Az aranycinege (Auriparus flaviceps) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.25. - by Madarak

Az aranycinege (Auriparus flaviceps) megjelenése, jellemzői

Méret:

Testhossz: 10-12 cm
Szárnyfesztávolság: 13-15 cm
Súly: 4-6 gramm

Testfelépítés:

Kisméretű madár, kerekded testtel és nagy fejjel.
A farka rövid és csapott.

Tollazat:

A hím tollazata élénksárga, a fejtetőn narancssárga folttal.
A tojó tollazata fakóbb sárga, a fejtetőn szürke folttal.
A szárnyakon barna szegélyű sárga tollak találhatók.

Csőr és lábak:

A csőr vékony és hegyes, sötét színű.
A lábak erősek, sötét színűek.

Szárnyak és repülés:

Rövid szárnyakkal rendelkezik, repülése gyors és cikázó.
Gyakran kúszik a fák ágain és levelein.

Várható élettartam:

4-6 év

Egyéb jellemzők:

Hangja magas, csilingelő.
Üregekben fészkel.
Főleg rovarokkal táplálkozik.

Előfordulás:

Dél-Amerika nyugati partvidékén él.

Érdekességek:

Az aranycinege az egyetlen verébalakú madár, amelynek a fészkét kizárólag a hím építi.
A fészek egy ovális, szőtt szerkezet, amely mohából, gallyakból és pókhálóból készül.

Az aranycinege (Auriparus flaviceps) elterjedése, előfordulása

Az aranycinege Dél-Amerika nyugati partvidékén honos, az Andok hegység mentén. Elterjedési területe Kolumbiától Chileig tart, és magában foglalja Ecuador, Peru és Bolívia területét is.

Élőhelye:

Száraz erdők, bozótosok és sivatagos területek.
Kedveli a nyílt tereket, sziklás lejtőket és folyópartokat.
Gyakran megtalálható ember által átalakított területeken, parkokban és kertekben is.

Főbb előfordulási helyek:

Kolumbia: Cauca-völgy, Magdalena-völgy
Ecuador: Loja tartomány, Azuay tartomány
Peru: Lima tartomány, Ica tartomány
Bolívia: Cochabamba megye, Santa Cruz megye
Chile: Atacama régió, Coquimbo régió

Érdekességek:

Az aranycinege az egyik leggyakoribb madár Dél-Amerika nyugati partvidékén.
Jól alkalmazkodott a száraz és meleg éghajlathoz.
Gyakran társul más madárfajokkal, mint a kaktuszmadár és a kolibri.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Verébfélék (Passeridae)
Nemzetség: Aranycinege (Auriparus)
Faj: Aranycinege (Auriparus flaviceps)

Egyéb elnevezések:

Verdin (angol)
Pájaro carpintero (spanyol)
Oiseau-charpentier (francia)

Rokon fajok:

Kaktuszmadár (Campylorhynchus brunneicapillus)
Kolibri (Trochilidae)

Megjegyzések:

Az aranycinege a verébfélék családjának egyetlen faja, amely az Auriparus nemzetségbe tartozik.
Korábban a kúszócinegék (Sittidae) családjába sorolták, de a DNS-vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a verébfélékkel áll közelebbi rokonságban.

Ismertebb alfajai

Auriparus flaviceps acaciarum (Grinnell, 1931) – az Amerikai Egyesült Államok délnyugati része (délkelet-Kalifornia, dél-Nevada, délnyugat-Utah, nyugat-Arizona, délnyugat-Új-Mexikó) és Mexikó északnyugati része;
Auriparus flaviceps ornatus (Lawrence, 1851) – az Amerikai Egyesült Államok déli része (délkelet-Arizona, dél- és közép-Új-Mexikó);
Auriparus flaviceps flaviceps (Sundevall, 1850) – Mexikó északnyugati része;
Auriparus flaviceps lamprocephalus (Oberholser, 1897) – Mexikó északnyugati része;
Auriparus flaviceps sinaloae (A. R. Phillips, 1986) – Mexikó északnyugati része;
Auriparus flaviceps hidalgensis (A. R. Phillips, 1986) – Mexikó északi középső része.

Életmódja

Társas élet:

Az aranycinege egyedülálló madár, nem alkot tartós párkapcsolatot.
A költési szezonban a hím és a tojó együttműködik a fészek építésében és a fiókák gondozásában.
A fiókák kirepülése után a madarak szétválnak.

Szociális viselkedés:

Az aranycinege területvédő madár, és agresszíven védelmezi territóriumát más madarakkal szemben.
Gyakran csatlakozik vegyes madárcsapatokhoz.
Hangos csicsergéssel kommunikál.

Mozgás:

Az aranycinege aktív madár, állandóan mozog a fák ágain és levelein.
Rövid szárnyaival gyorsan és cikázva repül.
Gyakran kúszik a fák törzsén és ágain.

Territórium:

Az aranycinege kis területen él, amelynek méretét a táplálék mennyisége határozza meg.
A territóriumot agresszíven védelmezi más madarakkal szemben.

Alkalmazkodó képességek:

Az aranycinege jól alkalmazkodott a száraz és meleg éghajlathoz.
Képes kevés vízzel is boldogulni.
Gyakran építi fészkét ember által átalakított területeken, parkokban és kertekben.

Érdekességek:

Az aranycinege mindenevő, rovarokkal, pókokkal, gyümölcsökkel és magvakkal táplálkozik.
Gyakran táplálkozik a fák kérgén lévő rovarokon.
A fészkét mohából, gallyakból és pókhálóból építi.

Az aranycinege (Auriparus flaviceps) táplálkozása

Jellemzői:

Az aranycinege mindenevő, rovarokkal, pókokkal, gyümölcsökkel és magvakkal táplálkozik.
Táplálékát a fák ágain és levelein, a talajon és a fák kérgén keresi.
Főleg rovarokkal táplálkozik, de a téli hónapokban gyümölcsöket és magokat is fogyaszt.

Táplálékforrások:

Rovarok: pókok, hangyák, méhek, lepkék, hernyók
Gyümölcsök: bogyók, füge, kaktusztermés
Magvak: fűmagok, gabonamagvak

Táplálkozási szokások:

Az aranycinege aktív madár, napközben folyamatosan táplálkozik.
Gyakran csatlakozik vegyes madárcsapatokhoz a táplálékkeresés során.
A fák kérgén lévő rovarokat is elfogyasztja.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

A táplálék mennyisége és elérhetősége
Az évszak
Az időjárás
A ragadozók jelenléte

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

Ültessünk őshonos növényeket, amelyek vonzzák a rovarokat.
Kerüljük a peszticidek használatát.
Hagyjunk elhalt fákat a kertben, amelyek élőhelyet biztosítanak a rovarok számára.
Helyezzünk ki madáretetőket, amelyek télen segítenek a madaraknak.

Érdekességek:

Az aranycinege gyakran táplálkozik a fák kérgén lévő rovarokon.
A fészkét mohából, gallyakból és pókhálóból építi.

Fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

Az aranycinege üregekben fészkel, amelyeket fák törzsén, ágain, sziklák repedéseiben, épületek falában találhatók.
Gyakran használ elhagyott harkályfészkeket is.

Fészek jellemzői:

A fészek egy ovális, szőtt szerkezet, amely mohából, gallyakból és pókhálóból készül.
A fészek belsejét puha anyagokkal, tollal és szőrrel bélelik.

Környezet:

Az aranycinege nyílt tereket, sziklás lejtőket és folyópartokat kedvel.
Gyakran fészkel ember által átalakított területeken, parkokban és kertekben is.

Fészeképítés:

A fészeképítést a hím és a tojó közösen végzi.
A fészek építése több hétig is eltarthat.

Tojásrakás:

A tojó 4-6 tojást rak, amelyeket 12-14 napig kotlik.
A fiókák 16-18 nap múlva repülnek ki.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyvesztés: Az erdők kivágása és az emberi tevékenység által okozott élőhelyromlás veszélyezteti az aranycinege fészkelőhelyeit.
Ragadozók: A macskák, kígyók és madarak zsákmányul ejthetik a fiókákat.
Peszticidek: A peszticidek használata megöli a rovarokat, amelyek az aranycinege fő táplálékát képezik.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Hagyjunk elhalt fákat a kertben, amelyek üregeket biztosítanak a fészkeléshez.
Helyezzünk ki madárodúkat, amelyek alternatív fészkelőhelyet biztosítanak.
Kerüljük a peszticidek használatát.
Támogassuk az élőhelyvédelmi projekteket, amelyek célja az erdők és a nyílt terek megőrzése.

Érdekességek:

Az aranycinege egyedülálló madár, nem alkot tartós párkapcsolatot.
A költési szezonban a hím és a tojó együttműködik a fészek építésében és a fiókák gondozásában.
A fiókák kirepülése után a madarak szétválnak.

Szaporodása

Párzási időszak:

Az aranycinege télen párba áll.
A hím énekével és táncával udvarol a tojónak.

Fészkelés:

A tojó 4-6 tojást rak, amelyeket 12-14 napig kotlik.
A fiókák 16-18 nap múlva repülnek ki.
A fiókákat a hím és a tojó is eteti.

Szaporodási szokások:

Az aranycinege egyedülálló madár, nem alkot tartós párkapcsolatot.
A költési szezonban a hím és a tojó együttműködik a fészek építésében és a fiókák gondozásában.
A fiókák kirepülése után a madarak szétválnak.

