A barátkeselyű (Aegypius monachus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.12.2024.03.14. - by Madarak

A barátkeselyű (Aegypius monachus) megjelenése, jellemzői

Megjelenés:

A barátkeselyű a legnagyobb európai keselyűfaj.
Testhossza 100-110 cm, szárnyfesztávolsága 250-300 cm.
Súlya 7,5-12,5 kg között van.
Tollazata sötétbarna, fején és nyakán nincsenek tollak, szürke színű a bőre.
Csőre erős, kampós, sárga színű.
Karmai hosszúak, élesek, a zsákmányoláshoz használja.

Jellemzői:

Dögtevő, azaz elhullott állatok tetemeit fogyasztja.
Repülés közben gyakran vitorlázik, kihasználva a termikus áramlatokat.
Kiválóan lát messziről, és képes érzékelni a tetemek szagát is.
Társas madár, gyakran csoportosan táplálkozik.

Élettartam:

A barátkeselyű várható élettartama vadon körülbelül 40 év.

További információk:

A barátkeselyű fokozottan védett madárfaj.
Európában főleg a Pireneusokban, az Alpokban és a Balkánon él.
Magyarországon ritka kóborló.

A barátkeselyű (Aegypius monachus) elterjedése, előfordulása

A barátkeselyű egy eurázsiai elterjedésű keselyűfaj, melynek főbb előfordulási területei a következők:

Európa:

Pireneusok
Alpok
Balkán
Dél-Spanyolország
Görögország
Bulgária

Ázsia:

Kis-Ázsia
Kaukázus
Irán
Közép-Ázsia
Himalája
Kína

Élőhely:

A barátkeselyű sziklás hegyvidékeken, nyílt erdőkben és sztyeppékben él. Fészkét sziklafalakon, fák koronájában vagy üregekben rakja.

Vonulási szokások:

Az európai állomány állandó, míg az ázsiai állomány délre vonul a tél folyamán.

Veszélyeztetettség:

A barátkeselyű a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján „veszélyeztetett” kategóriában szerepel. A faj fő veszélyeztető tényezői a következők:

Élőhelyének elvesztése
Mérgezés
Áramütés
Ütközés

Védelmi programok:

Számos védelmi program van folyamatban a barátkeselyű populáció megmentése érdekében. Ezek a programok a következőket foglalják magukban:

Élőhelyvédelem
Mesterséges fészekodúk kihelyezése
Sérült madarak rehabilitációja
A lakosság tudatosságának növelése

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Nemzetség: Barátkeselyű (Aegypius) Faj: Barátkeselyű (Aegypius monachus)

Tudományos név: Aegypius monachus (Linnaeus, 1766)

Egyéb elnevezések:

Barátkeselyű
Fekete keselyű

A barátkeselyű a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A Barátkeselyű (Aegypius) madárnem egyetlen élő faja.

A rendszertani besorolás magyarázata:

A madarakat osztályokra, rendekre, családokra, nemzetségekre és fajokra osztják be. A besorolás a madarak morfológiai, anatómiai, viselkedési és genetikai jellemzőin alapul.

A barátkeselyű a vágómadár-alakúak rendjébe tartozik, mert erős csőre és karmai, valamint ragadozó életmódja van. A vágómadárfélék családjába azon belül is a keselyűk alcsaládjába tartozik, mert dögöt fogyaszt. A Barátkeselyű (Aegypius) nemzetségbe azért sorolják, mert a legnagyobb európai keselyűfaj, és a tollazata sötétbarna.

A barátkeselyű tudományos neve Aegypius monachus. A tudományos nevek két részből állnak: a nemzetség nevéből (Aegypius) és a faj nevéből (monachus). A nemzetség neve nagybetűvel, a faj neve kisbetűvel kezdődik.

A barátkeselyű (Aegypius monachus) életmódja

Táplálkozás:

A barátkeselyű igazi dögevő, azaz elhullott állatok tetemeit fogyasztja. Kiválóan lát messziről, és képes érzékelni a tetemek szagát is. Gyakran csoportosan táplálkozik, és a zsákmányt a csőrével és a karmaival tépi fel.

Szaporodás:

A barátkeselyű monogám madár, azaz egy életre választ párt. Fészkét sziklafalakon, fák koronájában vagy üregekben rakja. A fészekalj egyetlen tojásból áll, melyen 53-55 napig kotlik. A fiókáról további négy hónapig gondoskodnak a szülők.

