A fürj (Coturnix coturnix) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.02.2024.03.14. - by Madarak

A fürj (Coturnix coturnix) megjelenése, jellemzői

A fürj egy apró termetű madár a fácánfélék családjában. Jellemzői a következők:

Méret és súly:

Testhossza: 17-20 cm
Szárnyfesztávolsága: 32-38 cm
Súlya: 100-150 gramm

Szín:

A hím háta barna, fekete foltokkal tarkítva. Hasa rozsdavörös, fekete foltokkal. Torka sötétbarna, fehér szegéllyel.
A tojó háta barna, szürke és barna foltokkal tarkítva. Hasa világosbarna, sötétbarna foltokkal. Torka fehér.

Várható élettartam:

Vadon: 1-2 év
Fogságban: 3-4 év

Egyéb jellemzők:

Rövid, kerek csőre van.
Erős lábai alkalmasak a talajon való kaparászáshoz.
Gyorsan fut, de nem repül szívesen.
Főleg magvakkal, rovarokkal és gyümölcsökkel táplálkozik.
A tojó 7-12 tojást rak, melyeken 17-19 napig kotlik.

A fürj hazánkban is gyakori madár, réteken, mezőkön, szántóföldeken és erdőszéleken él. Vadászható faj, de tenyésztik is húsáért és tojásáért. A fürjhús ízletes és tápláló, a tojása pedig sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.

A fürj (Coturnix coturnix) elterjedése, előfordulása

A fürj Eurázsia és Afrika mérsékelt övi területein honos. Elterjedési területe Európában Portugáliától Oroszországig, északon Finnországig és délen Görögországig terjed. Ázsiában Kis-Ázsiában, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Indiában és Kínában is megtalálható. Afrikában Észak-Afrika mediterrán vidékein, a Szaharától délre Kelet- és Dél-Afrikában, valamint Madagaszkáron is honos.

A fürj nyílt élőhelyeket kedvel, mint a mezőgazdasági területek, rétek, legelők, szántóföldek, erdőszélek és bokros területek. A sűrű erdők, a vízi területek és a hegyvidékek nem kedveltek a faj számára.

A fürj élőhelyének főbb jellemzői:

Nyílt terület
Fűvel és bokrokkal borított terület
Magokban és rovarokban gazdag terület
Vízhez való közelség
Rejtőzködésre alkalmas helyek

A fürj vonuló madár, a telet Afrikában tölti. A tavaszi vonulás március-áprilisban, az őszi vonulás szeptember-októberben zajlik.

Magyarországon a fürj gyakori madár, szinte az egész országban megtalálható. A leggyakoribb élőhelyei a mezőgazdasági területek, a rétek, a legelők és az erdőszélek.

A fürj állománya az utóbbi években növekszik, ennek oka a mezőgazdasági művelés változása, a növényvédőszer-használat csökkenése és a vadászati módszerek javulása.

A fürj fontos szerepet játszik a táplálékláncban, táplálékát rovarok, pókok, csigák, giliszták, magvak és gyümölcsök alkotják. A fürjre számos ragadozó vadászik, mint a róka, a menyét, a héja és a bagoly.

Rendszertani besorolása

Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Tyúkalakúak (Galliformes) Család: Fácánfélék (Phasianidae) Nemzetség: Fürj (Coturnix) Faj: Fürj (Coturnix coturnix)

A fürjnek négy alfaja van:

Európai fürj (Coturnix coturnix coturnix) – Európában és Nyugat-Ázsiában él
Keleti fürj (Coturnix coturnix orientalis) – Kelet-Ázsiában él
Afrikai fürj (Coturnix coturnix africana) – Afrikában él
Japán fürj (Coturnix coturnix japonica) – Japánban él

A japán fürjet néha önálló fajnak is tekintik (Coturnix japonica).

A fürj a fácánfélék családjába tartozik, közeli rokonai a fogoly, a fácán és a tyúk.

