A jeges sirály (Larus hyperboreus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.15.2024.03.14. - by Madarak

A jeges sirály (Larus hyperboreus) megjelenése, jellemzői

A jeges sirály nagy, sarkvidéki sirályfaj. Ez a legnagyobb sirályfaj Észak-Amerikában, és a második legnagyobb a kacagó sirály után Európában.

Megjelenése

A jeges sirály nagy termetű sirályfaj, testhossza 63–78 cm, szárnyfesztávolsága 142–176 cm, testtömege 1200–2100 gramm. Tollazata nagyrészt fehér, háta világosszürke, szárnyán fekete csúcsú evezőtollak találhatók. Feje fehér, csőre sárga, vörös folttal a csőr tövénél. Lába rózsaszínű.

Jellemzői

A jeges sirály a sarkvidéki és szubarktikus régiók tengerparti madara. Kolóniákban költ, fészkét a tengerparton, sziklákon vagy szigeteken építi. Táplálékát főként halak, krill, rákok és más tengeri élőlények alkotják.

Mérete és súlya

A jeges sirály a legnagyobb termetű sirályfajok közé tartozik. Testhossza 63–78 cm, szárnyfesztávolsága 142–176 cm, testtömege 1200–2100 gramm. A tojók valamivel kisebbek a hímeknél.

Színe

A jeges sirály tollazata nagyrészt fehér, háta világosszürke, szárnyán fekete csúcsú evezőtollak találhatók. Feje fehér, csőre sárga, vörös folttal a csőr tövénél. Lába rózsaszínű.

Várható élettartama

A jeges sirály várható élettartama a vadonban 20-25 év.

A jeges sirály (Larus hyperboreus) elterjedése, előfordulása

A jeges sirály cirkumpoláris elterjedésű faj, azaz a sarkvidéki régiókban, Észak-Amerika, Európa és Ázsia északi partjain fészkel.

Élőhelye

A jeges sirály tengerparti madár, sziklás tengerpartokon, szigeteken és fjordokban költ. Fészkét a talajon, sziklákon vagy növényzeten építi.

Elterjedése

A jeges sirály a következő területeken honos:

Észak-Amerika: Alaszka, Kanada északi része
Európa: Izland, Grönland, Skandinávia, Oroszország északi része
Ázsia: Szibéria északi része

A jeges sirály vándorló faj, a téli hónapokra délebbre vonul.

Rendszertani besorolása

A jeges sirály a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó nagy termetű sirályfaj. A sirályfélék családjába mintegy 50 faj tartozik, köztük a kacagó sirály, a dankasirály és a füstös csér.

A jeges sirály a Larus nemzetségbe tartozó 23 faj egyike. A Larus nemzetségbe tartozó sirályfajok nagyrészt tengerparti madarak, de néhány faj édesvízi élőhelyeken is előfordul.

A jeges sirály rendszertani besorolása a következő:

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Sirályfélék (Laridae) Nemzetség: Sirályok (Larus) Faj: Jeges sirály (Larus hyperboreus)

A jeges sirály a sirályfélék családjának legnagyobb termetű faja. Négy alfaja ismert:

Larus hyperboreus hyperboreus: Ez az alfaj a sarkvidéki régiókban él.
Larus hyperboreus pallidissimus: Ez az alfaj a Jeges-tenger keleti részén él.
Larus hyperboreus barrovianus: Ez az alfaj Alaszka és Észak-Kanada partjain él.
Larus hyperboreus leuceretes: Ez az alfaj Grönland partjain él.

A jeges sirály (Larus hyperboreus) életmódja

Táplálkozás

A jeges sirály ragadozó madár, táplálékát a víz felszínéről, úszás közben, vagy a levegőből, lecsapva szerzi be. Táplálékát főként halak, krill, rákok és más tengeri élőlények alkotják. Gyakran követi a halászbárkákat, és a kifogott halakból is jut neki.

Szaporodás

A jeges sirály ivarérettségét 3-4 éves korban éri el. Párban él, és monogám. A fészkét a talajon, sziklákon vagy növényzeten építi. A fészekalj 2-3 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik 27-28 napig. A fiókák 45-50 napos korukban repülnek ki.

Közösségi viselkedése

A jeges sirály kolóniákban élő madárfaj. A kolóniák mérete néhány tucat pártól akár több ezer párig is terjedhet. A kolóniákban a madarak együtt táplálkoznak, költenek és nevelik fel fiókáikat.