Viselkedés:

A barátkeselyű társas madár, gyakran csoportosan repül és táplálkozik. Repülés közben gyakran vitorlázik, kihasználva a termikus áramlatokat.

Természetes ellenségek:

A barátkeselyűnek kevés természetes ellensége van. A legfőbb veszélyt a mérgezés, az áramütés és az ütközés jelenti.

Védelem:

A barátkeselyű a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján „veszélyeztetett” kategóriában szerepel. Számos védelmi program van folyamatban a faj megmentése érdekében.

Érdekességek:

A barátkeselyű a legnagyobb európai keselyűfaj.
A Bibliában is említik a barátkeselyűt.
A barátkeselyű fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, azáltal, hogy eltakarítja a tetemeket.

A barátkeselyű (Aegypius monachus) táplálkozása

A barátkeselyű igazi dögevő, azaz kizárólag elhullott állatok tetemeit fogyasztja. Erős csőre és karmai segítségével képes felnyitni a tetemeket, és elfogyasztani a húst, a belsőségeket és a csontokat is.

Táplálékszerzés:

A barátkeselyű kiválóan lát messziről, és képes érzékelni a tetemek szagát is. Gyakran vitorlázik a levegőben, így nagy területeket tud bejárni táplálék keresése közben. Ha tetemet talál, leereszkedik a földre, és csőrével és karmaival tépi fel.

Táplálék:

A barátkeselyű nem válogatós a táplálékát illetően. Bármilyen elhullott állatot elfogyaszt, legyen az emlős, madár, hüllő vagy kétéltű. A leggyakrabban elfogyasztott zsákmányállatok közé tartoznak a következők:

Szarvasmarha
Juh
Kecske
Sertés
Vad
Madarak
Hüllők
Kétéltűek

Emésztés:

A barátkeselyűnek rendkívül erős a gyomra, és képes megemészteni a csontokat is. A gyomorsav és a baktériumok segítségével a tetemből minden tápanyagot kinyer.

Fontos szerep az ökoszisztémában:

A barátkeselyű fontos szerepet játszik az ökoszisztémában azáltal, hogy eltakarítja a tetemeket. Ez megakadályozza a kórokozók terjedését, és hozzájárul a dögtemetők táplálkozásához is.

Veszélyeztetettség:

A barátkeselyűt számos veszély fenyegeti, többek között a mérgezés, az áramütés és az ütközés. A mérgezés leggyakoribb oka a mezőgazdaságban használt mérgek véletlen elfogyasztása. Az áramütést az elektromos vezetékek okozhatják. Az ütközések pedig akkor fordulnak elő, amikor a madarak épületeknek vagy repülőgépeknek ütköznek.

Védelmi programok:

Számos védelmi program van folyamatban a barátkeselyű populáció megmentése érdekében. Ezek a programok a következőket foglalják magukban:

Élőhelyvédelem
Mesterséges fészekodúk kihelyezése
Sérült madarak rehabilitációja
A lakosság tudatosságának növelése

A barátkeselyű egy gyönyörű és fontos madárfaj, amelynek megőrzése mindannyiunk felelőssége.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

A barátkeselyű sziklafalakon, fák koronájában vagy üregekben rakja fészkét. A fészek egy hatalmas, gallyakból és ágakból álló építmény, amelyet a madarak évről évre bővítenek.

Szaporodás:

A barátkeselyű monogám madár, azaz egy életre választ párt. A párok március-áprilisban kezdenek el udvarolni egymásnak. A tojó május-júniusban rakja le egyetlen tojását, melyen 53-55 napig kotlik. A fiókáról további négy hónapig gondoskodnak a szülők.

Fiókák:

A fiókák szürke színűek, és csupaszok. A szülők etetik őket dögökkel, melyeket a csőrükkel aprítanak fel. A fiókák 4-5 hónapos korban repülnek ki először a fészekből.

Érdekességek:

A barátkeselyű fészkét akár 50 évig is használhatja.
A tojó és a hím madár felváltva kotlik a tojáson.
A fiókák 8-10 éves korukban válnak ivaréretté.

További információk:

A barátkeselyű a legnagyobb európai keselyűfaj.
Dögtevő, azaz elhullott állatok tetemeit fogyasztja.
Kiválóan lát messziről, és képes érzékelni a tetemek szagát is.
Társas madár, gyakran csoportosan táplálkozik.

