A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.17. - by Madarak

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) megjelenése, jellemzői

Mérete és súlya:

A sarkantyús sármány egy kis termetű madár, testhossza 14-16 cm, szárnyfesztávolsága 22-25 cm.
Súlya 25-35 gramm.

Színezete:

A hím tollazata élénkebb, mint a tojóé.
A hím feje, álla, torka és begye fekete.
Széles, rozsdásfehér szem- és halántéksávja van.
Nyakátöve és tarkója fahéjvörös.
Háti része rozsdabarna fekete szárfoltokkal.
Nyakának oldala és hasi oldala fehér.
A tojó tollazata fakóbb, barna árnyalatú.
A szárnyon mindkét nemnél két fehér csík található.

Várható élettartama:

A sarkantyús sármány vadonban átlagosan 2-3 évig él.
Fogságban akár 5-6 évig is élhet.

Egyéb jellemzők:

A sarkantyús sármány nevét a hátsó ujja hegyén lévő hosszú, hegyes sarkantyúról kapta.
A sarkantyússármány a sarkvidéki tundrákon fészkel.
Télen délebbre vonul, ekkor Magyarországon is megfigyelhető.
Táplálékát főleg magvak és rovarok alkotják.
Kisebb csapatokban él.

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) elterjedése, előfordulása

Élőhely:

A sarkantyús sármány a sarkvidéki tundrákon fészkel.
Kedveli a nyílt, sík területeket, ahol sok a moha és a zuzmó.
Fészkelőhelyén gyakran találhatóak víztestek is.

Honos:

A sarkantyús sármány Észak-Európában, Észak-Ázsiában és Észak-Amerikában honos.
Fészkelőterülete Skandináviától, Oroszországon át Alaszkáig és Kanadáig terjed.
Telelni délre vonul, ekkor megfigyelhető Közép-Európában, Észak-Kínában és Japánban is.

Magyarországon:

A sarkantyús sármány Magyarországon rendszeres vendég szeptember és április között.
Főleg az Alföldön, a Hortobágyon és a szikes pusztákon figyelhető meg.

Egyéb információk:

A sarkantyús sármány vándorló madár, évente kétszer tesz meg hosszú utat fészkelőhelye és telelőhelye között.
A klímaváltozás hatással van a sarkantyús sármány elterjedésére. A sarkvidéki tundrák olvadása miatt a fészkelőhelye csökken.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Sarkantyússármány-félék (Calcariidae) Nem: Sarkantyús sármány (Calcarius) Faj: Sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus)

Alfajok:

Calcarius lapponicus subcalcaratus (C. L. Brehm, 1826) – Kanada északi része és Grönland
Calcarius lapponicus lapponicus (Linnaeus, 1758) – Észak-Európa és Szibéria nyugati és középső része
Calcarius lapponicus kamtschaticus (Portenko, 1937) – Szibéria északkeleti része

Egyéb információk:

A sarkantyússármányt korábban a sármányfélék (Emberizidae) családjába sorolták.
A sarkantyússármány-félék családjába három faj tartozik.

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) életmódja

Társas élet:

A sarkantyús sármány társas madár, a fészkelési időszakon kívül kisebb-nagyobb csapatokban él.
A csapatokban a madarak kölcsönösen segítenek egymásnak a táplálékszerzésben és a ragadozók elleni védekezésben.

Szociális viselkedés:

A sarkantyús sármányok kommunikációja hangjelzésekből és testtartásból áll.
A hím éneke csicsergő, dallamos, de tartalmaz éles hangokat is.
A madarak a szárnyaikkal is jeleznek, például felborzolják a tollazatukat, hogy nagyobbnak tűnjenek.

Mozgás:

A sarkantyús sármány jól repül, de a földön is gyorsan mozog.
Gyakran ugrál a talajon, és a bokrok között is ügyesen kúszik.

Territórium:

A sarkantyús sármányok a fészkelési időszakban territóriumot védenek.
A hím a territórium határait énekével jelöli ki.
A territórium mérete a táplálékkínálattól függően változik.

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) táplálkozása

Jellemzői:

A sarkantyús sármány mindenevő, azaz rovarokat, magvakat és bogyókat is fogyaszt.
A táplálékát a földön keresi, gyakran ugrálva és a bokrok között kúszva.
A fiókákat rovarokkal etetik a szülők.

Táplálékforrások:

Fő táplálékát a rovarok (pl. pókok, bogarak, lepkék hernyói) képezik.
Télen magvakat és bogyókat is fogyaszt, pl. fűfélék magjait, csipkebogyót, galagonyabogyót.

Táplálkozási szokások:

A sarkantyús sármány napközben táplálkozik.
A téli hónapokban gyakran csatlakozik más madárfajokhoz, pl. pacsirtákhoz, verebekhez.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

A sarkantyús sármány táplálkozását befolyásolja a rovarok és a magvak mennyisége.
A klímaváltozás hatással van a rovarok elterjedésére, ezáltal a sarkantyús sármány táplálkozására is.
A mezőgazdasági művelés, a növényvédőszer-használat és a élőhelyek csökkenése is negatívan befolyásolja a táplálkozását.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

Védjük a sarkantyús sármány élőhelyeit, a tundrát és a szikes pusztákat.
Használjunk kevesebb növényvédőszert a mezőgazdaságban.
Támogassuk a biogazdálkodást, amely kevésbé káros a környezetre.
Csatlakozzunk a sarkantyús sármányt védő civil szervezetekhez.

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A sarkantyús sármány a sarkvidéki tundrákon fészkel.
Fészkét nyílt, sík területeken, mohában és zuzmóban építi.
Gyakran víztestek közelében fészkel.

Fészek jellemzői:

A fészek csésze alakú, fűből, mohából és zuzmóból épül.
A fészekalj 4-6 tojásból áll, melyeken a tojó 10-12 napig kotlik.
A fiókák 10-14 nap múlva repülnek ki.

Környezet:

A sarkantyús sármány fészkelőhelyén a nyári hőmérséklet átlagosan 10-15 °C.
A tundra nyáron mocsaras, sok benne a víz.
A tundrát nyáron sok rovar lakja, ami fontos táplálékforrást jelent a madaraknak.

Fészeképítés:

A fészket a tojó építi, de a hím is segít a gyűjtögetésben.
A fészek építése 3-5 napig tart.

Veszélyeztető tényezők:

A sarkantyús sármány fészkelőhelyeit a klímaváltozás veszélyezteti.
A tundra olvadása miatt a fészkelőhelyek csökkennek.
A mezőgazdasági területek terjeszkedése is veszélyezteti a fészkelőhelyeket.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért:

Támogassuk a klímaváltozás elleni küzdelmet.
Védjük a tundrát a szennyeződéstől.
Támogassuk a fenntartható mezőgazdaságot.

Szaporodása

Párzási időszak:

A sarkantyús sármányok májusban-júniusban párzanak.
A hím énekével és táncával udvarol a tojónak.
A párok a fészeképítés után egyedül maradnak, és együtt nevelik a fiókákat.

Fészkelés:

A fészket a tojó építi, de a hím is segít a gyűjtögetésben.
A fészek csésze alakú, fűből, mohából és zuzmóból épül.
A fészekalj 4-6 tojásból áll, melyeken a tojó 10-12 napig kotlik.
A fiókák 10-14 nap múlva repülnek ki.

Szaporodási szokások:

A sarkantyús sármányok monogámok, azaz egy életre választanak párt.
A szülők mindketten etetik a fiókákat.
A fiókák 2-3 hétig maradnak a szülőknél.

Fiókái

Jellemzői:

A sarkantyús sármány fiókái csupaszok és vakon születnek.
A tojás 10-12 napos kotlás után kel ki.
A fiókák 10-14 nap múlva repülnek ki.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák a kikelés után 2-3 napig nem tudnak mozogni.
A szülők etetik a fiókákat rovarokkal.
A fiókák gyorsan fejlődnek, és 7-8 napos korukban már kinyílik a szemük.

Etetés és gondozás:

A fiókákat mindkét szülő eteti.
A szülők rovarokkal etetik a fiókákat, melyeket a földön keresnek.
A fiókák 2-3 hétig maradnak a szülőknél.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 10-14 nap múlva repülnek ki.
A kirepülés után a fiókák még 2-3 hétig a szülők társaságában maradnak.
Ezután a fiókák elhagyják a szülőket, és önálló életre kelnek.

Ismertebb betegségei lehetnek

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) számos betegséggel és parazitával küzdhet, melyek közül a leggyakoribbak a következők:

Bakteriális fertőzések:

Salmonellosis: A Salmonella baktérium által okozott fertőzés, amely hasmenést, hányingert és lázat okozhat.
Mycoplasmosis: A Mycoplasma baktérium által okozott légúti fertőzés, amely tüdőgyulladást és légzési nehézségeket okozhat.

Vírusos fertőzések:

Avian influenza: Vírusos fertőzés, amely légúti tüneteket, idegrendszeri zavarokat és halált okozhat.
Newcastle-kór: Vírusos fertőzés, amely légúti tüneteket, idegrendszeri zavarokat és halált okozhat.

Paraziták:

Helminthok: Bélparaziták, amelyek tápanyaghiányt és emésztési zavarokat okozhatnak.
Különböző külső élősködők: Tetvek, atkák, bolhák, amelyek irritációt, viszketést és vérveszteséget okozhatnak.

Egyéb:

Mérgezés: A növényvédőszerek, rovarirtók és ólommérgezés súlyos tüneteket és akár halált is okozhat.
Trauma: Sérülések, amelyeket ragadozók okoznak, vagy ütközés következtében keletkeznek.

A sarkantyús sármány populációit leginkább a zoonózisok (emberre is átterjedő betegségek) veszélyeztetik, mint a madárinfluenza. A kutatók folyamatosan figyelik a sarkantyús sármányok egészségi állapotát, és igyekeznek megelőzni a betegségek terjedését.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy teljes lista a sarkantyús sármányok lehetséges betegségeiről és parazitáiról. Ha aggódik egy sarkantyús sármány egészsége miatt, forduljon állatorvoshoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) számos ragadozóval és versenytárssal kénytelen szembenézni a fennmaradásért folytatott küzdelemben.

Ragadozók:

Rágcsálók: A sarki róka, a hermelin és a menyét mind a sarkantyús sármány tojásaira és fiókáira vadásznak.
Madarak: A ragadozó madarak, mint a héja, a karvaly és a bagoly szintén a sarkantyús sármányok természetes ellenségei.
Hüllők: A gyíkok és kígyók is elfogyaszthatják a sarkantyús sármány fiókáit.

Versenyzők:

Más madárfajok: A sarkantyús sármány verseng más madárfajokkal, mint a pacsirták, a verebek és a pintyek a táplálékért és a fészkelőhelyekért.

Egyéb veszélyforrások:

Élőhelyvesztés: A sarkantyús sármányok élőhelyeinek csökkenése a klímaváltozás és az emberi tevékenység következtében súlyos veszélyt jelent a fajra.
Mérgezés: A növényvédőszerek és rovarirtók mérgezése súlyos tüneteket és akár halált is okozhat a madarakban.

A sarkantyús sármányok számos stratégiát alkalmaznak a ragadozók elkerülésére és a versengés elleni küzdelemben. Ezek közé tartozik a rejtőzködés, a csoportosulás és a figyelmeztető hangok kiadása.

Fontos megjegyezni, hogy a sarkantyús sármányok populációi számos tényező által befolyásoltak, és a ragadozók és versenytársak csak egy részét képezik a fenyegetéseknek.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) Magyarországon védett madárfaj, 25 000 forintos természetvédelmi értékkel. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem fenyegetett fajként szerepel, de a klímaváltozás és az élőhelyvesztés a jövőben veszélyeztetheti a fajt.

