A rőtszárnyú rigó (Turdus eunomus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.17. - by Madarak

A rőtszárnyú rigó (Turdus eunomus) megjelenése, jellemzői

Megjelenése:

A rőtszárnyú rigó egy közepes méretű madár, melynek hossza 22-24 cm, szárnyfesztávolsága 32-36 cm. Tollazata szürke, fején és hátán barna foltokkal. Hasa fehér, mellkasán rozsdabarna folt található. Szárnya barna, vöröses szegéllyel. Csőre sötétbarna, lába sárgás.

Jellemzői:

Erős, karcsú csőr
Hosszú, lekerekített farok
Erős szárnyak, melyekkel jól repül
Magányosan vagy kis csapatokban él
Főleg rovarokkal, bogyókkal és gyümölcsökkel táplálkozik

Mérete és súlya:

Hossza: 22-24 cm
Szárnyfesztávolsága: 32-36 cm
Súlya: 60-80 g

Színezete:

Háta szürke, barna foltokkal
Feje szürke, barna csíkkal a szeme fölött
Hasa fehér, rozsdabarna folttal a mellkason
Szárnya barna, vöröses szegéllyel
Csőre sötétbarna
Lába sárgás

Várható élettartama:

A rőtszárnyú rigó 10-12 évig él a vadonban.

A rőtszárnyú rigó (Turdus eunomus) elterjedése, előfordulása

A rőtszárnyú rigó egy kelet-ázsiai madárfaj, melynek elterjedési területe Szibériától és Kamcsatkától Japánig és Délkelet-Ázsiáig terjed.

Élőhelye:

Főleg lombhullató erdőkben és vegyes erdőkben él.
Kedveli a nyíltabb erdőket, parkokat és kerteket is.
Hegyvidéki területeken is előfordul.

Hol honos:

Szibéria
Kamcsatka
Japán
Kína
Koreai-félsziget
Tajvan
Délkelet-Ázsia

Vonulási szokásai:

A rőtszárnyú rigó vonuló madárfaj, a telet Délkelet-Ázsiában tölti. A tavaszi vonulás márciusban-áprilisban, az őszi vonulás szeptemberben-októberben történik.

Magyarországon:

A rőtszárnyú rigó ritka kóborló faj Magyarországon. Elsősorban a tavaszi és őszi vonulás idején figyelhető meg.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Rigófélék (Turdidae) Nem: Rigó (Turdus) Faj: Rőtszárnyú rigó (Turdus eunomus)

Tudományos név: Turdus eunomus

A faj leírása:

A rőtszárnyú rigót Carl Linnaeus írta le 1758-ban.

A faj szinonimái:

Turdus naumanni
Turdus eunomus eunomus
Turdus eunomus ussuriensis

A faj alfajai:

Turdus eunomus eunomus
Turdus eunomus ussuriensis

Életmódja

Társas élet:

A rőtszárnyú rigó magányosan vagy kis csapatokban él. A költési időszakban párokba rendeződnek, de a téli hónapokat ismét egyedül töltik.

Szociális viselkedés:

A rőtszárnyú rigók kommunikatív madarak, melyek hangokkal és testtartással is kommunikálnak egymással. A hím éneke a territórium kijelölését és a tojók vonzását szolgálja. A tojók csicsergő hangokkal hívják a fiókáikat.

Mozgás:

A rőtszárnyú rigó jól repül, és gyakran ugrál a talajon. A fák ágain is ügyesen mozog.

Territórium:

A rőtszárnyú rigók a költési időszakban territóriumot védenek. A hím rigó éneke jelzi a territórium határait.

Táplálkozása:

A rőtszárnyú rigó mindenevő, rovarokkal, pókokkal, csigákkal, gilisztákkal, bogyókkal és gyümölcsökkel táplálkozik. A táplálékát a talajon, a fák ágain és a levegőben is keresi.

Költése:

A rőtszárnyú rigó évente egyszer költ. A fészek gallyakból és fűszálakból készül, és a tojó rakja le benne a 4-5 tojást. A tojó kotlik a tojásokon 13-14 napig. A fiókák 14-16 napig maradnak a fészekben.

Védettség:

A rőtszárnyú rigó nem védett madárfaj Magyarországon.

Veszélyeztetési tényezők:

A rőtszárnyú rigó élőhelyének elvesztése és a rovarirtó szerek használata veszélyezteti a fajt.

Természetvédelmi jelentősége:

A rőtszárnyú rigó fontos szerepet játszik az erdők ökoszisztémájában. A rovarok fogyasztásával segít a kártevők elleni védekezésben.