Ismertebb betegségei lehetnek

A barátkeselyű (Aegypius monachus) számos betegségre fogékony lehet, mind a vadonban, mind a fogságban. Íme néhány a leggyakoribb betegségek közül:

Baktériumos fertőzések:

Avian pox: Vírusos eredetű, de bakteriális felülfertőződés is kísérheti. Szájnyálkahártya-fekélyeket, légúti tüneteket, bőr- és tollproblémákat okoz.
Szalmonella: Emésztőrendszeri tüneteket okoz, mint a hasmenés, a hányás és a súlyvesztés.
Colibacillosis: Hasonló tüneteket okoz, mint a szalmonella.

Vírusos fertőzések:

Madárinfluenza: Légúti tüneteket okoz, súlyos esetben halált is.
Newcastle-kór: Idegrendszeri tüneteket okoz, mint a bénulás, a remegés és a koordinációs zavarok.

Paraziták:

Félgyek: A lárvák a madár bőrében élősködnek, sebeket és gyulladást okozva.
Kullancsok: Vérszívók, amelyek betegségeket terjeszthetnek.
Bélparaziták: Hasmenést, súlyvesztést és gyengeséget okoznak.

Mérgezés:

Mezőgazdasági vegyszerek: A dögökön keresztül mérgező anyagokat fogyaszthatnak.
Ólom: Ólomsöréttel vadászott zsákmány elfogyasztása révén mérgeződhetnek.

Trauma:

Ütközés: Gyakran ütköznek épületeknek, elektromos vezetékeknek, ami sérülést vagy halált okozhat.
Lövés: Sajnos illegális vadászat áldozatai is lehetnek.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes. A barátkeselyűt számos más betegség is érintheti. A betegségek tünetei a kórokozótól és a madár általános egészségi állapotától függően változhatnak.

Ha aggódik egy barátkeselyű egészsége miatt, fontos, hogy mielőbb forduljon állatorvoshoz.

A barátkeselyű populációk védelme érdekében fontos megelőző intézkedéseket tenni:

Élőhelyvédelem: A madarak számára megfelelő élőhely biztosítása segít megőrizni egészségüket.
Mesterséges fészekodúk kihelyezése: A fészkelőhelyek bővítése segít a madaraknak elkerülni a zsúfoltságot és a betegségek terjedését.
Sérült madarak rehabilitációja: A sérült vagy beteg madarak rehabilitációja segít megmenteni a populációt.
A lakosság tudatosságának növelése: A lakosság edukálása a barátkeselyűvel kapcsolatos veszélyekről és a megelőzési lehetőségekről kulcsfontosságú a faj megőrzéséhez.

A barátkeselyű egy gyönyörű és fontos madárfaj, amelynek megőrzése mindannyiunk felelőssége.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A barátkeselyűnek (Aegypius monachus) számos lehetséges ellenfele és ellensége van a vadonban. Ezek a következők:

Ragadozók:

Farkasok: A farkasok zsákmányul ejthetik a fiókákat és a gyengébb madarakat.
Sasok: A sasok versenyeznek a barátkeselyűvel a táplálékért, és néha a fiókákat is elragadják.
Róka: A róka is zsákmányul ejtheti a fiókákat.

Versenyzők:

Más keselyűfajok: A barátkeselyűnek versenyeznie kell a táplálékért más keselyűfajokkal, mint a griff keselyűvel és a szakállas keselyűvel.
Dögtevő emlősök: A hiénák, sakálok és rókák is dögöt fogyasztanak, és így versenyeznek a barátkeselyűvel a táplálékért.

Emberi tevékenységek:

Mérgezés: A barátkeselyű mérgező anyagokat fogyaszthat a dögökön keresztül, amelyeket mezőgazdasági vegyszerekkel mérgeztek meg.
Ütközés: A barátkeselyűk gyakran ütköznek épületeknek, elektromos vezetékeknek, ami sérülést vagy halált okozhat.
Lövés: Sajnos illegális vadászat áldozatai is lehetnek.

Természeti katasztrófák:

Erdei tüzek: Az erdei tüzek pusztíthatják a barátkeselyű élőhelyét és táplálékforrásait.
Viharok: A viharok okozta sérülések és áramkimaradások veszélyeztethetik a barátkeselyűket.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes. A barátkeselyűt számos más veszély is fenyegetheti. A veszélyek mértéke a helytől, az évszaktól és a madár egyéni körülményeitől függően változik.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A barátkeselyű (Aegypius monachus) fokozottan védett faj Magyarországon és a legtöbb európai országban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján „mérsékelten fenyegetett” kategóriában szerepel.

