A siketfajd (Tetrao urogallus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.09.2024.03.14. - by Madarak

A siketfajd (Tetrao urogallus) megjelenése, jellemzői

A siketfajd egy impozáns madárfaj, melynek mérete és jellegzetes tollazata lenyűgözővé teszi. Íme egy rövid bemutatás a faj főbb jellemzőiről:

Méret:

Testhossz: 60-87 cm
Szárnyfesztávolság: 90-125 cm
Súly: 2900-4000 gramm

A kakasok lényegesen nagyobbak, mint a tyúkok.

Szín:

Kakas: fekete tollazat zöldes fémfényű mellrésszel és torokkal, vörös szemöldökfolttal. Nászidőszakban feltűnő, legyezőszerű farktollakat emelnek.
Tyúk: barna tollazat, rozsdavörös foltokkal a mellkason és a háton.

Jellemzők:

Erős csőr, mely alkalmas a rügyek, hajtások és bogyók fogyasztására.
Rövid lábak, melyek a talajon való járáshoz és kaparáshoz alkalmazkodtak.
Kerek szárnyak, melyekkel gyorsan fel tudnak repülni, de rövidebb távokon repkednek.
Jellegzetes hangjuk a „tokkolás”, melyet a kakasok nászidőszakban hallatnak.

Várható élettartam:

Vadon: 8-10 év
Fogságban: akár 20 év

A siketfajd hazánkban védett faj, vadászata tilos. Az élőhelyek elvesztése és a zavarás miatt állománya visszaszorult, ezért fokozottan védelmet igényel.

A siketfajd (Tetrao urogallus) elterjedése, előfordulása

A siketfajd egy eurázsiai madárfaj, melynek elterjedési területe Észak- és Közép-Európára, valamint Ázsia mérsékelt égövi erdeire terjed ki.

Előfordulási területek:

Európa: Skandinávia, Oroszország, Finnország, Lengyelország, Németország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Svájc, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Bulgária, Románia
Ázsia: Oroszország keleti része, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Mongólia, Kína északkeleti része

Élőhely:

A siketfajd ősi, öreg, sűrű fenyőerdőket kedvel, ahol bőven van aljnövényzet és nyílt területek is találhatók. Fontos számára a zavartalan környezet, a vízközeli élőhely és a téli táplálkozást biztosító rügyek, hajtások, bogyók.

Magyarországi helyzet:

A siketfajd hazánkban ritka faj, melynek állománya a 20. század folyamán jelentősen visszaszorult. Jelenleg csak a Kárpátok északi és északkeleti vidékein, valamint a Zempléni-hegységben fordul elő.

A faj visszaszorulásának okai:

Élőhelyek elvesztése: az erdők kivágása, az erdőgazdálkodási módok változása
Zavarás: a túlzott vadászat, az erdei turizmus növekedése
Ragadozók: a róka, a nyest és a héja komoly veszélyt jelent a siketfajdra

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Tyúkalakúak (Galliformes) Család: Fácánfélék (Phasianidae) Nemzetség: Siketfajd (Tetrao) Faj: Siketfajd (Tetrao urogallus)

A faj alfajai:

Tetrao urogallus urogallus (Linnaeus, 1758)
Tetrao urogallus cantabricus (Latham, 1790)
Tetrao urogallus karelicus (Lönnberg, 1904)
Tetrao urogallus major (C. L. Brehm, 1831)
Tetrao urogallus obsoletus (Reichenow, 1902)
Tetrao urogallus uralensis (Menetries, 1856)

A siketfajd a fácánfélék családjába tartozó madárfaj, melynek legközelebbi rokonai a nyírfajd (Tetrao bonasia) és a kaukázusi siketfajd (Tetrao mlokosiewiczi). A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le először 1758-ban.

