A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.09.2024.03.14. - by Madarak

A szirti sas (Aquila chrysaetos) megjelenése, jellemzői

Megjelenés:

Méret: Testhossza 75–90 cm, szárnyfesztávolsága 190–220 cm.
Súly: 3–6,7 kg.
Szín: Tollazata barna, a tollak vége szürkés. A fiatalok farka fehér, sötét végszalaggal, szárnyukon is van kevés fehér szín. A kifejlett madarak fején és tarkóján aranybarna foltok találhatók.
Csőr és karmok: Erős, kampós csőr és hosszú, éles karmok.
Lábak: Vastag, tollatlan lábak.

Jellemzők:

Repülés: Kifeszített szárnyakon kering, és tekintélyes magasságra képes felemelkedni.
Élettartam: Szabadban 15-20 év, fogságban akár 46 év is lehet.
Élőhely: Hegyvidékek, sziklás területek.
Táplálkozás: Ragadozó, kisebb emlősökre és madarakra vadászik.
Költés: Fészkét sziklafalakon vagy hegycsúcsokon építi.
Védettség: Számos országban védett faj.

Érdekességek:

A szirti sas a legnagyobb termetű ragadozó madár Magyarországon.
A sasok kiváló látással és hallással rendelkeznek.
A szirti sasok egyedülálló vadásztechnikával ejtik el zsákmányukat: a levegőből lecsapva megragadják a karmaikkal.
A szirti sasok monogámok, és egy életen át tartó párkapcsolatot alkotnak.

A szirti sas (Aquila chrysaetos) elterjedése, előfordulása

Élőhely:

A szirti sas a hegyvidékeket és sziklás területeket kedveli. Élőhelyei a következők:

Hegyek és sziklafalak
Nyílt területek, mint mezők és legelők
Erdők, de csak nyíltabb, kevésbé sűrű erdők
Víztestek közelében is gyakran előfordul

Elterjedés:

A szirti sas Eurázsia, Észak-Amerika és Észak-Afrika területén honos. Elterjedési területe a következőket foglalja magában:

Európa: Szinte az egész kontinensen megtalálható, kivéve a Brit-szigeteket, Írországot, Belgiumot, Hollandiát és Dániát.
Ázsia: Közép-Ázsia, Délkelet-Ázsia és Kelet-Ázsia hegyvidéki területein él.
Észak-Amerika: Alaszka, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok nyugati része.
Észak-Afrika: Marokkó, Algéria, Tunisz és Egyiptom.

Magyarországon:

Magyarországon a szirti sas fokozottan védett faj. Rendszeresen költ 1-3 pár az Északi-középhegységben, de télen olykor a Hortobágyon is megfigyelhető.

Veszélyeztető tényezők:

A szirti sas élőhelyének elvesztése, az ólommérgezés és az illegális vadászat a legfőbb veszélyeztető tényezők.

Védelmi intézkedések:

A szirti sas védelme érdekében számos intézkedést foganatosítanak, többek között:

Élőhelyvédelmi programok
Mesterséges fészekodúk kihelyezése
Ólommentes lőszer használata a vadászatban
Tájékoztató kampányok

Rendszertani besorolása

A szirti sas (Aquila chrysaetos) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Egyéb neve: kőszáli sas.

A szirti sas Albánia és Skócia nemzeti madara.

Ismertebb alfajai

eurázsiai szirti sas (Aquila chrysaetos chrysaetos) – Európa, az Ibériai-félsziget és Nyugat-Szibéria kivételével
déli szirti sas (Aquila chrysaetos homeyeri) – Ibériai-félsziget, Észak-Afrika, Kis-Ázsia, Kaukázus, Arab-félszigettől Iránig; valamivel kisebb és sötétebb, mint az előző alfaj
szibériai szirti sas (Aquila chrysaetos daphanea) – Irán nyugati részétől Afganisztánon, Pakisztánon, Észak-Indián és Nepálon keresztül Közép- és Nyugat-Kínáig és Mongóliáig; a legnagyobb alfaj, sötétebb
japán szirti sas (Aquila chrysaetos japonica) – Japán és Korea; sötét színű és a legkisebb alfaj
kanadai szirti sas avagy arany szirti sas (Aquila chrysaetos canadensis) – Észak-Amerika, a legsötétebb alfaj

A szirti sas (Aquila chrysaetos) életmódja

Táplálkozás:

A szirti sas ragadozó, főként kisebb emlősökre és madarakra vadászik. Vadászterülete 520 km2 is lehet. Gyakran kering kifeszített szárnyakon, és tekintélyes magasságra felemelkedik, ahonnan kiszúrja zsákmányát. A szirti sas nem válogatós, a zsákmányát tekintve opportunista, sőt, jelentős mértékben dögevő is.

Vadásztechnika:

A szirti sas vadásztechnikája lenyűgöző. A levegőből lecsapva megragadja karmaival a zsákmányt. A karmai rendkívül erősek, és akár egy nyulat is képesek megölni.

