Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.20.2024.03.14. - by Madarak

Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) megjelenése, jellemzői

Méret és súly:

Testhossza: 14-15 cm
Szárnyfesztávolsága: 23-28 cm
Súlya: 12-20 gramm

Szín:

Hím: Feje, nyaka és szárnyai feketék, torka és melle fehér, hasa rozsdavörös.
Tojó: Hátulsó része barna, torka és melle világosabb barna, hasa rozsdavörös.

Jellemzők:

Karcsú testű, hosszú farkú madár.
A hím nászidőszakban jellegzetes éneket hallat.
Főleg rovarokkal táplálkozik.
Nyílt, sziklás területeken él.
Vonuló faj, Afrikában telel.

Várható élettartam:

3-4 év

Egyéb érdekességek:

Magyarországon ritka faj, fokozottan védett.
A hím apácahantmadár a nászidőszakban gyakran énekel a levegőben lebegve.
A tojó egyedül építi a fészket és költi ki a tojásokat.

Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) elterjedése, előfordulása

Elterjedés:

Délkelet-Európában, a Fekete-tenger partvidékén, a Kaukázusban, Kis-Ázsiában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában honos.
Magyarországon ritka kóborló, eddig mindössze 6 alkalommal észlelték.

Élőhely:

Nyílt, sziklás területeket kedvel, sziklagyepeken, köves lejtőkön, sziklafalakon és romokon is megtalálható.
Főleg a hegyvidéki területeket preferálja, 1000-2500 méter magasságban is előfordul.

Vonulás:

Vonuló faj, szeptemberben telelni Afrikába vonul.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Légykapófélék (Muscicapidae) Nemzetség: Hantmadarak (Oenanthe) Faj: Apácahantmadár (Oenanthe pleschanka)

Tudományos név: Oenanthe pleschanka

Egyéb elnevezések:

Feketehátú hantmadár
Feketehátú poszáta

Fontos megjegyezni, hogy az apácahantmadár Magyarországon ritka fajnak számít, ezért fokozottan védett.

További információk:

Az apácahantmadár a „Muscicapidae” madárcsaládba tartozik.
A hím apácahantmadár nászidőszakban jellegzetes éneket hallat.
Főleg rovarokkal táplálkozik.
A tojó egyedül építi a fészket és költi ki a tojásokat.

Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) életmódja

Táplálkozás:

Főleg rovarokkal táplálkozik, de pókokat, százlábúakat és csigákat is fogyaszt.
Táplálékát a talajon keresgélve vagy a levegőben kapva szerzi be.

Szaporodás:

Május-júniusban költ.
A fészket a tojó építi fűszálakból, mohából és zuzmóból.
A fészekalj 4-6 tojásból áll, melyeken a tojó 13-14 napig kotlik.
A fiókák 13-14 napig tartózkodnak a fészekben.

Viselkedés:

Magányos madár, csak a költési időszakban él párban.
Jellemző rá a bólogató fejmozgás.
A hím nászidőszakban jellegzetes éneket hallat, melynek célja a tojók vonzása és a terület védelme.

Vonulás:

Vonuló faj, szeptemberben telelni Afrikába vonul.
Tavasszal áprilisban tér vissza a fészkelőhelyére.

Természetes ellenségei:

Ragadozó madarak, mint a sólyom és a héja.
Fészekrabló emlősök, mint a róka és a menyét.

Védettség:

Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 25 000 Ft.

Fontos megjegyezni, hogy az apácahantmadár Magyarországon ritka fajnak számít, ezért fontos a védelme.

További információk:

Az apácahantmadár a „Muscicapidae” madárcsaládba tartozik.
A hím apácahantmadár nászidőszakban jellegzetes éneket hallat.
Főleg rovarokkal táplálkozik.
A tojó egyedül építi a fészket és költi ki a tojásokat.

Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) táplálkozása

Az apácahantmadár főként rovarokkal táplálkozik, de pókokat, százlábúakat és csigákat is fogyaszt. Táplálékát a talajon keresgélve vagy a levegőben kapva szerzi be.

Táplálékának összetétele:

Bogarak (pl. futóbogarak, cincérek, pókhálósbogarak)
Hangyák
Méhek
Legyek
Szitakötők
Szöcskék
Tücskök
Pókok
Százlábúak
Csigák

Táplálkozási stratégiája:

Az apácahantmadár gyakran figyelőhelyről vadászik, ahonnan lecsap a zsákmányára.
Levegőben kapva is fogyaszt rovarokat.
A talajon keresgélve is gyűjt táplálékot.
Kővé vált madárürülék-halmokat (ún. guánót) is használhat figyelőhelyként.

Érdekességek:

Az apácahantmadár a táplálékát egészben nyeli le.
A gyomrában lévő erős gyomorsav megemészti a rovarok kemény kitinvázát is.
A fiókák táplálékát a szülők hordják a fészekbe.