A fürj (Coturnix coturnix) életmódja

A fürj (Coturnix coturnix) életmódjának jellemzői:

Társas viselkedés: A fürjek kisebb csapatokban élnek, különösen a vonulás során. A költőpárok a szaporodási időszakban együtt maradnak, de ezután ismét csoportosan élnek.
Rejtőzködő természet: A fürj színezete remekül segíti őket a rejtőzködésben. Igyekszik elkerülni a feltűnést, inkább a talajon szaladva, a növényzetben megbújva mozog. Nehezen észrevehető madár, leggyakrabban jellegzetes hangja alapján azonosítják.
Táplálkozás: A fürjek általában a talajon keresik táplálékukat, mely elsősorban magvakból, rovarokból (bogarak, hernyók), pókokból, és zsenge növényi hajtásokból áll.
Szaporodás: A fürj fészkelési időszaka április és augusztus között van. A tojó a talajra mélyített fészket készít, amit sűrű növényzet takarásában épít. A fészekalj általában 7-12 tojásból áll, amin a tojó 17-19 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, azaz kikelés után gyorsan elhagyják a fészket, és az anyjukkal együtt táplálékot keresnek. A fürj évente többször is költ.
Vonulás: A fürj az egyetlen vonuló tyúkalakú. A telet Európa déli részén és Észak-Afrikában tölti. Az ázsiai populációk Dél-Ázsiában telelnek. A tavaszi vonulás április-májusban zajlik, az őszi pedig augusztus-októberben. A vonulás során kisebb csapatokban közlekednek.
Védekezés: A fürjek legfontosabb védekezési stratégiája a rejtőzködés. Sűrű növényzetben keresnek menedéket ragadozók elől, és remekül álcázzák magukat a talajon. Veszély esetén gyors futással igyekeznek elhagyni a területet és csak végső esetben repülnek fel.

A fürjek fontos elemét képezik a mezőgazdasági területek ökoszisztémájának. Táplálékuk jelentős részét rovarok teszik ki, így természetes úton csökkentik a kártevők populációját. Sajnos az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok, a vegyszerezés negatívan befolyásolja populációjukat.

A fürj (Coturnix coturnix) táplálkozása

A fürj (Coturnix coturnix) étrendje változatos, és az évszakoktól is függ. Íme, mivel táplálkozik:

Magvak:

Fűfélék magvai (pl. muhar, csenkesz, perje)
Vadon élő növények magvai (pl. disznóparéj, libatop, tyúkhúr, vadrepce)
Gabonafélék magvai (pl. búza, árpa, zab, kukorica)

Rovarok és egyéb ízeltlábúak:

Bogarak (pl. futóbogarak, ganajtúrók)
Hernyók
Legyek, szúnyogok
Pókok
Giliszták

Gyümölcsök és zöld növényi részek:

Bogyók (pl. szeder, bodza)
Gyümölcsök
Lóhere
Zsenge hajtások

Amit fontos megjegyezni:

A fiókák: Életük első heteiben főleg rovarokat fogyasztanak. A fehérjében gazdag táplálékra szükségük van a gyors fejlődéshez.
A táplálkozás függ az élőhelytől: A mezőgazdasági területeken élő fürjek több gabonamagot fogyaszthatnak, míg a természetesebb élőhelyeken nagyobb arányt képviselhetnek a rovarok és a vadon termő növények magvai.
Időszakosság: Tavasszal és nyáron több rovart és zöld növényi részt fogyasztanak, ősszel és télen pedig a magvak kerülnek előtérbe.

A fürjek táplálékkeresési szokásai:

Főleg a talajon keresnek táplálékot, a növényzet között kapirgálnak.
Erős lábaikkal és csőrükkel kiássák a magvakat és a rovarokat a talajból.
Alacsonyan szállva képesek elkapni repülő rovarokat is.

A fürjek táplálkozásában fontos szerepet játszanak a kis kövek (gasztrolitok), melyeket azért nyelnek le, hogy azok elősegítség az emésztés során a magok felőrölését.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Íme a fürj fészkelőhelyével, szaporodásával, és fiókáival kapcsolatos információk:

Fészkelőhelye

Talajon: A fürj a földre, sűrű növényzet takarásában építi fészkét.
Mélyedés: Sekély, csésze alakú mélyedést kapar a talajba.
Bélelés: Fűszálakkal, levelekkel, esetleg tollakkal béleli a fészket.
Elhelyezkedés: Mezőgazdasági területeken gabona-és lucernatáblákban, réteken, legelőkön, de erdőszéleken, bokros területeken is fészkelhet.

