Az amuri vércse (Falco amurensis) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.05.02. - by Madarak

Az amuri vércse (Falco amurensis) megjelenése, jellemzői

Méret és testfelépítés:

Az amuri vércse kis sólyomfaj, hossza 28-30 cm, szárnyfesztávolsága 63-71 cm között változik. A tojók némileg nagyobbak a hímeknél. Testfelépítése karcsú, izmos, szárnyai keskenyek és hegyesek.

Súly:

A hímek súlya 97-155 gramm, míg a tojók 111-188 gramm között mozog.

Tollazat színezete:

A hímek tollazata sötétszürke, a fej hátsó részén és a nyakon fekete foltokkal. A hasuk, mellük és combjuk fehér, míg a farkuk feketés-fehér mintás. A tojók tollazata barnásabb, a fejükön és a nyakukon csíkos mintázat látható. Mindkét nemnél vörösesszürke a szemgyűrű, a lábak és a csőr.

Csőr és lábak:

Csőrük rövid, vastag és kampós, a ragadozó életmódhoz igazodva. Lábaik erősek, karmosak, a zsákmány megragadására alkalmasak.

Szárnyak és repülés:

Az amuri vércse kiváló repülő, gyors és agilis. Képes hosszas távokat megtenni a levegőben, gyakran csapkodva szárnyaival, de vitorlázva is tud repülni.

Várható élettartama:

A vadonban az amuri vércse átlagosan 5-7 évig él. Fogságban akár 20 évig is élhetnek.

Magyarországi helyzete:

Az amuri vércse ritka vendég Magyarországon. Vonuló faj, tavasszal és ősszel fordul elő kisebb számban. Elsősorban nyílt területeken, réteken, legelőkön és vízi élőhelyeken figyelhető meg. Védett fajnak minősül.

Egyéb érdekességek:

Az amuri vércse a leghosszabb vándorlást végző ragadozómadárfaj a világon. Évente akár 20 000 km-t is megtesz a telelőhelye és a költőhelye között.
Tápláléka főként rovarokból áll, de kisebb emlősöket és hüllőket is fogyaszt.
Társas faj, gyakran nagy csapatokban vadászik.

Az amuri vércse (Falco amurensis) elterjedése, előfordulása

Az amuri vércse Ázsiában honos, Oroszország, Kína, Mongólia és Észak-Korea területén él. Földrajzi elterjedése főként a következő régiókban figyelhető meg:

Oroszország: Kelet-Szibéria déli része, a Bajkál-tótól a Csendes-óceánig
Kína: Mandzsúria, Északkelet-Kína, Belső-Mongólia
Mongólia: Országosan elterjedt
Észak-Korea: Északi és keleti területek

Élőhely típusa:

Az amuri vércse nyílt, füves területeket kedveli, mint például:

Rétek
Legelők
Szántóföldek
Vízi élőhelyek
Hegyi rétek
Tundra

Fontos megjegyezni:

Vonuló faj, telelni Délkelet-Ázsiába vándorol, főleg Indiába, Thaiföldre és Vietnámba.

Rendszertani besorolása

Az amuri vércse a következő rendszertani besorolásba tartozik:

Ország: Állatvilág (Animalia) Törzs: Gerincesek (Chordata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Sólyomalakúak (Falconiformes) Család: Sólyomfélék (Falconidae) Nem: Sólyom (Falco) Faj: Amur vércse (Falco amurensis)

Egyéb megjegyzések:

Korábban a kék vércse alfajaként tartották nyilván Falco vespertinus amurensis néven.
Manapság a vöröslábú sólyom (Falco vespertinus) legközelebbi rokona, de a többi sólyomhoz való rokonsági kapcsolata még nem tisztázott.

Rendszertani szint	Besorolás
Ország	Állatvilág (Animalia)
Törzs	Gerincesek (Chordata)
Osztály	Madarak (Aves)
Rend	Sólyomalakúak (Falconiformes)
Család	Sólyomfélék (Falconidae)
Nem	Sólyom (Falco)
Faj	Amuri vércse (Falco amurensis)

Az amuri vércse (Falco amurensis) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az amuri vércse életmódja

Társas élet:

Az amuri vércse társas faj, gyakran nagy csapatokban vadászik és költ. A telelőhelyeken akár több száz egyedet is megfigyelhetünk. A költési időszakon kívül kevésbé társasak, de ekkor is párokban vagy kis családi csoportokban maradnak.

Szociális viselkedés:

Az amuri vércse kommunikációja hangjelzésekből és testbeszédből áll. Hangrepertoárjukban szerepelnek riasztó kiáltások, párosodási hívogatások és fiókák hívogató hangjai. Testbeszédükkel is kommunikálnak, például fejcsóválással, tollasodással és testtartásuk változtatásával.