Az apácahantmadár táplálkozása fontos szerepet játszik a rovarpopulációk szabályozásában.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

Nyílt, sziklás területeket kedvel, sziklagyepeken, köves lejtőkön, sziklafalakon és romokon is megtalálható.
Fészkét a talajon, sziklarepedésekben vagy üregekben építi.
A fészek fűszálakból, mohából és zuzmóból készül.

Szaporodás:

Május-júniusban költ.
A tojó 4-6 tojást rak, melyeken 13-14 napig kotlik.
A fiókák 13-14 napig tartózkodnak a fészekben.
A szülők mindketten részt vesznek a fiókák nevelésében.

Fiókák:

A fiókák csupaszok és vakon születnek.
A szülők rovarokkal etetik őket.
A fiókák 13-14 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Érdekességek:

Az apácahantmadár gyakran más madárfajok fészkébe rakja tojásait, ún. kakukktojásként.
A fiókák kirepülésük után még egy ideig a szülők kíséretében maradnak.

Az apácahantmadár Magyarországon ritka fajnak számít, ezért fontos a fészkelőhelyeinek védelme.

Ismertebb betegségei lehetnek

Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) számos betegségre fogékony lehet, beleértve a következőket:

Paraziták:

Külső paraziták: Kullancsok, atkák, tetvek, bolhák
Belső paraziták: Férgek, protozoonok

Baktériumok:

Szalmonella: Emésztőrendszeri megbetegedést okoz
Mycobacterium avium complex: Krónikus, soványodással járó betegség
Ornithobacterium rhinotracheale: Légúti megbetegedést okoz

Vírusok:

Madárinfluenza: Súlyos légúti megbetegedést okoz
Newcastle-kór: Vírusos megbetegedés, amely idegrendszeri tüneteket okoz
Circovirus: Immunrendszert gyengítő vírus

Gombák:

Candida: Emésztőrendszeri és légúti megbetegedést okoz
Aspergillus: Légúti megbetegedést okoz

Egyéb:

Mérgezés: Rovarirtó szerek, nehézfémek
Trauma: Sérülések ragadozók, ütközések következtében
Tápanyaghiány: Vitamin- és ásványianyag-hiány

A betegségek tünetei változatosak lehetnek, beleértve a következőket:

Letargia
Csökkent étvágy
Súlyvesztés
Tojásrakási nehézségek
Tojás héjának elváltozásai
Légúti tünetek (pl. tüsszögés, köhögés)
Idegrendszeri tünetek (pl. bénulás, görcsök)

Fontos, hogy a beteg madarat állatorvoshoz vigyük, hogy megállapítsák a betegség okát és megfelelő kezelést kapjon.

Megelőzés:

A betegségek megelőzése érdekében fontos a következők betartása:

A madarak számára megfelelő higiéniai körülmények biztosítása
Egészséges táplálék biztosítása
A madarak parazitamentesítése
A madarak oltása (ha lehetséges)

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozó madarak:

Sólyom
Héja
Karvaly
Bagoly

Ragadozó emlősök:

Róka
Menyét
Görény
Macska

Kígyók:

Vipera
Sikló

Egyéb:

Más madárfajok (pl. verebek, rigók)
Rovarok (pl. hangyák, darazsak)

Az apácahantmadár ellenfelei és ellenségei a következő módokon okozhatnak kárt:

Megeheti a madarat: Ez a leggyakoribb veszélyforrás, főleg a fiókák számára.
Elpusztíthatja a fészket: A ragadozók gyakran elpusztítják a fészket, hogy megegyék a tojásokat vagy a fiókákat.
Versenghet a táplálékért: Más madárfajok versenghetnek az apácahantmadárral a rovarokért.
Betegségeket terjeszthet: A rovarok és a kígyók betegségeket terjeszthetnek az apácahantmadárra.

Az apácahantmadár a következő módokon védekezhet az ellenfelei és ellenségei ellen:

Rejtőzködés: Az apácahantmadár sziklás területeken él, ahol könnyen elbújhat a ragadozók elől.
Éberség: Az apácahantmadár gyakran figyelőhelyről figyeli a környezetét, hogy észrevegye a közeledő ragadozókat.
Repülés: Az apácahantmadár gyorsan és ügyesen repül, így el tud menekülni a ragadozók elől.
Csaló taktika: Az apácahantmadár sérült madarat tettetve elcsalhatja a ragadozókat a fészektől.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

Az apácahantmadár Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 25 000 Ft. Ez azt jelenti, hogy tilos a madarat befogni, tartani, gyilkolni, fészkét elpusztítani.

Természetvédelmi helyzete:

Az apácahantmadár Európában ritka fajnak számít, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel. A faj főbb veszélyforrásai a következők:

Élőhelyének elvesztése: A sziklás területek beépítése és a mezőgazdasági művelésmód változása az apácahantmadár élőhelyének csökkenését eredményezi.
Mérgezés: A rovarirtó szerek használata mérgezéshez vezethet az apácahantmadárnál.
Rágcsálók: A patkányok és az egerek gyakran elpusztítják az apácahantmadár fészkét.

