A havasi pityer (Anthus spinoletta) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.12.2024.03.14. - by Madarak

A havasi pityer (Anthus spinoletta) megjelenése, jellemzői

Mérete és súlya:

Testhossza: 16-17 cm
Szárnyfesztávolsága: 24-29 cm
Súlya: 18-25 gramm

Színezete:

Háta sötétbarna, feketés foltokkal tarkítva.
Feje teteje szürke, sötétbarna csíkkal.
Szeme sötétbarna.
Torka fehér, barna szegéllyel.
Hasa rozsdavörös, sötétbarna csíkokkal.
Szárnya sötétbarna, világosabb szegéllyel.
Farka sötétbarna, fehér szegéllyel.

Jellemzői:

Karcsú, kecses madár.
Hosszú farka van, amelyet gyakran fel-le mozgat.
Rövid, erős csőre van.
Folyamatosan mozog, a talajon ugrálva és rovarokat keresve.
Jellemző éneke egy vékony, magas hangú „csi-csi-csi”.

Várható élettartama:

A vadonban 4-6 év, de fogságban akár 10 évig is élhet.

Élőhelye:

Hegyvidéki rétek és legelők.
Sziklás lejtők és törpefenyvesek.
Télen síkvidéki mezőgazdasági területeken is megtalálható.

Táplálkozása:

Rovarokkal, pókokkal és apró ízeltlábúakkal táplálkozik.

Fészkelés:

Fészkét a talajon, fűcsomók közé építi.
4-6 tojást rak, melyeken 13-14 napig kotlik.
A fiókák 14-16 napig tartózkodnak a fészekben.

Védettség:

Magyarországon védett madár, eszmei értéke 10 000 Ft.

A havasi pityer (Anthus spinoletta) elterjedése, előfordulása

A havasi pityer Európa, Ázsia mérsékelt övi részén és Kínában honos. Főleg hegyvidéki réteken és legelőkön, sziklás lejtőkön és törpefenyvesekben él. Télen síkvidéki mezőgazdasági területeken is megtalálható.

Európában:

A Pireneusoktól és az Alpoktól a Kárpátokig és a Balkánig terjedő hegyvonulatokban él.
Skandináviában és Nagy-Britanniában is megtalálható.
Oroszország európai részén is honos.

Ázsiában:

A Himalája hegységben és a Tien-šanban él.
Közép-Ázsiában és Mongóliában is megtalálható.
Kína északkeleti részén is honos.

Magyarországon:

A Kárpát-medencében alkalmi vendég.
Főleg a hegyvidéki területeken figyelhető meg, mint a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység.

Élőhelyi preferenciák:

Nyílt, füves területeket kedvel, sziklás lejtőkkel és törpefenyvesekkel.
Fontos számára a víz közelsége.
Télen síkvidéki mezőgazdasági területeken is megtalálható, ahol gyommagvakkal és rovarokkal táplálkozik.

Vándorlás:

A zord északi területekről délre vonul telelni.
Magyarországon a téli hónapokban figyelhető meg.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Billegetőfélék (Motacillidae) Nemzetség: Billegetők (Anthus) Faj: Havasi pityer (Anthus spinoletta)

A faj tudományos nevének eredete:

A „Anthus” nemzetség a görög „anthos” szóból származik, amelynek jelentése „virág”. Ez a név a billegetők virágos réteken való gyakori előfordulására utal.
A „spinoletta” fajnév a latin „spina” (tüske) és a „lettus” (kis) szavakból származik. Ez a név a havasi pityer hátán található sötétbarna foltokra utal.

A havasi pityer rokonsági kapcsolatai:

A havasi pityer a billegetőfélék családjába tartozik, amelynek legközelebbi rokonai a pacsirtafélék (Alaudidae) és a fecskefélék (Hirundinidae).

A havasi pityer alfajai:

A havasi pityernek 5 alfaja van:

Anthus spinoletta spinoletta (Linnaeus, 1758) – Európa és Nyugat-Ázsia
Anthus spinoletta coutellii (Audouin, 1828) – Észak-Afrika
Anthus spinoletta blakei (Hartert, 1905) – Kelet-Ázsia
Anthus spinoletta japonicus (Temminck & Schlegel, 1847) – Japán
Anthus spinoletta pacificus (Latham, 1802) – Csendes-óceáni térség

A havasi pityer (Anthus spinoletta) életmódja

Táplálkozás:

Főként földi rovarokkal, pókokkal, apró rákokkal, csigákkal és gyűrűsférgekkel táplálkozik.
Táplálékát az alacsony növényzet között és a vízparton szedegeti a talajról.
A repülő rovarokat is ügyesen elkapja.

Szaporodás:

Sziklarepedésekben, köves területeken vagy kövek alatt fészkel.
Fészkét mohával, fűvel és növényi anyagokkal béleli ki.
Április-májusban zajlik a költési időszaka.
Egy fészekaljban 4-6 tojás található.
A kotlási időszak körülbelül 13-14 napig tart.
A fiókák 14-16 napig maradnak a fészekben, majd kirepülnek.

Viselkedés:

A talajon mozog jellegzetes ugráló és bólogató mozdulatokkal.
Farkát gyakran fel-le mozgatja.
Rövidtávú vonuló madár, a telet költőhelyétől alacsonyabban fekvő területeken, a víz közelében tölti.
Dalosmadár, éneke jellemzően magas, vékony, éles hangú „csi-csi-csi”.

Élőhely:

Hegyvidéki területek tipikus lakója.
Részesíti előnyben a magashegyi réteket, törpefenyveseket, sziklás részekkel tarkított füves hegyoldalakat.
Nyaraláskor a hegyekben a vízmosások, patakpart mentén gyakran megfigyelhető.
Télen síkvidéki mezőgazdasági területekre húzódik, ilyenkor a tengerpartokon is megjelenhet.

Érdekesség:

A havasi pityer Magyarországon csak az őszi és tavaszi átvonulásakor, vagy a téli időszakban figyelhető meg. Fészkelő állománya nincs hazánkban.

A havasi pityer (Anthus spinoletta) táplálkozása

Íme a havasi pityer (Anthus spinoletta) táplálkozásának részletesebb leírása:

Étrendje:

Főként rovarevő, ízeltlábúak széles skáláját fogyasztja.
Legfontosabb zsákmányállatai közé tartoznak:
- Legyek és lárváik
- Bogarak
- Szitakötők
- Hangyák
- Pókok
- Csigák és kisebb meztelencsigák
- Gyűrűsférgek

Táplálékkeresési szokásai

Főleg a talajon mozogva vagy alacsony növényzet között szedegeti össze táplálékát.
Jellegzetes mozdulatokkal – ugrálva, bólogatva – kutat férgek, rovarok után a földön.
Ügyesen kapja el a repülő rovarokat is rövid, röppenő vadászatokkal.
Gyakran keresi táplálékát vízparton, patakok, tavak mentén, a nedves kövek között élő ízeltlábúakat fogyasztva.

Szezonális változások:

Nyáron szinte kizárólag ízeltlábúakat fogyaszt.
Ősztől tavaszig tápláléka kis mennyiségben magvakat, növényi terméseket is tartalmazhat.

Érdekességek:

A havasi pityer télen a síkvidéken a szántóföldeken a lehullott gyommagvakat is összeszedegeti.
Fiókáit kizárólag ízeltlábúakkal eteti, elősegítve ezzel a gyors növekedést és tollazatuk kifejlődését.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

A havasi pityer fészkelőhelyéről, szaporodásáról és fiókáiról az alábbiakat érdemes tudni:

Fészkelőhelye:

A nyílt sziklás hegyvidéki területeket kedveli törpefenyvesekkel, köves, füves lejtőkkel, patakokkal közel a fészkelőhelyhez.
Fészkét a talajra építi:
- Sziklarepedésekben
- Kövek alatt
- Sűrű fűcsomók közé a lejtőkre
Fészkét mohával, száraz fűszálakkal, egyéb növényi anyagokkal béleli.

Szaporodása:

Április-májusban zajlik a költési időszaka.
Évente általában kétszer is költ.
Egy fészekaljban 4-6 tojás található, melyek világos alapon sötétebb mintázattal díszítettek.
A tojó kotlik a tojásokon körülbelül 13-14 napig.
A kikelt fiókákról 14-16 napig a szülők gondoskodnak a fészekben.
Mire kirepülnek a fiatalok, a tojó már a második fészekalj tojásait rakja/kotlja.

Fiókák:

A fiókák fészekhagyók, azaz a kikelésük után hamar elhagyják a fészket.
Kirepülésüket követően 1-2 hétig még a szülők táplálják őket.
A fiókák első tollruhája hasonlít a kifejlett madarak tollazatára, de általában halványabb színezetű.

Érdekességek

A szülők felváltva kotlanak, a kotlásban részt nem vevő madár táplálékot keres.
A kikelt fiókák fejlődése rendkívül gyors – rövid idő alatt megtanulnak röpülni és önállóan táplálkozni. Ez a gyors nevelkedés teszi lehetővé a havasi pityerek számára az évente több sikeres költés megvalósítását.