A siketfajd egy nagy termetű madár, melynek jellegzetes tollazata és hangja van. A kakasok fekete tollazatúak zöldes fémfényű mellrésszel és torokkal, vörös szemöldökfolttal. Nászidőszakban feltűnő, legyezőszerű farktollakat emelnek. A tyúkok barna tollazatúak, rozsdavörös foltokkal a mellkason és a háton. A faj mindkét nemének erős csőre és rövid lába van.

A siketfajd ősi, öreg, sűrű fenyőerdőket kedvel, ahol bőven van aljnövényzet és nyílt területek is találhatók. Fontos számára a zavartalan környezet, a vízközeli élőhely és a téli táplálkozást biztosító rügyek, hajtások, bogyók.

A siketfajd hazánkban védett faj, vadászata tilos. A faj megőrzése érdekében fontos az élőhelyek védelme, a zavarás minimalizálása és a ragadozók elleni védekezés.

A siketfajd egy impozáns madárfaj, melynek megőrzése kiemelt fontosságú. A faj állományának csökkenése aggodalomra ad okot, ezért fontos a természetvédelmi intézkedések meghozatala és a faj élőhelyének védelme.

A siketfajd (Tetrao urogallus) életmódja

A siketfajd egy rejtőzködő életmódot folytató madárfaj, melynek napirendje az évszakoktól függően változik.

Táplálkozás:

A siketfajd növényevő, táplálékát rügyek, hajtások, bogyók, magvak és gombák alkotják.
Télen a fenyők tűleveleit is fogyasztják, melynek emésztését a gyomrukban lévő kvarchomok segíti.
A fiókák rovarokkal is táplálkoznak.

Aktivitás:

A siketfajd nappali madár, de hajnalban és szürkületkor a legaktívabb.
Napközben a fák lombkoronájában pihen, vagy a talajon keresgél táplálékot.
Rövid távokon képes repülni, de a sűrű erdőben inkább futva vagy gyalog közlekedik.

Nászidőszak:

A kakasok nászidőszaka tavasszal van, ekkor hangos tokkolással hívogatják a tyúkokat.
A kakasok násztáncot is járnak, melynek során feltűnő farktollaikat legyezőszerűen kiterítik.
A tyúkok egy fészekaljat raknak, melyben 5-12 tojás található.
A kotlási idő 26-29 nap, a fiókák fészekhagyók.

Fiókanevelés:

A fiókákat a tyúk neveli fel, a kakas nem vesz részt a nevelésben.
A fiókák gyorsan fejlődnek, 6-8 hetes korukban már repülni tudnak.

Természetes ellenségek:

A siketfajdra a róka, a nyest, a héja és a sas jelent veszélyt.
A tojásokra a varjak, a szarkák és a mókusok is vadásznak.

Védekezés:

A siketfajd rejtőzködő életmódja és a sűrű erdőben való tartózkodása segít a ragadozók elől való menekülésben.
A kakasok agresszívan védelmezik a területüket a betolakodókkal szemben.

A siketfajd egy fontos szerepet játszó madárfaj az erdei ökoszisztémában. Táplálkozásával segít a növényzet egyensúlyának fenntartásában, ugyanakkor a ragadozók zsákmányállataként is fontos szerepet tölt be. A faj állományának csökkenése aggodalomra ad okot, ezért fontos a természetvédelmi intézkedések meghozatala és a faj élőhelyének védelme.

A siketfajd (Tetrao urogallus) táplálkozása

A siketfajd egy növényevő madárfaj, melynek tápláléka az évszakoktól függően változik.

Tavasz:

Rügyek, hajtások, bogyók, magvak
Gombák
Rovarok (a fiókák számára)

Nyár:

Zöld növényi hajtások
Bogyók (pl. áfonya, málna)
Rovarok (a fiókák számára)

Ősz:

Bogyók (pl. makk, bükköny)
Magvak
Gombák

Tél:

Fenyőtűk (a gyomrukban lévő kvarchomok segíti az emésztést)
Rügyek
Magvak

Érdekességek:

A siketfajd naponta 200-300 gramm táplálékot fogyaszt.
A téli hónapokban a siketfajd akár 40%-kal is kevesebbet eszik, mint nyáron.
A tojásokat rakó tyúkoknak több táplálékra van szükségük, mint a kakasoknak.