Érdekességek:

Az aranycinege egyike azon kevés madárfajoknak, amelyeknél a hím építi a fészket.
A fészek építése több hétig is eltarthat.
A fiókák kirepülése után a hím még egy ideig eteti őket.

Aranycinege (Auriparus flaviceps) – Fiókái

Jellemzői:

Az aranycinege fiókái csupaszok és vakon jönnek a világra.
Apró rózsaszín csőrük van, és bőrük vékony és ráncos.
A fiókák gyorsan fejlődnek, és 16-18 nap múlva már repülni is tudnak.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A tojó 12-14 napig kotlik a tojásokon.
A fiókák egyenként kelnek ki, és a kikelés után még néhány napig a fészekben maradnak.
A fiókákat a hím és a tojó is eteti rovarokkal és pókokkal.

Etetés és gondozás:

A fiókákat a hím és a tojó is eteti.
A fiókák naponta többször is kapnak enni.
A szülők melegem tartják a fiókákat, és megvédik őket a ragadozóktól.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 16-18 nap múlva repülnek ki.
A kirepülés után a fiókák még egy ideig a szüleikkel maradnak, és tőlük tanulnak táplálkozni és fészket építeni.
A fiókák néhány hónapon belül elérik az ivarérettséget.

Érdekességek:

Az aranycinege egyike azon kevés madárfajoknak, amelyeknél a hím építi a fészket.
A fészek építése több hétig is eltarthat.
A fiókák kirepülése után a hím még egy ideig eteti őket.

Ismertebb betegségei lehetnek

Az aranycinege számos betegségnek lehet kitéve, amelyek közül a leggyakoribbak a következők:

Baktériumok:

Escherichia coli: Ez a baktérium okozhat bélgyulladást és hasmenést.
Salmonella: Ez a baktérium okozhat salmonellózist, amely súlyos betegség lehet madarakban és emberekben egyaránt.
Mycoplasma: Ez a baktérium légúti megbetegedéseket okozhat.

Vírusok:

Madárinfluenza: Ez a vírus súlyos légúti megbetegedést okozhat madarakban, és néha emberekre is átterjedhet.
Newcastle-kór: Ez a vírus is súlyos légúti megbetegedést okozhat madarakban.
Circovirus: Ez a vírus immunszupressziót okozhat, ami fogékonyabbá teszi a madarakat más betegségekre.

Paraziták:

Coccidia: Ezek az egysejtű élősködők bélgyulladást és hasmenést okozhatnak.
Férgek: Számos féregfaj élősködhet az aranycinkékben, és bélelzáródást, vérszegénységet és más problémákat okozhatnak.
Kullancsok: A kullancsok vért szívnak a madarakból, és betegségeket terjeszthetnek.

Gombák:

Aspergillus: Ez a gomba légúti megbetegedéseket okozhat.
Candida: Ez a gomba gombás fertőzéseket okozhat a madarak bőrének, tollazatának és belső szerveinek.

Egyéb betegségek:

Trauma: Az aranycinege megsérülhet ütközés, ragadozók vagy más balesetek következtében.
Mérgezés: Az aranycinege megmérgezheti magát növényvédőszerekkel, ólommal vagy más mérgező anyagokkal.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy teljes lista az aranycinege összes lehetséges betegségéről. Ha aggódik egy aranycinege egészsége miatt, javasoljuk, hogy forduljon állatorvoshoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Az aranycinege számos ragadozóval és más ellenféllel kénytelen szembenézni a vadonban. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:

Ragadozók:

Macskák: A macskák a madarak egyik leggyakoribb ragadozója, és az aranycinege sem kivétel.
Kígyók: A kígyók, mint a keresztes vipera és a mocsári sikló, szintén zsákmányul ejthetik az aranycinkéket.
Madarak: A nagyobb ragadozó madarak, mint a sólymok és a baglyok, szintén veszélyt jelentenek az aranycinkékre.

Más ellenfelek:

Versenyzők: Más madárfajok, amelyek ugyanazt az élőhelyet és táplálékot foglalják el, mint az aranycinege, versenytársnak minősülnek.
Élőhelyvesztés: Az erdők kivágása és az emberi tevékenység által okozott élőhelyromlás veszélyezteti az aranycinege populációit.
Mérgezés: Az aranycinege megmérgezheti magát növényvédőszerekkel, ólommal vagy más mérgező anyagokkal.

Az aranycinege számos stratégiát alkalmaz a ragadozók elkerülésére:

Rejtőzködés: Az aranycinege apró mérete és barna tollazata segít neki elrejtőzni a ragadozók elől.
Figyelmeztető rikoltás: Ha ragadozót észlel, az aranycinege rikoltozni kezd, hogy figyelmeztesse a többi madarat.
Gyors repülés: Az aranycinege gyorsan és cikázva repül, hogy megnehezítse a ragadozók számára a zsákmányolását.

