A kacagó sirály (Leucophaeus atricilla) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.18. - by Madarak

A kacagó sirály (Leucophaeus atricilla) megjelenése, jellemzői

Mérete és testfelépítése:

Testhossza: 33-38 cm
Szárnyfesztávolsága: 82-95 cm
Súlya: 250-350 g
Karcsú testű, közepes méretű sirályfaj.
Erős csőrével halat, rovarokat és kisebb emlősöket is fog.

Tollazat színezete:

Háta szürke, szárnyai feketék fehér csúcsokkal.
Feje fekete, nyáron barna folttal a tarkóján.
Hasa fehér, csőre és lábai vörösek.
A fiatal madarak tollazata barna, csőrük és lábaik szürkék.

Csőr és lábak:

Csőre vörös, hegyén fekete.
Lába vörös.

Szárnyak és repülés:

Erős szárnyaival gyorsan és ügyesen repül.
Gyakran siklik a levegőben, és lebukik a vízre zsákmányért.

Várható élettartama:

15-20 év

Egyéb jellemzők:

Hangja jellegzetes, kacagó hang.
Társas madár, gyakran nagy kolóniákban él.
Gyakran követ hajókat a víz felszínén úszva, a lehajított hulladékért.

Élőhely:

Tengerpartok, folyók, tavak, városi területek

Táplálkozás:

Halak, rovarok, kisebb emlősök, dög

Szaporodás:

Fészkét a földön építi gallyakból és fűből.
2-3 tojást rak, melyeken 24-28 napig kotlik.
A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki.

Védettség:

Nem védett faj

A kacagó sirály (Leucophaeus atricilla) elterjedése, előfordulása

A kacagó sirály (Leucophaeus atricilla) Észak- és Dél-Amerikában honos. Előfordulási területe az Amerikai Egyesült Államok keleti és déli partvidékén, a Karib-térségben, Közép- és Dél-Amerika északi részén, valamint a Galápagos-szigeteken található.

Élőhelyei:

Tengerpartok
Folyók
Tavak
Városi területek

Gyakran költ kolóniákban, sőt, néha más sirályfajokkal is társulhat.

Telelni délebbre vonul, eljut Peruig és Brazília déli részéig is.

A klímaváltozás hatására a kacagó sirály elterjedési területe észak felé terjed. Az utóbbi években egyre gyakrabban észlelték Kanadában és Nyugat-Európában is.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Sirályfélék (Laridae) Nemzetség: Leucophaeus Faj: Kacagó sirály (Leucophaeus atricilla)

Régebbi besorolások:

Korábban a Larus nembe sorolták Larus atricilla néven.

Egyéb elnevezések:

Franklin-sirály
Prérisirály

A Leucophaeus nemzetségbe a következő fajok tartoznak:

Kacagó sirály (Leucophaeus atricilla)
Sivatagi sirály (Leucophaeus modestus)
Prérisirály (Leucophaeus pipixcan)
Lávasirály (Leucophaeus fuliginosus)

A kacagó sirály a sirályfélék családjának egyik leggyakoribb faja. Észak- és Dél-Amerikában honos, és különböző élőhelyeken megtalálható, a tengerpartoktól a városi területekig.

Ismertebb alfajai

A kacagó sirálynak (Leucophaeus atricilla) két leírt alfaja van:

Leucophaeus atricilla megalopterus: Ez az alfaj főleg Észak-Amerika nagy tavai körül és a Csendes-óceán partvidékén fészkel. Nagyobb, mint a névadó alfaj.
Leucophaeus atricilla atricilla: Ez a névadó alfaj, Észak-Amerika keleti partvidékén, a Karib-térségben és Közép-Amerika északi részén él.

Fontos megjegyezni, hogy ez a két alfaj külső megjelenésében csak kis mértékben különbözik egymástól (főként a méret), a viselkedésükben nem figyelhető meg érdemi eltérés.

A kacagó sirály (Leucophaeus atricilla) életmódja

Társas élet:

A kacagó sirály társas madár, gyakran nagy kolóniákban él. A kolóniák mérete néhány tucattól akár több tízezer madárig is terjedhet.
A kolóniákban a madarak együtt fészkelnek, kotlanak és nevelik fiókáikat.
A kolóniatagok között szoros társas kötelékek alakulnak ki.
A kacagó sirályok hangosak, és különböző hangokat adnak ki a kommunikációhoz.

Szociális viselkedés:

A kacagó sirályok intelligens madarak, és képesek a tanulásra.
Kooperatív viselkedést is tanúsítanak, pl. közösen vadásznak, és megvédik a kolóniát a ragadozóktól.
A kacagó sirályok játékosak, és gyakran figyelhetők meg játékos viselkedést tanúsító madarak.

Mozgás:

A kacagó sirályok jól repülnek, és képesek hosszú távolságokat is megtenni.
Gyakran siklanak a levegőben, és lebuknak a vízre zsákmányért.
A kacagó sirályok jól úsznak is.

Territórium:

A kacagó sirályok nem védik a territóriumukat a többi sirálytól.
A kolóniákban a madarak együttműködnek a ragadozók elleni védekezésben.

Alkalmazkodó képességek:

A kacagó sirályok nagyon alkalmazkodóképesek.
Különböző élőhelyeken képesek megélni, a tengerpartoktól a városi területekig.
Opportunista táplálkozók, és a legkülönbözőbb táplálékokat fogyasztják.

Érdekességek:

A kacagó sirályok hosszú életű madarak, akár 20 évig is élhetnek.
A kacagó sirályok egyre gyakoribbak a városi területeken.
A kacagó sirályok népszerű témája a madárfotózásnak.

A kacagó sirály (Leucophaeus atricilla) táplálkozása

Jellemzői:

A kacagó sirály opportunista táplálkozó, azaz a legkülönbözőbb táplálékokat fogyasztja.
Táplálékát víz felszínén úszva, lebukva, vagy a vízparton keresgélve szerzi.
Gyakran követi a hajókat, és a lehajított hulladékért verseng.

Táplálékforrások:

Halak
Kisemlősök
Rovarok
Dög
Hulladék

Táplálkozási szokások:

A kacagó sirályok reggel és este a legaktívabbak.
Gyakran csoportosan vadásznak.
A víz felszínén úszva keresik zsákmányukat, amit a csőrükbe kapva fognak meg.
A kacagó sirályok nagyon ügyesek a halászatban.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

A táplálékforrások elérhetősége
A ragadozók jelenléte
Az emberi tevékenység

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért:

Csökkentsük a hulladéktermelést.
Ne szemeteljünk.
Ne etessük a vadmadarakat.
Támogassuk a sirályok élőhelyének védelmét.

Érdekességek:

A kacagó sirályok nagy mennyiségű táplálékot fogyasztanak.
Egy nap akár 500 gramm táplálékot is elfogyaszthatnak.
A kacagó sirályok fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, segítenek a kártevők és a dög eltakarításában.

A kacagó sirály (Leucophaeus atricilla) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A kacagó sirály kolóniákban fészkel.
A kolóniák különböző élőhelyeken találhatók, pl. tengerpartokon, szigeteken, folyók és tavak partjain, városi területeken.
A kolóniák mérete néhány tucattól akár több tízezer madárig is terjedhet.

Fészek jellemzői:

A fészek lapos, gallyakból és fűből épített platform.
A fészket a talajon, sziklákon, épületeken, vagy fák ágain helyezik el.
A fészek mérete 30-40 cm átmérőjű.

Környezet:

A kacagó sirályok nyílt, vízhez közeli élőhelyeket kedvelnek.
Fontos, hogy a fészkelőhely védett legyen a ragadozóktól.

Fészeképítés:

A fészeképítést a hím és a tojó közösen végzi.
A fészeképítés több hétig is eltarthat.

Tojásrakás:

A tojó 2-3 tojást rak.
A tojások fehérek, barna foltokkal.
A tojásokon 24-28 napig kotlik a tojó és a hím is.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyvesztés: A tengerpartok és szigetek beépítése, a folyók és tavak szennyezése.
Rágcsálók: A patkányok és egerek gyakran elpusztítják a tojásokat és a fiókákat.
Emberi zavarás: A kolóniák közelében zajló tevékenységek zavarhatják a madarakat.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért:

Támogassuk a természetvédelmi területek létrehozását.
Csökkentsük a szennyezést.
Ne zavarjuk a kolóniákban fészkelő madarakat.

