A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása

A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása

A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, jellemzői



Megjelenés:

  • Méret: Testhossza 42-51 cm, szárnyfesztávolsága 72-84 cm, testtömege 700-1300 gramm. A tojó kisebb a hímnél.
  • Szín: A hím feje csillogó fémeszöld, háta világosszürke, hasa fehér. A tojó háta szürkésbarna, feje sötétebb, csőrtöve fehér.
  • Csőr: A csőr fekete, széles és lapított.
  • Lábak: A lábak narancssárgák.

Jellemzők:

  • Életmód: Vízi madár, tavakon, folyókon és tengerpartokon él. Jól úszik és bukik.
  • Táplálkozás: Főleg vízi növényekkel, rovarokkal és puhatestűekkel táplálkozik.
  • Szaporodás: A tojó 8-12 tojást rak, melyeken 26-28 napig kotlik. A fiókák 60-70 naposan válnak önállóvá.
  • Várható élettartam: 10-15 év.
A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása
A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása



A hegyi réce (Aythya marila) elterjedése, előfordulása

Élőhely:

  • A hegyi réce a tajga és a tundra övezetben él, tavakon, folyókon, mocsarakon és tengerpartokon.
  • Fészkelőhelyként sekély vizű, náddal vagy sással benőtt tavakat és mocsarakat preferál.
  • Télen a tengerpartokra vonul, ahol nyílt vízen is megtalálható.

Elterjedés:

  • Költőterület: Izland, Skandinávia, Oroszország északi része, Észak-Amerika északi része.
  • Telelőterület: Nyugat-Európa, a Földközi-tenger vidéke, Észak-Amerika déli része.

Magyarországon:

  • Magyarországon átvonuló madár, ősszel és tavasszal lehet megfigyelni.
  • Rendszeres vendég a Balatonon, a Tisza-tó, a Fertő tó és a Velencei-tó vidékén.
  • Kisebb számban át is telel.
A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása
A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása



Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lúdalakúak (Anseriformes) Család: Récefélék (Anatidae) Alcsalád: Tőkésréce-formák (Anatinae) Nemzetség: Aythya Faj: Hegyi réce (Aythya marila)

Alfajok:

  • Aythya marila marila (Linnaeus, 1761)
  • Aythya marila nearctica Stejneger, 1885

Rokon fajok:

A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása
A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása



A hegyi réce (Aythya marila) életmódja

A hegyi réce életmódjára az alábbiak jellemzőek:

Élőhely és vonulás:

  • Élőhely: A hegyi réce jellemzően tavakon, mocsarakban, folyókon és tengerpartokon él, sekély vízű, növényzettel benőtt helyeket választva.
  • Költés: A költési időszakban az északi tundrán és tajgaövben elterjedt.
  • Vonulás: Évszakos vándormadár. Telelőterületei Nyugat-Európában, a Földközi-tenger térségében, illetve Észak-Amerika déli részén találhatók.

Táplálkozás

  • A hegyi réce buvár réce, táplálékát a víz alá merülve szerzi meg.
  • Főleg puhatestűekkel (kagylók, csigák), vízi rovarokkal, lárvákkal, kisebb halakkal táplálkozik.
  • Emellett növényi részeket, magvakat és vízinövényeket is fogyaszt.

Szaporodás

  • A fészkelési időszak május végétől július közepéig tart.
  • Telepesen költenek, gyakran sirály- vagy más vízimadár kolóniákkal együtt.
  • A talajra, növényi anyagokból készíti fészkét, saját pehelytollaival bélelve.
  • A fészekalj általában 6-13 tojásból áll. A tojó kotlik, a hím a közelben tartózkodik a 24-25 napos kotlási időszak alatt.
  • A fiókák fészekhagyók, hamarosan követik anyjukat a táplálékgyűjtés során.

Társas viselkedés

  • A hegyi réce társas madár, kisebb-nagyobb csapatokban vonul és telel.
  • Különösen telelőhelyein figyelhetők meg nagy, ezres nagyságrendű csapatok.
A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása
A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása



A hegyi réce (Aythya marila) táplálkozása

A hegyi réce táplálkozása változatos, a táplálék összetétele függ az évszaktól és az élőhelytől is. Íme a részletesebb leírás:

Táplálék típusok:

  • Puhatestűek: A fő táplálékbázist képzik. Különféle kagylókat (pl. tengerikagyló, zebrakagyló), csigákat (pl. mocsári csigák) fogyasztanak szívesen.
  • Vízi rovarok és lárváik: Szitakötő lárvák, árvaszúnyog lárvák, vízibogarak, stb.
  • Halak: Időnként kisebb halakat és halivadékokat is elfogyaszt.
  • Vízinövények és magvak: Vízi növények gyökerei, szárai, levelei, magvai, kiegészítő szerepet játszanak az étrendben.

Táplálkozási mód:

  • A hegyi réce búvár réce, azaz a táplálékát jellemzően a víz alá merülve szerzi meg.
  • Sekély vizekben bukik, fejét belemártva keresi a kagylókat, rovarokat. Mélyebb vizeken is képes táplálékot keresni.
  • Néha „szűrögetően” is táplálkozik, ilyenkor csőrével a felszínen gyűjt be apró élőlényeket és magvakat.

Évszakos változás:

  • Tavasszal és nyáron, a költőterületeken többnyire állati eredetű táplálékot fogyaszt.
  • Telelés során nagyobb arányban szerepelnek a növényi részek az étrendjében.

Alkalmazkodás:

  • A hegyi réce csőre jól alkalmazkodott a buvár életmódhoz. Csőre lapított, kiszélesedő hegye van, ami segít kiszűrni a táplálékot a vízből, illetve megfogni a zsákmányt.
A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása
A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása



Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

A hegyi réce fészkelőhelye, szaporodása és fiókái az alábbiakban foglalhatók össze:

Fészkelőhely:

  • Élőhely: Segély vizű, növényekkel (nád, sás) benőtt tavak, mocsarak az északi tundrán és a tajga övezetben.
  • Fészek típusa: A talajra, növényi anyagok közé készíti fészkét, az építésben a tojó veszi részt. Pehelytollaival béleli a fészket.
  • Fészkelés gyakorisága: Költési időszaka májustól július közepéig tart, évente egyszer fészkel.

Szaporodás:

  • Telepes költés: Gyakran sirályokkal vagy más vízimadarakkal közösen, telepesen költ.
  • Udvarlás: A hímek változatos udvarlási mozdulatokkal, jellegzetes hangadással igyekeznek magukra vonni a tojók figyelmét.
  • Fészekalj: Körülbelül 8-12 tojásból áll, de ez a szám táplálékforrástól függően változhat
  • Kotlás: A tojásokon a tojó kotlik, a hím eközben a fészek közelében őrködik. A kotlási időszak 26-28 napig tart.

Fiókák:

  • Fészekhagyók: A fiókák kikelésük után hamar elhagyják a fészket, és anyjukat követve a vízre mennek.
  • Önállóság elérése: A fiókák gyorsan fejlődnek, körülbelül 60-70 napos korukban válnak teljesen önállóvá és repülőképessé.
  • Nevelés: A fiatal récék gondozásában csak a tojó vesz részt.



Ismertebb betegségei lehetnek

A hegyi réce, mint minden vadon élő madárfaj, számos betegségnek lehet kitéve. Néhány a leggyakoribb és legjelentősebb betegségek közül:

Vírusos:

  • Vírusos influenza: A madárinfluenza súlyos betegség, amely megtizedelheti a vadkacsa populációkat. A hegyi réce is fogékony a vírusra, de a megbetegedés súlyossága változó.
  • Barna réce vírus: Ez a vírus legyengíti a madarakat, és másodlagos fertőzésekre hajlamossá teszi őket.

Baktériumos:

  • Szalmonella: A szalmonella fertőzés a madarak bélrendszerét érinti, és hasmenést, gyengeséget és súlyvesztést okozhat.
  • Colibacillosis: A colibacillosis egy bakteriális fertőzés, amely a légúti megbetegedéseket okozhat.

Parazita:

  • Helminthák: A helminthák, azaz belső élősködők, mint a galandférgek és fonálférgek, a bélrendszerben élnek és tápanyagokat szívnak el a madártól.
  • Különböző külső élősködők: Különböző tetvek, atkák és kullancsok is megtelepedhetnek a hegyi récén, gyengítve a madarat és vérszegénységet okozva.

Egyéb:

  • Mérgezés: A hegyi réce mérgező anyagok, mint a peszticidek és a nehézfémek bevitelével is megbetegedhet.
  • Sérülések: A vadászat, a ragadozók és az emberi tevékenység okozta sérülések is megbetegedéshez vezethetnek.

Fontos megjegyezni, hogy a hegyi réce populációk egészségi állapota számos tényezőtől függ, mint a környezetszennyezés, az élőhelyek elvesztése és a klímaváltozás. A kutatók folyamatosan vizsgálják a hegyi récék betegségeit, és igyekeznek megoldásokat találni a populációk védelmére.



Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A hegyi récének számos lehetséges ellensége van a vadonban, melyeket a táplálékláncban elfoglalt helye, élőhelye és a fenologiai időszak határoz meg. Íme, néhány példa:

Ragadozó madarak:

  • Sólyomfélék: A vándorsólyom, a kerecsensólyom és a héja a hegyi réce leggyakoribb ragadozó madarai.
  • Bagolyfélék: A fülesbagoly és a macskabagoly éjszaka vadászik a récékre.

Ragadozó emlősök:

  • Rókák: A vörös róka a vízparton leskelődik a récékre, főleg a fiókákra és a tojókra vadászik.
  • Vidrák: A vidra kiváló úszó, és képes a víz alatt is vadászni a récékre.
  • Hód: A hód a vízimadarak tojásait és fiókáit is elfogyaszthatja.

Egyéb:

  • Hüllők: A vízisikló a vízben úszó fiókákra veszélyes.
  • Halak: A csuka és a süllő is zsákmányolhatja a vízben úszó fiókákat.
  • Paraziták: A belső és külső élősködők gyengíthetik a madarat, és másodlagos fertőzésekre hajlamossá tehetik.

Természeti okok:

  • Zord időjárás: A hideg telek, a viharok és az árvizek pusztítóak lehetnek a hegyi récék számára.
  • Élőhelyvesztés: A mocsarak lecsapolása és a vízi élőhelyek pusztulása a hegyi réce populációk csökkenését eredményezi.

A hegyi réce alkalmazkodott a ragadozókhoz, és számos stratégiát alkalmaz a túlélés érdekében. Például:

  • Csoportosulás: A récék csoportosan úsznak és táplálkoznak, ami megnehezíti a ragadozók számára a zsákmányszerzést.
  • Rejtőzködés: A fiókák a vízben úszva, a nádasban rejtőzködve igyekeznek elkerülni a ragadozókat.
  • Figyelmeztető hangok: A récék figyelmeztető hangokat adnak ki, ha ragadozót észlelnek, így riasztva a többi madarat.

A hegyi réce fontos szerepet játszik a vízi ökoszisztémában, és a populációk védelme kiemelt fontosságú.



Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A hegyi réce védett madárfaj Magyarországon és a legtöbb európai országban. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem fenyegetett fajként szerepel, de a magyarországi Vörös Listán „sebezhető” besorolást kapott.

Védettsége Magyarországon:

  • 53/2013. (VII. 18.) FM rendelet alapján a hegyi réce vadászható faj, de a vadászati idény szigorúan korlátozott.
  • 2010. évi LXXIX. törvény alapján a hegyi réce természeti értéke 50 000 Ft.

Természetvédelmi helyzete:

  • A hegyi réce elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, de csökkenő. A csökkenés okai a következők:
    • Élőhelyvesztés: A mocsarak lecsapolása, a vízi élőhelyek pusztulása.
    • Vízminőség romlása: A mezőgazdasági szennyezés, a vegyi anyagok használata.
    • Klímaváltozás: A szélsőséges időjárási események, a vízhiány.

Természetvédelmi intézkedések:

  • A hegyi réce élőhelyeinek védelme.
  • A vízi élőhelyek rehabilitációja.
  • A szennyezés csökkentése.
  • A fenntartható vadászat elősegítése.

Fontos megjegyezni, hogy a hegyi réce fontos szerepet játszik a vízi ökoszisztémában, és a populációk védelme kiemelt fontosságú.



A hegyi réce (Aythya marila) hangja

A hegyi réce hangja jellegzetes és könnyen felismerhető. A hím hangja mély, morgó „krrrr” hang, míg a tojó hangja magasabb, rikoltó „kvííí” hang. A fiókák hangja síró „peep” hang.

Hangjának jellegzetességei:

  • A hím hangja mély, morgó, vibráló hang.
  • A tojó hangja magasabb, rikoltó hang.
  • A fiókák hangja síró hang.
  • A hangok hangereje változó, a kontextustól függően.

Hangkeltés mechanizmusa:

A hegyi réce hangja a syrinx nevű hangszervvel jön létre. A syrinx a légcsőben található, és két bronchus nyílásából áll. A madár a levegő áramlását a syrinxben lévő izmok segítségével szabályozza, így hozva létre a hangokat.

Hangszínek és jelentésük:

  • A hím morgó hangja territórium jelzésére és a tojók csalogatására szolgál.
  • A tojó rikoltó hangja riasztásra és a fiókák hívására szolgál.
  • A fiókák síró hangja a szülők figyelmének felkeltésére szolgál.

Hangok és kontextus:

A hegyi récék a különböző helyzetekben különböző hangokat adnak ki.

  • Territórium jelzés: A hímek morgó hangot adnak ki, hogy jelöljék a territóriumukat.
  • Párválasztás: A hímek morgó hangot és más hangokat is adnak ki, hogy magukra vonják a tojók figyelmét.
  • Udvarlás: A hímek és a tojók is különféle hangokat adnak ki az udvarlás során.
  • Riasztás: A tojók rikoltó hangot adnak ki, ha ragadozót észlelnek.
  • Fiókanevelés: A tojók és a fiókák is különféle hangokat adnak ki a kommunikációra.

Hangok változása:

A hegyi récék hangjai a szezontól, a kortól és a nemtől függően változhatnak. A hímek hangja a költési időszakban a legmélyebb és legvibrálóbb. A tojók hangja a fiókanevelés során a leghangosabb.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/MMEJYLOPDO



Érdekességek róla, tények röviden

  • A hegyi réce a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó vízimadár.
  • Izlandon, Skandinávián keresztül, Oroszország északi részén, Kamcsatkáig költ, télen inkább a tengerpartokra vonul, de megtalálható a szárazföld tavainál is.
  • Testhossza 42-51 centiméter, a szárnyfesztávolsága 71-80 centiméter.
  • A hím tollazata fekete, fehér fejfolttal, a tojó tollazata barna.
  • Főleg vízinövényekkel, rovarokkal és puhatestűekkel táplálkozik.
  • A hegyi réce monogám madár, a párok egy életre szólnak.
  • A tojó 7-12 tojást rak, melyeken 26-28 napig kotlik.
  • A fiókák 60-70 napos korban válnak önállóvá.
  • A hegyi réce a vadászok kedvelt célpontja.
  • A hegyi réce a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem fenyegetett fajként szerepel.

Néhány további érdekesség:

  • A hegyi réce kiváló úszó és búvár.
  • A hegyi réce akár 30 méter mélyre is lebukhat.
  • A hegyi réce akár 100 km/órás sebességgel is repülhet.
  • A hegyi réce a récefélék családjának egyik legkisebb faja.

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate

A hegyi réce (Aythya marila) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.