Vándorlása

A jeges sirály vándorló faj, a téli hónapokra délebbre vonul. A vonulási útvonalak hossza változó, de a legtöbb madár a sarkvidéki költőterületekről a mérsékelt égövi tengerpartokra vonul.

Természetvédelmi helyzet

A jeges sirály a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Vörös Listáján „nem fenyegetett” kategóriában szerepel. Azonban a klímaváltozás és a tengeri élőhelyek pusztulása veszélyezteti a fajt.

A jeges sirály (Larus hyperboreus) táplálkozása

A jeges sirály opportunista ragadozó, táplálékát a víz felszínéről, a vízből, sőt néha a szárazföldről is szerzi be. Táplálékát tekintve mindenevő, de főként halakkal, krillel, rákokkal, más tengeri élőlényekkel, dögökkel, madártojásokkal és kisemlősökkel táplálkozik.

Táplálkozási stratégiák

A jeges sirály alkalmazkodó faj, és a táplálkozási stratégiái is változatosak. Gyakran úszva vagy repülve keresi táplálékát a víz felszínén. A vízbe merülve is képes zsákmányt fogni, de nem úszik olyan mélyre, mint más sirályfajok.

A jeges sirály gyakran kíséri a halászhajókat, és a kifogott halakból is jut neki. A szárazföldön is táplálkozik, dögöket, madártojásokat és kisemlősöket is fogyaszt.

Táplálék

A jeges sirály táplálékát főként a következők alkotják:

Halak: hering, tőkehal, makréla, szardínia
Krill: apró rákok
Rákok: garnélarák, homár
Egyéb tengeri élőlények: csigák, kagylók, tengerisünök
Dögök: fókadög, bálnatetem
Madártojások: más madárfajok tojásai
Kisemlősök: lemming, egér

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely

A jeges sirály a sarkvidéki és szubarktikus régiók tengerparti madara. Kolóniákban költ, fészkét a tengerparton, sziklákon, szigeteken, tundravidéken, sőt néha épületeken is építi. A fészek gallyakból, fűből, mohából és algákból készül.

Szaporodás

A jeges sirály ivarérettségét 3-4 éves korban éri el. A párok monogámok, és évente egyszer költenek. A fészekalj 2-3 tojásból áll, a tojásokon mindkét szülő kotlik 27-28 napig. A fiókák 45-50 napos korukban repülnek ki.

Fiókák

A jeges sirály fiókái szürke színűek, barna foltokkal. A szülők mindketten etetik a fiókákat, amíg azok meg nem erősödnek. A fiókák 45-50 napos korukban repülnek ki, de még egy ideig a szülők etetik őket.

Ismertebb betegségei lehetnek

A jeges sirályok a következő betegségekre lehetnek fogékonyak:

Vírusos megbetegedések:

Avian influenza (madárinfluenza): Ez egy súlyos vírusos megbetegedés, amely madarak széles skáláját érinti, beleértve a jeges sirályokat is. A madárinfluenza tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés és az idegrendszeri tünetek.
Newcastle-kór: Ez egy vírusos megbetegedés, amely madarak széles skáláját érinti, beleértve a jeges sirályokat is. A Newcastle-kór tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés és az idegrendszeri tünetek.

Bakteriális megbetegedések:

Botulizmus: Ez egy bakteriális fertőzés, amely bénulást okozhat. A botulizmus tünetei közé tartozik a gyengeség, a bénulás és a légzési nehézség.
Szalmonella: Ez egy bakteriális fertőzés, amely hasmenést és hányást okozhat. A szalmonella tünetei közé tartozik a hasmenés, a hányás, a láz és a hasi fájdalom.

Paraziták:

Férgek: A jeges sirályokat különböző belső élősködők, beleértve a fonálférgeket és a galandférgeket is megfertőzhetik. A paraziták tünetei közé tartozik a fogyás, a hasmenés és a gyengeség.
Külső élősködők: A jeges sirályokat külső élősködők, beleértve a tetvek, atkák és bolhák is megfertőzhetik. A külső élősködők tünetei közé tartozik a viszketés, a bőr irritációja és a tollhullás.

Egyéb betegségek:

Mérgezés: A jeges sirályok mérgező anyagok, beleértve a nehézfémeket és a növényvédőszereket is lenyelhetik. A mérgezés tünetei a betegségtől függően változhatnak.
Sérülések: A jeges sirályok sérüléseket szenvedhetnek ragadozók támadása, viharok vagy emberi tevékenység következtében. A sérülések tünetei a sérülés súlyosságától függően változhatnak.

Fontos megjegyezni, hogy a jeges sirályok populációit számos tényező befolyásolhatja, beleértve a betegségeket, a klímaváltozást és az élőhelyek elvesztését. A kutatók továbbra is tanulmányozzák a jeges sirályok egészségét és a populációikra ható tényezőket.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A jeges sirálynak számos lehetséges ellenfele és ellensége van a vadonban, melyeket az alábbi kategóriákba sorolhatunk:

Ragadozók:

Helyi ragadozó madarak: Sólymok, sasok, baglyok
Ragadozó emlősök: Róka, hermelin, sarki róka
Tengeri ragadozók: Fókák, rozmár, jegesmedve

Versengők:

Más sirályfajok: kacagó sirály, dankasirály, füstös csér
Tengeri madarak: Tőkehalfélék, lilefélék, albatroszok

Betegségek:

Vírusos megbetegedések: madárinfluenza, Newcastle-kór
Bakteriális megbetegedések: botulizmus, szalmonella
Paraziták: belső és külső élősködők
Mérgezés: nehézfémek, növényvédőszerek

Egyéb:

Emberi tevékenység: élőhelyvesztés, zavarás, szennyezés
Klímaváltozás: a tengerszint emelkedése, a jég olvadása

A jeges sirályok számos stratégiát alkalmaznak a fent említett ellenfelek és ellenségek elleni védekezésre:

Kolóniákban élnek: A kolóniákban élő madarak jobban tudják védeni magukat a ragadozókkal szemben.
Agresszív viselkedés: A jeges sirályok agresszíven viselkedhetnek a ragadozókkal és a versengőkkel szemben.
Repülési képesség: A jeges sirályok kiválóan repülnek, így el tudnak menekülni a ragadozók elől.
Jó úszók: A jeges sirályok jó úszók, így el tudnak menekülni a ragadozók elől a vízbe is.
Álcázás: A fiókák tollazata álcaként szolgál a ragadozók ellen.

A jeges sirályok populációit számos tényező befolyásolhatja, beleértve a ragadozókat, a versengőket, a betegségeket, az emberi tevékenységet és a klímaváltozást. A kutatók továbbra is tanulmányozzák a jeges sirályok populációinak dinamikáját és a rájuk ható tényezőket.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A jeges sirály (Larus hyperboreus) védettsége és természetvédelmi helyzete a következő:

Védettség:

Magyarországon: A jeges sirály Magyarországon védett faj, a 201/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján. A faj eszmei értéke 25 000 Ft.
Nemzetközi szinten: A jeges sirály nem szerepel a CITES (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről) egyik függelékében sem.

Természetvédelmi helyzet:

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján: A jeges sirály nem fenyegetett (LC) besorolást kapott.
Európában: A jeges sirály nem szerepel az Európai Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK) mellékleteiben.

A jeges sirály populációja stabilnak és növekvőnek mondható. A faj széles körben elterjedt a sarkvidéki és szubarktikus régiókban, és nem éri el a „veszélyeztetett” kategória kritériumait.

Azonban a jeges sirályt számos fenyegetés éri, amelyek a következők:

Élőhelyvesztés: A sarkvidéki régiók éghajlati változása következtében a jeges sirályok élőhelyei zsugorodnak.
Szennyezés: A tengeri szennyezés, beleértve a nehézfémeket és a műanyagokat, veszélyt jelent a jeges sirályokra.
Zavarás: Az emberi tevékenység, beleértve a turizmust és a hajózást, zavarhatja a jeges sirályokat.

Fontos, hogy továbbra is figyeljük a jeges sirály populációinak változását, és megtegyük a szükséges lépéseket a faj védelme érdekében.

A jeges sirály (Larus hyperboreus) hangja

A jeges sirály hangja hangos, rikácsoló és rekedtes. Gyakran hasonlítják a kacagó sirály hangjához, de mélyebb és durvább. A jeges sirályok különböző hangokat használnak a kommunikációhoz, amelyeket a következők jellemeznek:

Hangjának jellegzetességei:

Hangos: A jeges sirály hangja messzire hallatszik, akár 1 km távolságra is.
Rikácsoló: A hangja éles és kellemetlen lehet.
Rekedtes: A hangja durva és karcos.

Hangkeltés mechanizmusa:

A jeges sirályok hangját a hangszalagjaik rezegtetésével keltik. A hangszalagok a légcsőben található két membrán, amelyek rezegnek, amikor a levegő áthalad rajtuk. A hangszalagok rezgése hangot hoz létre, amelynek hangszíne a rezgések frekvenciájától függ.

Hangszínek és jelentésük:

A jeges sirályok különböző hangszíneket használnak a különböző üzenetek közvetítéséhez. A hangszínek alapján meg lehet különböztetni a következőket:

Figyelmeztető hang: Magas hangszínű hang, amelyet ragadozók észlelésekor adnak ki.
Territoriális hang: Mély hangszínű hang, amelyet a területük védelmére használnak.
Udvarlási hang: Lágy hangszínű hang, amelyet a párok vonzására használnak.
Költési hang: Különböző hangszínű hangok, amelyeket a fiókák gondozása során adnak ki.

Hangok és kontextus:

A jeges sirályok különböző kontextusban használnak hangokat. A hangok kontextusa alapján meg lehet különböztetni a következőket:

Repülés közben: Rövid, rikácsoló hangokat adnak ki, hogy kommunikáljanak a többi sirályal.
Táplálkozás közben: Különböző hangokat adnak ki, hogy jelezzék a zsákmányt a többi sirálynak.
Veszélyhelyzetben: Hangos rikácsolással figyelmeztetik a többi sirályt a veszélyre.
Párzás során: Lágy hangokat adnak ki, hogy vonzzák a párokat.
Fiókanevelés során: Különböző hangokat adnak ki, hogy kommunikáljanak a fiókákkal.

Hangok változása:

A jeges sirályok hangjai változhatnak a környezeti feltételek függvényében. A hangok hangereje és hangszíne a következőktől függően változhat:

Távolság: A hangok halkabbak lesznek, ahogy a távolság növekszik.
Háttérzaj: A hangok hangosabbak lesznek, ha a háttérzaj erős.
Időjárás: A hangok tompábbak lesznek ködös vagy esős időben.

A jeges sirályok hangjai fontos szerepet játszanak a kommunikációban. A hangok segítségével a sirályok információt cserélnek egymással a ragadozókról, a táplálékról, a területről és a fiókákról. A hangok a sirályok társas életének fontos részét is képezik.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/SDPCHKOHRH

Érdekességek a jeges sirályról (Larus hyperboreus)

Méret és termet:

A jeges sirály a legnagyobb termetű sirályfajok közé tartozik. Testhossza 65-78 cm, szárnyfesztávolsága 140-170 cm, tömege 1,5-3 kg.
A hím sirályok némileg nagyobbak, mint a tojók.

Szín és jellegzetességek:

A jeges sirály fehér tollazatú, fekete háttal és szárnyvégekkel.
A fején sárga csőr és vörös szem található.
A fiatal madarak tollazata barna foltokkal tarkított.

Elterjedés és élőhely:

A jeges sirály a sarkvidéki és szubarktikus régiók tengerparti madara.
Kolóniákban költ a tengerparton, sziklákon vagy szigeteken.
Télen délebbre vonul, a mérsékelt égövi tengerpartokra.

Táplálkozás:

A jeges sirály opportunista ragadozó, táplálékát a víz felszínéről, a vízből, sőt néha a szárazföldről is szerzi be.
Táplálékát főként halak, krill, rákok, más tengeri élőlények, dögök, madártojások és kisemlősök alkotják.

Szaporodás:

A jeges sirály ivarérettségét 3-4 éves korban éri el.
A párok monogámok, és évente egyszer költenek.
A fészekalj 2-3 tojásból áll, a tojásokon mindkét szülő kotlik 27-28 napig.
A fiókák 45-50 napos korukban repülnek ki.

Érdekességek:

A jeges sirály a leghosszabb életű sirályfajok közé tartozik. Egyes példányok akár 30 éves kort is megélhetnek.
A jeges sirály kiváló úszó és repülő.
A jeges sirály hangos és rikácsoló hangú madár.
A jeges sirály a sarkvidéki ökoszisztéma fontos tagja.