A rőtszárnyú rigó (Turdus eunomus) táplálkozása

Jellemzői:

A rőtszárnyú rigó mindenevő, azaz rovarokat, pókokat, csigákat, gilisztákat, bogyókat és gyümölcsöket is fogyaszt. Táplálékát a talajon, a fák ágain és a levegőben is keresi.

Táplálékforrások:

Rovarok (pl. bogarak, hernyók, pókok)
Puhatestűek (pl. csigák)
Férgek (pl. giliszták)
Bogyók (pl. bodza, galagonya)
Gyümölcsök (pl. alma, cseresznye)

Táplálkozási szokások:

A rőtszárnyú rigó a nap folyamán többször is táplálkozik.
A talajon ugrálva keresi a rovarokat és a gilisztákat.
A fák ágain keresgélve fogyasztja a bogyókat és a gyümölcsöket.
A levegőben kapkodva vadássza a repülő rovarokat.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

Az évszak: a rovarok és a bogyók szezonálisan elérhetőek.
Az élőhely: a táplálékforrások mennyisége és típusa az élőhelytől függően változik.
Az időjárás: a kedvezőtlen időjárás megnehezíti a táplálkozást.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

Védjük az erdőket: A rőtszárnyú rigó erdőben élő madár, ezért fontos az erdők megóvása.
Használjunk kevesebb rovarirtó szert: A rovarirtó szerek pusztítják a rőtszárnyú rigó táplálékát.
Ültessünk bogyós cserjéket és gyümölcsfákat: A bogyós cserjék és a gyümölcsfák táplálékot biztosítanak a rőtszárnyú rigó számára.

Fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A rőtszárnyú rigó fészkét sűrű erdőkben, ligetes területeken, parkokban és kertekben is megtalálhatjuk. A fészek építéséhez sűrű növényzetet keres, ahol védve érzi magát a ragadozóktól.

Fészek jellemzői:

A fészek csésze alakú, gallyakból, fűszálakból, mohából és levelekből készül.
A fészek belső átmérője 10-12 cm, mélysége 5-7 cm.
A fészeképítésen a hím és a tojó is részt vesz.

Környezet:

A rőtszárnyú rigó fészkét a talajtól 1-5 méter magasságban, fák ágain, bokrokon vagy épületeken is megtalálhatjuk.

Fészeképítés:

A fészeképítés a tavasz folyamán történik. A tojó 4-5 tojást rak, melyeken 13-14 napig kotlik. A fiókák 14-16 napig maradnak a fészekben.

Veszélyeztető tényezők:

Az erdők kivágása
A növényvédőszer-használat
A ragadozók (pl. macskák, varjak)
A klímaváltozás

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért:

Védjük az erdőket: A rőtszárnyú rigó erdőben élő madár, ezért fontos az erdők megóvása.
Használjunk kevesebb növényvédőszert: A növényvédőszerek pusztítják a rőtszárnyú rigó táplálékát és fészkelőhelyét is.
Ültessünk fákat és cserjéket: A fák és cserjék fészkelőhelyet biztosítanak a rőtszárnyú rigó számára.
Támogassuk a madárvédelmi szervezeteket: A madárvédelmi szervezetek tevékenysége hozzájárul a rőtszárnyú rigó fészkelőhelyeinek védelméhez.

A rőtszárnyú rigó (Turdus eunomus) szaporodása

Párzási időszak:

A rőtszárnyú rigó párzási időszaka a tavasz folyamán, márciusban-áprilisban történik. A hím rigók énekkel jelölik ki territóriumukat és vonzzák magukhoz a tojókat.

Fészkelés:

A fészeképítésen a hím és a tojó is részt vesz. A fészek csésze alakú, gallyakból, fűszálakból, mohából és levelekből készül. A fészket a talajtól 1-5 méter magasságban, fák ágain, bokrokon vagy épületeken is megtalálhatjuk.

Szaporodási szokások:

A tojó 4-5 tojást rak, melyeken 13-14 napig kotlik. A fiókák 14-16 napig maradnak a fészekben. A szülők mindketten etetik a fiókákat.

A rőtszárnyú rigó monogám madár, azaz egy életre szóló párkapcsolatot alakít ki.

Érdekességek:

A rőtszárnyú rigó tojói néha más madárfajok fészkébe is rakják tojásaikat, melyeket a nevelőszülők gondoznak.
A rőtszárnyú rigó fiókák kirepülésük után is még egy ideig a szülők gondozásában maradnak.

