A füstös cankó (Tringa erythropus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.05.2024.03.14. - by Madarak

A füstös cankó (Tringa erythropus) megjelenése, jellemzői

Mérete:

Testhossz: 29-31 cm
Szárnyfesztávolság: 61-67 cm
Súly: 125-210 g

Színe:

Násztollazatban: Szinte koromfekete, fehér hasaljával és szárnyfoltjaival.
Kívül a költésen: Hátán szürke, hasán fehér, sötét pettyekkel.
Lábak: Élénk pirosak
Csőr: Vékony, fekete, tövénél piros

Jellemzői:

Karcsú testalkatú
Hosszú nyak és csőr
Vörös lábak
Gyakran szaladgál a vízparton, és csőrével a sekély vízben szurkál
Tápláléka: rovarok, lárvák, rákok, puhatestűek

Várható élettartama:

8-10 év

Érdekességek:

A füstös cankó vándorló madár, Afrikában telel.
A vízparton fészkel, a fészkét növényekből építi.
Fészekalja 4 tojásból áll, melyeken a szülők felváltva kotlanak.
A fiókák 24-26 nap múlva kelnek ki, és 35-38 napos korukra repülnek ki.

A füstös cankó (Tringa erythropus) elterjedése, előfordulása

Költőhely:

Skandinávia és Észak-Ázsia tajgai és tundrai övezete

Telelőhely:

Dél-Ázsia, Afrika, a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidéke, Észak-Amerika

Magyarországon:

Rendszeres vendég, főleg tavasszal és ősszel
Átnyaraló példányok is előfordulnak
Kedvelt élőhelyei: sekély vizű tavak, mocsarak, holtágak

Élőhely:

Fátlan és erdős tundrák vizei és mocsarai
Sekély vizű tavak, mocsarak, holtágak
Síkvidéki és hegyvidéki élőhelyek is

Fontosabb előfordulási helyek Magyarországon:

Hortobágyi Nemzeti Park
Kiskunság Nemzeti Park
Fertő-tó
Hanság

Veszélyeztetettség:

A füstös cankó nemzetközi szinten is veszélyeztetett faj
A klímaváltozás, az élőhelyek elvesztése és a vadászat veszélyezteti

Védelem:

A faj védett Magyarországon
Fontos a költő- és telelőhelyek védelme
A vadászat tilos

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Szalonkafélék (Scolopacidae) Nemzetség: Cankó (Tringa) Faj: Füstös cankó (Tringa erythropus)

További rokon fajok:

Erdei cankó (Tringa ochropus)
Tavi cankó (Tringa stagnatilis)
Fekete cankó (Tringa erythropus)
Csigaforgató (Limosa limosa)
Barátréce (Anas platyrhynchos)

Megjegyzés:

A rendszertani besorolás a filogenetikai kutatások fejlődésével változhat. A fenti besorolás a legfrissebb tudományos konszenzust tükrözi.

A füstös cankó (Tringa erythropus) életmódja

A füstös cankó életmódjának főbb jellemzői:

Vándormadár:

Költőterülete északon, a tundrán és a tajgaövben található.
Telelőterületei melegebb éghajlatúak: Afrika, Dél-Ázsia, Földközi-tenger, Észak-Amerika partvidékei.
Magyarországon átvonuló, esetenként átnyaraló. Márciustól májusig, és augusztustól novemberig figyelhetjük meg nálunk.

Táplálkozás:

Vízparton (tó, mocsár, folyópart, tengerpart) él
Elsősorban állati eredetű táplálékot fogyaszt:
- Rovarok, lárvák
- Apró rákok
- Puhatestűek
- Időnként kis halak
Szurkál: Hosszú, érzékeny csőrével a sekély vízben vagy iszapban keresi a táplálékot.

Szociális viselkedés:

Költ a tundrán, zsombékok között, fészkét fűszálakból készíti
Általában kis csoportokban vonul és telel

Szaporodás:

Május-júniusban költ
Fészekalja általában 4 tojás
Mindkét szülő kotlik és neveli a fiókákat
A fiókák fészekhagyók, már röviddel a kikelés után önállóan szedegetik táplálékukat

Érdekességek:

Jellegzetes, gyakori hangja miatt néha ‘sípoló cankónak’ is nevezik
Agresszíven védi területét, ha betolakodó jelenik meg
Repülés közben jól felismerhető a fehér ék alakú mintázatáról a farcsíkján

A füstös cankó (Tringa erythropus) táplálkozása

A füstös cankó táplálkozása igen változatos, elsősorban a vízparti élőhelyen fellelhető állatokat fogyasztja. Lássuk a részleteket:

Táplálékforrások:

Rovarok és lárváik: Szúnyoglárvák, vízibogarak, lószúnyogok, tegzesek lárvái, legyek.
Apró rákfélék: Vízi bolhák, árvaszúnyoglárvák, kérészek
Puhatestűek: Csigák, kagylók
Kis halak: Amennyiben lehetőség adódik rá.

Táplálkozási módja – szurkálás:

Sekély vízben vagy iszapban gázolva kutat tápláléka után.
Hosszú, vékony, érzékeny csőrével vizsgálja, „tapogatja” az iszapot.
Megtalálva a zsákmányt, gyors mozdulattal kapja el.
A felkavart iszapból is kiszűri a tápláléknak alkalmas apró élőlényeket.

Időbeli megoszlás:

Aktív táplálkozási ideje függ az élőhelyen rendelkezésre álló táplálékmennyiségtől, valamint az árapálytól (tengeri előfordulás esetén).

Érdekesség:

A füstös cankó képes az állkapcsával és csőrével a szondázó, kutató mozgást végezni anélkül, hogy közben kinyitná a csőrét. Ez nagy hatékonyságot biztosít számára a táplálékszerzésben.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

A füstös cankó fészkelési időszaka, szaporodási szokásai és a fiókanevelés jellemzi a következők:

Fészkelőhely:

Földön fészkel, fészkét a talajba kaparja, növények tövében, zsombékok között, eldugott helyen.
Fészek anyaga: Fűszálak, levelek, némi toll és pihe-bélelés
Élőhely típusa: Tundra, mocsaras vidék, tajgai tavak és folyók partja

Szaporodási időszak:

Május-június körül, a tavasz végén kezdi a költést.

Fészekalj:

Általában 4 db tojásból áll.
A tojások barnás-zöldesek, sötét foltokkal tarkítottak, segítve az álcázást.

Kotlás:

Mindkét szülő kotlik, felváltva ülnek a tojásokon.
Kotlási időszak: 24- 26 nap

Fiókák:

Fészekhagyók: Kikelés után hamarosan elhagyják a fészket és önállóan szedegetik a táplálékot.
A szülők még pár hétig a fiókák közelében maradnak, és védelmezik őket.
Röpképesség: 35-38 nap környékén válnak repképessé a fiókák.

Érdekességek:

A füstös cankónál előfordul a többalkotás: Ha elveszíti fészekalját, a költés közepén képes új fészket építeni és újabb 4 tojást tojni.
Területvédés: A költőhelyeken erőteljesen védelmezi territóriumát a szülőpár.

Ismertebb betegségei lehetnek

A füstös cankó, mint minden vadon élő madárfaj, számos betegségnek lehet kitéve. A leggyakoribb megbetegedések a következők:

Parazitafertőzések:

Bélparaziták: Különböző fonálférgek, galandférgek és egysejtű paraziták okozhatnak emésztési zavarokat, súlyvesztést, gyengeséget.
Külső élősködők: Tolltetvek, atkák, kullancsok vérszívó tevékenysége gyengíti a madarat, irritációt okoz, és a fertőzések terjesztője is lehet.

Vírusos megbetegedések:

Madárinfluenza: Vírusos eredetű, súlyos légúti megbetegedés, amely nagy pusztítást végezhet a madárpopulációkban.
Newcastle-kór: Vírusos eredetű idegrendszeri megbetegedés, amely bénulást és légzési nehézségeket okoz.

Baktériumos fertőzések:

Szalmonella: Emésztési zavarokat, hasmenést okoz.
Colibacillosis: Főleg a fiatal madarakat érintő bakteriális fertőzés, amely hasmenést, légúti tüneteket okoz.

Gombás fertőzések:

Candidiasis: Gombás fertőzés, amely a nyelvet, a begyet és a légcsövet érinti.

Környezeti hatások:

Mérgezés: A mezőgazdaságban használt növényvédőszerek, ólommérgezés a vadászati lövedékekből, ólomtartalmú horgászólmok okozhatnak súlyos mérgezést.
Élőhelypusztulás: A természetes élőhelyek elvesztése, a vízszennyezés, a klímaváltozás mind hatással van a madarak egészségi állapotára.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes, és a füstös cankó más betegségeket is kaphat. A madarak viselkedésbeli változásai (pl. letargia, étvágytalanság, tollborzolódás) utalhatnak betegségre. Amennyiben aggódik egy madár egészségéért, forduljon madárvédelmi szakemberhez.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A füstös cankónak számos ellensége van a vadonban, melyeket két fő kategóriába sorolhatunk:

Ragadozók:

Madárragadozók: Sólyomfélék (vándorsólyom, héja), baglyok (kuvik, fülesbagoly), karvaly
Emlős ragadozók: Róka, menyét, görény, macska
Hüllők: Vízi sikló

Versenyzők:

Más madárfajok: Tavi cankó, erdei cankó, csigaforgató, gémfélék
Halak: Ragadozó halfajok, csuka, süllő

További veszélyforrások:

Élőhelypusztulás: A vizes élőhelyek csökkenése, a vízszennyezés, a klímaváltozás
Vadászat: A füstös cankó vadászható faj, de a vadászatára szigorú korlátozások vonatkoznak.
Mérgezés: A mezőgazdaságban használt növényvédőszerek, ólommérgezés a vadászati lövedékekből, ólomtartalmú horgászólmok okozhatnak súlyos mérgezést.

A füstös cankó számos alkalmazkodási stratégiát fejlesztett ki a fennmaradás érdekében:

Álcázás: A tojások és a fiókák színezete beleolvad a környezetbe.
Rejtőzködés: A sűrű növényzetben rejtőzködnek a ragadozók elől.
Csoportosulás: Csapatokban élnek, ami megnehezíti a ragadozók számára a zsákmányszerzést.
Riasztóhangok: Hangjelzésekkel figyelmeztetik egymást a veszélyre.

Fontos megjegyezni, hogy a füstös cankó egy védett faj, és a természetvédelmi törvények tiltják a zavarását, befogását és elejtését.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A füstös cankó Magyarországon védett faj, a 25 000 Ft-os természetvédelmi értékkel bíró fajok közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a faj befogása, elejtése, zavarása tilos. A védelem célja a faj fennmaradásának biztosítása a természetes élőhelyén.

Nemzetközi védettség:

Berni Egyezmény: II. melléklet
Bonni Egyezmény: II. melléklet
AEWA: 2. kategória

Természetvédelmi helyzete:

A füstös cankó globálisan nem fenyegetett faj, de a populációja csökkenőben van. A legfőbb veszélyforrások a következők:

Élőhelypusztulás: A vizes élőhelyek csökkenése, a vízszennyezés, a klímaváltozás
Vadászat: A füstös cankó vadászható faj, de a vadászatára szigorú korlátozások vonatkoznak.
Mérgezés: A mezőgazdaságban használt növényvédőszerek, ólommérgezés a vadászati lövedékekből, ólomtartalmú horgászólmok okozhatnak súlyos mérgezést.

A füstös cankó védelme érdekében:

Fontos megőrizni a vizes élőhelyeket: A mocsarak, tavak, folyópartok védelme kiemelkedő fontosságú a faj fennmaradása szempontjából.
Csökkenteni kell a vízszennyezést: A szennyező anyagok bejutása a vízi ökoszisztémába káros hatással van a füstös cankóra és más madárfajokra is.
Felelősségteljes vadászat: A vadászat csak a hatályos jogszabályok betartásával és a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével történhet.
Környezeti nevelés: Fontos felhívni a figyelmet a füstös cankó és más madárfajok védelmének fontosságára.

A Magyar Madártani Egyesület aktívan részt vesz a füstös cankó védelmében:

Élőhelyvédelmi programok
Monitoring tevékenység
Környezeti nevelés

A füstös cankó (Tringa erythropus) hangja

A füstös cankó hangja jellegzetes, éles füttyentés, amelyről a magyar nevét is kapta. Hangja alapján könnyen felismerhető a madár, még akkor is, ha nem látjuk.

Hangja mire hasonlít:

Éles füttyentés
Sípolás
Csikorgás
Trillázás

Hangjának jellegzetességei:

Magas hangfekvésű
Változatos hangszínek
Rövid, ismétlődő hangok
Gyakran sorozatokban hangzik

Hangkeltés mechanizmusa:

A füstös cankó hangját a légcsőben lévő hangszalagok rezgése hozza létre. A hangszalagok rezgését a levegő áramlása okozza, amelyet a madár a tüdejéből présel ki.

Hangszínek és jelentésük:

A füstös cankó hangszínei változatosak, és különböző jelentésük lehet:

Éles füttyentés: Figyelmeztetés riadalomra
Sípolás: Veszélyjelzés
Csikorgás: Agresszió, területvédelem
Trillázás: Párkeresés, udvarlás

Hangok és kontextus:

A füstös cankó különböző hangokat hallat, attól függően, hogy milyen helyzetben van.

Röpülés közben: Gyakran hallat éles füttyentéseket, hogy figyelmeztesse a többi madarat a jelenlétére.
Veszély esetén: Sípoló hangokat hallat, hogy figyelmeztesse a fiókáit vagy a társait a veszélyre.
Agresszió esetén: Csikorgó hangokat hallat, hogy elűzze a betolakodókat a területéről.
Párkereséskor: Trillázó hangokat hallat, hogy magára vonja a párja figyelmét.

Hangok változása:

A füstös cankó hangjai az évszaktól és a madár életkorától is függően változhatnak. A fiókák hangja eleinte gyenge és csipogós, de ahogy fejlődnek, egyre erősebbé és változatosabbá válik.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/BBJSEFYVPV

Érdekességek róla, tények röviden

Neve: A füstös cankó magyar neve a hangjából ered, amely egy éles füttyentéshez hasonlít.
Élőhely: Vizes élőhelyeken, mocsarakban, tavakon, folyópartokon él.
Táplálkozás: Főleg rovarokkal, lárvákkal, apró rákokkal és puhatestűekkel táplálkozik.
Fészekalj: 4 tojást rak, melyek 24-26 nap alatt kelnek ki.
Vonuló madár: Télen Afrikába vándorol.
Védettség: Magyarországon védett faj, 25 000 Ft a természetvédelmi értéke.

További tények:

A füstös cankó a lilefélék családjába tartozik.
Testhossza 32-35 cm, szárnyfesztávolsága 58-64 cm.
A hím és a tojás külsőleg nem különböztethető meg.
A fiókák fészekhagyók, kikelés után hamarosan elhagyják a fészket.
A füstös cankó fontos szerepet játszik a vízi ökoszisztéma egyensúlyában.

Érdekességek:

A füstös cankó képes a szondázó, kutató mozgást végezni a csőrével anélkül, hogy közben kinyitná a csőrét.
Többalkotásra képes: Ha elveszíti fészekalját, a költés közepén képes új fészket építeni és újabb tojásokat tojni.
Erőteljesen védelmezi territóriumát a költőhelyeken.

A füstös cankó egy gyönyörű és érdekes madárfaj, amelynek megőrzése kiemelkedő fontosságú.