Érdekességek:

A kacagó sirályok nagyon hűségesek a fészkelőhelyükhöz.
Ugyanazt a fészket évekig is használhatják.
A kacagó sirályok agresszívan védik a fészküket a ragadozóktól.

A kacagó sirály (Leucophaeus atricilla) szaporodása

Párzási időszak:

A kacagó sirályok évente egyszer szaporodnak.
A párzási időszak februártól júniusig tart.

Fészkelés:

A kacagó sirályok kolóniákban fészkelnek.
A kolóniák különböző élőhelyeken találhatók, pl. tengerpartokon, szigeteken, folyók és tavak partjain, városi területeken.
A kolóniák mérete néhány tucattól akár több tízezer madárig is terjedhet.

Szaporodási szokások:

A kacagó sirályok egyedülállóak, de minden évben ugyanazzal a partnerrel párosodnak.
A párzási rituálé hangos kiáltozásokból és tollaszkodásból áll.
A fészeképítést a hím és a tojó közösen végzi.
A tojó 2-3 tojást rak.
A tojásokon 24-28 napig kotlik a tojó és a hím is.
A fiókák fészeklakók, és 35-40 naposan repülnek ki.

Érdekességek:

A kacagó sirályok nagyon gondoskodó szülők.
A fiókákat mindkét szülő eteti.
A fiókák nagyon gyorsan fejlődnek.
A kacagó sirályok fiatalon is képesek úszni és repülni.

Veszélyeztető tényezők:

Élőhelyvesztés: A tengerpartok és szigetek beépítése, a folyók és tavak szennyezése.
Rágcsálók: A patkányok és egerek gyakran elpusztítják a tojásokat és a fiókákat.
Emberi zavarás: A kolóniák közelében zajló tevékenységek zavarhatják a madarakat.

Mit tehetünk a szaporodásuk védelméért:

Támogassuk a természetvédelmi területek létrehozását.
Csökkentsük a szennyezést.
Ne zavarjuk a kolóniákban fészkelő madarakat.

A kacagó sirály (Leucophaeus atricilla) fiókái

Jellemzői:

A kacagó sirály fiókái kis, barna színű madarak.
Fejükön fehér folt van.
Csőrük sárga.
Lábúk rózsaszínűek.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák 24-28 nap kotlás után kelnek ki.
A kikelést követően néhány napig a fészekben maradnak.
A szülők melegítik és etetik a fiókákat.

Etetés és gondozás:

A fiókákat mindkét szülő eteti.
A szülők halat, rovarokat és más kisállatokat hoznak a fiókáknak.
A fiókák nagyon gyorsan fejlődnek.
2-3 hetesen már ki tudnak állni a fészekből.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 35-40 naposan repülnek ki.
A kirepülést követően még néhány hétig a szülők etetik a fiókákat.
A fiókák ezután önállóvá válnak.

Érdekességek:

A kacagó sirály fiókái nagyon hangosak.
Különböző hangokat adnak ki, hogy felhívják magukra a szülők figyelmét.
A fiókák nagyon játékosak.
Szeretik egymással kergetőzni és csipkedni.

Veszélyeztető tényezők:

Rágcsálók: A patkányok és egerek gyakran elpusztítják a tojásokat és a fiókákat.
Emberi zavarás: A kolóniák közelében zajló tevékenységek zavarhatják a madarakat.

Mit tehetünk a fiókák védelméért:

Ne zavarjuk a kolóniákban fészkelő madarakat.
Ha sérült fiókát találunk, vigyük el egy madármentő állomásra.

Ismertebb betegségei lehetnek

A kacagó sirály (Leucophaeus atricilla) számos betegségre fogékony lehet, melyek közül a leggyakoribbak:

Vírusos megbetegedések:

Madárinfluenza: Ez egy súlyos vírusos megbetegedés, amely madarak széles skáláját érintheti, beleértve a kacagó sirályokat is. A madárinfluenza tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés és az idegrendszeri tünetek.
Newcastle-kór: Ez egy másik vírusos megbetegedés, amely madarak széles skáláját érintheti. A Newcastle-kór tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés és az idegrendszeri tünetek.

Bakteriális megbetegedések:

Szalmonella: Ez egy baktérium, amely a kacagó sirályok bélrendszerében élhet. A szalmonella tünetei közé tartozik a hasmenés, a hányás és a láz.
Colibacillosis: Ez egy baktérium, amely a kacagó sirályok légzőszerveiben élhet. A colibacillosis tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a láz.

Parazitafertőzések:

Helmintikus fertőzések: A kacagó sirályokat számos féregfaj fertőzheti meg, amelyek a bélrendszerben élnek. A helmintikus fertőzések tünetei közé tartozik a fogyás, a hasmenés és a gyengeség.
Protozoális fertőzések: A kacagó sirályokat számos protozoonfaj fertőzheti meg, amelyek a bélrendszerben vagy a vérben élnek. A protozoális fertőzések tünetei közé tartozik a fogyás, a hasmenés, a gyengeség és a láz.

Gombás fertőzések:

Aspergillosis: Ez egy gombás fertőzés, amely a kacagó sirályok légzőszerveiben élhet. Az aspergillosis tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a láz.

Fontos megjegyezni, hogy a kacagó sirályok általában ellenállóak a betegségekkel szemben, és csak akkor betegszenek meg, ha immunrendszerük gyengült. A betegségek terjedését számos tényező elősegítheti, mint például a zsúfoltság, a szennyezés és a stressz.

A kacagó sirályok betegségeinek megelőzése érdekében fontos:

Megfelelő táplálékot biztosítani a madarak számára.
Tiszta vizet biztosítani a madarak számára.
Csökkenteni a zsúfoltságot a kolóniákban.
Csökkenteni a szennyezést.
Minimalizálni a stresszt a madarak számára.

Ha beteg kacagó sirályt találunk, fontos, hogy ne nyúljunk hozzá, és értesítsünk egy madármentő állomást.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A kacagó sirálynak (Leucophaeus atricilla) számos lehetséges ellensége és ellenfele van a vadonban. Ezek közé tartoznak:

Ragadozó madarak:

Sólymok: A vándorsólyom (Falco peregrinus) és a kerecsensólyom (Falco cherrug) a kacagó sirályok leggyakoribb ragadozó madarai.
Baglyok: A fülesbagoly (Asio otus) és a macskabagoly (Strix aluco) éjszaka vadászik a kacagó sirályokra.

Ragadozó emlősök:

Rókák: A vörös róka (Vulpes vulpes) és a szürke róka (Urocyon cinereoargenteus) gyakran zsákmányolja a kacagó sirályok tojásait és fiókáit.
Patkányok: A vándorpatkány (Rattus norvegicus) és a barna patkány (Rattus rattus) szintén gyakran zsákmányolja a kacagó sirályok tojásait és fiókáit.

Egyéb ragadozók:

Hüllők: A vízisiklók (Natrix natrix) és a mocsári teknősök (Emys orbicularis) is zsákmányolhatnak kacagó sirály fiókákat.
Emberek: A kacagó sirályok tojásait és fiókáit néha az emberek is begyűjtik.

Természetes versenytársak:

Más sirályfajok: A kacagó sirályok versenyeznek a táplálékért és a fészkelőhelyekért más sirályfajokkal, mint a heringsirály (Larus argentatus) és a füstös csigaforgó (Larus fuscus).

A kacagó sirályok számos stratégiát alkalmaznak a ragadozók és a versenytársak elleni védekezésre. Ezek közé tartoznak:

Csoportosulás: A kacagó sirályok gyakran csoportosan élnek, ami megnehezíti a ragadozók számára, hogy zsákmányul ejtsék őket.
Aggresszív viselkedés: A kacagó sirályok agresszíven viselkedhetnek a ragadozókkal és a versenytársakkal szemben, hogy megvédjék magukat és a fiókáikat.
Rejtőzködés: A kacagó sirályok fiókái gyakran rejtőzködnek a ragadozók elől.

A kacagó sirályok populációjának mérete számos tényezőtől függ, beleértve a ragadozók és a versenytársak számát. A kacagó sirályok populációja stabilnak mondható, de a ragadozók és a versenytársak száma növekedése veszélyeztetheti a populációt.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A kacagó sirály (Leucophaeus atricilla) nem védett faj a magyarországi jogszabályok alapján. Azonban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a „Legkevésbé aggasztó” kategóriában szerepel.

A kacagó sirály populációja stabilnak mondható, és nincsenek ismert fenyegetések, amelyek veszélyeztethetnék a fennmaradását. A faj jól alkalmazkodik az ember által átalakított élőhelyekhez, és gyakran megtalálható városi területeken is.

A kacagó sirály fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, segít a kártevők és a dög eltakarításában. A faj tápláléka a ragadozó madaraknak és emlősöknek is.

A kacagó sirály védelme érdekében fontos:

Megőrizni a faj élőhelyeit.
Csökkenteni a szennyezést.
Ne zavarjuk a fészkelő madarakat.

A kacagó sirály egy gyönyörű és hasznos madárfaj, amelyet meg kell védeni.

A kacagó sirály (Leucophaeus atricilla) hangja

A kacagó sirály hangja egy jellegzetes, rikácsoló hangzás, amely leginkább a kacagáshoz hasonlítható. A hang hangos és éles, és messziről is hallható. A kacagó sirályok különböző hangokat adnak ki, amelyekkel kommunikálnak egymással.

Hangjának jellegzetességei:

Hangos: A kacagó sirály hangja nagyon hangos, akár 100 decibelt is elérhet.
Éles: A hang éles és átható, messziről is hallható.
Változatos: A kacagó sirályok sokféle hangot adnak ki, a rikácsolástól a nyafogásig.

Hangkeltés mechanizmusa:

A kacagó sirályok hangot a hangszalagjaik rezgetésével keltenek. A hangszalagok a légcsőben helyezkednek el, és a levegő áthaladása rezgésbe hozza őket. A hangszalagok rezgése hozza létre a hangot.

Hangszínek és jelentésük:

A kacagó sirályok hangja alapján meg lehet határozni a madár hangulatát és szándékát. A rikácsolás riasztást jelez, a nyafogás pedig félelmet vagy fájdalmat.

Hangok és kontextus:

A kacagó sirályok különböző kontextusban adnak ki hangokat. A leggyakoribb hangok a következők:

Riadás: A kacagó sirályok rikácsolással figyelmeztetik a többi madarat a ragadozók jelenlétére.
Udvarlás: A hím kacagó sirályok énekléssel udvarolnak a tojóknak.
Fiókanevelés: A szülők hangokkal kommunikálnak a fiókáikkal, és hívogatják őket, hogy etessék őket.

Hangok változása:

A kacagó sirályok hangjai idővel változhatnak. A fiókák hangjai eltérnek a felnőttek hangjaitól, és a madarak hangjai a környezetükhöz is alkalmazkodhatnak.

A kacagó sirály hangja egy fontos kommunikációs eszköz, amely segít a madaraknak egymással való kapcsolattartásban. A hangok alapján meg lehet határozni a madár hangulatát, szándékát és helyzetét.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/WMHNJNGJCW

Érdekességek róla, tények röviden

Tények röviden:

Méret: Testhossza 48-56 cm, szárnyfesztávolsága 120-145 cm.
Súly: 700-1300 gramm.
Szín: Fekete fejjel és háttal, fehér testtel és szárnyvégekkel.
Táplálék: Hal, rovarok, rágcsálók, dög.
Fészeképítés: Fészkét gallyakból, fűből és tollazatból építi.
Tojás: 2-3 tojást rak.
Kotlási idő: 24-28 nap.
Fiókanevelés: A fiókák 35-40 naposan repülnek ki.
Életkor: 15-20 év.

Érdekességek:

A kacagó sirály nagyon intelligens madár.
Képes eszközöket használni a táplálékszerzéshez.
Társas lény, kolóniákban él.
Hangos és kommunikatív madár.
Jó úszó és repülő.
Kóborló madár, nagy távolságokat is megtesz.

További érdekességek:

A kacagó sirály a leghangosabb sirályfajok egyike.
Képes utánozni más madarak hangjait.
A kacagó sirályok gyakran követik a halászhajókat, hogy a kifogott halakból táplálkozzanak.
A kacagó sirályok fontos szerepet játszanak az ökoszisztémában, segítenek a kártevők és a dög eltakarításában.