Védettségének oka:

A sarkantyús sármány egy ritka madárfaj, amelynek európai állománya kevesebb, mint 500 000 pár.
A sarkantyús sármány élőhelye a klímaváltozás és az emberi tevékenység következtében csökken.
A sarkantyús sármány a ragadozók és a versenytársak miatt is veszélyben van.

A sarkantyús sármány védelme érdekében:

Fontos megőrizni a sarkantyús sármányok élőhelyeit, a tundrát és a szikes pusztákat.
Csökkenteni kell a növényvédőszerek és rovarirtók használatát a mezőgazdaságban.
Támogatni kell a fenntartható mezőgazdaságot.
Csatlakozhatunk a sarkantyús sármányt védő civil szervezetekhez.

A sarkantyús sármány védelmével hozzájárulhatunk a biodiverzitás megőrzéséhez.

A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) hangja

Hangja mire hasonlít:

A sarkantyús sármány hangja egy csicsergő, trillázó hang, amelynek hangszíne a finomtól a durváig terjedhet. Hasonlít a pacsirta hangjához, de kevésbé dallamos és változatos.

Hangjának jellegzetességei:

A sarkantyús sármány éneke egy sor ismétlődő hangból áll, amelyeket gyorsan ad elő.
A hím éneke hosszabb és bonyolultabb, mint a tojóé.
A sarkantyús sármány hangja a leggyakrabban a fészkelési időszakban hallható.

Hangkeltés mechanizmusa:

A sarkantyús sármány hangját a hangszálai rezgése hozza létre. A hangszálak a légcsőben találhatók, és a levegő áthaladása rezgésbe hozza őket.

Hangszínek és jelentésük:

A sarkantyús sármány hangszínei a következőket jelenthetik:

Magas hangszín: Veszélyre figyelmeztet.
Alacsony hangszín: Rejtőzködést jelez.
Gyors trilla: Agressziót jelez.
Lassú trilla: Udvarlást jelez.

Hangok és kontextus:

A sarkantyús sármányok a következő helyzetekben adnak ki hangokat:

Fészkelés: A hím éneke odavonzza a tojókat és megvédi a territóriumot.
Táplálkozás: A madarak csicsergő hangokat adnak ki, hogy egymással kommunikáljanak.
Veszély: A madarak riasztó hangokat adnak ki, hogy figyelmeztessék a többi madarat a ragadozókra.

Hangok változása:

A sarkantyús sármány hangjai a környezettől függően változhatnak. Például a sűrű erdőben élő madarak hangjai magasabbak és dallamosabbak, mint a nyílt területen élő madarak hangjai.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/BBJSEFYVPV

Érdekességek a sarkantyús sármányról (Calcarius lapponicus)

Tundravidéki madár: A sarkantyús sármány a sarkvidéki tundrán és a szikes pusztákon él.
Kóborló madár: Télen délebbre vándorol, Dél-Európába és Észak-Afrikába.
Fészekalja 4-6 tojásból áll: A tojó kotlik a tojásokon, míg a hím eteti őt.
Mindenevő: A sarkantyús sármány rovarokat, magokat és bogyókat eszik.
Társas madár: A sarkantyús sármányok nagy csapatokban élnek.
Éneke dallamos: A hím sarkantyús sármány éneke dallamos és változatos.
Védett madár: A sarkantyús sármány Magyarországon védett madár.

További érdekességek:

A sarkantyús sármány a sarkvidéki tundrán élő kevés madárfaj egyike.
A sarkantyús sármány képes hosszú távolságokat repülni a téli vándorlás során.
A sarkantyús sármány fontos szerepet játszik a tundra ökoszisztémájában.

Tudtad?

A sarkantyús sármány a sarkvidéki tundrán élő leggyakoribb madárfaj.
A sarkantyús sármány a „Calcarius” latin szóról kapta a nevét, ami „mészkedvelőt” jelent.
A sarkantyús sármány a „lapponicus” latin szóról kapta a nevét, ami „lappföldi”-t jelent.