben történik.

Védettség:

  • A fehérszárnyú szerkő fokozottan védett madárfaj Magyarországon.

Egyéb érdekességek:

  • A fehérszárnyú szerkő a „vízi fecske” néven is ismert.
  • A madár teste karcsú, szárnyai hosszúak és hegyesek.
  • Tollazata fekete-fehér, vörös csőre és lába van.

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate

A fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.