A feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.16. - by Madarak

A feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus) megjelenése, jellemzői

Mérete:

Testhossz: 32-35 cm
Szárnyfesztávolság: 72-77 cm
Farokhossz: 13-15 cm
Csőr hossza: 1,3-1,5 cm

Súlya:

200-280 gramm

Színezete:

Hátoldala szürkéskék
Feje és tarkója szürke
Homloka és szemöldöke fehér
Szeme vörös
Torka és begye fehér
Mellye és hasa rozsdavörös
Szárnyai feketék, kékes szegéllyel
Farka szürke, sötétebb sávokkal

Várható élettartama:

Vadonban: 5-6 év
Fogságban: 10-12 év

Egyéb jellemzők:

Karcsú, kecses testalkatú madár
Hosszú, keskeny szárnyak
Rövid, kampós csőr
Erős, hegyes karmok
Kitűnő látás és hallás
Magányosan vagy párban él

Táplálkozása:

Főleg kisméretű rágcsálókkal, gyíkokkal és sáskákkal táplálkozik
Gyakran lesi zsákmányát a levegőben lebegve
Gyorsan és ügyesen repül

Szaporodása:

Fészkét fákra építi
2-3 tojást rak
A tojók 30-35 napig kotlanak
A fiókák 40-45 napos korukban repülnek ki

Elterjedés:

Dél-Európában, Afrikában és Ázsiában honos
Magyarországon ritka vendég

Védettség:

Magyarországon fokozottan védett faj

Érdekességek:

A feketeszárnyú kuhi a legkisebb európai sólyomféle
Kiválóan alkalmazkodott a nyílt élőhelyekhez
Fontos szerepet játszik a rágcsálók állományának szabályozásában

A feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus) elterjedése, előfordulása

A feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus) Dél-Európában, Afrikában és Ázsiában honos.

Európában főleg a mediterrán térségben, a Pireneuszi-félszigeten, Olaszországban, Görögországban, a Balkánon és a Krím-félszigeten fordul elő.

Afrikában Szahara alatti területeken, Szenegáltól Dél-Afrikáig és Kelet-Afrikáig megtalálható.

Ázsiában a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Kínában él.

Magyarországon ritka vendég, főleg a déli országrészben lehet megfigyelni.

Élőhelye:

A feketeszárnyú kuhi nyílt élőhelyeket kedvel, szavannákon, sztyeppéken, félsivatagokban, mezőgazdasági területeken és ligetes erdőkben él. Gyakran fák koronájában ülve figyeli a zsákmányát.

Előfordulása:

A feketeszárnyú kuhi vándorló madár, a téli hónapokat Afrikában tölti. A tavaszi vonulás március-áprilisban, az őszi vonulás szeptember-októberben zajlik.

A feketeszárnyú kuhi rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Alosztály: Újmadarak (Neornithes) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Alcsalád: Kuhiformák (Elaninae) Nemzetség: Kuhik (Elanus) Faj: Fekete szárnyú kuhi (Elanus caeruleus)

Alfajok:

Elanus caeruleus caeruleus (Desfontaines, 1789) – Dél-Európa és Afrika
Elanus caeruleus hypoleucos (Gould, 1854) – Jáva, Celebesz, Fülöp-szigetek
Elanus caeruleus sumatranus (Sharpe, 1894) – Szumátra
Elanus caeruleus vociferus (Latham, 1802) – Dél-Ázsia
Elanus caeruleus wahgiensis (Rothschild & Hartert, 1913) – Új-Guinea szigete

Életmódja

Társas élet:

A feketeszárnyú kuhi magányosan vagy párban él. A költési időszakon kívül gyakran kisebb csoportokban is összegyűlnek.

Szociális viselkedés:

A feketeszárnyú kuhi hangos madár, különböző hangokat hallat, amelyekkel kommunikál a társával, a fiókákkal és a territóriumát védi.

Mozgás:

A feketeszárnyú kuhi kitűnően repül, gyakran lebeg a levegőben, miközben zsákmányát keresi. Gyorsan és ügyesen tud irányt váltani a levegőben.