Veszélyeztető tényezők:

Az erdők kivágása
A növényvédőszer-használat
A ragadozók (pl. macskák, varjak)
A klímaváltozás

A rőtszárnyú rigó (Turdus eunomus) fiókái

Jellemzői:

A rőtszárnyú rigó fiókák csupaszok és vakon születnek. A bőrük rózsaszínű, és a csőrük sárga. A fiókák súlya 5-6 gramm.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A rőtszárnyú rigó tojó 4-5 tojást rak, melyeken 13-14 napig kotlik. A fiókák 14-16 napig maradnak a fészekben. A fiókák kirepülésük után is még egy ideig a szülők gondozásában maradnak.

Etetés és gondozás:

A szülők mindketten etetik a fiókákat rovarokkal, gilisztákkal és bogyókkal. A fiókák naponta 20-30 alkalommal is kérik a szülőktől az élelmet.

Kirepülés és elhagyás:

A rőtszárnyú rigó fiókák 14-16 napos korukban repülnek ki a fészekből. A kirepülést követően a fiókák még egy ideig a szülők gondozásában maradnak, de fokozatosan önállóvá válnak.

Érdekességek:

A rőtszárnyú rigó fiókák kirepülésük után is még egy ideig kéregetik a szülőktől az élelmet.
A rőtszárnyú rigó fiókák a kirepülést követően még nem tudnak tökéletesen repülni, ezért gyakran a talajon ugrálva keresik a táplálékot.

Veszélyeztető tényezők:

A ragadozók (pl. macskák, varjak)
A kedvezőtlen időjárás
A növényvédőszer-használat

Mit tehetünk a rőtszárnyú rigó fiókák védelméért:

Támogassuk a madárvédelmi szervezeteket: A madárvédelmi szervezetek tevékenysége hozzájárul a rőtszárnyú rigó fiókák védelméhez.
Ne zavarjuk a fészkükben lévő fiókákat: Ha rőtszárnyú rigó fiókákat találunk a fészekben, ne zavarjuk őket, mert a szülők elhagyhatják a fiókákat.
Ha sérült fiókát találunk, vigyük el egy madármentő állomásra: A madármentő állomáson a sérült fiókák ellátást kapnak.

Ismertebb betegségei lehetnek

Vírusos megbetegedések:

Madárinfluenza: Ez egy rendkívül fertőző vírusos megbetegedés, amely madarak széles skáláját érintheti. A madárinfluenza tünetei közé tartozik a légúti tünetek, a hasmenés és az idegrendszeri tünetek.
Newcastle-kór: Ez egy vírusos megbetegedés, amely madarak széles skáláját érintheti. A Newcastle-kór tünetei közé tartozik a légúti tünetek, a hasmenés és az idegrendszeri tünetek.

Baktériumos megbetegedések:

Szalmonella: Ez egy baktérium, amely madarak széles skáláját érintheti. A szalmonella tünetei közé tartozik a hasmenés, a láz és a letargia.
Mycoplasma: Ez egy baktérium, amely madarak légúti megbetegedését okozhatja. A Mycoplasma tünetei közé tartozik a légúti tünetek, a köhögés és a légzési nehézségek.

Parazitafertőzések:

Kokcidiózis: Ez egy parazita által okozott betegség, amely a madarak bélrendszerét érinti. A kokcidiózis tünetei közé tartozik a hasmenés, a vérveszteség és a súlyvesztés.
Férgek: A madarak számos fajta féreggel fertőződhetnek meg, amelyek a bélrendszerben, a légúti rendszerben vagy más szervekben élnek. A férgek tünetei közé tartozik a súlyvesztés, a hasmenés és a légúti tünetek.

Gombás megbetegedések:

Aspergillosis: Ez egy gombás megbetegedés, amely a madarak légúti megbetegedését okozhatja. Az aspergillosis tünetei közé tartozik a légúti tünetek, a köhögés és a légzési nehézségek.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem a rőtszárnyú rigókat érintő összes betegség teljes listája. Ha aggódik egy rőtszárnyú rigó egészsége miatt, a legjobb, ha egy állatorvoshoz vagy madárvédelmi szakemberhez fordul.

A rőtszárnyú rigók betegségeinek megelőzése:

A rőtszárnyú rigók számára fontos biztosítani a tiszta vizet és a táplálékot.
A madáretetők és a madárfürdők rendszeres tisztítása segíthet megelőzni a betegségek terjedését.
A beteg madarakat el kell különíteni az egészséges madaraktól.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozók:

Macskák: A macskák a rőtszárnyú rigók leggyakoribb ragadozói.
Varjak: A varjak a rőtszárnyú rigó tojásait és fiókáit is fogyaszthatják.
Sólymok: A sólymok gyors röptük révén képesek elejteni a rőtszárnyú rigókat.
Baglyok: A baglyok éjszaka vadásznak, és a rőtszárnyú rigók is a zsákmányukká válhatnak.

