A gatyáskuvik (Aegolius funereus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.02.2024.03.14. - by Madarak

A gatyáskuvik (Aegolius funereus) megjelenése, jellemzői

Méret és súly:

Testhossza: 23-27 cm
Szárnyfesztávolsága: 55-62 cm
Súlya: 130-200 g

Szín:

Hátul szürkésbarna, barna foltokkal
Hasoldala fehér, sötétbarna csíkokkal
Feje barna, fehér arcfoltokkal
Szemei sárgák

Jellemzők:

Karcsú testű, nagy fejű bagolyfaj
Jellegzetes a sötét színű, szív alakú arcfolt
Fülei bozontosak
Rövid farka van
Hangja éles, sípoló hang

Élettartam:

A vadonban 5-10 év
Fogságban akár 20 évig is élhet

További jellemzők:

Éjszakai ragadozó
Táplálékát főleg rágcsálók alkotják
Odúlakó faj
Fészkét faodvakba, harkályodúkba építi
2-4 tojást rak, melyeken 28-30 napig kotlik
A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki

Magyarországon:

Ritka faj, védett, Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Főleg hegyvidéki erdőkben él
Állománya stabilnak mondható

Érdekességek:

A gatyáskuvik a legkisebb európai bagolyfaj
Nevét jellegzetes, gatyára emlékeztető hasáról kapta
Kiválóan hall és lát a sötétben
Fontos szerepet játszik a rágcsálók állományának szabályozásában

A gatyáskuvik (Aegolius funereus) elterjedése, előfordulása

Elterjedési terület:

Szigetszerűen Európában, Skandináviában, Szibériában és Észak-Amerikában fészkel.
Magyarországon kis számban fészkel, de inkább kóborlóként van jelen.

Élőhely:

Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők és mérsékelt övi erdők.
Kedveli az öreg, odvas fákkal borított területeket.
Hegyvidékeken és síkvidékeken is előfordul.

Előfordulás:

Állandó madár, de kóborló is.
Télen gyakran vándorol délre, melegebb vidékekre.
Magyarországon főleg a hegyvidéki erdőkben figyelhető meg.
Ritka faj, védett.

Főbb fészkelőhelyek Magyarországon:

Börzsöny
Zempléni-hegység
Bükk-vidék
Mecsek

Érdekességek:

A gatyáskuvik rejtőzködő életmódot folytat, nappal ritkán mutatkozik.
Főleg alkonyatkor és éjszaka aktív.
Hangja jellegzetes, éles sípolás, melyről könnyen felismerhető.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes) Család: Bagolyfélék (Strigidae) Nemzetség: Gatyáskuvikok (Aegolius) Faj: Gatyáskuvik (Aegolius funereus)

Alfajok:

Tien-san hegységi gatyáskuvik (Aegolius funereus beickianus)
Kaukázusi gatyáskuvik (Aegolius funereus caucasicus)
Európai gatyáskuvik (Aegolius funereus funereus)

Magyar név: Gatyáskuvik

Tudományos név: Aegolius funereus

Egyéb elnevezések: Törpekuvik, Gatyás bagoly

Megjegyzések:

A gatyáskuvik a legkisebb európai bagolyfaj.
Nevét jellegzetes, gatyára emlékeztető hasáról kapta.

A gatyáskuvik (Aegolius funereus) életmódja

A gatyáskuvik életmódját a következők jellemzik:

Aktivitás:

Éjszakai ragadozó. Nappal az odújában vagy sűrű ágak között pihen, szürkülettől hajnalig a legaktívabb.

Táplálkozás:

Főleg kisemlősökre vadászik: pockok, egerek, cickányok, pelék.
Másodsorban megfoghat kisebb madarakat is.
Kiváló hallása és látása segíti a zsákmány felderítésében.
Nesztelen repüléssel cserkészi be áldozatát, majd karmaival kapja el.

Szaporodás:

Április-június környékén kezdődik a költési időszaka.
Elsősorban faodvakban, régi harkályodúkban fészkel, de sziklarepedéseket is használhat.
2-7 fehér tojást rak, melyeken a tojó kotlik, a hím hordja a táplálékot.
A kotlási időszak 28-30 napig tart.
A fiókák fészeklakók, 35-40 napos koruk körül repülnek ki.

