A szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.21. - by Madarak

A szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) megjelenése, jellemzői

Mérete és testfelépítése:

A szerecsensirály közepes méretű sirályfaj, testhossza 36-38 cm, szárnyfesztávolsága 92-100 cm, testtömege 230-280 gramm. Karcsúbb testalkatú, mint a dankasirály, nyaka is hosszabb.

Tollazat színezete:

A háta és szárnyai szürkék, feje fekete, csőre piros, sárga gyűrűvel a végén. Hasa és farka fehér, szárnyán fekete „csuklópánt” látható. Fiatal madarak tollazata barna foltos.

Csőr és lábak:

Csőre vaskos, élénkpiros, fekete és sárga gyűrűvel a végén. Lába vöröses.

Szárnyak és repülés:

Szárnyai szélesek, repülése erőteljes, sikló. Gyakran vitorlázik a levegőben.

Várható élettartama:

Vadon 15-20 évig élhet.

Egyéb jellemzők:

Telepesen fészkel, gyakran más sirályfajokkal társulva.
Fészekalja 2-3 tojásból áll.
Tápláléka halak, rovarok, kétéltűek, kisemlősök.
Hangja mély, kétszólamú.
Magyarországon fokozottan védett faj.

A szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) elterjedése, előfordulása

A szerecsensirály Európában, Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában honos. Főleg a tengerpartok mentén és a belső vízterületek, folyók, tavak környékén él. Telepesen fészkel, gyakran más sirályfajokkal társulva.

Élőhelyei:

Tengerpartok
Szigetek
Folyók
Tavak
Víztározók
Halastavak
Mocsarak
Rétek

Elterjedése:

Európa: Dél- és Nyugat-Európában széles körben elterjedt, Észak-Európában kevésbé gyakori.
Afrika: Észak-Afrika mediterrán partvidékén él.
Ázsia: Kis-Ázsia, Közel-Kelet, Kaszpi-tenger vidéke.

Magyarországon:

Magyarországon is gyakori faj, főleg a Dunántúlon és a Tisza-tó vidékén. Fészkel a Balatonon és a Velencei-tavon is.

Vonulási szokások:

A szerecsensirály részben vonuló faj. A telet a Földközi-tenger medencéjében tölti, de sok madár hazánkban is áttelel.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Sirályfélék (Laridae) Nem: Ichthyaetus Faj: Szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus)

Régebbi besorolás:

A régebbi rendszerbesorolások a Larus nembe sorolták Larus melanocephalus néven.

Egyéb magyar nevei:

Feketefejű sirály, kacagó sirály

Angol neve: Mediterranean Gull

Tudományos leírás:

A szerecsensirályt Johann Matthäus Bechstein írta le először 1805-ben.

Rokon fajok:

A szerecsensirály legközelebbi rokonai a füstös sirály (Ichthyaetus hemprichi), a pápaszemes sirály (Ichthyaetus leucophthalmus) és a halászsirály (Ichthyaetus ichthyaetus).

A szerecsensirály életmódja

Társas élet:

A szerecsensirály társas faj, telepesen fészkel. Gyakran más sirályfajokkal is társul. A kolóniákban a madarak szorosan összetartanak, és kölcsönösen segítik egymást a fiókák nevelésében.

Szociális viselkedés:

A szerecsensirályok hangos madarak, különböző hangokat adnak ki a kommunikációhoz. A hangadással jelzik egymásnak a táplálékforrásokat, a ragadozókat, és a párjukat is.

Mozgás:

A szerecsensirály jól repül, gyakran vitorlázik a levegőben. A vízben is jól úszik, és képes búvárkodni is.

Territórium:

A szerecsensirályok a fészkelőhelyükön territóriumot tartanak fenn, amit agresszívan védenek a betolakodókkal szemben.

Alkalmazkodó képességek:

A szerecsensirály alkalmazkodóképes faj, képes különböző élőhelyeken élni. Táplálékát illetően is opportunista, mindent elfogyaszt, amit talál.