Mozgás:

Az amuri vércse remekül repül, gyors és agilis. Képes hosszas távokat megtenni a levegőben, gyakran csapkodva szárnyaival, de vitorlázva is tud repülni. A talajon kevésbé mozgékony, de fákra és oszlopokra könnyedén felmászik.

Territórium:

A költési időszakban az amuri vércse párok területvédőek. Territóriumuk nagysága a táplálékforrások bőségétől függően változik. A telelőhelyeken nem védik a területüket.

Alkalmazkodó képességek:

Az amuri vércse nagyon alkalmazkodó faj. Különböző élőhelytípusokon képes megélni, mint például réteken, legelőkön, szántóföldeken, vízi élőhelyeken és hegyi réteken. Táplálékát tekintve is rugalmas, rovarokat, kisebb emlősöket és hüllőket fogyaszt.

Egyéb érdekességek:

Az amuri vércse a leghosszabb vándorlást végző ragadozómadárfaj a világon. Évente akár 20 000 km-t is megtesz a telelőhelye és a költőhelye között.
Fészkét fák üregeiben vagy mesterséges építményekben építi fel.
A tojó általában 4-6 tojást rak, a kotlási idő 28-30 nap.
A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki.

Az amuri vércse (Falco amurensis) táplálkozása

Jellemzői:

Az amuri vércse ragadozó madár, csőre és karmai a zsákmány megragadására és széttépésére specializálódtak. Emésztőrendszere húsevő étrendhez alkalmazkodott.

Táplálékforrások:

Az amuri vércse főként rovarokat fogyaszt, de kisebb emlősöket és hüllőket is zsákmányol. Kedvenc rovarai közé tartoznak a sáskák, tücskök, lepkék és szitakötők. Emlősök közül főleg rágcsálókat, gyíkok közül pedig gyíkokat és gekkókat fogyaszt.

Táplálkozási szokások:

Az amuri vércse nappali ragadozó, fõleg reggel és este vadászik. Lesből támadva szerzi zsákmányát, gyakran magas pontról, például fáról vagy oszlopról figyeli a terepet. Miután kiszemelte a zsákmányát, gyorsan lecsap rá, és karmaival megragadja. A zsákmányt a talajra viszi, és ott fogyasztja el.

Egyéb érdekességek:

Az amuri vércse fontos szerepet játszik a rovarpopulációk szabályozásában.
Táplálékát tekintve opportunista, azaz azt fogyasztja, ami éppen elérhető.
A telelőhelyeken gyakran gyümölcsöt és bogyókat is eszik.

Az amuri vércse fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

Az amuri vércse nyílt területeken fészkel, fák üregeiben. Kedveli a réteket, legelőket, szántóföldeket és vízi élőhelyeket. Gyakran választ fészkelőhelyéül mesterséges építményeket is, mint például elektromos oszlopokat és épületeket.

Fészek jellemzői:

Az amuri vércse nem épít jellegzetes fészket. Általában varjúfélék elhagyott fészkeit használja, de fészkelt már odvas fákban, sziklaüregekben és mesterséges üregekben is. Fészkét puha anyagokkal béleli, mint például fűvel, tollal és szőrrel.

Környezet:

Az amuri vércse fészkelőhelyének környezetében fontos, hogy bőségesen legyen táplálék, és biztonságos legyen a ragadozóktól. A fészkelőhely közelében nyílt víztározók és fák is előnyösek.

Fészeképítés:

A fészeképítést a tojó végzi, a hím eközben őrzi a területet. A fészeképítés általában 3-5 napig tart.

Tojásrakás:

A tojó általában 4-6 tojást rak, melyek fehér színűek, barna foltokkal. A kotlási idő 28-30 nap. A kotlást mindkét szülő végzi, de a tojó a fő kotló.

Veszélyeztető tényezők:

Az amuri vércse fészkelőhelyeinek legfőbb veszélyeztető tényezői a következők:

Élőhelyvesztés: A természetes élőhelyek pusztulása és átalakulása miatt az amuri vércse egyre kevesebb fészkelőhelyet talál.
Mezőgazdasági vegyszerek: A rovarirtók és más mezőgazdasági vegyszerek mérgezőek lehetnek az amuri vércse számára, és károsíthatják a táplálékforrásait.
Vadászat: Az amuri vércse egyes területeken vadászható faj, ami a populáció csökkenéséhez vezethet.
Klímaváltozás: A klímaváltozás hatással lehet az amuri vércse vándorlási útvonalaira és táplálékforrásaira.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Az amuri vércse fészkelőhelyeinek védelméért a következőket tehetjük:

Támogassuk a természetes élőhelyek megőrzését: Támogassuk azokat a szervezeteket, amelyek a természetes élőhelyek megőrzésén dolgoznak.
Használjunk kevesebb mezőgazdasági vegyszert: Válasszunk biogazdálkodási termékeket, és csökkentsük a mezőgazdasági vegyszerek használatát.
Támogassuk a fenntartható vadászatot: Támogassuk azokat a vadászati szabályokat, amelyek fenntarthatóak és védik az amuri vércse populációt.
Tájékoztassuk másokat: Tájékoztassuk másokat az amuri vércse fészkelőhelyeinek fontosságáról és a veszélyeztető tényezőkről.

Szaporodása

Párzási időszak:

Az amuri vércse májusban érkezik vissza a telelőhelyéről a költőhelyére. A párok a költési időszakban monogámok, azaz egy életre választanak párt. A hím udvarláskor tollasodik és hangos hívogató kiáltásokat hallat.

Fészkelés:

Az amuri vércse fák üregeiben fészkel. A fészket a tojó építi, a hím eközben őrzi a területet. A fészeképítés általában 3-5 napig tart.

Szaporodási szokások:

A tojó általában 4-6 tojást rak, melyek fehér színűek, barna foltokkal. A kotlási idő 28-30 nap. A kotlást mindkét szülő végzi, de a tojó a fő kotló. A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki. A szülők még ezután is 2-3 hétig etetik őket.

Egyéb érdekességek:

Az amuri vércse nagyon hűséges a fészkelőhelyéhez. Ugyanabba a fészekbe térhet vissza évente többször is.
A fiókák nagyon gyorsan fejlődnek. Már 2 hetes korukban képesek mászni, 4 hetes korukban pedig rövid távolságokra repülni.
Az amuri vércse populációja stabil, de egyes területeken fogyatkozik a fészkelőhelyek elvesztése és a mezőgazdasági vegyszerek használata miatt.

Az amuri vércse fiókái

Jellemzői:

Az amuri vércse fiókák tollasodáskor barna színűek, fehér hasukkal és mellkasukkal. Fejüket sötét csíkok díszítik. Csőrük és karmaik sötétszürkék.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák 28-30 nap kotlási idő után kelnek ki. A kikelést követően gyengék és tehetetlenek. A tojó melengeti és eteti őket. A fiókák 2 hetes korukban képesek mászni, 4 hetes korukban pedig rövid távolságokra repülni.

Etetés és gondozás:

A fiókákat mindkét szülő eteti. A szülők rovarokat, kisebb emlősöket és hüllőket hoznak a fiókáknak. A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki a fészekből. A szülők még ezután is 2-3 hétig etetik őket.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 35-40 napos korukban repülnek ki a fészekből. Ekkor még nem teljesen önállóak, és a szülők még etetik őket. Néhány hét múlva a fiókák elhagyják a szüleiket, és önálló életet kezdenek.

Egyéb érdekességek:

Az amuri vércse fiókák nagyon gyorsan fejlődnek. Már 2 hetes korukban képesek mászni, 4 hetes korukban pedig rövid távolságokra repülni.
A fiókák hangosak, és gyakran hívogatják a szüleiket élelemért.
A fiókák játékosak, és gyakran egymással viharkoznának.

Ismertebb betegségei lehetnek

Az amuri vércse, mint minden élőlény, ki van téve a betegségeknek. Néhány ismert betegség, ami érintheti őket:

Paraziták:

Férgek: A bélférgek és a filáriaféreg-fertőzések gyakoriak az amuri vércsében. Ezek a paraziták gyengíthetik a madarat és súlyos esetekben akár halált is okozhatnak.
Külső paraziták: A kullancsok, bolhák és tetvek is okozhatnak problémákat az amuri vércsének. Ezek a paraziták vérszívók, és betegségeket is terjeszthetnek.

Baktériumok:

Szalmonellózis: Ez a baktériumfertőzés hasmenést, hányást és lázat okozhat. Súlyos esetekben akár halált is okozhat.
Pasteurellosis: Ez a baktériumfertőzés légúti megbetegedéseket okozhat. Tünetei közé tartozik a köhögés, a nehézlégzés és a láz.

Vírusok:

Madárinfluenza: Ez a vírusfertőzés légúti megbetegedéseket okozhat. Tünetei közé tartozik a köhögés, a nehézlégzés és a láz. Súlyos esetekben akár halált is okozhat.
Newcastle-betegség: Ez a vírusfertőzés légúti megbetegedéseket okozhat. Tünetei közé tartozik a köhögés, a nehézlégzés és az idegrendszeri tünetek. Súlyos esetekben akár halált is okozhat.

Gombák:

Aspergillosis: Ez a gombás fertőzés légúti megbetegedéseket okozhat. Tünetei közé tartozik a köhögés, a nehézlégzés és a láz. Súlyos esetekben akár halált is okozhat.

Egyéb:

Mérgezés: Az amuri vércse mérgeződhet, ha olyan zsákmányt fogyaszt, ami mérgezett, vagy ha mezőgazdasági vegyszerekkel érintkezik.
Sérülések: Az amuri vércse sérülhet ragadozók, vadászok vagy autóbalesetek miatt.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy teljeskörű lista, és az amuri vércse más betegségeket is kaphat. Ha aggódik az amuri vércse egészsége miatt, forduljon állatorvoshoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Az amuri vércsének, mint minden vadállatnak, számos lehetséges ellenfele és ellensége van. Ezek a veszélyforrások a madár életkorától, a helyétől és az évszaktól függően változhatnak.

Ragadozók:

Nagyobb sólyomfélék: A vándorsólyom, a karvaly és a héjas a legnagyobb ragadozók, amelyek vadásznak az amuri vércsére. Ezek a madarak erősebbek és gyorsabbak, mint az amuri vércse, és könnyen elejtik.
Baglyok: A gyöngybagoly és a huhu a leggyakoribb baglyok, amelyek vadásznak az amuri vércsére. Ezek a madarak éjszakai ragadozók, és az amuri vércse lesből támadják meg, amikor az aludni próbál.
Héják: A héják is vadásznak az amuri vércsére, de nem olyan gyakran, mint a sólyomfélék és a baglyok. A héják általában kisebb zsákmányra vadásznak, de néha elejtik az amuri vércse fiókákat is.
Más ragadozók: A rókák, nyuszthoundok és menyétek is vadásznak az amuri vércsére, de ezek a ragadozók általában csak a fiókákat vagy a sérült madarakat ejtik el.

Emberi tevékenység:

Vadászat: Az amuri vércse egyes területeken vadászható faj. A túlzott vadászat a populáció csökkenéséhez vezethet.
Élőhelyvesztés: A természetes élőhelyek pusztulása és átalakulása az amuri vércse számára kevesebb zsákmányt és fészkelőhelyet jelent. Ez a populáció csökkenéséhez vezethet.
Mezőgazdasági vegyszerek: A rovarirtók és más mezőgazdasági vegyszerek mérgezőek lehetnek az amuri vércse számára, és károsíthatják a táplálékforrásait.
Klímaváltozás: A klímaváltozás hatással lehet az amuri vércse vándorlási útvonalaira és táplálékforrásaira.

Verseny:

Más sólyomfélék: Az amuri vércse versenyezhet más sólyomfélékkel, mint például a kék sólyom és a kerecsensólyom a táplálékért és a fészkelőhelyekért.
Varjúfélék: A varjúfélék is versenyezhetnek az amuri vércsével a táplálékért. A varjúfélék gyakran ellopják az amuri vércse zsákmányát, vagy elfoglalják a fészkelőhelyeit.

Az amuri vércse védettsége és természetvédelmi helyzete

Nemzetközi védelem:

Az amuri vércse a Vörös Listán a „Kevesebb aggály” kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a faj nem fenyegetett a globális kihalással.
Az amuri vércse a Vándorló Madarak Védelmére Szolgáló Egyezmény (CMS) melléklete II. alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy a faj védelmét nemzetközi szinten kell biztosítani.
Az amuri vércse a Ragadozó Madarak Védelmére Szolgáló Egyezmény (CMS-Raptors) melléklete II. alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy a faj védelmét nemzetközi szinten kell biztosítani.

Európai védelem:

Az amuri vércse az Európai Madárvédelmi Irányelv (Madárvédelmi Irányelv) melléklete II. alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy a faj védelmét az Európai Unióban kell biztosítani.
Az amuri vércse a Vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) melléklete III. alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy a faj nemzetközi kereskedelmét szabályozni kell.

Magyarországi védelem:

Az amuri vércse magyarországi védett faj. A faj védelmét a Természetvédelmi törvény biztosítja.
Az amuri vércse szigorúan védett faj. Ez azt jelenti, hogy a faj szaporodási, táplálkozási és pihenőhelyeit védeni kell.
Az amuri vércse fogása, tartása és kereskedelme tilos.

Természetvédelmi helyzete:

Az amuri vércse globálisan nem fenyegetett faj, de populációja egyes területeken fogyatkozik. A fogyatkozás fő okai a következők:

Élőhelyvesztés: A természetes élőhelyek pusztulása és átalakulása az amuri vércse számára kevesebb zsákmányt és fészkelőhelyet jelent.
Mezőgazdasági vegyszerek: A rovarirtók és más mezőgazdasági vegyszerek mérgezőek lehetnek az amuri vércse számára, és károsíthatják a táplálékforrásait.
Vadászat: Az amuri véccse egyes területeken vadászható faj. A túlzott vadászat a populáció csökkenéséhez vezethet.
Klímaváltozás: A klímaváltozás hatással lehet az amuri vércse vándorlási útvonalaira és táplálékforrásaira.

Fontos megjegyezni, hogy az amuri vércse természetvédelmi helyzete folyamatosan változik. A faj védelme érdekében fontos, hogy további kutatásokat végezzenek a populációjáról és a veszélyeztető tényezőkről.

Az amuri vércse (Falco amurensis) hangja

Az amuri vércse hangja változatos és jellegzetes. Hangja gyors és éles, gyakran hívogató és riasztó kiáltásokból áll. Hangja hasonlít a kék vércse (Falco vespertinus) hangjához, de az amuri vércse hangja magasabb és élesebb.

Hangjának jellegzetességei:

Gyors és éles kiáltások: Az amuri vércse hangja gyors és éles kiáltásokból áll, amelyeket gyakran ismétl.
Hívogató kiáltások: A hím amuri vércse hívogató kiáltásokkal vonzza magához a tojót. Ezek a kiáltások magasak és élesek, és gyakran „kik-kik-kik” hangzásúak.
Riasztó kiáltások: Az amuri vércse riasztó kiáltásokkal is figyelmezteti a ragadozókat a területére. Ezek a kiáltások hangosak és agresszívek, és gyakran „kyi-kyi-kyi” hangzásúak.
Csipogás: A fiókák csipogó hanggal hívják a szüleiket élelemért.

Hangkeltés mechanizmusa:

Az amuri vércse hangját a gégéjében lévő izmok összehúzódásával és elernyedésével kelti. A hangot a légcsövén és a légzsákokon keresztül juttatja ki.

Hangszínek és jelentésük:

Az amuri vércse hangjának hangszíne változatos, és a madár érzelmi állapotától és szándékától függően változhat. A magasabb hangszínű kiáltások általában izgalmat vagy agressziót jeleznek, míg az alacsonyabb hangszínű kiáltások általában nyugodt vagy elégedett madarat jeleznek.

Hangok és kontextus:

Az amuri vércse hangja különböző kontextusokban is hallható. A madár hívogató kiáltásokkal vonzza magához a tojót, riasztó kiáltásokkal figyelmezteti a ragadozókat a területére, és csipogó hanggal hívja a szüleiket élelemért. A madár hangja tájékoztatja a többi amuri vércse egyedeit a tartózkodási helyéről, és segít megvédeni a területét a betolakodóktól.

Hangok változása:

Az amuri vércse hangja idővel változhat. A madár hangja változhat az életkorával, a nemi hovatartozásával és a tartózkodási helyével. A madár hangja változhat a környezeti feltételek hatására is, például az időjárás vagy a ragadozók jelenlétének hatására.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy teljes körű lista az amuri vércse hangjairól és azok jelentéséről. További kutatásokra van szükség az amuri vércse kommunikációs rendszerének teljes megértéséhez.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/CCFJBETJKO

Érdekességek róla, tények röviden

Tény

Tudományos név: Falco amurensis

Magyar név: Amur vércse

Család: Sólyomfélék (Falconidae)

Rend: Ragadozómadarak (Falconiformes)

Méret: Testhossz: 34-39 cm, Szárnyfesztávolság: 78-95 cm

Súly: 230-340 g

Elterjedés: Kelet-Ázsia, Kelet-Európa

Közéleti mód: Magányos

Táplálék: Rovarok, kisebb emlősök, hüllők

Fészekrakás: Fák üregeiben

Tojások száma: 4-6

Kotlási idő: 28-30 nap

Fiókák kirepülési ideje: 35-40 nap

Védettségi státusz: Kevesebb aggály (IUCN)

Egyéb érdekességek:

Az amuri vércse nagyon gyors madár, akár 150 km/óra sebességgel is repülhet.
Az amuri vércse nagyon ügyes vadász, és képes a levegőben is elkapni a zsákmányát.
Az amuri vércse nagyon hűséges a fészkelőhelyéhez, és ugyanabba a fészekbe térhet vissza évente többször is.
Az amuri vércse nagyon ritka madár Magyarországon, csak átvonulóként fordul elő.