Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, jellemzői

Méret és testfelépítés:

  • Kis, zömök testű madár, hossza 16-18 cm, szárnyfesztávolsága 27-32 cm.
  • Súlya 80-120 gramm között mozog.
  • Gömbölyű teste és rövid lábai jellemzik.

Tollazat színezete:

  • A hím tollazata feltűnő, kontrasztos fekete-fehér mintázattal rendelkezik.
  • Feje fekete, fehér szegéllyel, melle fekete folttal tarkázott.
  • Háta barna, szürke és fekete csíkokkal.
  • A tojó tollazata kevésbé feltűnő, barna-szürke, sötétebb mintázattal.

Csőr és lábak:

  • Csőre rövid, barna színű.
  • Lába rövid, sárga színű.

Szárnyak és repülés:

  • Rövid szárnyú madár, de gyors és fürge repülő.
  • Gyakran rövid, robbanásszerű repüléseket végez a talajról.

Várható élettartama:

  • Vadonban átlagosan 2-3 év, fogságban akár 10 évig is élhet.

Magyarországi helyzet:

  • Magyarországon nem őshonos faj, de rendszeresen megfigyelhető vándorló madárként.
  • Elsősorban a síkvidéki, nyílt élőhelyeket kedveli, mint a mezőgazdasági területek, gyepek, rétek.
  • Állománya nem veszélyeztetett, de a mezőgazdasági művelés, a peszticidhasználat és a vadászat negatívan befolyásolhatja.

Egyéb jellemzők:

  • Magányosan vagy kis csoportokban él.
  • Főleg növényi táplálékot fogyaszt, de rovarokat is eszik.
  • Hangja jellegzetes „csi-csi” csicsergés.

Fontos megjegyezni:

  • Az esőfürj vadászható faj, de a vadászati szezonra és a zsákmányméretre vonatkozó szabályokat be kell tartani.
  • A tojásait is gyűjtik, de csak a fészkekből történő túlzott gyűjtés kerülendő.
Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) elterjedése, előfordulása

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) Dél-Ázsia és Délkelet-Ázsia őshonos faja. Elsősorban a következő országokban és régiókban fordul elő:

  • Dél-Ázsia: India, Pakisztán, Banglades, Srí Lanka, Maldív-szigetek
  • Délkelet-Ázsia: Nepál, Bhután, Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnám, Malajzia, Szingapúr, Indonézia (Szumátra, Jáva, Bali)
  • Kína: Dél-Kína

Ezenkívül Kínában is előfordul, és betelepítették Ausztráliába és Mauritiusra is.

Élőhelyek:

Az esőfürj sokféle élőhelyet kedvel, de leginkább a nyílt, füves területeket preferálja, mint például:

  • Mezőgazdasági területek (gabonaültetvények, rizsföldek)
  • Gyepek
  • Rétek
  • Szavannák
  • Erdőszélek
  • Cserjések

Száraz és nedves élőhelyeken egyaránt megtalálható, de a vízforrástól nem távolodik el túlságosan.

Vonulási szokások:

Az esőfürj részben vonuló faj. A hidegebb hónapokban Dél-Ázsia déliabb vidékeire vonul, míg a melegebb hónapokban visszatér a szaporodási területeire. A vonulási útvonalak és a vonuló populációk mérete helyenként változhat.

Fontos megjegyezni:

  • Az esőfürj állományára a mezőgazdasági művelés, a peszticidhasználat és a vadászat negatívan befolyásolhatja.
  • Néhány országban az esőfürj vadászható faj, de a vadászati szezonra és a zsákmányméretre vonatkozó szabályokat be kell tartani.
Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása

Rendszertani besorolása

Az esőfürj a madarak (Aves) osztályába, a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe, a fácánfélék (Phasianidae) családjába és a fürjalkatúak (Coturnixinae) alcsaládjába tartozik.

  • Osztály: Aves (madarak)
  • Rend: Galliformes (tyúkalakúak)
  • Család: Phasianidae (fácánfélék)
  • Alcsalád: Coturnixinae (fürjalkatúak)
  • Nem: Coturnix
  • Faj: Coturnix coromandelica (esőfürj)

Az esőfürj a legkisebb a fácánfélék családjában. A Coturnix nemzetségbe 4 faj tartozik, melyek közül az esőfürj a legelterjedtebb.