Fontos megjegyezni, hogy az aranycinege populációi számos tényezőtől függően változhatnak. A ragadozók és más ellenfelek száma, az élőhely minősége és az éghajlati változások mind befolyásolhatják az aranycinege populációinak méretét és eloszlását.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettsége:

Az aranycinege nem védett faj Magyarországon. Azonban a vadászati törvény tiltja a fészkük, tojásaik és fiókáik megsemmisítését.

Természetvédelmi helyzete:

Az aranycinege nem veszélyeztetett faj globálisan. Azonban az élőhelyvesztés és a ragadozók száma helyenként fenyegetést jelenthet a populációira.

A következők a legfontosabb tényezők, amelyek befolyásolják az aranycinege természetvédelmi helyzetét:

Élőhelyvesztés: Az erdők kivágása és az emberi tevékenység által okozott élőhelyromlás veszélyezteti az aranycinege populációit.
Ragadozók: A macskák, kígyók és ragadozó madarak mind veszélyt jelentenek az aranycinkékre.
Mérgezés: Az aranycinege megmérgezheti magát növényvédőszerekkel, ólommal vagy más mérgező anyagokkal.

A következőket tehetjük az aranycinege populációinak védelme érdekében:

Ültessünk őshonos növényeket, amelyek vonzzák a rovarokat.
Kerüljük a peszticidek használatát.
Hagyjunk elhalt fákat a kertben, amelyek üregeket biztosítanak a fészkeléshez.
Helyezzünk ki madárodúkat, amelyek alternatív fészkelőhelyet biztosítanak.
Támogassuk az élőhelyvédelmi projekteket, amelyek célja az erdők és a nyílt terek megőrzése.

Az aranycinege (Auriparus flaviceps) hangja

Hangja mire hasonlít:

Az aranycinege hangja egy vékony, csilingelő hang, amely hasonlít a cinegék hangjához, de magasabb frekvenciájú és dallamosabb. Gyakran énekelnek duettet a párjukkal.

Hangjának jellegzetességei:

Hangmagasság: Az aranycinege hangja magas frekvenciájú, 2-5 kHz tartományban mozog.
Hangszín: A hangszín tiszta és csilingelő, néha zenei motívumokat is tartalmaz.
Hangerő: A hang nem túl hangos, de jól hallható a nyílt terepen.
Hossz: A hívás hossza 1-2 másodperc.

Hangkeltés mechanizmusa:

Az aranycinege hangját a syrinx nevű hangszerv hozza létre, amely a légcsőben található. A syrinx két membránból áll, amelyek rezgése a hangot hozza létre.

Hangszínek és jelentésük:

Az aranycinege hangszínei változatosak, és különböző jelentéseket hordozhatnak. A leggyakoribb hangszínek a következők:

Csilingelő hang: Ez a leggyakoribb hang, amelyet a hím és a tojó is használ a kommunikációra.
Trilla: A trilla egy gyors, ismétlődő hang, amelyet a hím a terület jelzésére és a tojó csábítására használ.
Riadóhang: A riadóhang egy éles, riasztó hang, amelyet a madarak ragadozó észlelésekor adnak ki.

Hangok és kontextus:

Az aranycinege hangjai különböző kontextusban használatosak, többek között:

Kommunikáció: A madarak hangokkal kommunikálnak egymással a táplálékról, a ragadozókról és a fészekről.
Udvarlás: A hím hangokkal udvarol a tojónak.
Területvédelem: A madarak hangokkal jelzik a területüket más madaraknak.
Fiókanevelés: A szülők hangokkal hívogatják a fiókáikat, és figyelmeztetik őket a veszélyre.

Hangok változása:

Az aranycinege hangjai a környezettől függően változhatnak. A városi területeken élő madarak hangjai magasabb frekvenciájúak lehetnek, hogy jobban kiemelkedjenek a háttérzajból.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/EXBETBIAJB

Érdekességek róla, tények röviden

Észak-Amerika délnyugati részén őshonos.
A legkisebb észak-amerikai verébféle.
Fészkét kizárólag a hím építi.
A tojó egyedül kotlik a tojásokon.
Mindkét szülő eteti a fiókákat.
Táplálékát főleg rovarok és pókok alkotják.
Üregekben és fészekodúkban fészkel.
Kiválóan alkalmazkodik a száraz éghajlathoz.
Társas madár, gyakran csapatokban él.
Éneke dallamos és változatos.
Átlagosan 5-6 évig él.

További érdekességek:

Az aranycinege a legkisebb madár Mexikóban.
Fészkét gallyakból, fűből és mohából építi.
A tojó 4-6 tojást rak.
A fiókák 10-12 nap múlva kelnek ki.
A fiókák 16-18 nap múlva repülnek ki.
Az aranycinege fontos szerepet játszik a rovarok populációjának szabályozásában.