Szaporodása

Szaporodási időszak: Áprilistól augusztusig költ.
Poligámia: A hímek nem vesznek részt a kotlásban és a fiókák nevelésében. A szaporodási időszak során akár több tojóval is párosodhatnak.
Fészekalj: 7-12, általában sárgásbarna, sötétbarna foltos tojást rak.
Kotlás: A tojó egyedül kotlik, a kotlási idő 17-19 nap.

Fiókái

Fészekhagyók: A fürj fiókák fészekhagyók, azaz kikelés után gyorsan elhagyják a fészket, és az anyjukkal együtt keresik a táplálékot.
Önállóság: A fiókák gyorsan fejlődnek, körülbelül 6 hetes korukra önállóvá válnak. Életük első néhány hetében nagyon érzékenyek az időjárásra, főleg a hidegre és a nedvességre.
Szaporodóképesség: Általában a következő szaporodási időszaktól válnak ivaréretté.

Érdekességek

A fürj évente többször is költ, így meglehetősen magas a szaporodási potenciálja.
A kakas jellegzetes „pitypalatty” hangja („vet-ve-vett” jellegű) a szaporodási időszakban hallható leginkább. Ezzel csalogatja a tojókat, és jelzi területét.
Ha elveszti a fészekaljat, a fürjtojó pótköltést is rakhat.

Ismertebb betegségei lehetnek

A fürjnek számos betegsége lehet, amelyek bakteriális, vírusos, gombás vagy parazita eredetűek lehetnek. Íme néhány a leggyakoribb betegségekből:

Baktériumos betegségek:

Pullorum: Ez egy bakteriális fertőzés, amely a fiókákat érinti. A tünetek közé tartozik a letargia, a hasmenés, a légzési nehézségek és a halál.
Szalmonellózis: Ez egy bakteriális fertőzés, amely minden korosztályú fürjet érinthet. A tünetek közé tartozik a letargia, a hasmenés, a láz és a halál.

Vírusos betegségek:

Newcastle-kór: Ez egy vírusos fertőzés, amely minden korosztályú fürjet érinthet. A tünetek közé tartozik a légzési nehézségek, a köhögés, a tüsszögés és a halál.
Avian influenza: Ez egy vírusos fertőzés, amely minden korosztályú fürjet érinthet. A tünetek közé tartozik a légzési nehézségek, a köhögés, a tüsszögés és a halál.

Gombás betegségek:

Aspergillosis: Ez egy gombás fertőzés, amely a légzőszerveket érinti. A tünetek közé tartozik a légzési nehézségek, a köhögés, a tüsszögés és a halál.

Parazita betegségek:

Coccidiosis: Ez egy parazita fertőzés, amely a bélrendszert érinti. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a súlyvesztés és a halál.
Különböző féregfajták: A fürjeket belső és külső élősködők is megfertőzhetik, mint a fonálférgek, galandférgek, atkák és tetvek. A tünetek a fertőzés típusától függően változhatnak, de a súlyvesztés, a hasmenés, a tollhullás és a gyengülés gyakori jelek.

Fontos megelőzni a fürjek megbetegedését:

Tartsa tisztán a fürjól: Rendszeresen takarítsa ki a fürjól, és biztosítson friss ivóvizet és takarmányt.
Válasszon egészséges fürjeket: Csak jó hírű tenyésztőktől vásároljon fürjeket, és győződjön meg róla, hogy a madarak egészségesek és élénkek.
Oltassa be a fürjeket: Bizonyos betegségek ellen, mint a Newcastle-kór, léteznek oltások.
Vigyázzon a vadon élő madarakkal való érintkezésre: A vadon élő madarak betegségeket hordozhatnak, ezért fontos, hogy a fürjek ne érintkezzenek velük.

Ha azt gyanítja, hogy a fürjei betegek, forduljon állatorvoshoz. A korai diagnózis és kezelés kulcsfontosságú a fürjek egészségének megőrzésében.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A fürjnek (Coturnix coturnix) számos ellensége van a vadonban, melyek a következők:

Ragadozó madarak:

Sólyomfélék: A héják, a karvalyok és a vörös vércse mind a fürj vadászai.
Bagolyfélék: A kuvik, a fülesbagoly és a macskabagoly éjszaka vadászik a fürjre.
Varjúfélék: A szarkák és a varjak is opportunista ragadozók, és ha tehetik, elfogyasztják a fürjeket is.

Ragadozó emlősök:

Róka: A róka a fürj egyik legfőbb ellensége. Kiváló hallása és szaglása révén könnyedén megtalálja a fürjeket a fészkükben is.
Görény: A görény fürge és ravasz ragadozó, amely képes bejutni a fürjólba is.
Menyét: A menyét is fürge ragadozó, amely a fürjekre vadászik.
Macska: A házimacska is vadászhat fürjekre, ha módja van rá.

Kígyók:

Vipera: A vipera mérges kígyó, amely a fürjekre is vadászik.
Sikló: A siklók nem mérgesek, de képesek lenyelni a fürjeket.

Egyéb:

Patkányok: A patkányok megrághatják a fürjtojásokat és a fiókákat is.
Molyok: A molyok a gabonatárolókban kárt tehetnek, és a fürjök takarmányát is megfertőzhetik.

A fürjek számos stratégiát alkalmaznak a ragadozók elkerülésére:

Rejtőzködés: A fürjek színezete remekül segíti őket a rejtőzködésben.
Futás: A fürjek gyorsan futnak, és képesek elbújni a sűrű növényzetben.
Repülés: A fürjek rövid távon képesek repülni, de ezt csak vészhelyzetben teszik.
Csaló taktika: A tojók sérült madarat utánozva csalják el a ragadozót a fészküktől.

A fürjek populációját számos tényező befolyásolja, beleértve a ragadozók jelenlétét is. A ragadozók által okozott pusztulás mértéke függ a fürjek élőhelyétől, a ragadozók populációjától és a fürjek alkalmazkodóképességétől.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A fürj (Coturnix coturnix) Magyarországon védett faj, vadászata tilos. A Természetvédelmi Törvény (1996. évi LIII. törvény) 5. § (1) bekezdése alapján a fürj a vadon élő állat- és növényfajok védelméről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletében foglalt fajok közé tartozik.

A fürj természetvédelmi helyzete kedvezőtlen, de nem kritikus. A faj szerepel az IUCN Vörös Listáján is, mint „kis mértékben aggodalomra okot adó” (Least Concern).

A fürj populációját számos tényező veszélyezteti:

Élőhelyvesztés: A mezőgazdaság átalakulása, az intenzív mezőgazdasági művelés, a vegyszerezés, a rétek és legelők művelésbe vonása mind csökkenti a fürjek számára rendelkezésre álló élőhelyet.
Vadászat: A fürj vadászható faj a legtöbb európai országban, a vadászat mértéke helyenként jelentősen befolyásolja a populációt.
Ragadozók: A ragadozók, mint a róka, a görény, a macska és a bagolyok is pusztítást végeznek a fürjek között.
Klímaváltozás: A klímaváltozás hatással van a fürjek vonulási útvonalaira, telelőhelyeire és szaporodási sikerére.

A fürj populációjának megőrzése érdekében szükséges:

Az élőhelyek védelme: A mezőgazdasági művelésmódok fenntarthatóbbá tétele, a vegyszerek használatának csökkentése, a rétek és legelők megőrzése mind hozzájárul a fürjek élőhelyének védelméhez.
A vadászat szabályozása: A vadászat mértékének korlátozása, a vadászati idény hosszának és a zsákmányolható egyedek számának szabályozása szükséges a fürj populációjának megőrzéséhez.
A ragadozók elleni védekezés: A fürjek számára mesterséges fészekodúk kihelyezése, a ragadozók állományának szabályozása segíthet a fürjek populációjának növelésében.
A klímaváltozás hatásainak enyhítése: A klímaváltozás hatásai elleni küzdelem, a zöldfelületek növelése, a víztakarékosság mind hozzájárulhat a fürjek számára kedvezőbb körülmények megteremtéséhez.

A fürj egy fontos szerepet játszó faj az ökoszisztémában. Táplálékául szolgál számos ragadozónak, és segít a rovarpopulációk szabályozásában. A fürj populációjának megőrzése érdekében fontos összehangolni a természetvédelmi és a mezőgazdasági érdekeket.

A fürj (Coturnix coturnix) hangja

A fürj jellegzetes hangja fontos szerepet játszik a kommunikációban, a párkeresésben, a területvédelemben és a fiókák nevelésében.

Hangja mire hasonlít?

A fürj hangja leginkább a „pity-palatty” hangzáshoz hasonlítható, de emellett hallathat „krak-krak” hangokat is. A hím fürj hangja dallamosabb és hosszabb, míg a tojó hangja rövidebb és élesebb.

Hangjának jellegzetességei:

Hangmagasság: A fürj hangja viszonylag magas frekvenciájú, 2-4 kHz tartományban mozog.
Hanghossz: A hím fürj „pity-palatty” hangja 2-3 másodpercig is tarthat, míg a tojó „krak-krak” hangja csak 0,5-1 másodpercig tart.
Hangszín: A fürj hangja tiszta, éles és vibrálhat is.

Hangkeltés mechanizmusa:

A fürj hangját a syrinx nevű hangszerv hozza létre, amely a légcső elágazásánál helyezkedik el. A syrinxben lévő izmok rezgése hozza létre a hangot.

Hangszínek és jelentésük:

„Pity-palatty”: A hím fürj hívóhangja, amellyel magára vonja a tojókat és jelzi területét.
„Krak-krak”: A tojó figyelmeztető hangja, amellyel a fiókákat a veszélyre figyelmezteti.
„Csipogás”: A fiókák hangja, amellyel a szüleiket hívják.

Hangok és kontextus:

A fürj hangjai különböző kontextusban hallhatók:

Párkeresés: A hím fürj „pity-palatty” hangjával csalogatja a tojókat.
Területvédelem: A hím fürj „pity-palatty” hangjával jelzi területét más hímeknek.
Veszélyjelzés: A tojó „krak-krak” hangjával figyelmezteti a fiókákat a veszélyre.
Fiókanevelés: A fiókák „csipogással” hívják a szüleiket, hogy táplálják őket.

Hangok változása:

A fürj hangjai a madár korától, nemétől és a helyzettől függően változhatnak. A fiókák hangja eleinte gyenge és csipogó, de ahogy fejlődnek, hangjuk erősödik és változatosabbá válik. A hím fürj hangja a szaporodási időszakban a legdallamosabb és leghosszabb.

A fürj hangja fontos szerepet játszik a madár életében. Segít a párkeresésben, a területvédelemben, a fiókák nevelésében és a ragadozók elkerülésében. A fürj hangjának megismerése segíthet a madár megfigyelésében és a viselkedésének megértésében.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/KGENRQCZVH

Érdekességek róla, tények röviden

Világméretű elterjedés: A fürj a Föld számos pontján megtalálható, Európától Ázsián és Afrikán át Ausztráliáig.
Vándorló madár: A fürj a hidegebb hónapokban délre vonul, a melegebb hónapokban pedig visszatér északi élőhelyére.
Kisebb méretű: A fürj a legkisebb termetű tyúkféle madár.
Rövid életű: A fürj átlagosan 2-3 évig él.
Társas madár: A fürjek csoportokban élnek.
Fészekalj: A tojó 7-12 tojást rak, melyeken 17-19 napig kotlik.
Fészekhagyó: A fiókák kikelés után hamarosan elhagyják a fészket.
Tápláléka: A fürj rovarokat, magvakat és gyümölcsöket fogyaszt.
Vadászat: A fürj népszerű vadászmadár.
Gasztro-érték: A fürjhús ízletes és tápláló.
Kulturális jelentőség: A fürjnek ősidők óta fontos szerepe van az emberi kultúrában, a Bibliában is említik.

További érdekességek:

A fürj a világ leggyorsabban futó madara, akár 25 km/órás sebességet is elérhet.
A fürj képes repülni, de ezt ritkán teszi, inkább futva menekül a ragadozók elől.
A fürj a tojáshéját is megeszi, hogy visszanyerje a tojásrakáshoz szükséges tápanyagokat.
A fürj a kakukk kedvelt gazdatestje, a kakukktojásból kikelő fiókát a fürjtojásból kikelő fiókákkal együtt neveli fel.

A fürj egy érdekes és sokoldalú madár, amely fontos szerepet játszik az ökoszisztémában. A fenti érdekességek remélhetőleg segítettek jobban megismerni ezt a különleges madarat.