Szaporodás:

A szirti sasok monogámok, és egy életen át tartó párkapcsolatot alkotnak. Fészküket sziklafalakon vagy hegycsúcsokon építik. A fészek anyaga általában faágakból és egyéb növényi anyagokból áll. A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 45-50 napig kotlik. A fiókák 60-70 napos korukban repülnek ki.

Társas élet:

A szirti sasok magányosan vagy párban élnek. A fiatal madarak elhagyják a szülői fészket, és kóborolni kezdenek.

Érdekességek:

A szirti sas a legnagyobb termetű ragadozó madár Magyarországon.
A sasok kiváló látással és hallással rendelkeznek.
A szirti sasok egyedülálló vadásztechnikával ejtik el zsákmányukat: a levegőből lecsapva megragadják a karmaikkal.
A szirti sasok monogámok, és egy életen át tartó párkapcsolatot alkotnak.

A szirti sas (Aquila chrysaetos) táplálkozása

A szirti sas ragadozó madár, táplálékát vadászattal szerzi be. Vadászterülete hatalmas, akár 520 km² is lehet.

Zsákmányállatok:

Kisebb emlősök: hörcsögök, nyulak, mókusok, ürgék, patkányok, egerek
Madarak: varjak, galambok, fácánok, foglyok, rétisasok
Dög: elhullott vadak, tetemek

Vadásztechnika:

A szirti sas két fő vadásztechnikát alkalmaz:

Keringés: A sas a levegőbe emelkedik, és kifeszített szárnyakon kering, amíg kiszúrja a zsákmányát. Ezután lecsap a zsákmányra, és karmaival megragadja.
Lesből vadászat: A sas egy magaslaton ül, és onnan figyeli a zsákmányát. Amikor a zsákmány elég közel van, a sas lecsap rá.

Étrend:

A szirti sas nem válogatós, a zsákmányát tekintve opportunista. Táplálékának összetétele az élőhelytől és a zsákmányállatok elérhetőségétől függően változik. Jelentős mértékben dögevő is, azaz nem veti meg az elhullott vadakat sem.

Érdekességek:

A szirti sas karmai rendkívül erősek, akár egy nyulat is képesek megölni.
A szirti sas naponta 0,5-1 kg táplálékot fogyaszt.

Fészkelőhelye, szaporodása

Fészkelőhely:

A szirti sasok sziklafalakon, hegycsúcsokon, ritkább esetben magas fákon építik fészküket. A fészek anyaga gallyakból, ágakból és egyéb növényi anyagokból áll. A fészek mérete hatalmas lehet, akár 2 méter átmérőjű és 1 méter magas is.

Szaporodás:

A szirti sasok monogámok, azaz egy életen át tartó párkapcsolatban élnek. A tojó 1-3 tojást rak, melyeken 43-45 napig kotlik. A fiókák 65-70 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Fiókanevelés:

A fiókákat mindkét szülő gondozza. A szülők táplálják a fiókákat, és megvédik őket a ragadozóktól. A fiókák 6-8 hónapos korukban válnak önállóvá.

Érdekességek:

A szirti sasok fészküket akár 50 éven át is használhatják.
A szirti sasok fiókái a tojásból való kikelést követően 7-10 napig vakok és tehetetlenek.

A szirti sas (Aquila chrysaetos) ismertebb betegségei

Paraziták:

Külső élősködők: atkák, tetvek, bolhák
Belső élősködők: fonálférgek, galandférgek

Baktériumos fertőzések:

Szalmonella
Tuberkulózis
Botulizmus

Vírusos fertőzések:

Madárinfluenza
Newcastle-kór
Marek-kór

Gombás fertőzések:

Aspergillosis

Környezeti hatások:

Ólommérgezés
Mérgezés növényvédő szerekkel
Sérülések áramütés, vadászat, ütközés következtében

Egyéb:

Daganatos megbetegedések
Táplálkozási zavarok

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes, és a szirti sasok más betegségeket is kaphatnak.

A szirti sasok betegségeinek megelőzése érdekében:

Fontos a fészkelőhelyek védelme.
A vadászat során ólommentes lőszert kell használni.
A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek mennyiségét minimalizálni kell.
A sérült vagy beteg madarakat be kell fogni és rehabilitálni kell.

A szirti sas (Aquila chrysaetos) lehetséges ellenfelei és ellenségei

Természetes ellenségek:

Ragadozó madarak: barna sas, rétisas, uhu
Ragadozó emlősök: farkas, róka, medve
Kisebb ragadozók: menyét, nyest

Ember által okozott veszélyek:

Élőhely elvesztése: erdők kivágása, sziklafalak robbantása
Mérgezés: ólommérgezés a vadászat során, növényvédő szerek
Vadászat: illegális vadászat
Ütközés: áramvezetékekkel, épületekkel

Versengők:

Más ragadozó madarak: barna sas, rétisas
Dögöt fogyasztó emlősök: róka, hiúz

A szirti sasok sikeresen alkalmazkodtak a természetes ellenségeikhez, de az ember által okozott veszélyek komoly fenyegetést jelentenek a fajra nézve.

A szirti sasok védelme érdekében:

Fontos a fészkelőhelyek védelme.
A vadászat során ólommentes lőszert kell használni.
A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek mennyiségét minimalizálni kell.
A sérült vagy beteg madarakat be kell fogni és rehabilitálni kell.

A szirti sas (Aquila chrysaetos) védettsége és természetvédelmi helyzete

Védettség:

A szirti sas Magyarországon fokozottan védett faj. Eszmei értéke 500 000 Ft.

Természetvédelmi helyzet:

A szirti sas globálisan nem veszélyeztetett faj, de a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján „potenciálisan veszélyeztetett” kategóriában szerepel.

A szirti sas populációit a következők veszélyeztetik:

Élőhely elvesztése: erdők kivágása, sziklafalak robbantása
Mérgezés: ólommérgezés a vadászat során, növényvédő szerek
Vadászat: illegális vadászat
Ütközés: áramvezetékekkel, épületekkel

A szirti sasok védelme érdekében:

Fontos a fészkelőhelyek védelme.
A vadászat során ólommentes lőszert kell használni.
A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek mennyiségét minimalizálni kell.
A sérült vagy beteg madarakat be kell fogni és rehabilitálni kell.

A szirti sasok védelmét a következő jogszabályok is segítik:

A természetvédelmi törvényt: 2017. évi LIII. törvény a természet védelméről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1700053.TV
A madárvédelmi irányelv: 2009/147/EK irányelv a vadon élő madarak védelméről

A szirti sas (Aquila chrysaetos) hangja

A szirti sas hangja jellegzetes és lenyűgöző. A hangja erőteljes, éles és messze hangzó. A hangjelzések fontos szerepet játszanak a szirti sasok kommunikációjában, és a faj társas életének fontos részét képezik.

Hangjának jellegzetességei:

Erőteljes, éles hang
Messze hangzó
Különböző hangszínek és hangok
A kontextustól függően változik

Hangkeltés mechanizmusa:

A szirti sasok hangja a syrinx nevű hangszervből származik, amely a légcsőben található. A syrinx két membránból áll, amelyek rezegnek a levegő áramlására, és így hangot hoznak létre.

Hangszínek és jelentésük:

A szirti sasok hangszínei változatosak, és a hangszín alapján következtethetünk a hang jelentésére. A leggyakoribb hangszínek a következők:

Sipogás: Ez a leggyakoribb hang, és a szirti sasok sokféle kontextusban használják. Használják a fiókák a szülők hívására, a felnőttek pedig a területük jelzésére, a párjuk csalogatására és a zsákmány megjelölésére.
Károgás: Ez a hang agresszívabb, és a szirti sasok riasztásként használják, ha fenyegetve érzik magukat.
Fütyülés: Ez a hang a párzási időszakban jellemző, és a hímek a tojók csalogatására használják.
Cirpelés: Ez a hang a fiókák kommunikációjára jellemző, és a szülők figyelmének felkeltésére használják.

Hangok és kontextus:

A szirti sasok hangja a kontextustól függően változik. A következőkben néhány példát mutatunk be a hangok és a kontextus közötti kapcsolatra:

Fiókák: A fiókák sipognak, hogy a szülők táplálják őket.
Felnőttek: A felnőttek sipognak, hogy jelezzék a területüket, csalogassák a párjukat, és megjelöljék a zsákmányt.
Párzás: A hímek fütyülnek, hogy csalogassák a tojókat.
Veszély: A szirti sasok kárognak, ha fenyegetve érzik magukat.

Hangok változása:

A szirti sasok hangjai az életkorral változnak. A fiókák hangja magasabb hangszínű, mint a felnőtteké. A felnőttek hangjai mélyebbek és erősebbek.

A szirti sasok hangja lenyűgöző és összetett. A hangok fontos szerepet játszanak a faj kommunikációjában, és a társas életük fontos részét képezik.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/MMEJYLOPDO

Érdekességek a szirti sasról (Aquila chrysaetos):

A szirti sas a legnagyobb termetű ragadozó madár Magyarországon. A szárnyfesztávolsága elérheti a 2,2 métert, a súlya pedig akár 6,5 kg is lehet.
A szirti sasok rendkívül éles látással rendelkeznek. A látásuk 8-szor jobb, mint az emberé.
A szirti sasok monogámok, azaz egy életen át tartó párkapcsolatban élnek.
A szirti sasok fészküket akár 50 éven át is használhatják.
A szirti sasok akár 30 évig is élhetnek a vadonban.
A szirti sasok a legmagasabbra repülő madarak közé tartoznak. Ismertek olyan esetek, amikor 7000 méteres magasságban is észlelték őket.
A szirti sasok rendkívül erősek. A karmaikkal akár egy nyulat is megölhetnek.
A szirti sasok a legnagyobb területen vadászó madarak közé tartoznak. A vadászterületük akár 520 km² is lehet.
A szirti sasok a leggyorsabban repülő madarak közé tartoznak. A zuhanórepülésük sebessége elérheti a 320 km/h-t is.
A szirti sasok a legmagasabbra fészkelő madarak közé tartoznak. Fészküket akár 2000 méteres magasságban is megépíthetik.

A szirti sas Magyarország egyik legszebb és leghatalmasabb madara. Fontos, hogy mindent megtegyünk a faj védelme érdekében.