A barna gödény (Pelecanus occidentalis) megjelenése, életmódja, szaporodása

A barna gödény (Pelecanus occidentalis) megjelenése, jellemzői

Mérete és testfelépítése:

• Testhossza: 140-170 cm
• Szárnyfesztávolsága: 215-245 cm
• Súlya: 3-5 kg
• Karcsú testű, nagy vízi madár, hosszú nyakkal és hatalmas csőrrel.

Tollazat színezete:

• Hátul sötétbarna, hasa fehér, szárnyán fehér foltok találhatók.
• A fej és a nyak szürkésfehér, a szem körül sötét folttal.

Csőr és lábak:

• Hatalmas, lapított csőr, alul bőrlebennyel. A csőr tömlője 10 liter vizet is képes befogadni.
• Erős, vöröses színű lábak úszóhártyával.

Szárnyak és repülés:

• Erős szárnyakkal rendelkezik, de repülése nehézkes.
• Gyakran vitorlázik a levegőben, kihasználva a légáramlatokat.

Várható élettartama:

• Vadonban 20-30 év, fogságban akár 50 év is lehet.

További jellemzők:

• Társas lény, kolóniákban él.
• Kiváló úszó és búvár.
• Halakkal táplálkozik, melyeket a csőrében fogott zsákba gyűjt.
• A fészkét gallyakból és tollazatból építi.

Érdekességek:

• A barna gödény Saint Kitts és Nevis nemzeti madara.
• A pelikán szó a görög „pelekos” szóból ered, ami jelentése „csákány”.

A barna gödény (Pelecanus occidentalis) elterjedése, előfordulása

A barna gödény trópusi és szubtrópusi éghajlaton él. Elterjedési területe Amerika két partvidékére korlátozódik:

• Keleti partvidék: Észak-Karolinától egészen Venezueláig, beleértve a Mexikói-öblöt és a Karib-szigeteket is.
• Nyugati partvidék: Kaliforniától egészen Ecuadorig, beleértve a Galápagos-szigeteket is.

Élőhelye:

• Tengerpartok és partközeli vizek.
• Sekély vízben úszva keresi zsákmányát.
• Gyakran fészkel sziklákon, szigeteken, mangroveerdőkben.

Vonuló faj:

• A téli hónapokban délebbre vonul, melegebb vizekre.
• A tavaszi hónapokban visszatér a fészkelőhelyére.

Természetvédelmi helyzete:

• Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik.
• A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.

A barna gödény (Pelecanus occidentalis) rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes) Család: Gödényfélék (Pelecanidae) Nemzetség: Gödény (Pelecanus) Faj: Barna gödény (Pelecanus occidentalis)

A faj tudományos neve: Pelecanus occidentalis Linnaeus, 1766

A barna gödénynek 8 alfaja van:

• Pelecanus occidentalis occidentalis (Linnaeus, 1766)
• Pelecanus occidentalis californicus (Ridgway, 1884)
• Pelecanus occidentalis carolinensis (Gmelin, 1789)
• Pelecanus occidentalis murphyi (Wetmore, 1926)
• Pelecanus occidentalis thayeri (Bangs, 1915)
• Pelecanus occidentalis urinator (Wetmore, 1945)
• Pelecanus occidentalis insularis (Gmelin, 1789)
• Pelecanus occidentalis townsendi (Ridgway, 1884)

A barna gödény (Pelecanus occidentalis) életmódja:

Társas élet:

• A barna gödény társas lény, kolóniákban él.
• A kolóniák mérete néhány tucattól több ezer madárig terjedhet.
• A kolóniában a madarak együtt fészkelnek, táplálkoznak és nevelik a fiókáikat.

Szociális viselkedés:

• A barna gödények kommunikálnak egymással hangjelzések és testbeszéd segítségével.
• A hangjelzések közé tartoznak a károgások, kurrogások és morgások.
• A testbeszéd elemei a fejbiccentés, a szárnycsapkodás és a tollborzolás.

Mozgás:

• A barna gödény kiváló úszó és búvár.
• A víz alatt a szárnyait úszóhártyával ellátott lábaival hajtja.
• A szárazföldön nehézkesen mozog.

Territórium:

• A barna gödények nem védenek territóriumot.
• Táplálkozási területük gyakran átfedésben van más madarakéval.

Alkalmazkodó képességek:

• A barna gödény jól alkalmazkodott a tengeri élőhelyhez.
• Erős csőrével képes megragadni a halakat, és úszóhártyás lábaival hatékonyan úszik.
• A barna gödény intelligens madár. Képes megtanulni új táplálkozási technikákat és alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez.

Érdekességek:

• A barna gödények együttműködve vadásznak.
• A madarak körbevesznek egy halrajot, és csőrükkel a vízbe csapva terelgetik a halakat a sekély vízbe, ahol könnyebben megfoghatják őket.
• A barna gödények gyakran pihennek a víz felszínén.
• Ilyenkor szárnyaikat kiterítve szárítják tollazatukat.

A barna gödény (Pelecanus occidentalis) táplálkozása

Jellemzői:

• A barna gödény ragadozó.
• Táplálékát vízben szerzi.
• Hatalmas csőrével merül a víz alá, és zsákba gyűjti a halakat.

Táplálékforrások:

• A barna gödény főleg halakkal táplálkozik.
• Kedvenc zsákmányai közé tartoznak a heringek, szardíniák, makrélák és a menhadenek.
• Alkalmanként dögöt is fogyaszt.

Táplálkozási szokások:

• A barna gödény csoportosan vadászik.
• A madarak körbevesznek egy halrajot, és csőrükkel a vízbe csapva terelgetik a halakat a sekély vízbe, ahol könnyebben megfoghatják őket.
• A barna gödény naponta 1-2 kg halat fogyaszt.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

• A barna gödény táplálkozását a halállomány mérete befolyásolja.
• A vízszennyezés és a túllhalászat veszélyezteti a barna gödény táplálékbázisát.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

• Csökkentsük a vízszennyezést.
• Támogassuk a fenntartható halászatot.
• Védjük a barna gödény élőhelyét.

Fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

• A barna gödény tengerpartok és partközeli szigetek szikláin, fáin és bokrain fészkel.
• Gyakran fészkel kolóniákban.

Fészek jellemzői:

• A fészek nagy méretű, gallyakból és tollazatból épül.
• A fészek mérete elérheti az 1 méter átmérőt és a 50 cm magasságot is.

Környezet:

• A barna gödény nyílt, zavartalan környezetet kedvel.
• Fontos, hogy a fészkelőhely közelében legyen bőséges táplálék.

Fészeképítés:

• A fészeképítést a hím és a tojó közösen végzi.
• A fészeképítés több hétig is eltarthat.

Tojásrakás:

• A tojó 2-3 tojást rak.
• A tojások fehérek, barna foltokkal.
• A tojások 35-40 nap alatt kelnek ki.

Veszélyeztető tényezők:

• A barna gödény fészkelőhelyeit a partmenti fejlesztések, a szennyezés és a ragadozók veszélyeztetik.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

• Támogassuk a tengerpartvédelmi programokat.
• Csökkentsük a vízszennyezést.
• Védjük a barna gödény élőhelyét.

A barna gödény (Pelecanus occidentalis) szaporodása:

Párzási időszak:

• A barna gödény télen párzik.
• A párzási időszak a szélességi foktól függően novembertől februárig tart.

Fészkelés:

• A barna gödény kolóniákban fészkel.
• A kolóniák mérete néhány tucattól több ezer madárig terjedhet.
• A fészket gallyakból és tollazatból építi a hím és a tojó közösen.

Szaporodási szokások:

• A barna gödény egyedülálló madár, de a párok több éven át is együtt maradhatnak.
• A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 35-40 napig kotlik.
• A fiókák fészeklakók, és mindkét szülő eteti őket.
• A fiókák 6-8 hetes korukban repülnek ki.

Érdekességek:

• A barna gödény fiókái szürke színűek.
• A fiókák tollas zsákban koldulnak a szüleiktől.
• A szülők félig emésztett halat etetik a fiókáikkal.

 

Fiókái

Jellemzői:

• A barna gödény fiókái szürke színűek.
• Testüket finom pehely borítja.
• Csőrük még puha és rózsaszínű.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

• A fiókák 35-40 nap kotlás után kelnek ki.
• A kikelést követően a fiókák gyengék és kiszolgáltatottak.
• A szülők melegítik és etetik a fiókáikat.

Etetés és gondozás:

• A szülők félig emésztett halat etetik a fiókáikkal.
• A fiókák tollas zsákban koldulnak a szüleiktől.
• A szülők mindkét nem részt vesznek a fiókák gondozásában.

Kirepülés és elhagyás:

• A fiókák 6-8 hetes korukban repülnek ki.
• A kirepülést követően a fiókák még egy ideig a szülők gondozásában maradnak.
• A fiókák 1-2 éves korukban érik el az ivarérettséget.

Érdekességek:

• A barna gödény fiókái nagyon hangosak.
• A fiókák játékosak és egymással birkóznak.
• A fiókák vedlés során barna tollazatot kapnak.

 

Ismertebb betegségei lehetnek

Vírusos megbetegedések:

• Barna gödény herpeszvírus (Pelecanus occidentalis herpesvirus-1, PoHV-1): Ez a vírus a barna gödényeknél gyakran okoz légúti megbetegedéseket, gyulladásokat és elhullást. A vírus főként a fiatalabb madarakat érinti.
• Madárinfluenza: A barna gödények fogékonyak a madárinfluenza különböző vírustörzseire is. A madárinfluenza tünetei közé tartozik a légúti megbetegedések, a gyulladás és az elhullás.

Baktériumos megbetegedések:

• Botulizmus: A botulizmus egy bakteriális fertőzés, amely bénulást okozhat a madarakban. A botulizmus toxinok általában szennyezett vízben vagy élelemben találhatók.
• Szalmonella: A szalmonella egy baktérium, amely bélgyulladást okozhat a madarakban. A szalmonella szennyezett vízben vagy élelemben terjed.

Gombás megbetegedések:

• Aspergillosis: Az aspergillosis egy gombás fertőzés, amely a légúti megbetegedésekhez kapcsolódik. Az aspergillosis spórák belélegzése útján terjed.

Paraziták:

• Helminták: A barna gödényeket különböző belső paraziták fertőzhetik meg, beleértve a fonálférgeket, galandférgeket és mételyeket. A paraziták tünetei közé tartozik a fogyás, a gyengeség és az emésztési problémák.
• Külső élősködők: A barna gödényeket külső élősködők is fertőzhetik meg, beleértve a tetveket, kullancsokat és atkák. A külső élősködők irritációt, viszketést és vérszegénységet okozhatnak.

Környezeti hatások:

• Olajszennyezés: Az olajszennyezés károsíthatja a barna gödények tollazatát, ami megnehezíti a vízen való lebegésüket és a hőszigetelést. Az olajszennyezés belső szervi károsodást is okozhat.
• Műanyag szennyezés: A barna gödények gyakran lenyelnek műanyag hulladékot, ami bélelzáródást és elhullást okozhat.

Fontos megjegyezni, hogy a barna gödények populációit számos tényező veszélyezteti, és a betegségek csak egyike ezeknek a tényezőknek. A barna gödények védelme érdekében fontos megőrizni élőhelyüket, csökkenteni a szennyezést és felelősségteljesen kezelni a halászatot.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozók:

• Felnőtt madarak:
  • Sasok: A barna gödényekre vadászó sasfajok közé tartozik a kopasz sas (Haliaeetus leucocephalus) és a barna rétisas (Aquila chrysaetos).
  • Sólymok: A barna sólyom (Falco peregrinus) gyorsan repülő ragadozó, amely képes elejteni a barna gödényeket.
  • Jaguárok: A jaguárok (Panthera onca) Dél-Amerikában vadásznak a barna gödényekre, főleg a vízparton pihenő madarakra.
• Fiókák:
  • Sirályok: A sirályfajok, mint a kacagó sirály (Larus ridibundus) és a heringsirály (Larus argentatus), gyakran zsákmányolják a barna gödények fiókáit.
  • Varjak: A varjúfélék, mint a holló (Corvus corax) és a dolmányos varjú (Corvus cornix), szintén opportunista ragadozók, amelyek a barna gödények fiókáira vadásznak.

Versenyzők:

• Más madárfajok: A barna gödények versenyeznek más vízi madarakkal a táplálékért, mint a kormoránok, pelikánok és gémfélék.
• Emberek: A túlhalászat és a vízszennyezés veszélyezteti a barna gödények táplálékbázisát és élőhelyét.

Egyéb veszélyek:

• Viharok: A heves viharok károsíthatják a barna gödények fészkét és fiókáit.
• Olajszennyezés: Az olajszennyezés károsíthatja a barna gödények tollazatát, ami megnehezíti a vízen való lebegésüket és a hőszigetelést.
• Műanyag szennyezés: A barna gödények gyakran lenyelnek műanyag hulladékot, ami bélelzáródást és elhullást okozhat.

Fontos megjegyezni, hogy a barna gödények populációit számos tényező veszélyezteti, és a ragadozók és a versenyzők csak egyike ezeknek a tényezőknek. A barna gödények védelme érdekében fontos megőrizni élőhelyüket, csökkenteni a szennyezést és felelősségteljesen kezelni a halászatot.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettségi státusz:

• A barna gödény nemzetközi szinten nem védett faj.
• Azonban számos országban védett fajnak minősül, beleértve az Egyesült Államokat, Mexikót, Közép-Amerikát és Dél-Amerika egyes országait.

Természetvédelmi helyzet:

• A barna gödény nem fenyegetett fajnak számít a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.
• Azonban a populációja csökkenő tendenciát mutat.

A barna gödény populációját veszélyeztető tényezők:

• Élőhelyvesztés: A tengerparti fejlesztések, a mangroveerdők pusztítása és a vízszennyezés veszélyezteti a barna gödények élőhelyét.
• Túllhalászat: A túllhalászat csökkenti a barna gödények táplálékbázisát.
• Olajszennyezés: Az olajszennyezés károsíthatja a barna gödények tollazatát, ami megnehezíti a vízen való lebegésüket és a hőszigetelést.
• Műanyag szennyezés: A barna gödények gyakran lenyelnek műanyag hulladékot, ami bélelzáródást és elhullást okozhat.

A barna gödények védelme érdekében:

• Fontos megőrizni élőhelyüket.
• Csökkenteni kell a szennyezést.
• Felelősségteljesen kell kezelni a halászatot.
• Támogatni kell a barna gödények védelmét célzó tudományos kutatásokat és oktatási programokat.

A barna gödény fontos szerepet játszik a tengeri ökoszisztémában. A barna gödények segítenek a halállományok szabályozásában, és fontos táplálékforrást jelentenek más ragadozók számára. A barna gödények védelme segít megőrizni a tengeri ökoszisztéma egyensúlyát.

A barna gödény (Pelecanus occidentalis) hangja

Hangja mire hasonlít:

A barna gödény hangja mély, rekedtes hangzású. Hasonlít a kacagáshoz, a hörgéshez és a köhögéshez.

Hangjának jellegzetességei:

• A barna gödény különböző hangokat ad ki, attól függően, hogy mit akar kommunikálni.
• A hangok hangerőssége, hangszíne és hossza is változó.
• A barna gödény egyedülálló hangja van, amely alapján felismerhető.

Hangkeltés mechanizmusa:

A barna gödény hangszalagjai a légcsőben találhatók. A hangszalagok rezgése hangot kelt. A hangszín és a hangerősség a hangszalagok feszességének és a levegő áramlásának változásával szabályozható.

Hangszínek és jelentésük:

• Magas hangú rikoltás: Veszélyt jelez.
• Rekedtes hörgés: Agressziót jelez.
• Kacagásszerű hang: Udvarlási hang.
• Csipogás: A fiókák kéregető hangja.

Hangok és kontextus:

• A barna gödény leggyakrabban a fészekrakás és a fiókanevelés során hangoskodik.
• A hangokat a táplálékért folyó versenyben is használják.
• A barna gödény hangjai fontos szerepet játszanak a társas interakciókban.

Hangok változása:

A barna gödény hangjai idővel változhatnak. A hangok változását befolyásolhatja a kor, a nem, a dominancia és a környezet.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/VCRVBXOHTS

Érdekességek róla, tények röviden

A barna gödény (Pelecanus occidentalis) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.