Territórium:

A feketeszárnyú kuhi területvédő madár, territóriumot tart fenn, amelyet a betolakodóktól agresszívan véd.

Táplálkozása:

A feketeszárnyú kuhi főleg kisméretű rágcsálókkal, gyíkokkal és sáskákkal táplálkozik. Gyakran lesi zsákmányát a levegőben lebegve. Gyorsan és ügyesen repül, így könnyen elkapja a zsákmányát.

Szaporodása:

A feketeszárnyú kuhi fészkét fákra építi. 2-3 tojást rak, a tojók 30-35 napig kotlanak. A fiókák 40-45 napos korukban repülnek ki.

Védettség:

A feketeszárnyú kuhi Magyarországon fokozottan védett faj.

A feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus) táplálkozása

Táplálékforrások:

A feketeszárnyú kuhi főleg kisméretű rágcsálókkal (mezei pocok, egér), gyíkokkal és sáskákkal táplálkozik. Gyakran lesi zsákmányát a levegőben lebegve, de a fák koronájáról is vadászik.

Táplálkozási szokások:

A feketeszárnyú kuhi nappal vadászik. Hosszú, keskeny szárnyaival és erős karmaival tökéletesen alkalmazkodott a levegőben történő vadászathoz. A zsákmányát a karmaival megragadja, és a csőrével megöli.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

A feketeszárnyú kuhi táplálkozását befolyásolja a zsákmányállatok elérhetősége, a terület minősége és az időjárás.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

Védjük a természetes élőhelyeket: A feketeszárnyú kuhi táplálkozásához elengedhetetlen a nyílt élőhelyek, mint a szavannák, sztyeppék és mezőgazdasági területek fennmaradása.
Használjunk kevesebb növényvédőszert: A növényvédőszerek pusztítják a rovarokat, amelyek a feketeszárnyú kuhi táplálékát képezik.
Támogassuk a fenntartható mezőgazdaságot: A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, mint a biogazdálkodás, kedveznek a rágcsálók és rovarok természetes populációinak, amelyek a feketeszárnyú kuhi táplálékát jelentik.

A feketeszárnyú kuhi fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A feketeszárnyú kuhi magas fákon fészkel. Fészkét gyakran nyílt területek szélén, ligetes erdőkben, fasorokban és parkokban építi.

Fészek jellemzői:

A fészek laza szerkezetű, gallyakból és ágakból épül. A fészek belsejét puha anyagokkal, fűvel, tollal és szőrrel béleli a madár.

Környezet:

A feketeszárnyú kuhi fészkelőhelyének fontos jellemzője a magas fák jelenléte, a nyílt terület és a bőséges zsákmány.

Fészeképítés:

A fészeképítést a tojó és a hím közösen végzi. A fészek elkészítése 1-2 hétig is eltarthat.

Veszélyeztető tényezők:

A feketeszárnyú kuhi fészkelőhelyeit a következők veszélyeztetik:

Erdőirtás: A fák kivágása megfosztja a madarat a fészkelőhelyétől.
Mezőgazdasági művelés: A mezőgazdasági művelés során alkalmazott növényvédőszerek pusztítják a rovarokat, amelyek a madár táplálékát képezik.
Települések terjeszkedése: A települések terjeszkedése a madár élőhelyének csökkenését eredményezi.
Rágcsálóirtó szerek: A rágcsálóirtó szerek megmérgezhetik a madarat és a fiókáit.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Védjük a fákat: Ne vágjunk ki fát indokolatlanul, és ültessünk új fákat.
Használjunk kevesebb növényvédőszert: A növényvédőszerek pusztítják a rovarokat, amelyek a madár táplálékát képezik.
Támogassuk a fenntartható mezőgazdaságot: A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, mint a biogazdálkodás, kedveznek a rágcsálók és rovarok természetes populációinak, amelyek a feketeszárnyú kuhi táplálékát jelentik.
Mesterséges fészekodúk kihelyezése: Mesterséges fészekodúk kihelyezésével segíthetünk a madaraknak fészkelőhelyet találni.

A feketeszárnyú kuhi szaporodása

Párzási időszak:

A feketeszárnyú kuhi párzási időszaka februártól júniusig tart.

Fészkelés:

A fészeképítést a tojó és a hím közösen végzi. A fészek laza szerkezetű, gallyakból és ágakból épül. A fészek belsejét puha anyagokkal, fűvel, tollal és szőrrel béleli a madár.

Szaporodási szokások:

A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 26-28 napig kotlik. A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki. A szülők mindketten részt vesznek a fiókák gondozásában.

Érdekességek:

A feketeszárnyú kuhi monogám madár, azaz egy életre szóló párkapcsolatot alakít ki.
A hím a tojónak udvarol repülő akrobatikus mutatványokkal.
A fiókák kirepülése után a szülők még egy ideig etetik őket.

Veszélyeztető tényezők:

A feketeszárnyú kuhi szaporodását a következők veszélyeztetik:

Élőhelyvesztés: A fák kivágása és a mezőgazdasági művelés csökkenti a madár fészkelőhelyeinek és táplálkozóterületeinek méretét.
Rágcsálóirtó szerek: A rágcsálóirtó szerek megmérgezhetik a madarat és a fiókáit.
Időjárási viszontagságok: A zord időjárás, mint a hosszan tartó esőzés vagy a hideg időjárás, pusztító lehet a fiókákra.

Mit tehetünk a szaporodásának védelméért?

Védjük a természetes élőhelyeket: A fák védelme és a nyílt területek fenntartása fontos a madár szaporodása szempontjából.
Használjunk kevesebb növényvédőszert: A növényvédőszerek pusztítják a rovarokat, amelyek a madár táplálékát képezik.
Támogassuk a fenntartható mezőgazdaságot: A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, mint a biogazdálkodás, kedveznek a rágcsálók és rovarok természetes populációinak, amelyek a feketeszárnyú kuhi táplálékát jelentik.

Fiókái

Jellemzői:

A feketeszárnyú kuhi fiókái fehérek, szürke pelyhekkel. Csőrük és lábuk rózsaszín.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák 26-28 nap kotlás után kelnek ki. A kirepülésükig a szülők gondoskodnak róluk. A fiókák gyorsan fejlődnek, és 35-40 napos korukban repülnek ki.

Etetés és gondozás:

A fiókákat mindkét szülő eteti. A szülők rovarokat, pókokat, kis rágcsálókat és gyíkokat hoznak a fiókáknak. A fiókák kirepülése után a szülők még egy ideig etetik őket.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki. A kirepülés után a fiókák még egy ideig a szülők közelében maradnak, de fokozatosan elszakadnak tőlük, és önálló életet kezdenek.

Veszélyeztető tényezők:

A feketeszárnyú kuhi fiókáit a következők veszélyeztetik:

Időjárási viszontagságok: A zord időjárás, mint a hosszan tartó esőzés vagy a hideg időjárás, pusztító lehet a fiókákra.
Ragadozók: A madarak, kígyók és más ragadozók zsákmányul ejthetik a fiókákat.
Emberi tevékenység: A mezőgazdasági művelés során alkalmazott növényvédőszerek pusztíthatják a fiókák táplálékát.

Mit tehetünk a fiókák védelméért?

Védjük a természetes élőhelyeket: A fák védelme és a nyílt területek fenntartása fontos a madár szaporodása szempontjából.
Használjunk kevesebb növényvédőszert: A növényvédőszerek pusztítják a rovarokat, amelyek a madár táplálékát képezik.
Támogassuk a fenntartható mezőgazdaságot: A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, mint a biogazdálkodás, kedveznek a rágcsálók és rovarok természetes populációinak, amelyek a feketeszárnyú kuhi táplálékát jelentik.

Ismertebb betegségei lehetnek

A feketeszárnyú kuhi ismert betegségei a következők:

Paraziták:

Különböző külső paraziták: Kullancsok, atkák, tetvek.
Belső paraziták: Férgek, protozoonok.

Baktériumok:

Szalmonella: Emésztőrendszeri fertőzést okozhat.
Mycobacterium avium: Madarakban gyakori bakteriális fertőzés.

Vírusok:

Newcastle-kór: Vírusos megbetegedés, amely légúti tüneteket okoz.
Madárinfluenza: Vírusos megbetegedés, amely légúti tüneteket okoz.

Egyéb:

Trauma: Sérülések, amelyeket ragadozók, ütközések vagy más balesetek okozhatnak.
Mérgezés: Növényvédőszerek, ólom, higany és más mérgező anyagok okozhatnak mérgezést.

Fontos megjegyezni, hogy ezek csak a feketeszárnyú kuhi ismert betegségei. A madár megbetegedését számos más tényező is okozhatja, ezért a diagnózis felállítása mindig állatorvos feladata.

A feketeszárnyú kuhi betegségeinek megelőzése érdekében fontos:

Megfelelő táplálkozás: A madárnak kiegyensúlyozott táplálékra van szüksége ahhoz, hogy erős immunrendszert építhessen ki.
Tiszta víz: A madárnak mindig friss, tiszta vízhez kell jutnia.
Megfelelő élőhely: A madárnak olyan élőhelyre van szüksége, amely mentes a ragadozóktól és a mérgező anyagoktól.
Rendszeres állatorvosi ellenőrzés: A madarat évente be kell vinni az állatorvoshoz, hogy ellenőrizzék az egészségi állapotát.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A feketeszárnyú kuhi számos ragadozóval és más ellenféllel rendelkezik a természetes élőhelyén.

Ragadozók:

Madarak: Sólymok, baglyok, héják.
Emlősök: Róka, menyét, görény, macska.
Kígyók: Vipera, sikló.

Más ellenfelek:

Versengő fajok: Más ragadozó madarak, mint a karvaly vagy a vörös vércse.
Élőhely elvesztése: A fák kivágása és a mezőgazdasági művelés csökkenti a madár élőhelyének méretét.
Mérgezés: A növényvédőszerek, ólom, higany és más mérgező anyagok okozhatnak mérgezést.

A feketeszárnyú kuhi a következő stratégiákkal védekezik a ragadozók és az ellenfelek ellen:

Éberség: A madár éber és figyelmes, észreveszi a ragadozókat és a veszélyeket.
Repülés: A madár gyorsan és ügyesen repül, így el tud menekülni a ragadozók elől.
Rejtőzködés: A madár rejtőzködik a fák lombjaiban, hogy ne vegyék észre a ragadozók.
Védekezés: A madár csőrével és karmaival védekezik a ragadozók ellen.

Fontos megjegyezni, hogy a feketeszárnyú kuhi fontos szerepet játszik a táplálékláncban. A madár segít a rágcsálók populációjának szabályozásában, ami fontos a mezőgazdaság és az erdők számára.

A feketeszárnyú kuhi védelme érdekében fontos:

Megőrizni a természetes élőhelyeket: A fák védelme és a nyílt területek fenntartása fontos a madár fennmaradása szempontjából.
Csökkenteni a növényvédőszerek használatát: A növényvédőszerek pusztítják a madár táplálékát, és mérgezést okozhatnak.
Támogatni a fenntartható mezőgazdaságot: A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, mint a biogazdálkodás, kedveznek a rágcsálók populációjának, ami a madár táplálékát jelenti.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A feketeszárnyú kuhi Magyarországon védett madárfaj. A 2010. évi LXIII. törvény a természet védelméről szóló törvény alapján a madár 50 000 Ft természetvédelmi értékkel bír.

A feketeszárnyú kuhi nem szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. A faj globálisan nem veszélyeztetett, de helyi szinten veszélyeztetett lehet az élőhelyvesztés, a mérgezés és a ragadozók miatt.