Táplálkozás:

A szerecsensirály főleg halakkal, rovarokkal, kétéltűekkel, kisemlősökkel táplálkozik. Gyakran koldul is az emberektől.

Szaporodás:

A szerecsensirályok 3-4 évesen válnak ivaréretté. Párjukat életre szólóan választják. Fészküket növényi anyagokból építik a földön, fákon, vagy szigeteken. A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 23-25 napig kotlik. A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki.

A szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) táplálkozása

Jellemzői:

A szerecsensirály opportunista táplálkozó, azaz mindent elfogyaszt, amit talál. Táplálékát a víz felszínén úszva, a vízbe merülve, vagy a levegőből lecsapva szerzi.

Táplálékforrások:

Halak: A szerecsensirály fő táplálékát a halak jelentik. Kisebb halakat fogyaszt, melyeket a víz felszínén úszva, vagy a vízbe merülve kap el.
Rovarok: A rovarok fontos kiegészítői a szerecsensirály étrendjének. Főleg vízirovarokat, szitakötőket, lepkéket és bogarakat fogyaszt.
Kétéltűek: A békák és varangyok is szerepelnek a szerecsensirály étrendjén.
Kisemlősök: A kisebb rágcsálók, mint a pockok is a szerecsensirály zsákmányává válhatnak.
Dög: A szerecsensirály nem veti meg a dögöt sem, ha tetemet talál.
Ember által adott táplálék: A szerecsensirályok gyakran koldulnak az emberektől, és elfogyasztják a nekik adott ételt.

Táplálkozási szokások:

A szerecsensirályok általában napközben táplálkoznak. Gyakran csapatokban vadásznak, és a víz felszínén úszva keresik a táplálékot. Ha halat észlelnek, lecsapnak rá a levegőből. A vízbe is beúszhatnak, hogy elkapják a zsákmányukat.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

A táplálékforrások elérhetősége: A szerecsensirály táplálkozását nagymértékben befolyásolja a táplálékforrások elérhetősége. Ha kevés a hal, a madarak más táplálékforrásokhoz kényszerülnek.
Az emberi tevékenység: Az emberi tevékenység, mint a vízszennyezés, a halászat és a turiszmus, negatívan befolyásolhatja a szerecsensirály táplálkozását.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

Védjük a vízi élőhelyeket: A vízszennyezés megakadályozása és a vízi élőhelyek védelme fontos szerepet játszik a szerecsensirály táplálékforrásainak megőrzésében.
Fenntartható halászat: A fenntartható halászati gyakorlatok segítenek biztosítani, hogy a szerecsensirályok számára elegendő hal álljon rendelkezésre.
Felelős turizmus: A felelős turizmus, amely minimalizálja a vízi élőhelyekre gyakorolt hatást, segíthet megvédeni a szerecsensirály táplálkozását.

A szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A szerecsensirály telepesen fészkel, szigeteken, tavakon, folyók mentén, mocsarakban, és néha a tengerparton is. Gyakran más sirályfajokkal társulva fészkel.

Fészek jellemzői:

A fészek lapos, növényi anyagokból, gallyakból, fűből és tollazatból épül. A fészek mérete 30-40 cm átmérőjű és 10-15 cm magas.

Környezet:

A szerecsensirályok a nyílt vízfelületekhez közeli, fákkal, náddal borított területeket kedvelik fészkeléshez. Fontos, hogy a fészkelőhely zavartalan és védett legyen a ragadozóktól.

Fészeképítés:

A fészeképítést a hím és a tojó is részt vesz. A fészeképítés a tavasz folyamán történik, és a tojó 2-3 tojást rak.

Tojásrakás:

A tojások színe szürkés-zöld, barna foltokkal. A tojó 23-25 napig kotlik a tojásokon.