Más madarak:

Nagyobb termetű madarak: A nagyobb termetű madarak, mint a szarka vagy a szajkó, versenyezhetnek a rőtszárnyú rigókkal a táplálékért és a fészeképítési helyekért.

Paraziták:

Kullancsok: A kullancsok vért szívnak a rőtszárnyú rigókból, és betegségeket is terjeszthetnek.
Bolhák: A bolhák is vért szívnak a rőtszárnyú rigókból, és irritálhatják a bőrüket.

Egyéb:

Ember: Az ember tevékenysége, mint az erdők kivágása és a növényvédőszer-használat, veszélyeztetheti a rőtszárnyú rigókat.

A rőtszárnyú rigók a következő stratégiákkal védekeznek az ellenségeik ellen:

Rejtőzködés: A rőtszárnyú rigók sűrű növényzetben rejtőznek a ragadozók elől.
Repülés: A rőtszárnyú rigók gyorsan és ügyesen repülnek, hogy elkerüljék a ragadozókat.
Figyelmeztető hangok: A rőtszárnyú rigók figyelmeztető hangokat adnak ki, ha ragadozót észlelnek.
Csoportosulás: A rőtszárnyú rigók gyakran csoportokban élnek, ami megnehezíti a ragadozók számára a zsákmányszerzést.

A rőtszárnyú rigók fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában. A rovarok fogyasztásával segítenek a kártevők elleni védekezésben. Ezenkívül a rőtszárnyú rigók táplálékot biztosítanak a ragadozók számára.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettsége:

A rőtszárnyú rigó Magyarországon nem védett madárfaj. Ez azt jelenti, hogy vadászható, de a vadászati időn kívül nem szabad zavarni, fogni, vagy megölni.

Természetvédelmi helyzete:

A rőtszárnyú rigó nem szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján nem fenyegetett fajként van besorolva.

Azonban a rőtszárnyú rigó állományát számos tényező veszélyezteti:

Az erdők kivágása: A rőtszárnyú rigó erdőben élő madár, ezért az erdők kivágása csökkenti a fészkelőhelyek számát.
A növényvédőszer-használat: A növényvédőszerek pusztítják a rőtszárnyú rigó táplálékát.
A klímaváltozás: A klímaváltozás hatással van a rőtszárnyú rigó táplálékának és fészkelőhelyének elérhetőségére.

A rőtszárnyú rigó (Turdus eunomus) hangja

Hangja mire hasonlít:

A rőtszárnyú rigó hangja dallamos és változatos. Hasonlít más rigófajok, mint a fekete rigó vagy a fülemüle hangjához. A rőtszárnyú rigó csicsergő, fütyülő és gurgulázó hangokat is hallat.

Hangjának jellegzetességei:

A rőtszárnyú rigó hangja tiszta és dallamos.
A hangok hossza és bonyolultsága változó.
A rőtszárnyú rigó gyakran ismételi ugyanazt a hangsort.

Hangkeltés mechanizmusa:

A rőtszárnyú rigó hangját a syrinx nevű hangszerv hozza létre. A syrinx a légcsőben található, és két membránból áll, amelyek rezgése hangot hoz létre.

Hangszínek és jelentésük:

A rőtszárnyú rigó hangszínei a következőket jelezhetik:

Territórium kijelölése: A hím rigók a territóriumukat énekkel jelölik ki.
Párkeresés: A hím és a tojó rigók énekkel hívják magukhoz a társat.
Fiókanevelés: A szülők a fiókáikat csicsergő hangokkal hívják.
Veszélyjelzés: A rigók riasztó hangokat adnak ki, ha ragadozót észlelnek.

Hangok és kontextus:

A rőtszárnyú rigó hangjai a következő kontextusokban hallhatók:

Reggel: A rigók hajnalban kezdenek énekelni.
Párzási időszak: A hím rigók a párzási időszakban a legaktívabbak.
Fiókanevelés: A szülők a fiókanevelés ideje alatt folyamatosan csicsergő hangokat adnak ki.
Veszélyhelyzet: A rigók riasztó hangokat adnak ki, ha ragadozót észlelnek.

Hangok változása:

A rőtszárnyú rigó hangjai az évszaktól, a napszaktól és a kontextustól függően változnak. A hím rigók éneke a párzási időszakban a legbonyolultabb.