Fészkelőhelye, szaporodása

Fészkelőhely:

A siketfajd sűrű, öreg fenyőerdőkben fészkel, ahol bőven van aljnövényzet és nyílt területek is találhatók. A fészek a talajon, mohában, avarban készül. A tyúk egy fészekaljat rak, melyben 5-12 tojás található.

Szaporodás:

A tojók 26-29 napig kotlanak.
A fiókák fészekhagyók, azaz kikelésük után hamarosan elhagyják a fészket.
A fiókákat a tyúk neveli fel, a kakas nem vesz részt a nevelésben.
A fiókák 6-8 hetes korukban már repülni tudnak.

Érdekességek:

A siketfajd kakasok nászidőszaka tavasszal van, ekkor hangos tokkolással hívogatják a tyúkokat.
A kakasok násztáncot is járnak, melynek során feltűnő farktollaikat legyezőszerűen kiterítik.
A tojók a fészekalj mellett további tojásokat is rakhatnak, melyeket a kakas kotlik ki.
A fiatal siketfajdok ivarérettségüket 1-2 éves korban érik el.

A siketfajd szaporodását befolyásoló tényezők:

Az élőhely típusa
Az időjárás
A ragadozók jelenléte
Az emberi zavarás

A siketfajd egy fontos szerepet játszó madárfaj az erdei ökoszisztémában. Szaporodása révén hozzájárul a faj fennmaradásához, ugyanakkor a ragadozók zsákmányállataként is fontos szerepet tölt be.

A siketfajd szaporodásának védelme érdekében fontos:

Az élőhelyek védelme
A zavarás minimalizálása
A ragadozók elleni védekezés

Ismertebb betegségei lehetnek

A siketfajd, mint minden élőlény, hajlamos a betegségekre. A leggyakoribb betegségek, amelyeket a siketfajdnál észleltek:

Paraziták:

Bélparaziták: A fonálférgek, galandférgek és coccidiumok a leggyakoribb bélparaziták a siketfajdnál. Ezek a paraziták tápanyaghiányt, emésztési zavarokat és súlycsökkenést okozhatnak.
Külső paraziták: A kullancsok, atkák és tetvek a leggyakoribb külső paraziták a siketfajdnál. Ezek a paraziták vérszívással gyengítik a madarat, és bőrproblémákat okozhatnak.

Baktériumos fertőzések:

Szalmonella: A szalmonella egy baktérium, amely a siketfajdnál légúti megbetegedéseket, ízületi gyulladást és halált okozhat.
Mycobacterium avium complex (MAC): A MAC egy baktériumcsoport, amely a siketfajdnál légúti megbetegedéseket okozhat.

Vírusos fertőzések:

Newcastle-kór: A Newcastle-kór egy vírusos megbetegedés, amely a siketfajdnál légúti tüneteket, idegrendszeri károsodást és halált okozhat.
Avian influenza: Az Avian influenza egy vírusos megbetegedés, amely a siketfajdnál légúti tüneteket, idegrendszeri károsodást és halált okozhat.

Gombás fertőzések:

Aspergillosis: Az aspergillosis egy gombás fertőzés, amely a siketfajdnál légúti megbetegedéseket okozhat.

Egyéb betegségek:

Trauma: A siketfajd sérülhet ragadozók támadása, vadászbalesetek vagy ütközések következtében.
Mérgezés: A siketfajd mérgezés áldozatául eshet, ha növényvédőszereket, ólmot vagy más mérgező anyagokat fogyaszt.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes, és a siketfajd más betegségeket is kaphat. A betegségek tünetei a betegség típusától függően változhatnak. Ha aggódik a siketfajd egészségéért, forduljon állatorvoshoz.