Veszélyeztető tényezők:

A szerecsensirály fészkelőhelyeit számos veszélyeztető tényező fenyegeti:

Élőhelypusztulás: A mocsarak lecsapolása, a folyók szabályozása, a tengerpartok beépítése pusztítja a szerecsensirályok fészkelőhelyeit.
Rágcsálók: A patkányok, egerek és menyétek gyakran kifosztják a fészkeket.
Zavarás: Az emberi tevékenység, mint a turiszmus, a hajózás és a horgászat zavarhatja a fészkelő madarakat.
Klímaváltozás: A klímaváltozás okozta vízhiány és a szélsőséges időjárási események is veszélyeztetik a szerecsensirály fészkelőhelyeit.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Védjük a vízi élőhelyeket: A mocsarak, tavak és folyók védelme fontos szerepet játszik a szerecsensirály fészkelőhelyeinek megőrzésében.
Természetvédelmi területek létrehozása: A fészkelőhelyek védelmét szolgáló természetvédelmi területek létrehozása segíthet a szerecsensirály populációk megőrzésében.
Zavarás minimalizálása: A turisztikai tevékenységek szabályozása és a horgászati tilalmak bevezetése segíthet csökkenteni a fészkelő madarak zavarását.
Klímaváltozás elleni küzdelem: A klímaváltozás elleni küzdelem, a víztakarékosság és a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése is hozzájárul a szerecsensirály fészkelőhelyeinek védelméhez.

A szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) szaporodása

Párzási időszak:

A szerecsensirályok párválasztása általában a tél végén, kora tavasszal történik. A párok életre szólóan kötődnek egymáshoz. A hím udvarlási viselkedése magában foglalja a tollászkodást, a fej bólogatását és a hangos kiáltozást.

Fészkelés:

A szerecsensirályok telepesen fészkelnek, szigeteken, tavakon, folyók mentén, mocsarakban, és néha a tengerparton is. Gyakran más sirályfajokkal társulva fészkelnek.

Fészek:

A fészek lapos, növényi anyagokból, gallyakból, fűből és tollazatból épül. A fészek mérete 30-40 cm átmérőjű és 10-15 cm magas.

Tojásrakás:

A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 23-25 napig kotlik. A fiókák fészeklakók, és 35-40 napos korukban repülnek ki.

Szaporodási szokások:

A szerecsensirályok monogám faj, azaz egy hím és egy tojó alkotja a párt. A párok közösen építik a fészket, kotlanak a tojásokon és gondozzák a fiókákat. A fiókák kirepülésük után is még egy ideig a szülők gondozásában maradnak.

Veszélyeztető tényezők:

A szerecsensirály szaporodását számos veszélyeztető tényező fenyegeti:

Élőhelypusztulás: A mocsarak lecsapolása, a folyók szabályozása, a tengerpartok beépítése pusztítja a szerecsensirályok fészkelőhelyeit.
Rágcsálók: A patkányok, egerek és menyétek gyakran kifosztják a fészkeket.
Zavarás: Az emberi tevékenység, mint a turiszmus, a hajózás és a horgászat zavarhatja a fészkelő madarakat.
Klímaváltozás: A klímaváltozás okozta vízhiány és a szélsőséges időjárási események is veszélyeztetik a szerecsensirály fészkelőhelyeit.

Mit tehetünk a szaporodásuk védelméért?

Védjük a vízi élőhelyeket: A mocsarak, tavak és folyók védelme fontos szerepet játszik a szerecsensirály fészkelőhelyeinek megőrzésében.
Természetvédelmi területek létrehozása: A fészkelőhelyek védelmét szolgáló természetvédelmi területek létrehozása segíthet a szerecsensirály populációk megőrzésében.
Zavarás minimalizálása: A turisztikai tevékenységek szabályozása és a horgászati tilalmak bevezetése segíthet csökkenteni a fészkelő madarak zavarását.
Klímaváltozás elleni küzdelem: A klímaváltozás elleni küzdelem, a víztakarékosság és a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése is hozzájárul a szerecsensirály fészkelőhelyeinek védelméhez.

A szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) fiókái

Jellemzői:

A szerecsensirály fiókái fészeklakók, csupaszok és vakon születnek. Hátuk szürkésbarna, hasuk fehér. A fiókák gyorsan fejlődnek, és 35-40 napos korukban repülnek ki.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák 23-25 napos kotlás után kelnek ki a tojásokból. Az első napokban a szülők melengetik és etetik a fiókákat. A fiókák kismértékű rovarokkal és puha ételekkel kezdik, majd fokozatosan áttérnek a halra.

Etetés és gondozás:

A fiókákat mindkét szülő eteti. A szülők halat, rovarokat, kétéltűeket és kisemlősöket hoznak a fiókáknak. A fiókák koldulással jelzik a szülőknek, hogy éhesek.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki. A kirepülés után még egy ideig a szülők gondozzák a fiókákat, tanítják őket vadászni és táplálkozni.

Veszélyeztető tényezők:

A szerecsensirály fiókáit számos veszélyeztető tényező fenyegeti:

Rágcsálók: A patkányok, egerek és menyétek gyakran kifosztják a fészkeket.
Zavarás: Az emberi tevékenység, mint a turiszmus, a hajózás és a horgászat zavarhatja a fészkelő madarakat.
Klímaváltozás: A klímaváltozás okozta vízhiány és a szélsőséges időjárási események is veszélyeztetik a szerecsensirály fészkelőhelyeit.

Mit tehetünk a fiókák védelméért?

Védjük a vízi élőhelyeket: A mocsarak, tavak és folyók védelme fontos szerepet játszik a szerecsensirály fészkelőhelyeinek megőrzésében.
Természetvédelmi területek létrehozása: A fészkelőhelyek védelmét szolgáló természetvédelmi területek létrehozása segíthet a szerecsensirály populációk megőrzésében.
Zavarás minimalizálása: A turisztikai tevékenységek szabályozása és a horgászati tilalmak bevezetése segíthet csökkenteni a fészkelő madarak zavarását.
Klímaváltozás elleni küzdelem: A klímaváltozás elleni küzdelem, a víztakarékosság és a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése is hozzájárul a szerecsensirály fészkelőhelyeinek védelméhez.

A szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) ismertebb betegségei

Vírusos:

Avian influenza (madárinfluenza): Ez egy rendkívül fertőző vírus, amely súlyos légúti megbetegedést okozhat madarakban.
Newcastle-kór: Ez egy vírusos betegség, amely légúti tüneteket, idegrendszeri rendellenességeket és ízületi gyulladást okozhat madarakban.

Baktériumos:

Szalmonella: A Salmonella baktériumok okozhatnak bélgyulladást és hasmenést madarakban.
Escherichia coli (E. coli): Ez a baktérium bélgyulladást és hasmenést okozhat madarakban.

Parazita:

Madártetű: A madártetvek apró, vérszívó paraziták, amelyek a madarak tollazatán élnek.
Galandférgek: A galandférgek belső paraziták, amelyek a madarak bélrendszerében élnek.
Kokcidiák: A kokcidiák egysejtű paraziták, amelyek a madarak bélrendszerében élnek.

Gombás:

Aspergillosis: Ez egy gombás fertőzés, amely légúti tüneteket okozhat madarakban.

Egyéb:

Mérgezés: A szerecsensirályok megmérgezhetik magukat, ha szennyezett vizet vagy táplálékot fogyasztanak.
Sérülések: A szerecsensirályok sérülhetnek ragadozók támadása, baleset vagy emberi tevékenység következtében.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem a szerecsensirályok valamennyi lehetséges betegségének teljes listája. Ha aggódik egy szerecsensirály egészsége miatt, forduljon állatorvoshoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozók:

Madarak: Sólymok, héják, sasok, baglyok
Emlősök: Róka, menyét, patkány, macska
Hüllők: Kígyók

Versenyzők:

Más sirályfajok: Tavi sirály, kacagó sirály, füstös csiga
Vízi madarak: Kormoránok, gázlómadarak

Egyéb:

Ember: A halászat, a vízi élőhelyek pusztítása és a zavarás veszélyeztetheti a szerecsensirályokat.