A feketeszárnyú kuhi védelme érdekében fontos:

Megőrizni a természetes élőhelyeket: A fák védelme és a nyílt területek fenntartása fontos a madár fennmaradása szempontjából.
Csökkenteni a növényvédőszerek használatát: A növényvédőszerek pusztítják a madár táplálékát, és mérgezést okozhatnak.
Támogatni a fenntartható mezőgazdaságot: A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, mint a biogazdálkodás, kedveznek a rágcsálók populációjának, ami a madár táplálékát jelenti.
Mesterséges fészekodúk kihelyezése: Mesterséges fészekodúk kihelyezésével segíthetünk a madaraknak fészkelőhelyet találni.

A feketeszárnyú kuhi fontos szerepet játszik a táplálékláncban. A madár segít a rágcsálók populációjának szabályozásában, ami fontos a mezőgazdaság és az erdők számára.

A feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus) hangja

Hangja mire hasonlít:

A feketeszárnyú kuhi hangja egy vékony, éles, sippantó hang. Hasonlít a kék vércse hangjához, de magasabb hangfekvésű és kevésbé dallamos.

Hangjának jellegzetességei:

Hangtípus: Sippantó, éles hang.
Hangmagasság: Magas hangfekvésű.
Hangerő: Gyenge, de messziről is hallható.
Hangtartam: Rövid, 1-2 másodperces hangok.
Hangszín: Tiszta, éles hangszín.

Hangkeltés mechanizmusa:

A feketeszárnyú kuhi hangját a syrinx nevű hangszervével kelti. A syrinx a madarak hangszervének anatómiai megnevezése, ami a légcsőben elhelyezkedő két bronchusban található. A hangokat a légáramlás modulálásával hozza létre a madár.

Hangszínek és jelentésük:

A feketeszárnyú kuhi hangszínei alapján nem lehet pontosan meghatározni a hang jelentését. A hangok valószínűleg a következőket jelzik:

Territóriumvédelem: A madár a hangjával jelzi más madaraknak, hogy az adott terület az ő territóriuma.
Párkeresés: A hím a hangjával csábítja a tojót.
Fiókák gondozása: A szülők a hangjukkal hívják a fiókáikat.
Veszélyjelzés: A madár a hangjával figyelmezteti a többi madarat a ragadozók jelenlétére.

Hangok és kontextus:

A feketeszárnyú kuhi hangjai a következő kontextusokban hallhatóak:

Repülés közben: A madár gyakran repülés közben hangoskodik, hogy jelezze a jelenlétét.
Fészkelés ideje alatt: A szülők gyakrabban hangoskodnak a fészeképítés, a kotlás és a fiókák gondozása során.
Veszélyhelyzetben: A madár hangos riasztást ad le, ha ragadozót észlel.

Hangok változása:

A feketeszárnyú kuhi hangjai nem változnak jelentősen az év során. A madarak mind a téli, mind a nyári hónapokban ugyanazokat a hangokat használják.

Hangja: https://xeno-canto.org/contributor/DXYUSANLSN

Érdekességek róla, tények röviden

Kisebb termetű ragadozó madár: Testhossza 30-35 cm, szárnyfesztávolsága 70-80 cm.
Karcsú testalkatú: Hosszú szárnyakkal és farokkal, aránylag kis fejjel.
Tollazat: Háta kékesszürke, hasa fehér, szárnyai feketék.
Tápláléka: Elsősorban rágcsálókkal, gyíkokkal és kétéltűekkel táplálkozik.
Vadászati taktikája: Lebegve pásztázza a terepet, majd hirtelen lecsap a zsákmányára.
Fészeképítés: Fészkét gallyakból és ágakból építi, fák tetejére.
Tojásrakás: 2-3 tojást rak, melyeken 26-28 napig kotlik.
Fiókák: A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki.
Kóborló madár: Télen Afrikába vándorol.
Védett madárfaj: Magyarországon 50 000 Ft természetvédelmi értékkel bír.

További érdekességek:

A feketeszárnyú kuhi a leggyorsabb repülésű ragadozó madarak közé tartozik.
A madár képes a levegőben lebegni, miközben a zsákmányát figyeli.
A feketeszárnyú kuhi nagyon éles látással rendelkezik.
A madár hangja vékony, sippantó hang.
A feketeszárnyú kuhi fontos szerepet játszik a rágcsálók populációjának szabályozásában.