Rejtőzködő életmód:

Nehezen megfigyelhető, nappal ritkán mutatkozik.
Jellegzetes hangja alapján azonosítható a legkönnyebben, főleg a költési időszak környékén.

Kóborlás:

Részben kóborló faj, különösen a fiatal példányok hajlamosabbak az elvándorlásra.
Télen is aktív, nagyobb csapatokban is mozoghatnak, ha a táplálékforrás szűkül.

Védettség:

Magyarországon fokozottan védett madárfaj. Eszmei értéke 50 000 Ft.
Erdőgazdálkodási tevékenységek (idős fák kivágása) és természetes odúk hiánya veszélyezteti az állományát.

Érdekességek:

Csaknem hangtalan repülésre képes, ami segíti az észrevétlen vadászatban.
Táplálékállatainak számát jelentősen meghatározhatja, szerepet játszva a rágcsálók populációinak szabályozásában.

A gatyáskuvik (Aegolius funereus) táplálkozása

A gatyáskuvik táplálkozása elsősorban kisemlősökre alapoz. Íme a részletek:

Fő zsákmányállatok:

Pockok: Különféle mezei pocok- és erdei pocok-fajok állnak a tápláléklista élén.
Egerek: Főleg erdei egerek, földi egerek és más kisebb egérfélék.
Cickányok: Erdőterületeken és tisztásokon fogyatkozhatják a cickányállományt.
Pelék: Kisebb peléket, pl. mogyorós pelét is zsákmányol néha.

Másodlagos táplálék:

Kisebb madarak: Ritkábban énekesmadarakat (cinegék, pintyek) is elfog, főként, ha a kisemlős állomány alacsony.

Vadászati módszer:

Éjszakai vadász: Kiváló hallása és éjszakai látása teszi lehetővé a sötétben történő hatékony vadászatot.
Hangtalan repülés: Tollai speciális felépítése miatt szinte nesztelenül képes repülni, így észrevétlenül közelítheti meg áldozatát.
Cserkelő technika: Alacsonyan repülve, fák közti réseken figyel, majd hirtelen lecsap.
Karmaival kapja el a zsákmányt: Éles karmainak köszönhetően gyorsan és biztosan ragadja meg a kiszemelt prédát.

Táplálékigény:

Naponta testsúlyának megfelelő mennyiségű táplálékot kell elfogyasztania. Ez több rágcsálót is jelenthet éjszakánként.
A fiókák etetése során, a szülőknek ennél jóval több zsákmányt kell biztosítaniuk.

Érdekességek:

A gyomrában nem megemésztett csontokat, szőrt köpet formájában kiöklendezi.
A gatyáskuvik fontos szerepet játszik a rágcsálópopulációk szabályozásában az erdőkben.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Íme a gatyáskuvik fészkelésével, szaporodásával és fiókáival kapcsolatos információk:

Fészkelőhely:

Elsősorban faodvakban fészkel, különösen régi harkályodúkat foglal el szívesen.
Sziklarepedésekben, hasadékokban is kialakíthat fészket.
Megtelepedhet mesterséges odúkban is, amennyiben azok megfelelő méretűek és elhelyezésűek.
Nem épít saját fészket, az odú alját kaparhatja ki, illetve a kiöklendezett köpetek alkotnak egy kis fészekbélést.

Szaporodás:

Költési időszaka április-június környékén kezdődik.
Évente egy fészekaljat nevel, de kedvező körülmények között második költés is előfordulhat.
2-7 fehér tojást rak, általában 4-5 a jellemző.
A tojásokon a tojó kotlik 28-30 napig, ezalatt a hím hordja neki a táplálékot.

Fiókák:

A kikelő fiókák vakok, gyér, fehér pihékkel borítottak (fészeklakók).
A tojó melengeti és eteti őket, a hím hordja a táplálékot.
A fiókák gyorsan fejlődnek, kb. 5 hetes korukban (35-40 nap) repülnek ki az odúból.
Kirepülés után még egy ideig a szülők gondoskodnak róluk, tanítják őket vadászni.

Érdekességek:

A gatyáskuvik állománya függ a megfelelő fészkelőhelyek (öreg fák, odúk) meglététől.
A ragadozók, így nyestek, menyétek kirabolhatják a fészkét.
A fiatalon kirepült fiókák elhullási aránya magas.

Fontos megjegyzés: A gatyáskuvik fokozottan védett madárfaj. A fészkelőhelyének zavarása, a fiókák elvétele tilos és természetkárosításnak számít!

Ismertebb betegségei lehetnek

A gatyáskuvik, mint minden élőlény, hajlamos lehet különböző betegségekre. Íme néhány ismert kórkép, ami érintheti a fajt:

Paraziták:

Külső élősködők: Kullancsok, bolhák, tetvek okozhatnak bőrirritációt, vérszegénységet, gyengülést.
Belső élősködők: Férgek, protozoák tápanyaghiányhoz, emésztési zavarokhoz vezethetnek.

Baktériumok:

Salmonella: Emésztési zavarokat, gyulladást okozhat.
Mycobacterium avium: Tuberkulózishoz hasonló kórképet okozhat, súlyos esetben elhulláshoz vezethet.

Vírusok:

Newcastle-kór: Légúti megbetegedést okoz, idegrendszeri tüneteket is mutathat.
Madárinfluenza: Vírusos eredetű légúti megbetegedés, súlyos lefolyású lehet.

Egyéb:

Sérülések: Ragadozók okozta sérülések, ütközések következtében törések, belső sérülések fordulhatnak elő.
Mérgezés: Rovarirtók, növényvédőszerek okozhatnak mérgezést, idegrendszeri tüneteket.

Fontos megjegyzés:

A gatyáskuvik betegségeinek diagnosztizálása és kezelése nehézkes lehet, speciális szakértelmet igényel.
A megelőzés kiemelt fontosságú: megfelelő táplálkozás, élőhelyi zavarás minimalizálása, ragadozók elleni védelem.
Ha beteg gatyáskuvikot találunk, ne nyúljunk hozzá, értesítsük a helyi madárvédelmi szervezetet!

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A gatyáskuviknak számos ellenfele és ellensége van a természetes élőhelyén, melyek veszélyeztethetik a fennmaradását. Íme, egy lista a legjelentősebb fenyegetésekről:

Ragadozók:

Nappali ragadozó madarak: Sólymok, héják, karvalyok zsákmányolhatják a gatyáskuvikot, főleg nappal, mikor pihennek.
Éjszakai ragadozó madarak: Baglyok, huhogók is vadászhatnak rájuk, éjszakai aktivitásuk során.
Ragadozó emlősök: Nyestek, menyétek, rókák bejuthatnak az odúkba és elfogyaszthatják a fiókákat, sőt, a felnőtt madarakat is.

Versenyzők:

Más odúlakó madárfajok, mint a széncinege, a kék cinege, a veréb, versenyezhetnek vele a fészkelőhelyekért.

Élőhelyi zavarás:

Erdőirtás: Az öreg fák kivágása csökkenti a fészkelőhelyek számát.
Erdei művelés: A fakitermelés, a vegyszerek használata, az erdő aljnövényzetének irtása kedvezőtlenül befolyásolja a gatyáskuvik élőhelyét.
Zavarás: A túlzott turizmus, a zajszennyezés, a fények zavarhatják a madarakat a fészkelésben és a táplálkozásban.

Egyéb veszélyforrások:

Mérgezés: Rovarirtók, növényvédőszerek okozhatnak mérgezést, ha a madár elfogyasztja a szennyezett táplálékot.
Ütközések: Ablakoknak, épületeknek ütközve megsérülhetnek, elpusztulhatnak.

Fontos megjegyzés:

A gatyáskuvik fokozottan védett madárfaj. A fészkelőhelyének zavarása, a fiókák elvétele tilos és természetkárosításnak számít!
A faj megőrzése érdekében fontos az élőhelyének védelme, a ragadozók elleni védelem, a mesterséges odúk kihelyezése.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

A gatyáskuvik fokozottan védett madárfaj Magyarországon. Ez a legmagasabb védelmi kategória, melynek célja a faj fennmaradásának biztosítása. A védettséget a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet határozza meg. Természetvédelmi érték: 50 000 Ft.

Védelmi intézkedések:

A gatyáskuvik eszköztelen befogása, elejtése, zavarása tilos.
A fészkelőhelyek védelme kiemelt fontosságú.
Mesterséges odúk kihelyezése segítheti a faj állományának növekedését.
A erdőgazdálkodási tevékenységek során figyelembe kell venni a gatyáskuvik igényeit.

Természetvédelmi helyzete:

A gatyáskuvik nem fenyegetett faj globálisan, az IUCN Vörös Listáján a „Legkevésbé aggasztó” kategóriában szerepel. Azonban helyi szinten állománya csökkenhet az élőhelyi zavarás és a ragadozók miatt.

Magyarországi helyzet:

Magyarországon a gatyáskuvik elterjedt faj, de állománya fokozatosan csökken. A 2000-es évek elején még 1000-1500 párra becsülték az állományt, de ez mára 500-800 párra tehető.

A faj megőrzése érdekében:

Fontos az élőhelyek védelme és a mesterséges odúk kihelyezése.
A természetvédelmi oktatás és felvilágosítás révén növelni kell a lakosság tudatosságát a faj védelmével kapcsolatban.

Fontos megjegyzés:

A gatyáskuvik védelme mindannyiunk felelőssége. Ha gatyáskuvikot észlelünk, ne zavarjuk, ne közelítsünk hozzá, és ne tegyünk ki számára mesterséges táplálékot. Ha sérült madarat találunk, értesítsük a helyi madárvédelmi szervezetet!

A gatyáskuvik (Aegolius funereus) hangja

A gatyáskuvik hangja az egyik legjellegzetesebb madárhang az erdőben, főleg a költési időszakban hallható. Hangja alapján könnyen felismerhető, még akkor is, ha nem látjuk a madarat.

Hangja mire hasonlít?

A gatyáskuvik hangja leginkább egy mókus csicsergéséhez hasonlítható, de mélyebb, dallamosabb és hosszabb.
Gyakran „csjak”-nak vagy „tyuk-tyuk”-nak írják le.
A hím hangja kissé eltér a tojóétól, az övék mélyebb és hosszabb.

Hangjának jellegzetességei:

Gyors, ritmikus sorozatban hallható.
Fültyűszerű hangok is beékelődhetnek a sorozatba.
Hangja messzire elhallatszik, akár 3 km-re is.

Hangkeltés mechanizmusa:

A gatyáskuvik hangját a légcső syrinx nevű hangszervében hozza létre.
A hangokat a levegő áramlása és a légzsákok rezgése hozza létre.

Hangszínek és jelentésük:

A hangszínek változatosak lehetnek, a lágy csicsergéstől a durva rikoltásig.
A hangszín alapján következtethetünk a madár hangulatára és szándékára.
Például a rikoltás veszélyre figyelmeztet, a csicsergés pedig a fiókákat hívja.

Hangok és kontextus:

A gatyáskuvik különböző hangokat használ a különböző helyzetekben.
A hím a territóriumát jelöli ki a hangjával, és a tojót is ezzel hívja magához.
A tojó a fiókákkal való kommunikációra használja a hangját.
A fiókák koldulásukhoz jellegzetes hangokat adnak ki.

Hangok változása:

A gatyáskuvik hangjai idővel változhatnak.
A fiókák hangja a fejlődésük során egyre jobban hasonlít a felnőttekéhez.
A hím hangja a költési időszakon kívül halkabb és kevésbé változatos.

A gatyáskuvik hangja fontos szerepet játszik a faj életében. Segítségével kommunikálnak egymással, jelölik ki a territóriumukat, és megtalálják a párjukat. A hangok alapján következtethetünk a madár hangulatára és szándékára, és megfigyelhetjük a faj viselkedését.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/BBJSEFYVPV

Érdekességek róla, tények röviden

Apró termetű bagolyfaj: Testhossza 21-25 cm, szárnyfesztávolsága 51-57 cm.
Különleges arcformája: Szürke tollazatú, arcán fekete „maszkot” visel.
Éjszakai vadász: Főleg kisemlősökre vadászik, de madarakat is fogyaszt.
Hangja alapján könnyen felismerhető: Gyors, ritmikus csicsergést ad ki.
Odúlakó madár: Öreg fák odvaiban fészkel.
Fokozottan védett faj: Magyarországon tilos befogni, zavarni, vagy fészkét elpusztítani.

További érdekességek:

A gatyáskuvik a nevét a latin „funereus” szóból kapta, melynek jelentése „temetési”. Ez a név a madár sötét tollazatára és gyászos hangjára utal.
A gatyáskuvik fontos szerepet játszik a rágcsálópopulációk szabályozásában.
A gatyáskuvik állománya az élőhelyi zavarás és a ragadozók miatt csökkenőben van.
Mesterséges odúk kihelyezésével segíthetjük a faj megőrzését.