Ismertebb betegségei lehetnek

A havasi pityer (Anthus spinoletta) számos betegségnek lehet kitéve, melyeket kórokozók, élősködők, környezeti hatások okozhatnak. Íme néhány példa a leggyakoribb és legjelentősebb kórképekre:

Paraziták:

Külső élősködők:
- Tetvek (Mallophaga): Szívogatják a madár vérét, gyengítve azt, és irritációt okozva.
- Atkák (Acari): Bőrbe fúródnak, allergiás reakciókat, irritációt okozva.
- Bolhák (Siphonaptera): Vérszívók, gyengítik a madarat, kórokozókat terjeszthetnek.
Belső élősködők:
- Férgek (Helminthok): Bélféreg, galandféreg, fonálféreg. A tápanyagok felszívódását gátolják, emésztési zavarokat okoznak.
- Kokcidiák (Protozoonok): Bélparaziták, hasmenést, súlyvesztést okoznak.

Betegségek:

Baktériumos fertőzések:
- Mycoplasma gallisepticum: Légúti megbetegedést okoz, légzési nehézségeket, köhögést, tüdőgyulladást.
- Salmonella spp.: Emésztőrendszeri fertőzést okoz, hasmenést, hányást, súlyvesztést.
Vírusos fertőzések:
- Avian influenza: Légúti megbetegedést okoz, magas lázzal, légzési nehézségekkel, tüdőgyulladással.
- Newcastle-kór: Idegrendszeri tüneteket okoz, bénulást, koordinációs zavarokat.
Gombás fertőzések:
- Aspergillosis: Légúti megbetegedést okoz, légzési nehézségeket, köhögést, tüdőgyulladást.
- Candidiasis: Bőr- és nyálkahártya-fertőzéseket okoz.

Környezeti hatások:

Mérgezés:
- Mezőgazdasági vegyszerek (peszticidek, herbicidek)
- Ólom a vadászatból származó lövedékekből
Trauma:
- Ütközés ablakkal, épülettel
- Ragadozók általi támadás

A havasi pityer populációk egészségére jelentős hatással lehetnek a fenti betegségek és kórokozók. A madarak gyengülése, elhullása a populációk létszámának csökkenéséhez vezethet.

Fontos kiemelni, hogy a havasi pityer fajon belül is eltérő lehet a betegségekkel szembeni ellenállóképesség. A madarak tápláltsága, kondíciója, életkora befolyásolhatja a kórokozók elleni küzdelem sikerességét.

A madárvédelmi programok kiemelt célja a havasi pityer populációk egészségének megőrzése, a kórokozók terjedésének megelőzése. A kutatók folyamatosan vizsgálják a havasi pityert érintő betegségeket, és keresik a hatékony védekezési lehetőségeket.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A havasi pityer (Anthus spinoletta) számos ragadozóval és vetélytárssal kénytelen szembenézni a vadonban. Íme, egy lista a leggyakoribb ellenfeleiről:

Ragadozók:

Madarak:
- Ragadozó madarak (sólymok, héják, baglyok)
- Varjúfélék (varjak, szarkák)
- Sirályfélék (sirályok, csérek)
Emlősök:
- Róka
- Menyét
- Görény
- Macska
Hüllők:
- Kígyók
Kétéltűek:
- Béka

Vetélytársak:

Madarak:
- Más billegetőfajok (pl. mezei pityer, hegyi billegető)
- Füsti fecske
- Kisebb énekesmadarak
Emlősök:
- Denevérek
- Rágcsálók (egerek, pocok)

A havasi pityer a ragadozók elől rejtőzködéssel, meneküléssel, figyelmeztető hangjelzések kiadásával védekezik. A vetélytársakkal szemben a területvédelemmel és a táplálékért folyó versengéssel igyekszik érvényesíteni magát.

A havasi pityer populációk számára a ragadozók és vetélytársak jelentette veszély mértéke számos tényezőtől függ:

Élőhely: A nyíltabb területeken élő madarak jobban ki vannak téve a ragadozóknak.
Évszak: A téli időszakban, amikor kevesebb a táplálék, a madarak hajlamosabbak a ragadozók általi zsákmányolttá válni.
Populációsűrűség: A zsúfoltabb területeken a madaraknak fokozottabb versenyt kell kiállniuk a táplálékért és a fészkelőhelyekért.

A madárvédelmi programok célja a havasi pityer populációk élőhelyének védelme és a ragadozók állományának szabályozása, hogy a madarak zavartalanul fészkelhessenek és táplálkozni tudjanak.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A havasi pityer (Anthus spinoletta) Magyarországon fokozottan védett madárfaj, eszmei értéke 10 000 Ft. Védettségének oka a faj ritkasága és a populációt érő veszélyforrások.