Védekezés:

A szerecsensirályok számos stratégiát alkalmaznak a ragadozók és a versenytársak elleni védekezésre:

Csoportosulás: A szerecsensirályok gyakran csoportosan élnek, ami megnehezíti a ragadozók számára a zsákmányszerzést.
Figyelmeztető kiáltások: A szerecsensirályok figyelmeztető kiáltásokat adnak ki, ha ragadozót észlelnek, így a többi madár felkészülhet a veszélyre.
Repülés: A szerecsensirályok gyorsan és ügyesen repülnek, így el tudnak menekülni a ragadozók elől.
Álcázás: A fiókák szürke tollazata segít nekik elrejtőzni a ragadozók elől.

A szerecsensirály fontos szerepet játszik az ökoszisztémában. A ragadozók és a versenytársak elleni küzdelem segít egyensúlyban tartani a madárpopulációkat.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

A szerecsensirály Magyarországon fokozottan védett faj. Ez azt jelenti, hogy tilos a madarat befogni, tartani, elejteni, zavarni, a fészkét és tojásait elpusztítani. Természetvédelmi érték: 100 000 Ft.

Természetvédelmi helyzet:

A szerecsensirály nem szerepel a globálisan veszélyeztetett fajok listáján, de a populációja csökkenőben van. A csökkenés okai a következők:

Élőhelypusztulás: A mocsarak lecsapolása, a folyók szabályozása, a tengerpartok beépítése pusztítja a szerecsensirályok fészkelőhelyeit.
Rágcsálók: A patkányok, egerek és menyétek gyakran kifosztják a fészkeket.
Zavarás: Az emberi tevékenység, mint a turiszmus, a hajózás és a horgászat zavarhatja a fészkelő madarakat.
Klímaváltozás: A klímaváltozás okozta vízhiány és a szélsőséges időjárási események is veszélyeztetik a szerecsensirály fészkelőhelyeit.

Természetvédelmi intézkedések:

A szerecsensirály populációjának megőrzése érdekében a következő intézkedésekre van szükség:

Védjük a vízi élőhelyeket: A mocsarak, tavak és folyók védelme fontos szerepet játszik a szerecsensirály fészkelőhelyeinek megőrzésében.
Természetvédelmi területek létrehozása: A fészkelőhelyek védelmét szolgáló természetvédelmi területek létrehozása segíthet a szerecsensirály populációk megőrzésében.
Zavarás minimalizálása: A turisztikai tevékenységek szabályozása és a horgászati tilalmak bevezetése segíthet csökkenteni a fészkelő madarak zavarását.
Klímaváltozás elleni küzdelem: A klímaváltozás elleni küzdelem, a víztakarékosság és a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése is hozzájárul a szerecsensirály fészkelőhelyeinek védelméhez.

Mit tehetünk a szerecsensirály védelméért?

Támogassuk a természetvédelmi szervezeteket: A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és más természetvédelmi szervezetek aktívan dolgoznak a szerecsensirályok védelmén.
Legyünk tudatosak a vízfelhasználásunkkal: A víztakarékossággal hozzájárulhatunk a klímaváltozás elleni küzdelemhez, ami a szerecsensirályok fészkelőhelyeinek védelmét is szolgálja.
Tájékoztassunk másokat: Beszéljünk a szerecsensirályok fontosságáról és a veszélyeztető tényezőkről a családunkkal, a barátainkkal és az ismerőseinkkel.

Együttműködéssel megvédhetjük a szerecsensirályokat a jövő generációk számára.

A szerecsensirály (Ichthyaetus melanocephalus) hangja

Hangja mire hasonlít:

A szerecsensirály hangja rikácsoló, éles, sirályhanghoz hasonlítható. Hangja gyakran összekeverhető más sirályfajok hangjával, de a szerecsensirály hangja jellegzetesen vibráló és nyávogó hangokat is tartalmaz.

Hangjának jellegzetességei:

Hangszín: Magas, éles, vibráló, nyávogó
Hangmagasság: Változó, de általában magas hangfekvésű
Hangtartam: Rövid, 1-2 másodperces hangok
Hangritmus: Gyakran ismétlődő, sorozatos hangok

Hangkeltés mechanizmusa:

A szerecsensirályok hangjukat a légcsőben lévő syrinx nevű hangszervvel keltik. A syrinx két membránból áll, amelyek a levegő áramlását modulálva hoznak létre hangokat.

Hangszínek és jelentésük:

A szerecsensirályok hangszínei alapján következtethetünk a hangulatukra és a szándékukra:

Éles, rikácsoló hang: Veszélyre figyelmeztet, vagy riasztja a ragadozókat.
Vibráló, nyávogó hang: Figyelmeztetés a társaknak, vagy a fiókák hívogatására.
Lágyabb hangok: Párválasztáskor, udvarláskor használatos.

Hangok és kontextus:

A szerecsensirályok különböző hangokat adnak ki különböző helyzetekben:

Fészekrakás: A fészekrakás során a szerecsensirályok gyakran hangoskodnak, hogy megvédjék a területüket.
Táplálkozás: Táplálkozás közben a szerecsensirályok csicsergő hangokat adnak ki, hogy kommunikáljanak egymással.
Veszély: Veszély esetén a szerecsensirályok rikácsoló hangokkal figyelmeztetik a társakat.
Udvarlás: Udvarláskor a hím szerecsensirályok lágyabb hangokat adnak ki, hogy magukhoz vonzzák a tojókat.

Hangok változása:

A szerecsensirályok hangjai változhatnak az életkoruk, a nemük és a származási helyük alapján. A fiókák hangjai gyengédebbek és magasabb hangfekvésűek, mint a felnőtteké. A hím szerecsensirályok hangjai általában erősebbek és mélyebb hangfekvésűek, mint a tojóké. A különböző régiókban élő szerecsensirályok hangjai is eltérhetnek egymástól.

A szerecsensirályok hangjai fontos szerepet játszanak a kommunikációban és a társas viselkedésben. A hangok segítségével a madarak figyelmeztetik egymást a veszélyre, megvédik a területüket, megtalálják a táplálékot, és párra lelnek.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/SEIQHUBHAF

Érdekességek róla, tények röviden

Tények röviden:

Méret: Testhossza 45-50 cm, szárnyfesztávolsága 125-145 cm.
Súly: 250-400 gramm.
Tollazat: Feje fekete, háta szürke, hasa fehér.
Táplálék: Főleg halat fogyaszt, de rovarokat, kétéltűeket és kisemlősöket is eszik.
Fészekrakás: Fészkét növényi anyagokból építi, 2-3 tojást rak.
Költés: A kotlási idő 23-25 nap.
Fiókák: A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki.
Elterjedés: Európában, Ázsiában és Afrikában él.
Kóborló: Gyakran kóborol, télen délebbre vándorol.
Védettség: Magyarországon fokozottan védett faj.

Érdekességek:

A szerecsensirályok intelligens madarak, képesek eszközöket használni a táplálkozáshoz.
A szerecsensirályok kolóniákban élnek, a kolóniák mérete néhány pártól akár több ezer párig is terjedhet.
A szerecsensirályok nagyon hangos madarak, a hangjukkal kommunikálnak egymással.
A szerecsensirályok fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, segítenek a vízi élőhelyek egyensúlyának fenntartásában.

Veszélyeztető tényezők:

A szerecsensirályok élőhelyeinek pusztulása.
A ragadozók és a versenytársak.
A szennyezés.

Mit tehetünk a szerecsensirályok védelméért?

Támogassuk a természetvédelmi szervezeteket.
Legyünk tudatosak a vízfelhasználásunkkal.
Tájékoztassunk másokat a szerecsensirályok fontosságáról és a veszélyeztető tényezőkről.

Együttműködéssel megvédhetjük a szerecsensirályokat a jövő generációk számára.