A siketfajd betegségeinek megelőzése érdekében fontos:

Az élőhelyek védelme
A zavarás minimalizálása
A ragadozók elleni védekezés
A beteg madarak elkülönítése
A higiéniai szabályok betartása

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A siketfajd egy rejtőzködő életmódot folytató madárfaj, amelynek számos ellenfele és ellensége van.

Lehetséges ellenfelek:

Más madárfajok: A siketfajd versenghet más madárfajokkal a táplálékért, a fészkelőhelyekért és a tojásokért. Ilyen fajok lehetnek a ragadozó madarak (pl. héja, sas), a varjúfélék (pl. szarka, varjú) és a harkályfélék (pl. nagy fakopáncs).
Emlősök: A siketfajd zsákmányállata lehet a róka, a nyest, a menyét, a mókus és a vaddisznó.
Kígyók: A siketfajd fiókák zsákmányállatai lehetnek a kígyók, mint pl. a vipera.

Ellenségek:

Ragadozó madarak: A héja és a sas a siketfajd legfőbb ellenségei. Ezek a madarak képesek elejteni a felnőtt madarakat is.
Róka: A róka a siketfajd tojásainak és fiókáinak legfőbb ellensége.
Nyest: A nyest a siketfajd tojásainak és fiókáinak fontos ellensége.
Ember: Az ember a siketfajd élőhelyének pusztításával és a vadászattal veszélyezteti a fajt.

A siketfajd számos alkalmazkodással rendelkezik, amelyek segítenek elkerülni az ellenségeit:

Rejtőszínű tollazat
Rejtőzködő életmód
Gyors futás és repülés
Fészek elrejtése
Figyelmeztető hangok kiadása

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

A siketfajd fokozottan védett faj Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a faj minden egyede védett, tilos őket befogni, vadászni, tartani, gyűjteni, szaporítani, zavarni, élőhelyüket károsítani. A fokozottan védett fajok esetében még a védetté nyilvánításukat is tiltó jogszabály megsértése is büntetendő.

Magyarországon védett: Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Természetvédelmi helyzet:

A siketfajd Európa-szerte veszélyeztetett faj. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján „sebezhető” kategóriában szerepel. A faj állománya az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, és ez a tendencia továbbra is fennáll.

A siketfajd állományának csökkenését okozó főbb tényezők:

Élőhelypusztítás: Az erdők kivágása, az erdőgazdálkodási módok változása, az utak és építmények építése jelentősen csökkenti a siketfajd élőhelyének méretét és minőségét.
Zavarás: A túlzott turisztikai forgalom, a rekreációs tevékenységek, az erdőgazdálkodási munkálatok zavarhatják a siketfajdot, és ronthatják a szaporodási sikerét.
Vadászat: A vadászat továbbra is jelentős mértékben hozzájárul a siketfajd állományának csökkenéséhez, bár Magyarországon tiltott.
Ragadozók: A róka, a nyest és a héja jelentős mértékben pusztítják a siketfajd tojásait és fiókáit.

A siketfajd állományának megőrzése érdekében szükséges:

Az élőhelyek védelme: Az erdők védelme, az erdőgazdálkodási módok fenntarthatóvá tétele, az ökológiai hálózat kiépítése.
A zavarás minimalizálása: A turisztikai forgalom szabályozása, a rekreációs tevékenységek korlátozása, az erdőgazdálkodási munkálatok időzítése a siketfajd igényeinek figyelembevételével.
A vadászat tilalma: A siketfajd vadászatának teljes körű betiltása.
A ragadozók elleni védekezés: A ragadozók állományának szabályozása a siketfajd tojásai és fiókái védelme érdekében.

A siketfajd (Tetrao urogallus) hangja

A siketfajd (Tetrao urogallus) egy rejtőzködő életmódot folytató madárfaj, melynek hangja fontos szerepet játszik a kommunikációban. A hangok révén a madarak felveszik a kapcsolatot egymással, jelzik a területüket, vonzzák a párjukat és figyelmeztetik a társaikat a veszélyre.

Hangja:

A siketfajd hangja jellegzetes, mély hangzású. A kakasok hangja erősebb és változatosabb, mint a tyúkoké. A leggyakoribb hangok a következők:

Tokkolás: A kakasok nászidőszakban hallatják jellegzetes tokkolásukat. Ez a hang messzire elhallatszik, és a kakasok ezen hang révén jelzik a területüket és vonzzák a tyúkokat.
Kottyogás: A tyúkok kotyogó hangokat hallatnak, amikor a fiókáikkal vannak.
Riadóhang: A siketfajdok riadóhangokat hallatnak, ha veszélyt észlelnek. Ezek a hangok figyelmeztetik a társaikat a ragadozók jelenlétére.

Hangkeltés mechanizmusa:

A siketfajdok hangja a légcsőben lévő hangszalagok rezgése révén keletkezik. A hangszalagok rezgését a levegő áramlása okozza, melyet a madár a tüdejéből présel ki. A hangszalagok rezgésszámát és a levegő áramlását a madár izomzata szabályozza.

Hangszínek és jelentésük:

A siketfajd hangjai különböző hangszínekkel bírnak, melyeknek a jelentése is eltérő. A tokkolás hangszíne alapján a kakasok felismerhetik egymást, és megállapíthatják a másik kakas méretét és erejét. A kotyogás hangszíne alapján a tyúkok megkülönböztethetik a fiókáikat a többi madártól. A riadóhang hangszíne alapján a siketfajdok felismerhetik a ragadozó típusát.

Hangok és kontextus:

A siketfajdok hangjai különböző kontextusban hallhatók. A tokkolás leggyakrabban a nászidőszakban hallható, de a kakasok más évszakokban is hallathatják, ha területüket védik. A kotyogás a tyúkok és fiókáik közötti kommunikációra jellemző. A riadóhangokat bármilyen évszakban hallhatjuk, ha a siketfajd veszélyt észlel.

Hangok változása:

A siketfajd hangjai az idő múlásával változhatnak. A kakasok tokkolása gyengülhet az öregedéssel. A tyúkok kotyogása változhat a fiókák korától függően. A riadóhangok hangszíne alapján a siketfajdok megtanulhatják felismerni az új ragadozókat.

A siketfajd (Tetrao urogallus) hangja fontos szerepet játszik a faj életében. A hangok révén a madarak kommunikálnak egymással, felveszik a kapcsolatot a társaikkal, és fenntartják a faj egyensúlyát.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/ZNCDXTUOFL

Érdekességek a siketfajdról (Tetrao urogallus)

A legnagyobb európai madárfajok közé tartozik. A kakasok hossza elérheti a 1 métert, súlyuk pedig akár 6 kg is lehet.
Rejtőzködő életmódot folytat. Főleg sűrű erdőkben él, és nappal a talajon, a fák alatt rejtőzködik.
Növényevő. Táplálékát főleg rügyek, hajtások, bogyók és magvak alkotják.
Különleges nászrituáléja van. A kakasok nászidőszakban hangos tokkolással hívogatják a tyúkokat, és táncot is járnak.
A tyúk egyedül neveli fel a fiókákat. A kakas nem vesz részt a nevelésben.
A siketfajd fontos szerepet játszik az erdei ökoszisztémában. Táplálkozásával segít a növényzet egyensúlyának fenntartásában, ugyanakkor a ragadozók zsákmányállataként is fontos szerepet tölt be.

További érdekességek:

A siketfajd nevét a jellegzetes hangjáról kapta. A kakas tokkolása messzire elhallatszik, és a siket ember is hallja.
A siketfajd a skandináv mitológiában is szerepel. Thor isten madara volt, és a bátorság és az erő szimbólumának tartották.
A siketfajd Magyarországon fokozottan védett faj. Vadászata tilos.