A havasi pityert érintő veszélyforrások:

Élőhelyének elvesztése: A hegyvidéki területek beépítése, a mezőgazdaság terjedése, a síterepek építése csökkenti a havasi pityer számára rendelkezésre álló élőhelyet.
Természeti katasztrófák: Erdei tüzek, árvizek pusztíthatják a fészkelőhelyeket.
Rágcsálók: A patkányok, egerek prédálhatják a tojásokat és a fiókákat.
Mérgezés: Mezőgazdasági vegyszerek (peszticidek, herbicidek) okozhatnak mérgezést a madarakban.
Klímaváltozás: A hőmérséklet emelkedése és a csapadékviszonyok változása hatással lehet a havasi pityer élőhelyére és táplálékbázisára.

A havasi pityer védelme:

A havasi pityer védelme érdekében számos intézkedést tesznek:

Természetvédelmi területek kijelölése: A havasi pityer élőhelyének védelme érdekében nemzeti parkokat és más védett területeket hoztak létre.
Élőhely-rekonstrukciós programok: A leromlott élőhelyek helyreállítása és a faj számára kedvező körülmények megteremtése.
Ragadozók állományának szabályozása: A patkányok, egerek és más ragadozók állományának gyérítése a fészkelési siker javítása érdekében.
Környezeti nevelés: A lakosság felvilágosítása a havasi pityer védelmének fontosságáról.

A havasi pityer természetvédelmi helyzete:

A havasi pityer globálisan nem veszélyeztetett faj, de a populációk lokálisan csökkenhetnek a fent említett veszélyforrások hatására. A faj védelme érdekében továbbra is fontos a természetvédelmi programok támogatása és a lakosság tudatosságának növelése.

A havasi pityer (Anthus spinoletta) hangja

A havasi pityer (Anthus spinoletta) éneke jellegzetes és változatos, fontos szerepet játszik a kommunikációban. Íme, egy átfogó leírás a hangjáról:

Hangja:

A havasi pityer éneke vékony, magas hangú, csilingelő, ciripelő hangokból áll.
Gyakran ismételt, dallamos motívumokat tartalmaz, melyeket „csi-csi-csi”, „tri-tri-tri” vagy „csiv-csiv-csiv” hangokként lehet leírni.
A hím éneke hosszabb és bonyolultabb, mint a tojóé.

Hangjának jellegzetességei:

Finom, tiszta hangszín
Gyors ritmus
Változatos hangmagasság
Gyakran ismétlődő motívumok

Hangkeltés mechanizmusa:

A hangokat a madár hangszalagjai keltik a légzsákok segítségével.
A hangszalagok rezgése a levegő rezgését okozza, ami a hangot hozza létre.

Hangszínek és jelentésük:

A hangszín változásai információkat hordoznak a madár hangulatáról, szándékáról és helyzetéről.
A riasztó hangok élesebbek, durvábbak, míg a párzási időszakban hallható énekek dallamosabbak, lágyabbak.

Hangok és kontextus:

A havasi pityer különböző hangokat ad ki a kommunikáció különböző formáiban:
- Territórium jelölése: Hosszú, dallamos énekek a terület határainak kijelölésére.
- Párzás: Csábító hangok a tojók vonzására.
- Fiókanevelés: Rövid, éles hangok a fiókák figyelmeztetésére a veszélyre.
- Riasztás: Hangos, riasztó hangok ragadozók észlelésekor.

Hangok változása:

A havasi pityer hangjai a szezontól és a madár életszakaszától függően változnak.
A fiókák kirepülése után a hím éneke kevésbé lesz intenzív.
A téli időszakban a madarak kevesebbet énekelnek.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/ASHYJYGAZS

Érdekességek róla, tények röviden

Hegyvidéki madár: A havasi pityer a hegyvidéki területeket kedveli, sziklás lejtőkön, törpefenyvesekben és nyílt gyepeken él.
Kiváló énekes: A hím havasi pityer dallamos, csilingelő éneke messzire hangzik a hegyekben.
Fészkét a talajra építi: A fészek mohából, fűszálakból és levelekből készül, és gyakran kövek vagy sziklák alá rejtve található.
Rovarevő: A havasi pityer főleg rovarokkal táplálkozik, de pókokat, csigákat és gilisztákat is fogyaszt.
Kisebb termetű: A havasi pityer a billegetőfajok közül az egyik legkisebb termetű, mindössze 16-18 cm hosszú.
Vonuló madár: A havasi pityer télen melegebb vidékekre vonul, és tavasszal tér vissza a hegyekbe.
Fokozottan védett: A havasi pityer Magyarországon fokozottan védett madárfaj, eszmei értéke 10 000 Ft.