Szint Besorolás
Birodalom Állatok (Animalia)
Törzs Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs Gerincesek (Vertebrata)
Osztály Madarak (Aves)
Rend Tyúkalakúak (Galliformes)
Család Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád Fürjalkatúak (Perdicinae)
Nemzetség Coturnix
Faj Esőfürj (Coturnix coromandelica)

Rokonsági kapcsolatok:

Az esőfürj legközelebbi rokonai a többi fürjfaj, mint például a japán fürj (Coturnix japonica) és a kaliforniai fürj (Coturnix californica). Távolabbi rokonai közé tartoznak a fácánok, a pulykák és a tyúkok.

Evolúciós történelem:

Az esőfürj a Dél-Ázsiában őshonos, és a fosszilis leletek alapján úgy gondolják, hogy a miocén korban, körülbelül 23 millió évvel ezelőtt alakult ki. Azóta elterjedt Délkelet-Ázsia és Ausztrália egyes részeire is.

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) életmódja

Társas élet:

  • Az esőfürj általában magányos madár, de a szaporodási időszakon kívül kis csoportokban is összegyűlhet.
  • A csoportok mérete a táplálékforrások bőségétől függően változhat.
  • A csoportokban élő egyedek között gyenge a szociális kötelék, és nincs hierarchikus rend.

Szociális viselkedés:

  • Az esőfürj kommunikációja hangjelzésekből és testbeszédből áll.
  • A hím jellegzetes „csi-csi” csicsergéssel hívja fel magára a tojó figyelmét.
  • A tojó lágyabb hanggal válaszol.
  • A veszély esetén mindkét ivar riasztó hangokat ad ki.
  • A territóriumvédelem nem jellemző az esőfürjre, de a hím agresszív lehet más hímekkel szemben a tojóért versengve.

Mozgás:

  • Az esőfürj jó futó, de nem túl ügyes repülő.
  • Gyakran rövid, robbanásszerű repüléseket végez a talajról.
  • Hosszabb távolságokra gyalogosan vándorol.

Territórium:

  • Az esőfürjnek nincs állandó territóriuma.
  • A hím a szaporodási időszakban ideiglenes territóriumot jelöl ki, de ezt nem védi agresszívan.

Alkalmazkodó képességek:

  • Az esőfürj sokféle élőhelyen képes megélni, beleértve a mezőgazdasági területeket, gyepeket, réteket, szavannákat, erdőszéleket és cserjésedeket.
  • Képes alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez, és elterjedési területe folyamatosan bővül.
  • A mezőgazdasági művelés és az emberi tevékenység kedvezően befolyásolhatja állományát.

Fontos megjegyezni:

  • Az esőfürj állományára a mezőgazdasági művelés, a peszticidhasználat és a vadászat negatívan befolyásolhatja.
  • Néhány országban az esőfürj vadászható faj, de a vadászati szezonra és a zsákmányméretre vonatkozó szabályokat be kell tartani.
Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) táplálkozása

Jellemzői:

  • Az esőfürj mindenevő madár, de táplálékát elsősorban növényi anyagok alkotják.
  • Csőre rövid és erős, ami alkalmassá teszi a magvak és a gyümölcsök fogyasztására.
  • Izmos gyomra segít megemészteni a keményebb táplálékot is.

Táplálékforrások:

  • Az esőfürj táplálékát a következők adják:
    • Magvak (gabonafélék, gyomnövények)
    • Gyümölcsök
    • Rovarok
    • Csigák
    • Férgek

Táplálkozási szokások:

  • Az esőfürj napközben táplálkozik.
  • Táplálékát a talajon keresi, de a bokrokon és a fákon is gyűjtöget.
  • Gyakran kis csapatokban táplálkozik, de előfordul, hogy egyedül is vadászik.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

  • A táplálékforrások bősége
  • Az évszak
  • Az időjárás
  • A ragadozók jelenléte

Fontos megjegyezni:

  • Az esőfürj táplálkozását a mezőgazdasági művelés befolyásolhatja. A peszticidek és a műtrágyák károsíthatják a táplálékforrásokat, és negatívan befolyásolhatják az esőfürj állományát.
  • Az esőfürj fontos szerepet játszik a mezőgazdasági ökoszisztémában, mivel segít a kártevő rovarok populációinak ellenőrzésében.
Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

  • Az esőfürj nyílt, füves területeken fészkel, mint például a mezőgazdasági területek, gyepek, rétek, szavannák, erdőszélek és cserjésedek.
  • A talajon fészkel, általában a fű vagy a növényzet között.
  • Kedveli a napos, meleg helyeket, de árnyékos foltokat is keres a fészke közelében.

