A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) megjelenése, életmódja, szaporodása ⋆ Madárinfó

A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) megjelenése, jellemzői

Megjelenése:

A fenyőszajkó egy közepes méretű madár, a varjúfélék családjába tartozik. Hosszúsága 32-34 cm, szárnyfesztávolsága 52-58 cm, súlya 140-190 gramm. Tollazata sötétbarna, fején és szárnyán fekete foltokkal. Hasa világosabb barna, fehér foltokkal tarkítva. Erős csőre és lába van, melyekkel a magokat fogja és töri.

Jellemzői:

Erős, vastag csőrrel rendelkezik, amellyel a fenyőtobozok magokat kinyeri.
Jól fejlett torka van, melyben akár 50-70 fenyőmagot is tud tárolni.
Kiválóan alkalmazkodik a hideg éghajlathoz.
Magányosan vagy kis csoportokban él.

Mérete:

Hosszúság: 32-34 cm
Szárnyfesztávolság: 52-58 cm
Súly: 140-190 gramm

Színe:

Sötétbarna tollazat fekete foltokkal
Világosabb barna has fehér foltokkal

Várható élettartama:

Vadonban: 10-15 év
Fogságban: 20-25 év

Érdekességek:

A fenyőszajkó a madarak között az egyik legjobb memóriával rendelkező faj. Képes emlékezni több ezer fenyőmag rejtekhelyére.
A fenyőszajkó fontos szerepet játszik a fenyőerdők megújulásában. A magokat szétszórva segíti a fenyőfák terjedését.

A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) megjelenése, életmódja, szaporodása

A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) elterjedése, előfordulása

A fenyőszajkó Eurázsia hegyvidéki erdeiben él. Elterjedési területe Skóciától és Spanyolországtól egészen Japánig és Kelet-Szibériáig terjed. A fenyőszajkó főleg a következő országokban honos:

Európa: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna
Ázsia: Afganisztán, Bhután, Észak-Korea, Dél-Korea, Kína, India, Japán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Mongólia, Nepál, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán

Élőhelye:

A fenyőszajkó a hegyvidéki, tűlevelű erdőket kedveli. Főleg lucfenyővel, jegenyefenyővel és erdei fenyővel borított területeken él. A fenyőszajkó előfordulhat nyílt erdőkben, ligetes területeken és sziklás hegyoldalakon is.

A fenyőszajkó fészkelőhelye:

A fenyőszajkó magas fákon, öreg fészekben fészkel. A fészek gallyakból, mohából és zuzmóból készül. A tojó 3-5 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik. A fiókák 25-30 naposan repülnek ki a fészekből.

A fenyőszajkó tápláléka:

A fenyőszajkó főleg fenyőmagokkal táplálkozik. Ezen kívül fogyaszt bogyókat, dióféléket, rovarokat és csigákat is.

A fenyőszajkó vándorlása:

A fenyőszajkó részlegesen vándorló madár. A téli hónapokban a hegyvidéki területekről lejjebb, a síkvidéki erdőkbe vándorol.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Varjúfélék (Corvidae) Nemzetség: Fenyőszajkó (Nucifraga) Faj: Fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes)

Alfajok:

N. c. caryocatactes: Európa, a Kaukázus és Kazahsztán északi része.
N. c. macrorhynchos: az Urál-hegységtől Szibéria keleti részéig és Északkelet-Kína és a Koreai-félsziget.

A fenyőszajkó a varjúfélék családjába tartozik, de a család többi tagjától eltérően nem ragadozó. A fenyőszajkó a magok fogyasztására specializálódott, és erős csőrével képes felnyitni a fenyőtobozokat.

A fenyőszajkó a madarak között az egyik legjobb memóriával rendelkező faj. Képes emlékezni több ezer fenyőmag rejtekhelyére.

A fenyőszajkó fontos szerepet játszik a fenyőerdők megújulásában. A magokat szétszórva segíti a fenyőfák terjedését.

A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) életmódja

A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) életmódjának jellemzői:

Táplálkozás:

Fő tápláléka a fenyőmag (cirbolyafenyó, erdei fenyő, jegenyefenyő).
Fogyaszt mogyorót, makkot, egyéb bogyókat és rovarokat is.
Erős csőrével nyitja ki a fenyőtobozokat.
Rendkívül jól fejlett a torkában lévő tasak, melyben nagy mennyiségű magot képes tárolni.
Magraktárakat létesít a talajban, az elrejtett magokra hónapok múlva is emlékszik. Fontos szerepet játszik ezzel a fenyvesek megújításában.

Viselkedés:

Magányosan vagy kisebb csoportokban él.
Területét agresszívan védi.
Hangos, jellegzetes „kráá-kráá” kiáltása van.
A párok egész életre szóló kapcsolatot alkotnak.

Szaporodás:

Március-áprilisban kezdődik a költési időszaka.
Fészkét magas fán alakítja ki gallyakból, fűből, mohából.
3-5 kékeszöld tojást rak, általában 3 fióka kel ki.
A fiókákról mindkét szülő gondoskodik.

Vándorlás:

Részben vonuló faj. A magashegységekben élő állományok télen alacsonyabb területekre vonulnak.
Olykor nagy csapatokban is vándorolhat.
Irrupció: Előfordulhat, hogy évekig nem mozdul élőhelyéről, majd tömegesen megjelenik a megszokott területétől távol (ezt nevezik a madarászok irrupciónak).

Fenyegetések:

Élőhelyének csökkenése, zavarása
Véletlen ragadozók általi pusztulás
Tél végi készletek kimerülése hosszú, hideg telek esetén

Érdekesség:

A fenyőszajkó elképesztő memóriával rendelkezik, több ezer magraktár helyét képes megjegyezni.

A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) táplálkozása

A fenyőszajkó táplálkozása nagymértékben függ az élőhelyétől és az évszaktól. Fő táplálékát a fenyőmagok képezik, ezen belül is a cirbolyafenyő magjait preferálja. Erős csőrével képes felnyitni a fenyőtobozokat, és a torkában lévő speciális tasakban akár 50-70 magot is tud tárolni. Ezeket a magokat később elrejti a talajban, és hónapok múlva is emlékszik a rejtekhelyükre. Ez a magtárolási stratégia fontos szerepet játszik a fenyvesek megújulásában.

A fenyőszajkó ezen kívül fogyaszt még:

Mogyorót
Makkot
Diót
Különböző bogyókat
Rovarokat
Csigákat

A téli hónapokban, amikor a fenyőmag kevesebb, a fenyőszajkó gyakran vándorol alacsonyabb területekre, ahol más táplálékforrásokat is talál.

Érdekességek:

A fenyőszajkó a madarak között az egyik legjobb memóriával rendelkező faj. Képes emlékezni több ezer fenyőmag rejtekhelyére.
A fenyőszajkó fontos szerepet játszik a fenyőerdők megújulásában. A magokat szétszórva segíti a fenyőfák terjedését.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhelye

Magas fákon, általában fenyőkön fészkel.
Sziklás terepen akár sziklahasadékokba, üregekbe is építhet fészket.
A fészek gallyakból, fűből, mohából, zuzmóból készül. Időnként más madarak elhagyott fészkeit foglalja el.

Szaporodása

A fészkelési időszak már március-áprilisban elkezdődik.
A tojó 3-5 kékeszöld fehérpettyes tojást rak.
A kotlási idő 18-21 nap, ez idő alatt a hím hordja a táplálékot.
A kikelt fiókákról mindkét szülő gondoskodik, de többnyire az anya eteti őket.
A fiókák 25-30 napos korukban repülnek ki, de még egy ideig szüleikkel maradnak.

Fiókái

A szülők a fiókákat különböző magokkal, bogyókkal, rovarokkal táplálják.
A fiókák tollazata még nem olyan mint a szülőké, első vedlésükkor érik el a jellegzetes barna mintázatú felnőtt tollazatot.
A fiatal madarak az első fészkelésüket általában a következő évben kezdik.

Érdekesség

A fenyőszajkó párok egész évben együtt maradnak, és általában ugyanazt a fészkelőhelyet használják újra és újra. A párok közös erővel védik a területüket más fenyőszajkóktól és a ragadozóktól.

Ismertebb betegségei lehetnek

A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) esetében nem dokumentáltak specifikus, gyakran előforduló betegségeket. Azonban, mint minden vadon élő madárfaj, a fenyőszajkó is fogékony lehet a következőkre:

Paraziták:

Külső élősködők: atkák, tetvek, kullancsok
Belső élősködők: fonálférgek, galandférgek

Fertőző betegségek:

Vírusos eredetű: madárinfluenza, Newcastle-kór
Bakteriális eredetű: szalmonella, mycoplasma
Gombás eredetű: aspergillosis

Környezeti hatások:

Mérgezés: növényvédőszer-maradványok, nehézfémek
Sérülés: ragadozók támadása, ütközés ablakkal, elektromos vezetékkel

Fontos megjegyezni:

A fenti lista nem teljes, csupán a leggyakoribb problémákat foglalja magában.
A fenyőszajkó populációk egészségi állapotát számos tényező befolyásolhatja, mint a élőhely minősége, a táplálékforrások elérhetősége, a ragadozók és a paraziták jelenléte.
A madarak megbetegedésének jelei lehetnek a tollazat borzoltsága, az étvágytalanság, a súlyvesztés, az apátia, a légzési nehézségek, a hasmenés.
Amennyiben beteg madarat észlelünk, fontos, hogy ne nyúljunk hozzá, hanem értesítsünk egy madármentő szervezetet vagy egy állatorvost.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A fenyőszajkónak (Nucifraga caryocatactes) számos lehetséges ellenfele és ellensége van a vadonban, melyeket az alábbi kategóriákba sorolhatunk:

Ragadozó madarak:

Sólyomfélék (vándorsólyom, héja)
Bagolyfélék (kuvik, macskabagoly)
Fácánfélék (fácán)

Ragadozó emlősök:

Róka
Nyest
Menyét
Házi macska

Kisebb ragadozók:

Varjúfélék (szarka, szajkó)
Mókusok
Hörcsögök
Patkányok

Egyéb veszélyforrások:

Ember okozta veszélyek: üvegfelületek, elektromos vezetékek, mérgezés
Élőhely elvesztése
Éghajlatváltozás

Védekezési stratégiák:

A fenyőszajkó számos stratégiát alkalmaz a ragadozók elkerülésére:

Rejtőzködő színű tollazat
Figyelmeztető kiáltások
Gyors repülés
Fészek rejtőzködése
Agresszív viselkedés a ragadozóval szemben

Érdekesség:

A fenyőszajkó populációk sűrűsége gyakran összefügg a ragadozók jelenlétével. Ahol sok a ragadozó, ott kevesebb fenyőszajkó él.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) védettsége és természetvédelmi helyzete a következő:

Védettség:

Magyarországon a fenyőszajkó védett madárfaj, a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet alapján.
Természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Ez azt jelenti, hogy tilos a fenyőszajkót befogni, tartani, elejteni, zavarni, fészkét elpusztítani.

Természetvédelmi helyzet:

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a fenyőszajkó nem fenyegetett fajként szerepel.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, de csökkenő tendenciát mutat.
A populációcsökkenés oka a következőkben keresendő:
- Élőhely elvesztése: a fenyvesek kivágása, az erdőtüzek
- Zavarások: a turisztikai tevékenység, az erdőgazdálkodás
- Mérgezés: növényvédőszer-maradványok, nehézfémek

Természetvédelmi intézkedések:

A fenyőszajkó védelme érdekében fontos a fenyvesek megóvása, az erdőgazdálkodás fenntartható módon történő űzése, a turisztikai tevékenység szabályozása.
A fenyőszajkó számára mesterséges fészekodúkat is ki lehet helyezni.

Fontos megjegyezni:

A fenyőszajkó fontos szerepet játszik a fenyőerdők ökoszisztémájában. A madár fészkelése és táplálkozása hozzájárul a fenyvesek megújulásához. A fenyőszajkó populációk védelme kiemelt jelentőségű a fenyvesek ökológiai egyensúlyának megőrzése érdekében.

A fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) hangja

A fenyőszajkó hangja jellegzetes, rekedtes „kráá-kráá” kiáltás, melyet gyakran hallhatunk a fenyvesekben. Hangja a varjúfélék hangjához hasonlítható, de annál mélyebb és rekedtebb.

Hangjának jellegzetességei:

Hangos, rekedtes kiáltás
Két szótagból áll: „kráá-kráá”
Gyakran ismételgeti
Távolról is hallható
A madár hangulatától függően a hangszín és a hangerő változhat

Hangkeltés mechanizmusa:

A fenyőszajkó hangját a gége és a hangszálak rezgése hozza létre. A hangszálak rezgését a levegő áramlása okozza, amit a madár a tüdőből áramoltat ki.

Hangszínek és jelentésük:

A fenyőszajkó hangszíne a hangulatától függően változhat.

Éles, riasztó hang: Veszélyt jelez, figyelmezteti a többi madarat.
Lágyabb, dallamos hang: Párkereséskor vagy a fiókák hívogatásakor használja.
Rekedtes, morgó hang: Agressziót jelez, fenyegeti a betolakodókat.

Hangok és kontextus:

A fenyőszajkó különböző hangokat ad ki a helyzettől függően.

Repülés közben: Gyakran kiált, hogy jelezze a jelenlétét.
Táplálkozás közben: Ritkábban hangoskodik, de ha veszélyt észlel, riasztja a többi madarat.
Fészekrakáskor: A hím és a tojó is hangosan csicsergő hangokat ad ki, hogy kommunikáljanak egymással.
Fiókaneveléskor: A fiókák kolduló hangokat adnak ki, amikre a szülők etetetéssel reagálnak.

Hangok változása:

A fenyőszajkó hangjai a korral és a nemek között is változhatnak. A fiatal madarak hangja vékonyabb és rekedtebb, mint a felnőtteké. A hímek hangja általában mélyebb és erősebb, mint a tojóké.

Fontos megjegyezni:

A fenyőszajkó hangjai fontos szerepet játszanak a madarak közötti kommunikációban. A hangok alapján a madarak meg tudják különböztetni egymást, jelezni tudják a hangulatukat és a szándékukat.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/BBJSEFYVPV

Érdekességek róla, tények röviden

Táplálkozása: Főleg fenyőmagokkal táplálkozik, de fogyaszt mogyorót, makkot, diót, bogyókat, rovarokat és csigákat is. Erős csőrével képes felnyitni a fenyőtobozokat.
Magtárolás: A fenyőszajkó a torkában lévő speciális tasakban akár 50-70 magot is tud tárolni. Ezeket a magokat később elrejti a talajban, és hónapok múlva is emlékszik a rejtekhelyükre.
Memória: A fenyőszajkó a madarak között az egyik legjobb memóriával rendelkező faj. Képes emlékezni több ezer fenyőmag rejtekhelyére.
Fészekrakás: Magas fákon, általában fenyőkön fészkel. A fészek gallyakból, fűből, mohából, zuzmóból készül. Időnként más madarak elhagyott fészkeit foglalja el.
Fiókanevelés: A tojó 3-5 kékeszöld fehérpettyes tojást rak. A kotlási idő 18-21 nap, ez idő alatt a hím hordja a táplálékot. A fiókák 25-30 napos korukban repülnek ki.
Vándorlás: A téli hónapokban, amikor a fenyőmag kevesebb, a fenyőszajkó gyakran vándorol alacsonyabb területekre.
Hangja: Jellegzetes, rekedtes „kráá-kráá” kiáltás, melyet gyakran hallhatunk a fenyvesekben.
Védettség: Magyarországon védett madárfaj.