Természetvédelmi intézkedések:

Az apácahantmadár védelme érdekében a következő intézkedések szükségesek:

Élőhelyének védelme: A sziklás területek védetté nyilvánítása és a mezőgazdasági művelésmód fenntarthatóbbá tétele.
Mesterséges fészekodúk kihelyezése: A mesterséges fészekodúk segíthetnek az apácahantmadárnak a fészkelőhelyek hiányának leküzdésében.
Környezeti nevelés: A lakosság felvilágosítása az apácahantmadár védelmének fontosságáról.

Fontos megjegyezni, hogy az apácahantmadár Magyarországon ritka fajnak számít, ezért fontos a védelme.

Az apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) hangja

Az apácahantmadár hangja változatos, és magában foglalja a következőket:

Ének: Az ének a hím madarak territóriumjelző hangja, és a tojók vonzására is szolgál. A hím éneke dallamos és változatos, csicsergő, fütyülő és recsegő hangokat is tartalmaz.
Hívóhang: A hívóhangot mindkét ivar használja a párkapcsolat fenntartására, a fiókák hívására és a ragadozók figyelmeztetésére. A hívóhang rövid, éles hang.
Riadóhang: A riadóhangot a fiókák használják, ha veszélyt észlelnek. A riadóhang éles, csipogó hang.
Koccanó hang: A koccanó hangot a hím madarak használják a territóriumuk védelmére. A koccanó hang két, kemény hang ütközése.

Hangjának jellegzetességei:

Az apácahantmadár hangja magas hangfekvésű, és gyakran tartalmaz csicsergő, fütyülő és recsegő hangokat.
A hím éneke dallamosabb és változatosabb, mint a tojó hívóhangja.
A fiókák riadóhangja éles és csipogó.
A koccanó hang két, kemény hang ütközése.

Hangkeltés mechanizmusa:

Az apácahantmadár hangja a hangszálaiból származik, amelyek a légcsőben helyezkednek el. A madár a légzsákok segítségével áramoltatja a levegőt a hangszálakon, ami rezgést okoz, és ez hozza létre a hangot.

Hangszínek és jelentésük:

A hím énekében a különböző hangszínek a territórium méretét és minőségét, a madár kondícióját és a tojók vonzására való hajlandóságát jelzik.
A hívóhang a madár tartózkodási helyét jelzi a párjának vagy a fiókáknak.
A riadóhang a fiókák figyelmeztetésére szolgál a veszélyre.
A koccanó hang a hím madár territóriumának védelmét szolgálja.

Hangok és kontextus:

Az apácahantmadár a különböző hangokat különböző kontextusban használja. A hím madár énekel a territóriumának kijelölésére és a tojók vonzására. A hívóhangot mindkét ivar használja a párkapcsolat fenntartására és a fiókák hívására. A riadóhangot a fiókák használják, ha veszélyt észlelnek. A koccanó hangot a hím madarak használják a territóriumuk védelmére.

Hangok változása:

Az apácahantmadár hangjai a madár korától, nemétől és a tartózkodási helyétől függően változhatnak. A fiatal madarak hangjai kevésbé dallamosak és változatosak, mint a felnőtt madaraké. A hím madarak éneke dallamosabb és változatosabb, mint a tojó hívóhangja. A fiókák riadóhangja élesebb és csipogósabb, mint a felnőtt madarak riadóhangja.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/OOECIWCSWV

Érdekességek az apácahantmadárról (Oenanthe pleschanka):

Elnevezés:

A madár nevét onnan kapta, hogy a régi időkben apácák ruhájának színére emlékeztető szürke tollazatú volt.
A „pleschanka” a szláv „plech” szóból származik, ami kopasz foltot jelent, utalva a madár fején lévő fehér foltra.

Élőhely:

Az apácahantmadár sziklás területeken, köves lejtőkön, sziklafalakon és romokon él.
Fészkét a talajon, sziklarepedésekben vagy üregekben építi.

Táplálkozás:

Főleg rovarokkal táplálkozik, de pókokat, százlábúakat és csigákat is fogyaszt.
Táplálékát a talajon keresgélve vagy a levegőben kapva szerzi be.

Szaporodás:

Május-júniusban költ.
A tojó 4-6 tojást rak, melyeken 13-14 napig kotlik.
A fiókák 13-14 napig tartózkodnak a fészekben.
A szülők mindketten részt vesznek a fiókák nevelésében.

Érdekességek:

Az apácahantmadár gyakran más madárfajok fészkébe rakja tojásait, ún. kakukktojásként.
A fiókák kirepülésük után még egy ideig a szülők kíséretében maradnak.
Az apácahantmadár Magyarországon ritka fajnak számít, ezért fokozottan védett.

Egyéb érdekességek: