Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) bemutatása

Mérete és testfelépítése:

  • Az ausztrál kígyónyakúmadár közepes méretű vízimadár, testhossza 80-95 cm, szárnyfesztávolsága 110-130 cm.
  • Karcsú, kígyózó nyaka és hosszú, éles csőre van.
  • Teste zömök, lábai rövidek és erősek.

Súlya:

  • A hím 1,4-2,2 kg, a tojó 1-1,8 kg súlyú.

Tollazat színezete:

  • A hím tollazata fekete, fémzöld fényű, a tojóé barna.
  • A torok és a nyak eleje fehér.
  • A szárnyakon fehér foltok találhatók.

Csőr és lábak:

  • A csőr hosszú, éles és hegyes, a víz alatti zsákmányszerzéshez alkalmazkodott.
  • A lábak rövidek és erősek, úszóhártyával ellátottak.

Szárnyak és repülés:

  • A szárnyak szélesek és lekerekítettek, de a madár nem túl ügyes repülő.
  • Általában rövid távokon repül, és inkább úszva vagy gyalogolva keresi a táplálékot.

Várható élettartama:

  • Az ausztrál kígyónyakúmadár 10-15 évig él a vadonban.

További jellemzők:

  • A kígyónyakúmadár kiváló úszó és búvár.
  • Hosszú nyakát a víz alá dugva keresi a zsákmányt, amely főként halakból, kétéltűekből és vízirovarokból áll.
  • A kígyónyakúmadár társas madár, kolóniákban él.
  • Fészkét gallyakból és levelekből építi fákra vagy a víz fölé nyúló ágakra.

Érdekességek:

  • Az ausztrál kígyónyakúmadár a kígyónyakúmadár-félék (Anhingidae) családjának egyetlen faja.
  • Ausztrália, Új-Guinea és a Csendes-óceán szigetein fordul elő.
  • A kígyónyakúmadár a bennszülött ausztrál nyelveken „darter” néven is ismert.
Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az ausztrál kígyónyakúmadár elterjedése

Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) Ausztráliában, Új-Guineában és a Csendes-óceán délnyugati részén honos. Elterjedési területe a következőket foglalja magába:

Ausztrália:

  • Ausztrália keleti és északi partvidéke
  • Tasmania
  • Dél-Ausztrália keleti része

Új-Guinea:

  • Új-Guinea szigetének északi és déli partvidéke
  • A Bismarck-szigetcsoport
  • Salamon-szigetek

Csendes-óceán:

  • Új-Kaledónia
  • Vanuatu
  • Fidzsi-szigetek

Élőhely:

Az ausztrál kígyónyakúmadár édesvizű élőhelyeken fordul elő, mint amilyenek a tavak, folyók, mocsarak és mangroveerdők. Kedveli a sekély vizű, sűrű növényzettel borított területeket.

Kóborlás:

Az ausztrál kígyónyakúmadár néha kóborol, és eljuthat Új-Zélandra is.

Fontos megjegyezni, hogy az ausztrál kígyónyakúmadár nem fenyegetett faj. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján „nem veszélyeztetett” kategóriában szerepel.

Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) rendszertani besorolása

  • Ország: Állatok (Animalia)
  • Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
  • Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
  • Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
  • Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
  • Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
  • Osztály: Madarak (Aves)
  • Csoport: Carinatae
  • Alosztály: Neornithes
  • Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
  • Öregrend: Neoaves
  • Csoport: Passerea
  • Csoport: Ardeae
  • Csoport: Aequornithes
  • Rend: Szulaalakúak (Suliformes)
  • Család: Kígyónyakúmadár-félék (Anhingidae)
  • Nem: Anhinga
  • Faj: Ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae)

Tudományos név: Anhinga novaehollandiae (Gould, 1847)

Magyar név: Ausztrál kígyónyakúmadár

Angol név: Australian Darter

Egyéb név: Darter, Anhinga

Megjegyzés:

A rendszertani besorolás a hagyományos, morfológiai alapú besorolást követi. A molekuláris biológiai kutatások alapján a besorolás némileg változhat a jövőben.

Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása

Életmódja

Társas élet:

Az ausztrál kígyónyakúmadár társas madár, kolóniákban él. A kolóniák mérete változó, néhány tucat pártól több száz párig terjedhet. A kolóniák tagjai együtt táplálkoznak, fészkelnek és költik a tojásokat.

Szociális viselkedés:

A kígyónyakúmadarak kommunikálnak egymással hangjelzések és testtartás révén. A hangjelzések közé tartozik a rikoltozás, a gágogás és a sziszegés. A testtartással is kifejezhetik hangulatukat, például a tollukat borzolva fenyegetést jeleznek.

Mozgás:

A kígyónyakúmadár vízen és szárazföldön is jól mozog. A vízben úszva és bukva keresi a zsákmányt, a szárazföldön pedig gyalogolva vagy ugrálva közlekedik.

Territórium:

A kígyónyakúmadarak nem védenek territóriumot, de a kolóniák tagjai általában ugyanazon a területen táplálkoznak és fészkelnek.

Alkalmazkodó képességek:

Az ausztrál kígyónyakúmadár jól alkalmazkodott az édesvízi élőhelyekhez. Hosszú nyaka és éles csőre lehetővé teszi a víz alatti zsákmányszerzést, úszóhártyás lábai pedig segítenek az úszásban. A kígyónyakúmadár képes hosszú ideig a víz alatt maradni, akár 30 másodpercig is.

Érdekességek:

  • A kígyónyakúmadár a víz alatti vadászathoz alkalmazkodva a szemét is be tudja csukni.
  • A kígyónyakúmadár a zsákmányát a csőrével fogja meg, és egészben lenyeli.
  • A kígyónyakúmadár a gyomrában emészti meg a zsákmányát, és a köpetet is kiöklendezi.
Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az ausztrál kígyónyakúmadár táplálkozása

Jellemzői:

  • Az ausztrál kígyónyakúmadár ragadozó, vízi élőhelyeken vadászik.
  • Hosszú nyaka és éles csőre van, amellyel a víz alatti zsákmányt fogja meg.
  • Úszóhártyás lábai segítenek az úszásban és a zsákmány üldözésében.

Táplálékforrások:

  • A kígyónyakúmadár fő táplálékát a halak alkotják.
  • Ezenkívül kétéltűeket, vízirovarokat, rákokat és puhatestűeket is fogyaszt.

Táplálkozási szokások:

  • A kígyónyakúmadár általában egyedül vadászik.
  • A víz felszínén úszva keresi a zsákmányát, és ha észrevesz egy halat, lebukik alá.
  • A víz alatt a kígyónyakúmadár akár 30 másodpercig is képes visszatartani a lélegzetét.
  • A zsákmányt a csőrével fogja meg, és egészben lenyeli.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

  • A kígyónyakúmadár táplálkozását befolyásolja a víz minősége, a zsákmányállatok mennyisége és a verseny más ragadozókkal.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

  • Védjük a vízi élőhelyeket a szennyeződéstől.
  • Támogassuk a fenntartható halászatot.
  • Ne zavarjuk a madarakat a fészkelési időszakban.
Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

Az ausztrál kígyónyakúmadár édesvízi élőhelyeken fészkel, mint amilyenek a tavak, folyók, mocsarak és mangroveerdők. A fészkeket fák ágain építi, általában víz fölé.

Fészek jellemzői:

A fészek nagy, laza szerkezetű, gallyakból és levelekből épül. A fészek belsejét puha anyagokkal, például fűvel és tollal bélelik.

Környezet:

A kígyónyakúmadár fészkelőhelyét sűrű növényzet veszi körül, amely védelmet nyújt a ragadozók ellen.

Fészeképítés:

A fészeképítésben mindkét madár részt vesz. A hím gyűjti a gallyakat, a tojó pedig építi a fészket.

Tojásrakás:

A tojó 3-5 tojást rak, amelyeket mindkét madár költ. A kotlási idő 25-30 nap.

Veszélyeztető tényezők:

A kígyónyakúmadár fészkelőhelyeit a következők veszélyeztetik:

  • Élőhelypusztulás: A mocsarak lecsapolása, a folyók szennyezése és az erdők kivágása.
  • Rgadozók: A macskák, rókák és kígyók a tojásokat és a fiókákat is zsákmányolják.
  • Emberi zavarás: A fészkelőhelyeken zajt okozó tevékenységek, mint a hajózás és a horgászat, zavarhatják a madarakat.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

  • Védjük a vízi élőhelyeket a szennyeződéstől.
  • Támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást.
  • Ne zavarjuk a madarakat a fészkelési időszakban.

Érdekességek:

  • A kígyónyakúmadár fiókái fészekhagyók, azaz nem sokkal a kikelés után elhagyják a fészket.
  • A fiókák a szüleiktől tanulnak vadászni és úszni.
Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az ausztrál kígyónyakúmadár szaporodása

Párzási időszak:

Az ausztrál kígyónyakúmadár július és december között párzik. A párzási időszakban a hímek tollazatuk színe élénkebbé válik, és tánccal udvarolnak a tojóknak.

Fészkelés:

A fészeképítésben mindkét madár részt vesz. A hím gyűjti a gallyakat, a tojó pedig építi a fészket. A fészek nagy, laza szerkezetű, gallyakból és levelekből épül. A fészek belsejét puha anyagokkal, például fűvel és tollal bélelik.

Szaporodási szokások:

A tojó 3-5 tojást rak, amelyeket mindkét madár költ. A kotlási idő 25-30 nap. A fiókák fészekhagyók, azaz nem sokkal a kikelés után elhagyják a fészket. A fiókák a szüleiktől tanulnak vadászni és úszni.

Érdekességek:

  • A kígyónyakúmadár fiókái a szüleiktől kéregetik a táplálékot.
  • A fiókák a szüleik hátán is lovagolhatnak.
  • A kígyónyakúmadár szülők gondosan őrzik a fiókáikat a ragadozók ellen.

Veszélyeztető tényezők:

A kígyónyakúmadár fészkelőhelyeit a következők veszélyeztetik:

  • Élőhelypusztulás: A mocsarak lecsapolása, a folyók szennyezése és az erdők kivágása.
  • Rgadozók: A macskák, rókák és kígyók a tojásokat és a fiókákat is zsákmányolják.
  • Emberi zavarás: A fészkelőhelyeken zajt okozó tevékenységek, mint a hajózás és a horgászat, zavarhatják a madarakat.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

  • Védjük a vízi élőhelyeket a szennyeződéstől.
  • Támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást.
  • Ne zavarjuk a madarakat a fészkelési időszakban.

 

Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) fiókái

Jellemzői:

A kígyónyakúmadár fiókái vékonyak és gyengék, amikor kikelnek a tojásból. Fejükön szürke pehely borítja, a csőrük pedig még nem fejlődött ki teljesen.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák 25-30 nap kotlási idő után kelnek ki a tojásból. A kikelés után mindkét szülő gondozza a fiókákat. A szülők etetik a fiókákat, és melegen tartják őket.

Etetés és gondozás:

A fiókák kérges zsákban tárolják a táplálékot, amit a szüleik hoznak nekik. A zsákban lévő táplálék előemésztett halból és vízirovarokból áll. A szülők a fiókákat is melegen tartják, és megvédik őket a ragadozóktól.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák körülbelül 6 hetes korukban repülnek ki először. A kirepülés után még egy ideig a szülők gondozzák őket, de fokozatosan önállóvá válnak.

Érdekességek:

  • A kígyónyakúmadár fiókái a szüleiktől kéregetik a táplálékot.
  • A fiókák a szüleik hátán is lovagolhatnak.
  • A kígyónyakúmadár szülők gondosan őrzik a fiókáikat a ragadozók ellen.

Veszélyeztető tényezők:

A kígyónyakúmadár fészkelőhelyeit a következők veszélyeztetik:

  • Élőhelypusztulás: A mocsarak lecsapolása, a folyók szennyezése és az erdők kivágása.
  • Rgadozók: A macskák, rókák és kígyók a tojásokat és a fiókákat is zsákmányolják.
  • Emberi zavarás: A fészkelőhelyeken zajt okozó tevékenységek, mint a hajózás és a horgászat, zavarhatják a madarakat.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

  • Védjük a vízi élőhelyeket a szennyeződéstől.
  • Támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást.
  • Ne zavarjuk a madarakat a fészkelési időszakban.

Az ausztrál kígyónyakúmadár ismertebb betegségei

Baktériumos fertőzések:

  • Szalmonella: A szalmonella baktérium okozta fertőzés, amely hasmenést, hányást és lázat okozhat.
  • Colibacillosis: A Escherichia coli baktérium okozta fertőzés, amely légúti megbetegedéseket és hasmenést okozhat.

Vírusos fertőzések:

  • Madárinfluenza: A madárinfluenza vírus okozta fertőzés, amely légúti megbetegedéseket okozhat.
  • Newcastle-kór: A Newcastle-kór vírusa okozta fertőzés, amely légúti megbetegedéseket és idegrendszeri tüneteket okozhat.

Parazitafertőzések:

  • Félgyek: A kígyónyakúmadarakat belső és külső paraziták is fertőzhetik, mint a fonálférgek, galandférgek és kullancsok. Ezek a paraziták legyengíthetik a madarat, és súlyos esetben el is pusztíthatják.

Gombás fertőzések:

  • Aspergillosis: Az Aspergillus gomba okozta fertőzés, amely légúti megbetegedéseket okozhat.

Egyéb betegségek:

  • Mérgezés: A kígyónyakúmadarak megmérgeződhetnek, ha szennyezett vizet vagy táplálékot fogyasztanak.
  • Trauma: A kígyónyakúmadarak megsérülhetnek ragadozók támadása, ütközés vagy más baleset következtében.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy teljes lista az ausztrál kígyónyakúmadár összes lehetséges betegségéről. Ha aggódik egy madár egészsége miatt, forduljon állatorvoshoz.

Megelőzés:

A kígyónyakúmadarak betegségeinek megelőzése érdekében fontos a következőket tenni:

  • Biztosítson a madarak számára tiszta vizet és táplálékot.
  • Tartsa tisztán a madarak élőhelyét.
  • Kerülje a madarakkal való érintkezést, ha betegek.
  • Vigye el a beteg madarakat állatorvoshoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozók:

  • Madarak: Sólymok, sasok, baglyok
  • Emlősök: Macskák, rókák, kutyák
  • Hüllők: Kígyók
  • Kétéltűek: Békák, varangyok

Versenyzők:

  • Más vízi madarak: Kormoránok, gázlómadarak
  • Halak: Ragadozó halak

Emberi tevékenység:

  • Élőhelypusztulás: A mocsarak lecsapolása, a folyók szennyezése és az erdők kivágása csökkenti a kígyónyakúmadarak élőhelyét és táplálékforrásait.
  • Zavarás: A fészkelőhelyeken zajt okozó tevékenységek, mint a hajózás és a horgászat, zavarhatják a madarakat.
  • Mérgezés: A kígyónyakúmadarak megmérgeződhetnek, ha szennyezett vizet vagy táplálékot fogyasztanak.

Hogyan segíthetünk:

  • Védjük a vízi élőhelyeket a szennyeződéstől.
  • Támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást.
  • Ne zavarjuk a madarakat a fészkelési időszakban.
  • Használjunk ólommentes lőszert a vadászat során.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Az ausztrál kígyónyakúmadár nem szerepel a veszélyeztetett fajok vörös listáján, de nemzetközi és helyi jogszabályok védik.

Nemzetközi védelem:

  • A Washingtoni Egyezmény (CITES) II. mellékletében szerepel, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi kereskedelem korlátozott.

Helyi védelem:

  • Ausztráliában minden államban védett fajnak számít.

Természetvédelmi helyzete:

Az ausztrál kígyónyakúmadár elterjedt faj, és nem számít veszélyeztetettnek. Azonban a következők veszélyeztethetik a jövőjét:

  • Élőhelypusztulás: A mocsarak lecsapolása, a folyók szennyezése és az erdők kivágása csökkenti a kígyónyakúmadarak élőhelyét és táplálékforrásait.
  • Zavarás: A fészkelőhelyeken zajt okozó tevékenységek, mint a hajózás és a horgászat, zavarhatják a madarakat.
  • Mérgezés: A kígyónyakúmadarak megmérgeződhetnek, ha szennyezett vizet vagy táplálékot fogyasztanak.

Hogyan segíthetünk:

  • Védjük a vízi élőhelyeket a szennyeződéstől.
  • Támogassuk a fenntartható erdőgazdálkodást.
  • Ne zavarjuk a madarakat a fészkelési időszakban.
  • Használjunk ólommentes lőszert a vadászat során.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti információk a 2023. december 2-i dátumnak megfelelőek. A kígyónyakúmadár természetvédelmi helyzete az idő múlásával változhat, ezért fontos, hogy naprakész információkat szerezzünk a fajról.

Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) hangja

Hangja mire hasonlít:

Az ausztrál kígyónyakúmadár hangja rekedtes, kacarászó hangra hasonlít. Hangja leginkább a réce, a varjú és a kakas hangjának keverékéhez hasonlítható.

Hangjának jellegzetességei:

  • Hangos: A kígyónyakúmadár hangja messziről is hallható.
  • Rekedt: A hang rekedt és karcos.
  • Változatos: A kígyónyakúmadár többféle hangot is kiad, attól függően, hogy mit akar kommunikálni.

Hangkeltés mechanizmusa:

A kígyónyakúmadár hangját a hangszálai segítségével kelti. A hangszálak a légcsőben találhatóak, és rezgésük hozza létre a hangot.

Hangszínek és jelentésük:

  • Magas hangú rikoltás: Veszélyre figyelmeztet.
  • Rekedt kacarászó hang: Agressziót jelez.
  • Lágy morgás: Párosodási szándékot jelez.
  • Csipogás: A fiókák kéregetik a táplálékot.

Hangok és kontextus:

  • A kígyónyakúmadarak a fészkelési időszakban a legaktívabbak, és ekkor a legtöbbet is hangoskodnak.
  • A madarak hangokat adnak ki, hogy kommunikáljanak egymással, figyelmeztessék a ragadozókat, és megvédjék a területüket.

Hangok változása:

A kígyónyakúmadár hangjai idővel változhatnak. A madarak megtanulhatnak új hangokat utánozni, és a hangjuk hangszíne is változhat a környezettől és a hangulatuktól függően.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/YFKUQXGLHP

Érdekességek róla, tények röviden

  • Kiváló úszó: A kígyónyakúmadár sűrű tollazatú teste és víztaszító tollai kiváló úszóvá teszik.
  • Hosszú nyak: A kígyónyakúmadár hosszú nyaka segít neki a vízben úszni és a zsákmányt keresni.
  • Tollazata: A kígyónyakúmadár tollazata barna, fehér foltokkal. A hím madarak tollazata élénkebb színű, mint a tojóké.
  • Tápláléka: A kígyónyakúmadár főleg halat, kétéltűeket és vízirovarokat fogyaszt.
  • Fészkelés: A kígyónyakúmadár fészkét gallyakból és levelekből építi a fák tetejére.
  • Fiókák: A kígyónyakúmadár tojója 2-3 tojást rak, amelyek 25-30 nap múlva kelnek ki. A fiókák fészekhagyók, azaz nem sokkal a kikelés után elhagyják a fészket.
  • Vándorlás: Az ausztrál kígyónyakúmadár vándorló faj, télen északra vándorol.
  • Veszélyeztetettség: Az ausztrál kígyónyakúmadár nem veszélyeztetett faj, de élőhelyeinek pusztulása veszélyeztetheti a jövőjét.

Tények röviden:

  • Tudományos neve: Anhinga novaehollandiae
  • Testhossza: 80-100 cm
  • Szárnyfesztávolsága: 120-140 cm
  • Súlya: 1-2 kg
  • Tápláléka: Hal, kétéltűek, vízirovarok
  • Fészekalj: 2-3 tojás
  • Költés ideje: 25-30 nap
  • Élettartam: 10-15 év

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate

Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.