A nagy sárszalonka (Gallinago media) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.11.2024.03.14. - by Madarak

A nagy sárszalonka (Gallinago media) megjelenése, jellemzői

Megjelenés:

Méret: Átlagos testhossza 27-29 cm, szárnyfesztávolsága 47-50 cm, testtömege 150-225 gramm. A sárszalonkánál nagyobb, zömökebb termetű.
Szín: Barnás, sárgás foltos tollruhája kiváló rejtőszínt biztosít fűvel és sással borított környezetében. Hátán sötétbarna és fekete csíkok váltakoznak, hasa fehéres, sötétbarna harántsávozással. Fején sötétbarna sapka, szemöldöke felett világos sáv húzódik. Csőre hosszú, egyenes, sötétbarna. Lábai szürkéssárgák.
Egyéb jellemzők: Hosszú, hegyes csőre van, amellyel a puha talajban giliszták után kutat. Rövid farka van, melyet repülés közben lefelé hajt.

Életmód:

Élettartam: 4-5 év, de akár 10 évig is élhet.
Táplálkozás: Gilisztákkal, rovarokkal, puhatestűekkel táplálkozik.
Költési időszak: Április-májusban költ. Fészkét a talajon, fűben vagy sásban építi. 4-5 tojást rak, melyeken 21-23 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók.
Vonulás: Vonuló madár, Afrikában telel.

Természetvédelmi státusz:

Magyarországon: Fokozottan védett faj.

Érdekességek:

A nagy sárszalonka rejtőzködő életmódot folytat. Ritkán mutatkozik nyílt terepen.
Repülése cikcakkos, hirtelen irányváltásokkal tarkított.
A hím nászrepülése során jellegzetes „csü-csü-csü” hangot hallat.

A nagy sárszalonka (Gallinago media) elterjedése, előfordulása

A nagy sárszalonka Európa északi és Oroszország északnyugati részén költ, ősszel délre vonul, Afrikába eljut. Fenyő-, fűz, éger- és nyírerdőkben honos, ahol mocsarasodó, sásos területet talál.

Magyarországon áprilistól májusig és augusztustól októberig tartózkodik, ritka vendégként. Elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és a Zempléni-hegységben figyelhető meg.

Előfordulási helyek:

Mocsarak
Lápok
Sásos rétek
Ártéri erdők
Folyópartok
Tavak

A nagy sárszalonka élőhelyének jellemzői:

Vízzel borított vagy nedves talaj
Sűrű növényzet, sás, nád
Rejtőzködési lehetőségek
Nyugalom

A nagy sárszalonka visszaszorulásának okai:

Élőhelyének elvesztése a mocsarak lecsapolása és a mezőgazdasági művelés terjedése miatt
Zavarások
Vadászat

Természetvédelmi jelentősége:

A nagy sárszalonka fokozottan védett faj Magyarországon. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján nem fenyegetett besorolást kapott.

A nagy sárszalonka (Gallinago media) rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Szalonkafélék (Scolopacidae) Nemzetség: Gallinago Faj: Nagy sárszalonka (Gallinago media)

A fajt Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte francia természettudós írta le 1831-ben, a Scolopax nembe Scolopax stenura néven.

A nagy sárszalonka közeli rokonai a következő fajok:

Hegyesfarkú sárszalonka (Gallinago stenura)
Tavi sárszalonka (Gallinago gallinago)
Füsti sárszalonka (Lymnocryptes minimus)

A nagy sárszalonka három alfaja ismert:

Gallinago media media
Gallinago media azorica
Gallinago media woodcockii

A nagy sárszalonka (Gallinago media) életmódja

A nagy sárszalonka életmódja a következő fő jellemzőkkel írható le:

Rejtőzködő: A nagy sárszalonka mimikri mestere. Rejtőszínű tollazata kiválóan elrejti a madarat a sűrű növényzetben. Napközben többnyire mozdulatlan marad, inkább a szürkület és a sötétség óráiban aktív.
Szürkületi, éjszakai aktivitás: A nagy sárszalonka elsősorban éjszaka, valamint szürkületkor és hajnalban keresi táplálékát.
Táplálkozás: A talajban turkál hosszú csőrével giliszták, rovarok, lárvák, puhatestűek után kutatva. A csőr csúcsa érzékeny, így a talaj vibrációit érzékelve képes megtalálni a rejtőzködő férgeket.
Költési időszak: A nagy sárszalonka évente egyszer költ, április-májusban. A fészket közvetlenül a talajra mélyíti a sűrű növényzet takarásában. A fészekbe 4-5 tojást rak, melyeken a tojó 21-23 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, ha megszáradtak, követik az anyjukat.
Vonulás: A nagy sárszalonka hosszú távú vonuló. Európa és Oroszország északi részén fészkel, ahol a tél nagyon zord. Az enyhébb évszak beálltával Afrikába vonul, ahol táplálékbőségesebb területeket talál.

Érdekességek:

Hím nászrepülése: A nászidőszak során a hím nagy sárszalonkák látványos repülést mutatnak be, amely során cikázva repülnek a levegőben, és furcsa, mekegő hangokat adnak ki. Ez a rituálé a territórium védelmét és a nőstények figyelmének felkeltését szolgálja.
„Égikecske” hangja: A nagy sárszalonka mekegő hangját vibráló tollal kelti, amelyek faroktollai között helyezkednek el. Repülés közben a szél ezeket a tollakat megszólaltatja, ami a hím nászrepülésekor különösen hangos és intenzív.

Fontos: A nagy sárszalonka Magyarországon fokozottan védett faj. Észlelése különleges jelentőségű, ezért ha látunk nagy sárszalonkát, mindenképp érdemes értesíteni a Magyar Madártani Egyesületet.

A nagy sárszalonka (Gallinago media) táplálkozása

A nagy sárszalonka táplálkozása elsősorban állati eredetű táplálékra épül. Íme, mivel táplálkozik elsősorban, és hogyan szerzi meg a zsákmányt:

Fő táplálékforrások

Földigiliszták: A nagy sárszalonka elsődleges zsákmánya.
Rovarok és lárváik: Különféle rovarlárvákat, bogarakat, legyeket és egyéb gerincteleneket fogyaszt.
Puhatestűek: Csigákat és kisebb kagylókat.
Növényi részek: Ritkán, de esetenként magokat és egyéb növényi részeket is fogyaszt.

Táplálékszerzési módszer

A nagy sárszalonka táplálékát a talaj felszínén vagy a sekély vízben, a puha iszapba szurkálva szerzi meg.

Csőr: Hosszú, vékony, érzékeny csőrével a puha talajba szúrva kutat és mozgatja a talajt, érzékelve az alatta lévő giliszták és egyéb állatok mozgását.
Szem: Szemével is kutathat a felszínen mozgó rovarok és egyéb táplálékforrások után.

Mikor táplálkozik?

A nagy sárszalonka leginkább szürkületkor, éjszaka és hajnalban aktív táplálékkereső. Ebben az időszakban a leghatékonyabb a puha talajban a rejtőzködő giliszták felkutatása.

Érdekesség

A nagy sárszalonka csőrének hegye rendkívül érzékeny. Apró érzékelőkkel (ún. Herbst-testek) is rendelkezik, amelyek segítségével érzékeli a rejtett zsákmány legkisebb rezzenését is. Így szinte látás nélkül is képes megtalálni a közelben lévő férgeket, lárvákat.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Íme egy részletesebb leírás a nagy sárszalonka fészkelőhelyéről, szaporodásáról és a fiókákról:

Fészkelőhely

Elhelyezkedés: Közvetlenül a talajon, sűrű növényzet takarásában. Gyakran sásos, lápos, fűcsomós területeket választ.
Felépítés: Sekély mélyedés a talajban, melyet növényi szálakkal, levelekkel, mohával bélel ki.
Védettség: A fészek a talajon rejtve van, a sűrű növényzet kiválóan eltakarja. Ez a tojások és fiókák védelmét szolgálja elsősorban a ragadozók elől.

Szaporodás

Költési időszak: Április-május
Tojások száma: Általában 4-5 ovális alakú, jól álcázott (barnás, sötétebb foltokkal tarkított) tojást rak.
Kotlás: A tojásokon a tojó kotlik 21-23 napig. A hím a közelben tartózkodik és védi a territóriumot.
Nászrepülés: A hím nagy sárszalonka látványos, cikázó repülést mutat be a levegőben, miközben furcsa, mekegő hangot ad ki. Ez a rituálé a territórium megjelölését és a nőstények elcsábítását szolgálja.

Fiókák

Fészekhagyók: A nagy sárszalonka fiókái fészekhagyók. Ez azt jelenti, hogy kikelésük után hamar elhagyják a fészket, és az anyjukat követik.
Fejlődés: Pelyhes toll borítja őket kikeléskor. Az anyjuk vezetgeti őket táplálékszerző útjaikon, a veszélyekre is figyelmezteti őket. Nagyon gyorsan fejlődnek, 20-25 napos korukra már röpképesek lesznek.
Önállósodás: A fiatal madarak néhány hét után válnak önállóvá. Ekkor az anyamadár végleg elhagyja őket, és a fiatalok saját territóriumot keresnek.

Fontos: A nagy sárszalonka Magyarországon fokozottan védett madárfaj. Fészkelőhelyének zavarása, a költése megzavarása tilos, és természetvédelmi bírsággal büntethető!

Ismertebb betegségei lehetnek

A nagy sárszalonka, bár ritkán, de fogékony lehet a következő betegségekre:

Paraziták:

Külső paraziták: Kullancsok, bolhák, tetvek, atkák
Belső paraziták: Férgek, protozoonok

Fertőző betegségek:

Madárinfluenza: Vírusos eredetű megbetegedés, amely súlyos légúgyi tüneteket okozhat.
Newcastle-kór: Vírusos eredetű megbetegedés, amely idegrendszeri tüneteket okoz.
Szalmonella: Baktériumos eredetű megbetegedés, amely emésztési tüneteket okoz.

Környezeti hatások:

Mérgezés: Mezőgazdasági vegyszerek, ólom, higany okozhat mérgezést.
Élőhelyvesztés: A mocsarak lecsapolása, a mezőgazdasági művelés terjedése a faj élőhelyének csökkenését eredményezi.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti betegségek nem specifikusak a nagy sárszalonkára, más madárfajok is érintettek lehetnek.

A nagy sárszalonka populációjára a legnagyobb veszélyt az élőhelyvesztés jelenti. A mocsarak lecsapolása, a mezőgazdasági művelés terjedése, a vízszennyezés mind súlyos veszélyt jelentenek a fajra.

A természetvédelmi területek kijelölése, a mocsarak rehabilitációja, a mezőgazdasági vegyszerek használatának korlátozása mind fontos lépések a nagy sárszalonka populációjának megőrzése érdekében.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A nagy sárszalonka a táplálékláncban elfoglalt helye miatt számos ragadozóval kénytelen szembenézni. A leggyakoribb ellenfelei a következők:

Ragadozó madarak:

Sólymok: A vándorsólyom, a kerecsensólyom és a héja mind képesek a nagy sárszalonka elejtésére.
Baglyok: A fülesbagoly, a macskabagoly és a kuvik is vadászik a nagy sárszalonkára.

Ragadozó emlősök:

Róka: A róka a mocsarakban is gyakori, és opportunista ragadozóként a nagy sárszalonkát is zsákmányul ejti.
Görény: A görény fürge és ügyes ragadozó, és képes a sűrű növényzetben is vadászni.
Macska: A házimacska és a vadmacska is veszélyt jelent a nagy sárszalonkára.

Egyéb ellenfelek:

Patkányok: A patkányok a fészekaljakat pusztítják, és a tojásokat is elfogyasztják.
Kígyók: A vízisikló és a mocsári vipera is veszélyezteti a nagy sárszalonka fiókáit.

A nagy sárszalonka rejtőzködő életmódja, rejtőszínű tollazata és a sűrű növényzetben való tartózkodása segít neki elkerülni a ragadozókat. A fészek elhelyezése és a tojó kotlása is a fiókák védelmét szolgálja.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A nagy sárszalonka fokozottan védett faj Magyarországon, ami a legszigorúbb védelmi kategóriát jelenti. Ez azt jelenti, hogy a faj egyedeinek bántalmazása, elejtése, zavarása, fészkük elpusztítása tilos. A természetvédelmi bírság összege 250.000 Ft a faj egyedének bántalmazásáért.

A nagy sárszalonka Európában sebezhető fajnak minősül, ami azt jelenti, hogy a populációja csökkenőben van, és a faj fennmaradása veszélyeztetett. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján mérsékelten fenyegetett kategóriába sorolták.

A nagy sárszalonka populációjának csökkenésének fő okai:

Élőhelyvesztés: A mocsarak lecsapolása, a mezőgazdasági művelés terjedése, a vízszennyezés mind súlyos veszélyt jelentenek a fajra.
Vadászat: A nagy sárszalonka vadászható faj néhány európai országban, de a vadászati kvótákat szigorúan korlátozni kell a faj megőrzése érdekében.
Mérgezés: A mezőgazdasági vegyszerek használata mérgezést okozhat a nagy sárszalonkáknál.

A nagy sárszalonka populációjának megőrzése érdekében:

Természetvédelmi területek kijelölése: A mocsarak és más vizes élőhelyek védelme kiemelt fontosságú a nagy sárszalonka populációjának megőrzése érdekében.
Élőhely-rehabilitáció: A lecsapolt mocsarak rehabilitációja, a vízszennyezés csökkentése javíthatja a faj életfeltételeit.
Mezőgazdasági vegyszerek használatának korlátozása: A vegyszerek használata káros hatással van a nagy sárszalonkára és más madárfajokra is.
Vadászati kvóták szigorú betartása: A vadászat csak szigorúan korlátozott mértékben engedélyezhető a faj fennmaradásának biztosítása érdekében.

A nagy sárszalonka egy gyönyörű és értékes madárfaj, amelynek fennmaradása mindannyiunk felelőssége. A fenti intézkedések megvalósításával hozzájárulhatunk a faj populációjának stabilizálásához és a jövő generációk számára is megőrizhetjük ezt a különleges madarat.

A nagy sárszalonka (Gallinago media) hangja

A nagy sárszalonka hangja jellegzetes és könnyen felismerhető. A madár hangadására a következő jellemzők igazak:

Hangja:

Hasonlít: A hangja leginkább egy kecske mekegéséhez hasonlítható, de emellett furulyaszerű hangokat is hallat.
Jellegzetességek: A hangok rövidek, ismétlődőek, és gyakran vibrálnak. A hím hangja magasabb hangszínű, mint a tojóé.

Hangkeltés mechanizmusa:

A hangokat a madár légzsákjaiból áramlik ki a levegő, és a hangszálakon rezegve jön létre a hang.
A hangszíneket a légzsákok mérete és a hangszálak feszessége határozza meg.

Hangszínek és jelentésük:

Többféle hangszínt is használ a madár, amelyek különböző jelentéssel bírnak.
A hím nászrepülés során hallható hangok a territórium kijelölését és a tojók csalogatását szolgálják.
A tojó kotlás során halk, csipogós hangokat ad ki a fiókáknak.
A fiókák kérésre csipognak, és veszély esetén riasztó hangokat hallatnak.

Hangok és kontextus:

A nagy sárszalonka leggyakrabban szürkületkor, éjszaka és hajnalban hallatja hangját.
A hangok hallhatóak a fészkelőhelyen, a táplálkozási területen és a vonulás során is.

Hangok változása:

A nagy sárszalonka hangjai idővel változhatnak.
A fiókák hangjai a fejlődésük során egyre jobban hasonlítanak a felnőtt madarak hangjához.
A hím nászrepülés során hallható hangjai is változhatnak a tojók vonzása érdekében.

A nagy sárszalonka hangja fontos szerepet játszik a faj kommunikációjában és szaporodásában. A hangok alapján a madarak felismerik egymást, jelzik a territóriumukat, és vonzzák a párjukat. A hangok változatossága a faj alkalmazkodóképességét is tükrözi.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/GUSMXWVXPW

Érdekességek róla, tények röviden

Táplálkozás:

A csőrének hegye rendkívül érzékeny, apró érzékelőkkel (ún. Herbst-testek) van ellátva, amelyek segítségével a rejtett zsákmány legkisebb rezzenését is érzékeli.
A táplálékát a talajba szurkálva keresi, akár 10 cm mélységbe is hatolva.

Szaporodás:

A tojó 4-5 tojást rak, melyeken 21-23 napig kotlik.
A fiókák fészekhagyók, kikelés után hamar elhagyják a fészket.
A fiatal madarak 20-25 napos korukra röpképesek lesznek.

Vándorlás:

Vonuló faj, telelni Afrikába vándorol.
A vonulás során akár 5000 km-t is megtesz.

Egyéb érdekességek:

A hím nászrepülés során látványos, cikázó repülést mutat be, miközben furcsa, mekegő hangot ad ki.
A nagy sárszalonka Magyarországon fokozottan védett madárfaj.

Tények röviden:

Tudományos neve: Gallinago media
Testhossz: 25-28 cm
szárnyfesztávolság: 39-45 cm
Tömeg: 100-180 g
Táplálék: giliszták, rovarok, puhatestűek
Fészekalj: 4-5 tojás
Költésidő: 21-23 nap
Vonulási időszak: április-május, szeptember-október

A nagy sárszalonka egy különleges madárfaj, melynek rejtőzködő életmódja és jellegzetes hangja hozzájárul a mocsarak hangulatához. A faj védelme kiemelt fontosságú, hogy a jövő generációk számára is megőrizhessük ezt a értékes madarat.