Fészek jellemzői:

  • A fészket a tojó építi fűszálakból, levelekből és ágacskákból.
  • A fészek sekély, csésze alakú, és puha anyagokkal bélelt.
  • Átmérője körülbelül 10-15 cm.

Környezet:

  • Az esőfürj fészkelőhelyét befolyásolják a táplálékforrások, a ragadozók jelenléte és a zavarás mértéke.
  • Kedveli a nyílt, zavartalan területeket, de alkalmazkodik a mezőgazdasági területekhez is.

Fészeképítés:

  • A fészkeépítés a tojó feladata, de a hím néha segíthet gyűjteni a fészekanyagot.
  • A fészeképítés általában 2-3 napig tart.

Tojásrakás:

  • A tojó 6-10 tojást rak le, 2-3 napos időközönként.
  • A tojások fehérek, barna foltokkal.
  • A tojó 14-16 napig kotlik a tojásokon.

Veszélyeztető tényezők:

  • Az esőfürj fészkelőhelyét számos tényező veszélyezteti, mint például:
    • A mezőgazdasági művelés (a mezőgazdasági gépek károsíthatják a fészkeket, a peszticidek és a műtrágyák károsíthatják a táplálékforrásokat)
    • A ragadozók (pl. rókák, macskák, kígyók)
    • Az élőhelyek elvesztése (a beépítés, a legeltetés és az erdőirtás csökkenti a fészkelőhelyek számát)
    • Az időjárás (a szélsőséges időjárási események, mint a viharok és az árvizek, károsíthatják a fészkeket és a tojásokat)

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

  • Támogassuk a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek csökkentik a peszticidek és a műtrágyák használatát.
  • Védje az élőhelyeket a beépítéstől, a legeltetéstől és az erdőirtástól.
  • Támogassa a ragadozók populációinak ellenőrzését természetes módszerekkel.
  • Ne zavarja a fészkelő madarakat.
  • Ha fészket talál, hagyja ott érintetlenül, és ne menjen közel hozzá.

Az esőfürj fészkelőhelyeinek védelme fontos a faj megőrzése érdekében. A fent említett intézkedések meghozatalával segíthetünk biztosítani, hogy ez a madárfaj továbbra is virágozzon a vadonban.

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) szaporodása

Párzási időszak:

  • Az esőfürj párzási időszaka a tél végétől a nyár elejéig tart, a helyi éghajlattól függően.
  • Dél-Ázsiában a párzási időszak általában januártól májusig tart.
  • Délkelet-Ázsiában a párzási időszak általában februártól júliusig tart.

Fészkelés:

  • Az esőfürj a talajon fészkel, általában a fű vagy a növényzet között.
  • A fészket a tojó építi fűszálakból, levelekből és ágacskákból.
  • A fészek sekély, csésze alakú, és puha anyagokkal bélelt.
  • Átmérője körülbelül 10-15 cm.

Szaporodási szokások:

  • Az esőfürj monogám faj, de a párok csak a szaporodási időszakban maradnak együtt.
  • A hím jellegzetes „csi-csi” csicsergéssel hívja fel magára a tojó figyelmét.
  • A tojó lágyabb hanggal válaszol.
  • A párosodás után a tojó 6-10 tojást rak le, 2-3 napos időközönként.
  • A tojások fehérek, barna foltokkal.
  • A tojó 14-16 napig kotlik a tojásokon.
  • A kikelt fiókák rögtön járóképesek, és 2-3 hét múlva elérik a felnőttkori méretet.
  • A szülőpár nem gondoskodik a fiókákról, azok önállóan táplálkoznak és védik magukat.

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) fiókái

Jellemzői:

  • Az esőfürj fiókái rögtön járóképesek a kikelés után.
  • Sárga színűek, barna foltokkal.
  • Csőrük rövid és sötét színű.
  • Lábaik erősek, és alkalmasak a futáshoz.
  • Gyorsan fejlődnek, és 2-3 hét múlva elérik a felnőttkori méretet.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

  • A tojások kikelése 14-16 napig tart.
  • A fiókák a kikelés után azonnal elhagyják a fészket, és önállóan táplálkoznak és védik magukat.
  • Az első napokban a szülőpár nem gondoskodik róluk, de néha védelmet nyújthatnak nekik a ragadozókkal szemben.

Etetés és gondozás:

  • A fiókák rovarokat, férgeket, magokat és gyümölcsöket fogyasztanak.
  • Táplálékukat a talajon keresik, és gyakran rövid repüléseket végeznek a táplálékforrások elérése érdekében.
  • A szülőpár nem eteti a fiókákat, de néha segíthet nekik táplálékot keresni.

Kirepülés és elhagyás:

  • A fiókák 2-3 hét múlva elérik a felnőttkori méretet, és képesek önállóan táplálkozni és védekezni.
  • Ekkor elhagyják a szülőpárukat, és önálló életet kezdenek élni.

Fontos megjegyezni:

  • Az esőfürj fiókái nagyon sérülékenyek a ragadozókkal szemben.
  • A mezőgazdasági művelés, a peszticidhasználat és az élőhelyek elvesztése negatívan befolyásolhatja az esőfürj fiókák túlélési arányát.

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) ismertebb betegségei

Az esőfürj, mint minden élőlény, különböző betegségeknek kitett. A leggyakoribbak közé tartoznak a következők:

Vírusos betegségek:

  • Madár influenza: Ez egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely súlyos légúti megbetegedést okozhat az esőfürjekben. A tünetek közé tartozik a köhögés, a tüsszentés, a légzési nehézség és a letargia. A betegség halálos is lehet.
  • Newcastle-betegség: Ez egy másik vírusos betegség, amely légúti megbetegedést, idegrendszeri tünetek és halált okozhat az esőfürjekben.
  • Marek-betegség: Ez egy herpeszvírus okozta betegség, amely tumort okoz az idegekben és a belső szervekben. A tünetek közé tartozik a bénulás, a gyengeség és a fogyás. A betegség halálos is lehet.

Bakteriális betegségek:

  • Szalmonellózis: Ez egy bakteriális fertőzés, amely hasmenést, hányingert és lázat okozhat az esőfürjekben. A betegség emberre is átterjedhet.
  • Colibakteriózis: Ez egy bakteriális fertőzés, amely légúti megbetegedést, hasmenést és halált okozhat az esőfürjekben.
  • Pasteurellózis: Ez egy bakteriális fertőzés, amely légúti megbetegedést, szepszist és halált okozhat az esőfürjekben.

Paraziták:

  • Coccidiosis: Ez egy parazita által okozott betegség, amely hasmenést, véres székletet és fogyást okozhat az esőfürjekben. A betegség halálos is lehet.
  • Férgek: Az esőfürjeket számos fajta féreg fertőzheti, amelyek emésztési zavarokat, fogyást és halált okozhatnak.
  • Külső paraziták: Az esőfürjeket tetvek, atkák és bolhák is fertőzhetik, amelyek viszketést, irritációt és vérszegénységet okozhatnak.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy teljeskörű lista az esőfürjeket érintő betegségekről. A betegség tünetei és súlyossága a betegség típusától, az esőfürj általános egészségi állapotától és a környezeti tényezőktől függően változhat. Ha aggódik az esőfürjei egészsége miatt, forduljon állatorvoshoz.

Megelőzés:

A legjobb módja az esőfürjbetegségek megelőzésének a jó higiénia és a karbantartás. A következő lépések segíthetnek megvédeni az esőfürjeket a betegségektől:

  • Biztosítson tiszta és száraz almot az esőfürjeknek.
  • Rendszeresen tisztítsa és fertőtlenítse az esőfürjek ketrecét és itatóedényeit.
  • Biztosítson friss, tiszta vizet az esőfürjeknek.
  • Etesse az esőfürjeket kiegyensúlyozott táplálékkal.
  • Különítse el a beteg esőfürjeket az egészségesektől.
  • Forduljon állatorvoshoz, ha aggódik az esőfürjei egészsége miatt.

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) lehetséges ellenfelei és ellenségei

Az esőfürj, mint sok más apró madár, számos ragadozónak van kitéve a vadonban. Ezek a ragadozók a levegőben, a földön és a vízben is megtalálhatók.

A levegőben:

  • Ragadozó madarak: Sólymok, héják, karvalyok, ölyvek, baglyok
  • Varjak: Szarka, varjú

A földön:

  • Emlős ragadozók: Róka, macska, nyest, menyét, patkány
  • Hüllők: Kígyók, gyíkok

A vízben:

  • Ragadozó halak: Csuka, süllő

Ezenkívül az esőfürj tojásait és fiókáit más állatok is fogyaszthatják, mint például a kígyók, a patkányok és a mosómedvék.

Az esőfürjeknek számos stratégiájuk van a ragadozók elkerülésére. Ezek közé tartoznak:

  • Rejtőzködés: A barna tollazatuk segít nekik összeolvadni a környezetükkel.
  • Gyors repülés: Rövid távolságokra képesek gyorsan repülni, hogy elkerüljék a ragadozókat.
  • Csoportban maradás: Csoportokban táplálkoznak és fészkelnek, ami megnehezíti a ragadozók számára a zsákmányszerzést.
  • Figyelmeztető hívások: Figyelmeztető hívásokat adnak ki, hogy figyelmeztessék társaikat a ragadozók jelenlétére.

Az esőfürj állományára a mezőgazdasági művelés, a peszticidhasználat és az élőhelyek elvesztése is negatívan befolyásolhatja. Ezek a tényezők csökkenthetik az esőfürjek táplálékforrásait és fészkelőhelyeit, és ezáltal sebezhetőbbé tehetik őket a ragadozókkal szemben.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy teljeskörű lista az esőfürj lehetséges ellenfeleiről és ellenségeiről. A ragadozók típusa a helyi ökoszisztémától és az évszaktól függően változhat.

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) védettsége – Természetvédelmi helyzete

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) nem szerepel a Vörös Listán, és nem minősül globálisan veszélyeztetett fajnak. Azonban a helyi populációk száma csökkenhet a mezőgazdasági művelés, a peszticidhasználat, az élőhelyek elvesztése és a vadászat miatt.

A faj védelmére számos intézkedés tett:

  • Nemzetközi egyezmények: Az esőfürj a Vándorló Madarak Védelmére Szolgáló Egyezmény (CMS) és az Afrikai-eurázsiai Vándorló Madarak Védelmére Szolgáló Megállapodás (AEWA) mellékleteiben szerepel. Ezek az egyezmények a vándorló madarak védelmére irányuló nemzetközi jogi keretrendszert biztosítják.
  • Nemzeti jogszabályok: Számos országban nemzeti jogszabályok védik az esőfürjet a vadászattól és az élőhelyek elvesztésétől.
  • Védett területek: Az esőfürj sok védett területen él, ahol védve van a vadászattól és más emberi tevékenységektől.
  • Kutatóprogramok: Számos kutatási program zajlik az esőfürj ökológiájának és viselkedésének jobb megértése érdekében. Ez a tudás segíthet a faj hatékonyabb védelmében.

Fontos megjegyezni, hogy az esőfürj védelme összetett feladat, amely a nemzetközi együttműködést és a helyi közösségek bevonását igényli.

Mit tehetünk az esőfürj védelméért:

  • Támogassuk a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek csökkentik a peszticidhasználatot és megőrzik az élőhelyeket.
  • Támogassuk a vadászatot szabályozó jogszabályokat, amelyek védik az esőfürj populációkat.
  • Támogassuk a védett területek létrehozását és bővítését.
  • Támogassuk az esőfürj kutatására irányuló programokat.
  • Ne vásároljunk illegálisan vadászott esőfürjet.
  • Tájékoztassuk másokat az esőfürj védelmének fontosságáról.

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) hangja

Az esőfürj hangja jellegzetes és fontos szerepet játszik a kommunikációjában. A hangja sima, dallamos és gyakran ismétlődő.

Hangja mire hasonlít:

  • A hím esőfürj hangja „csi-csi” csicsergéshez hasonlít, amelyet gyakran „csi-csi-csi-csi” ismétlődő sorozatban ad ki.
  • A tojó hangja lágyabb, „csi-csi-csi” hangzású.
  • A fiókák hangja „pi-pi” csicsergéshez hasonlít.

Hangjának jellegzetességei:

  • Az esőfürj hangja magas hangú és rövid.
  • A hangja gyakran ismétlődő, és akár több percig is tarthat.
  • A hangja dallamos és változatos lehet.

Hangkeltés mechanizmusa:

Az esőfürj a légzsákjainak összehúzódásával és elernyesztésével kelti a hangját. A légzsákok a madár testének oldalán és a légcsöve körül helyezkednek el. Amikor a madár belélegzik, a légzsákok levegővel telnek. Amikor a madár kilélegzik, a légzsákok összehúzódnak, és a levegő a légcsövön keresztül távozik. A levegő áramlása a légcsövön rezegő hangot kelt.

Hangszínek és jelentésük:

Az esőfürj hangja különböző hangszíneket foglalhat magában, amelyeknek különböző jelentései lehetnek. Például:

  • A magas hangú hangok gyakran a terület kijelölésére vagy a tojó vonzására szolgálnak.
  • A lágy hangok gyakran a fiókák hívására vagy a tojó megnyugtatására szolgálnak.
  • A riasztó hangok gyakran a ragadozók figyelmeztetésére szolgálnak.

Hangok és kontextus:

Az esőfürj hangjának jelentése a kontextustól függően változhat. Például:

  • A hím esőfürj hangja, amelyet szürkületkor ad ki, valószínűleg a terület kijelölésére szolgál.
  • A hím esőfürj hangja, amelyet a tojó vonzására ad ki, valószínűleg udvarlás céljából szól.
  • A tojó esőfürj hangja, amelyet a fiókák hívására ad ki, valószínűleg táplálékforrás vagy védett hely megmutatására szolgál.

Hangok változása:

Az esőfürj hangja az életkorral, a nemmel és a környezeti tényezőktől függően változhat. Például:

  • A fiatal esőfürjek hangja lágyabb és kevésbé dallamos, mint a felnőtt esőfürjeké.
  • A hím esőfürjek hangja hangosabb és dallamosabb, mint a tojó esőfürjeké.
  • Az esőfürjek hangja szárazabb időszakban hangosabb és dallamosabb lehet, mint nedves időszakban.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy teljes körű lista az esőfürj hangjainak jellemzőiről és jelentéséről. Az esőfürj hangjának tanulmányozása továbbra is folyamatban van, és a kutatók folyamatosan fedezik fel új információkat.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/TFOGOENSTQ

Érdekességek róla, tények röviden

Érdekesség Tény
Tudományos név Coturnix coromandelica
Család Fácánfélék (Phasianidae)
Rendszertani besorolás Madarak osztálya (Aves) > Vállasmadarak rendje (Galliformes) > Fácánfélék családja (Phasianidae) > Coturnix nem > Esőfürj faj (Coturnix coromandelica)
Méret 17-22 cm hosszú, 27-32 cm szárnyfesztávolságú
Súly 80-150 gramm
Táplálék Magvak, rovarok, férgek, gyümölcsök
Élőhely Mezőgazdasági területek, füves puszták, erdőszélek
Elterjedés Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Afrika
Vonulási szokás Részben vonuló
Párzási időszak Tél végétől nyár elejéig
Fészekalakítás A talajon fészkel
Tojások száma 6-10
Kotlási idő 14-16 nap
Nemek közötti különbségek A hím hangosabb és színesebb, mint a tojó
Jelentőség Vadászat, tojástermelés
Védettségi besorolás Nemzetközi szinten nem veszélyeztetett

További érdekességek:

  • Az esőfürj a legkisebb fácán, és a Föld egyik legelterjedtebb madara.
  • Az esőfürj húsa és tojása népszerű élelmiszer Ázsiában és Afrikában.
  • Az esőfürj fontos szerepet játszik a népi kultúrában és a mitológiában.
  • Az esőfürj a vadászat népszerű tárgya.

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate

Az esőfürj (Coturnix coromandelica) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.