Védettségének oka:

A barátkeselyű egy ritka és sebezhető faj, amelynek populációja az élőhelyvesztés, a mérgezés, az ütközés és az illegális vadászat miatt csökken.

A barátkeselyű védelme Magyarországon:

Magyarországon a barátkeselyű a 201/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján fokozottan védett faj. A természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Ez azt jelenti, hogy tilos a barátkeselyűt befogni, tartani, gyilkolni, zavarni, fészkét elpusztítani vagy károsítani.

A barátkeselyű jövője:

A barátkeselyű jövője a védelmi intézkedések sikerességétől függ. Ha a védelmi erőfeszítések sikeresek, a barátkeselyű populációja stabilizálódhat és növekedhet. Ha azonban a védelmi erőfeszítések nem elegendőek, a barátkeselyű populációja tovább csökkenhet, és a faj veszélybe kerülhet.

Fontos, hogy mindannyian tegyünk a barátkeselyű védelméért:

Támogassuk a barátkeselyű védelmén dolgozó szervezeteket.
Terjesszük a tudatosságot a barátkeselyűvel kapcsolatos veszélyekről és a megelőzési lehetőségekről.
Legyünk óvatosak a barátkeselyű élőhelyén.
Jelentsük a barátkeselyűvel kapcsolatos jogsértéseket a hatóságoknak.

A barátkeselyű egy gyönyörű és fontos madárfaj, amelynek megőrzése mindannyiunk felelőssége.

A barátkeselyű (Aegypius monachus) hangja

A barátkeselyű hangja mély, rekedtes hang, amely leginkább a kutya morgására vagy a tehén bőgésére hasonlítható. Hangja viszonylag halk a méretéhez képest, de nagy távolságra is elhallatszik.

Hangjának jellegzetességei:

Mély, rekedtes hang
Hasonlít a kutya morgására vagy a tehén bőgésére
Viszonylag halk a méretéhez képest
Nagy távolságra is elhallatszik

Hangkeltés mechanizmusa:

A barátkeselyű hangját a légcsövében lévő hangszalagok rezgése kelti. A hangszalagok rezgését a levegő áramlása okozza, amelyet a madár a tüdejéből áramoltat ki.

Hangszínek és jelentésük:

A barátkeselyű különböző hangszíneket használ a kommunikáció során. A leggyakoribb hangszínek a következők:

Rekedtes morgás: Fenyegetésre vagy figyelmeztetésre használja.
Gyors morgás: Agresszió jele.
Sípoló hang: Fiókák hívására használja.
Kattogó hang: Párok közötti udvarlásra használják.

Hangok és kontextus:

A barátkeselyű különböző kontextusban használja a hangját. A leggyakoribb kontextusok a következők:

Táplálkozás: A madarak hangosan morghatnak, ha versengnek a táplálékért.
Udvarlás: A párok udvarláskor kattogó hangokat adnak ki.
Fiókanevelés: A szülők sípoló hanggal hívják a fiókáikat.
Veszély: A madarak rekedtes morgással figyelmeztetik egymást a veszélyre.

Hangok változása:

A barátkeselyű hangja a madár korától, nemétől és hangulatától függően változhat. A fiókák hangja magasabb és vékonyabb, mint a felnőtt madaraké. A hímek hangja általában mélyebb, mint a tojóké. A madarak hangja agresszív vagy fenyegető helyzetben rekedtebbé válhat.

További információk:

A barátkeselyű egy gyönyörű és fontos madárfaj, amelynek megőrzése mindannyiunk felelőssége.
A barátkeselyű hangja fontos szerepet játszik a kommunikációban.
A barátkeselyű hangja alapján meg lehet határozni a madár korát, nemét és hangulatát.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/BPSDQEOJWG

Érdekességek a barátkeselyűről (Aegypius monachus):

Egyedülálló táplálkozási szokások:

Kizárólag dögöket fogyaszt, így fontos szerepet játszik az ökoszisztémában a tetemek lebontásában.
Erős csőre és karmai segítségével képes felnyitni a tetemeket, és elfogyasztani a csontokat is.
Rendkívül erős a gyomra, és képes megemészteni a szőrt és a bőrt is.

Kiváló repülő:

Képes órákig vitorlázni a levegőben anélkül, hogy csapkodnia kellene a szárnyaival.
Nagy távolságokat képes megtenni táplálék keresése közben.
Látása rendkívül éles, így nagy távolságról is képes észrevenni a tetemeket.

Társas madár: