A brahmin kánya (Haliastur indus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.04.17. - by Madarak

A brahmin kánya (Haliastur indus) megjelenése, jellemzői

A brahmin kánya egy ragadozó madárfaj, amely Dél-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában őshonos. A sasfélék családjába tartozik, és közeli rokonságban áll a barna kánya (Haliaeetus albicilla) fajjal.

Megjelenés:

Méret: A brahmin kánya közepes méretű ragadozó madár, hossza 43–46 cm, szárnyfesztávolsága 120 cm, testtömege pedig 400–900 gramm között mozog. A tojók általában nagyobbak és nehezebbek a hímeknél.
Testfelépítés: Erős és izmos testalkatú, széles vállakkal és hosszú farokkal. Feje nagy és kerek, csőre erős és kampós. Lábai erősek és karmosak, amelyekkel hatékonyan tudja megragadni a zsákmányát.
Tollazat: A tollazat színezete változatos, de általában vörösesbarna a háton, míg a has, a mell és a fej világosabb, fekete mintázattal. A szárnyak felső felülete sötétebb barna, míg az alsó felülete fehéres. A farok hosszú és széles, vörösesbarna színű, fekete csíkokkal.
Csőr és lábak: A csőr erős, kampós és sötétszürke színű. A lábak erősek és karmosak, sárga színűek.
Szárnyak és repülés: A szárnyak szélesek és erősek, lehetővé téve a madár számára a hatékony repülést. A brahmin kánya remekül repül, képes hosszasan siklani és gyorsan manőverezni a levegőben.
Várható élettartama: A vadonban a brahmin kánya várható élettartama körülbelül 15 év. Fogságban akár 30 évig is élhetnek.

Egyéb jellemzők:

A brahmin kánya egy magányos ragadozó, amely a legtöbb időt egyedül tölti.
Tápláléka változatos, de főleg halakból, hüllőkből, emlősökből és madarakból áll.
Fészkét vízközeli fákra építi, gallyakból és levelekből.
A tojó általában 2-3 tojást rak, melyen 28 napig kotlik.
A fiókák körülbelül 6 hetes korukra válnak röpképesekké.

A brahmin kánya fontos szerepet játszik a dél-ázsiai és délkelet-ázsiai ökoszisztémákban. Segít a populációk egyensúlyban tartásában azáltal, hogy a gyengébb vagy beteg állatokat zsákmányolja. Ezenkívül a brahmin kánya népszerű turisztikai látványosság, és fontos szerepet játszik a helyi kultúrában és mitológiában.

A brahmin kánya (Haliastur indus) elterjedése, előfordulása

A brahmin kánya (Haliastur indus) Dél-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában őshonos. A következő földrészeken és országokban terjedt el:

Ázsia: Pakisztán, India, Srí Lanka, Banglades, Nepál, Bhután, Mianmar, Kína (délkeleti rész), Thaiföld, Laosz, Vietnám, Kambodzsa, Malajzia, Szingapúr, Indonézia (szumátra, Jáva, Borneó, Szulavézi, Molukkák), Új-Guinea, Fülöp-szigetek, Salamon-szigetek, Palau
Ausztrália: Észak-Ausztrália

A brahmin kánya vízközeli helyeket kedvel, ezért folyók, tavak, mocsarak, tengerpartok mentén és mangroveerdőkben gyakran megfigyelhető. De városokban is előfordul.

Kedveli a nyílt terepeket, ahol könnyen vadászhat, de megtalálható erdőkben és hegyvidéki területeken is.

Rendszertani besorolása

A brahmin kánya (Haliastur indus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

A faj rendszertani besorolása a következő:

Ország: Állatvilág (Animalia)
Törzs: Gerincesek (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Nem: Haliastur
Faj: Brahmin kánya (Haliastur indus)

Szint	Besorolás
Ország	Állatvilág (Animalia)
Törzs	Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály	Madarak (Aves)
Rend	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család	Vágómadárfélék (Accipitridae)
Nem	Haliastur
Faj	Brahmin kánya (Haliastur indus)

A brahmin kánya közeli rokonságban áll a barna kánya (Haliaeetus albicilla) fajjal, melynek mérete és testalkata is hasonló.

Ismertebb alfajai

A brahmin kánya legismertebb alfajai:

Haliastur indus indus: Ez a névadó alfaj, India, Pakisztán, Srí Lanka és Banglades területén honos.
Haliastur indus intermedius: Délkelet-Ázsiában elterjedt alfaj, beleértve Thaiföldet, Vietnámot és Malajziát. Kissé kisebb az indus alfajnál.
Haliastur indus girrenera: Ausztrália északi részén és Új-Guineában található meg. Jellegzetessége a sárga csőre (a többi alfajé sötétszürke).
Haliastur indus flavirostris: Ausztrália északi területein honos, jellegzetes világos sárga csőréről ismerszik meg.

Ezek az alfajok elsősorban méretükben és tollazatuk árnyalataiban különböznek egymástól.

Életmódja

Társas élet:

A brahmin kánya általában magányos ragadozó, és a legtöbb időt egyedül tölti. A párok csak a költési szezonban jönnek össze, és a fiókák felnevelése után ismét szétválnak. Néha kis csoportokban is megfigyelhetők, de ez ritka jelenség.

Szociális viselkedés:

A brahmin kányák nem túl társas lények, és nem mutatnak ki összetett szociális viselkedést. A kommunikációjuk főleg hangjelzésekből áll, melyek a riasztást, a pártvonzást és a fiókák hívogatását szolgálják. Testbeszédükkel is kommunikálnak, például a tollazatukat borzolva fenyegetnek.

Mozgás:

A brahmin kánya kiváló repülő, képes hosszasan siklani és gyorsan manőverezni a levegőben. Erőteljes szárnyai lehetővé teszik számára, hogy nagy távolságokat repüljön zsákmányt keresve. A szárazföldön gyalogosan is jól mozog, de a fákon is ügyesen mászik.

Territórium:

A brahmin kányák területi madarak, és saját vadászterületet tartanak fenn. A terület nagysága a táplálékforrások bőségétől függően változhat. A territóriumot a hím védi a betolakodóktól.

Alkalmazkodóképességek:

A brahmin kánya nagyon alkalmazkodóképes faj, és a legkülönfélébb élőhelyeken képes megélni. Megtalálható nyílt terepeken, erdőkben, hegyvidéki területeken és városokban is. A táplálékával kapcsolatban is rugalmas, és a legkülönfélébb állatokat fogyasztja, beleértve a halakat, hüllőket, emlősöket és madarakat.

Egyéb jellemzők:

A brahmin kánya nappali ragadozó, és a nap folyamán vadászik.
Éles látása van, ami segít a zsákmány felderítésében.
Erős karmai és csőre van, amellyel meg tudja ölni és feldarabolni a zsákmányát.
Hosszú életű madár, a vadonban akár 15 évig is élhet.

A brahmin kánya fontos szerepet játszik a dél-ázsiai és délkelet-ázsiai ökoszisztémákban. Segít a populációk egyensúlyban tartásában azáltal, hogy a gyengébb vagy beteg állatokat zsákmányolja. Ezenkívül a brahmin kánya népszerű turisztikai látványosság, és fontos szerepet játszik a helyi kultúrában és mitológiában.

A brahmin kánya (Haliastur indus) táplálkozása

Jellemzői:

A brahmin kánya ragadozó madár, és elsősorban állati eredetű táplálékot fogyaszt.
Erős csőre és karmai vannak, amellyel meg tudja ölni és feldarabolni a zsákmányát.
Éles látása van, ami segít a zsákmány felderítésében.
Kiváló repülő, így nagy területeket képes bejárni táplálékforrás után kutatva.

Táplálékforrások:

A brahmin kánya változatos táplálékot fogyaszt, de a kedvence a hal. Ezen kívül zsákmányol hüllőket, emlősöket, madarakat, rovarokat és rákokat is. Gyakran fogyaszt dögöt is.

Táplálkozási szokások:

A brahmin kánya nappali ragadozó, és a nap folyamán vadászik. Magányosan vadászik, de néha kis csoportokban is megfigyelhető a zsákmány felderítése és elejtése közben. A zsákmányt a levegőben fogja el, vagy a vízből szedi ki. A nagyobb zsákmányt a talajra viszi, és ott fogyasztja el.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

A brahmin kánya táplálkozását a táplálékforrások bősége, az évszak és a verseny befolyásolja. Ahol a halak bőségesen elérhetők, ott a brahmin kánya főleg halat fogyaszt. Szárazság idején, amikor a halak kevésbé hozzáférhetők, a madár más zsákmányforrásokra kényszerülhet. A brahmin kánya versenghet más ragadozó madarakkal és emlősökkel is a táplálékért.

Egyéb táplálkozási jellemzők:

A brahmin kánya nagy mennyiségű vizet fogyaszt, amit a zsákmányából nyer, vagy víztározókból iszik.
A madár gyomra erős savat termel, ami segít emészteni a csontokat és más kemény szöveteket.
A brahmin kánya fontos szerepet játszik a táplálékláncban azáltal, hogy a gyengébb vagy beteg állatokat zsákmányolja.

A brahmin kánya táplálkozása alkalmazkodóképessége egyik jele. A madár képes a legkülönfélébb táplálékforrásokból táplálkozni, ami lehetővé teszi számára, hogy a legkülönfélébb élőhelyeken is megéljen.

Fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A brahmin kánya vízközeli helyeken fészkel, ezért gyakran megtalálható folyók, tavak, mocsarak, tengerpartok mentén és mangroveerdőkben. De városokban is előfordul. A fészkelőhely kiválasztásakor a madár a magas fák (pl. banánfák, kókuszpálmák) sűrű ágait részesíti előnyben.

Fészek jellemzői:

A brahmin kánya fészke laza szerkezetű platform, amit ágakból, gallyakból és levelekből épít. A fészket belül puha anyagokkal, fűvel, tollal béleli ki. A fészek átmérője általában 40-60 cm között van.

Környezet:

A brahmin kánya fészkelőhelyének sűrű növényzettel kell rendelkeznie, ami védelmet nyújt a madárnak és a fiókáknak a ragadozóktól és az időjárástól. A fészek közelében vízforrásnak is kell lennie, ahonnan a madár inni tud.

Fészeképítés:

A brahmin kánya fészket mindkét ivar építi, de a hímé a főbb szerep. A fészek építése általában 2-3 hétig tart.

Tojásrakás:

A brahmin kánya 2-3 tojást rak le, melyek fehér színűek, barna pettyekkel. A tojások kotlási ideje 30-35 nap.

Veszélyeztető tényezők:

A brahmin kánya fészkelőhelyeit a következő tényezők veszélyeztetik:

Életterületvesztés: Az erdők irtása és a mocsarak lecsapolása csökkenti a brahmin kánya fészkelőhelyeinek számát.
Zavarás: Az emberi tevékenység, mint a turizmus és a rekreáció, zavarhatja a madarakat a fészkelésben.
Vadászat: A brahmin kányát néha illegálisan vadásszák a húsa és a tollazata miatt.
Pesticid-mérgezés: A brahmin kánya mérgezés áldozata lehet, ha olyan zsákmányt fogyaszt, ami peszticidekkel szennyezett.

Mit tehetünk a brahmin kánya fészkelőhelyeinek védelméért?

Támogassuk az élőhelyvédelmi programokat: Számos program létezik, amelyek célja a brahmin kánya élőhelyeinek védelme. Támogathatjuk ezeket a programokat adományozással vagy önkéntes munkával.
Csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat: Az ökológiai lábnyomunk csökkentésével segíthetünk megvédeni a brahmin kánya élőhelyeit. Ez magában foglalja a kevesebb energia fogyasztását, a kevesebb hulladék termelését és a fenntartható termékek vásárlását.
Ne zavarjuk a fészkelő madarakat: Ha brahmin kányát látunk fészkelni, fontos, hogy ne zavarjuk. Ne menjünk túl közel a fészekhez, és ne hangoskodjunk.
Támogassuk a fenntartható halászatot: A fenntartható halászat segít megvédeni a halállományt, ami a brahmin kánya egyik fő táplálékforrása.
Tájékoztassuk másokat: Fontos, hogy tájékoztassuk másokat a brahmin kánya fészkelőhelyeinek védelmének fontosságáról. Megoszthatjuk a tudásunkat a barátainkkal, családtagjainkkal és a közösségünkkel.

A brahmin kánya (Haliastur indus) szaporodása

Párzási időszak:

A brahmin kánya egész évben szaporodhat, de a csúcsidőszak decembertől májusig tart. A párok a költési szezonban jönnek össze, és a fiókák felnevelése után ismét szétválnak.

Fészkelés:

A brahmin kánya magas fákra építi fészkét, vízközeli helyeken. A fészket mindkét ivar építi, de a hímé a főbb szerep. A fészek építése általában 2-3 hétig tart.

Szaporodási szokások:

A brahmin kánya monogám madár, és a párok a költési szezonban hűségesek egymáshoz. A hím udvarol a tojónak, fejét bólogatja és szárnyait mutogatja. A tojó lerakja a tojásokat, melyek 2-3 naponként egyenként kerülnek a fészekbe. A kotlási idő 30-35 nap. A kotlást mindkét ivar végzi, de a tojó a főbb szerepet tölti be. A kikelés után a fiókák 40-50 napig tartózkodnak a fészekben, amíg meg nem tanulnak repülni. A szülők etetgetik a fiókákat, és megtanítják őket vadászni.

Egyéb szaporodási jellemzők:

A brahmin kánya egy tojásrakást hoz létre évente.
A fiókák nemi érettségüket 2-3 éves korukban érik el.
A brahmin kánya hosszú életű madár, a vadonban akár 15 évig is élhet.

A brahmin kánya szaporodása fontos szerepet játszik a faj fennmaradásában. A szülők gondoskodnak a fiókákról, amíg meg nem tanulnak önállóan élni. A fészkelőhelyek védelme és a zavarás elkerülése segíthet a brahmin kánya populációjának fenntartásában.

A brahmin kánya fiókái

Jellemzői:

A brahmin kánya fiókái teljesen fehérek, piros csőrrel és lábbal. A fiókák vakon és tollasodatlanul kelnek ki a tojásból. Az első néhány napban a fiókák tehetetlenek, és a szüleiktől függnek a táplálékhoz és a meleghez.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A brahmin kánya fiókái 30-35 nap múlva kelnek ki a tojásból. A kikelés után a fiókák gyorsan fejlődnek. Néhány napon belül kinyitják a szemüket, és elkezdenek tollat növeszteni. A fiókák két hét múlva már képesek mozogni a fészekben.

Etetés és gondozás:

A brahmin kánya fiókáit mindkét szülő eteti. A szülők a fészekbe hordják a zsákmányt, amit a fiókák egészben nyelnek le. A szülők a fiókákat is melengetik a testükkel.

Kirepülés és elhagyás:

A brahmin kánya fiókái 40-50 nap múlva repülnek ki a fészekből. A kirepülés után a fiókák még néhány hétig a szüleikkel maradnak, amíg meg nem tanulnak önállóan vadászni. A fiókák 6 hónapos korukra érik el a teljes ivarérettséget.

Egyéb jellemzők:

A brahmin kánya fiókák magas halálozási arányt mutatnak. A fiókák gyakran áldozatul esnek ragadozóknak, betegségeknek és rossz időjárási viszonyoknak.
A brahmin kánya fiókák fontos szerepet játszanak a faj fennmaradásában. A fiókák felnevelése biztosítja a brahmin kánya populációjának jövőjét.

A brahmin kánya fiókái védelmet igényelnek a ragadozóktól, a betegségektől és a rossz időjárási viszonyoktól. A fészkelőhelyek védelme és a zavarás elkerülése segíthet a brahmin kánya fiókák túlélésének javításában.

A brahmin kánya (Haliastur indus) ismertebb betegségei

A brahmin kánya, mint minden vadon élő madár, számos betegségnek kitett. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:

Vírusos betegségek:

Madár influenza: Ez egy légúti vírusos betegség, ami súlyos tüneteket okozhat a madarakban, beleértve a légzési nehézséget, a lázat és a letargiát. A madár influenza halálos is lehet.
Newcastle-betegség: Ez egy másik légúti vírusos betegség, ami a madarakban idegrendszeri tüneteket okozhat, beleértve a bénulást és a görcsöket. A Newcastle-betegség halálos is lehet.

Baktériumos betegségek:

Szalmonellózis: Ez egy baktériumos fertőzés, ami emésztőrendszeri tüneteket okozhat a madarakban, beleértve a hasmenést, a hányást és a lázat. A szalmonellózis halálos is lehet.
Pasteurellózis: Ez egy másik baktériumos fertőzés, ami légúti tüneteket okozhat a madarakban, beleértve a légzési nehézséget, a köhögést és a lázat. A pasteurellózis halálos is lehet.

Paraziták:

Férgek: A brahmin kányák számos belső és külső élősködőnek adhatnak otthont, amelyek emésztőrendszeri problémákat, vérszegénységet és letargiát okozhatnak.
Kullancsok: A kullancsok a brahmin kányák vérén élősködnek, és betegségeket, például Lyme-kórt és ehrlichiózist terjeszthetnek.

Egyéb:

Mérgezés: A brahmin kányák megmérgeződhetnek, ha olyan peszticidekkel szennyezett zsákmányt fogyasztanak, amiket a mezőgazdaságban használnak.
Trauma: A brahmin kányák sérülhetnek ragadozók támadásai, autóbalesetek vagy más balesetek következtében.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kimerítő lista a brahmin kányák betegségeiről. A madarak számos más betegségnek is kitehettek, és a tünetek a betegségtől és a madár egyéni egészségi állapotától függően változhatnak. Ha aggódik a brahmin kánya egészsége miatt, fontos, hogy forduljon állatorvoshoz.

A brahmin kányák betegségeinek megelőzése érdekében fontos, hogy biztonságos és tiszta környezetet biztosítsunk számukra. Ez magában foglalja a friss vízhez való hozzáférést, a tiszta élelmiszerforrást és a ragadozóktól való védelmet. Fontos, hogy a brahmin kányákat rendszeresen ellenőrizzük a betegség jeleire, és ha bármilyen tünetet észlelünk, forduljunk állatorvoshoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A brahmin kányának számos lehetséges ellenfele és ellensége van a vadonban. Ezek közé tartoznak:

Ragadozók:

Ragadozó madarak: A brahmin kányát zsákmányolhatják más ragadozó madarak, mint a sasok, sólymok és héják. Ezek a madarak erősebbek és nagyobbak, mint a brahmin kánya, és képesek megölni és megenni a madarat.
Kígyók: A brahmin kányát zsákmányolhatják nagy kígyók, mint a pitonok és a kobrák. Ezek a kígyók megfojtják vagy megmérgezik a madarat.
Emlősök: A brahmin kányát zsákmányolhatják emlősök, mint a macskák, rókák és nyusztok. Ezek az emlősök elkaphatják és megehetik a madarat a fészekben vagy a földön.

Versenyzők:

Más madarak: A brahmin kánya versenyezhet más madarakkal a táplálékért és a fészkelőhelyekért. Ezek közé tartoznak más ragadozó madarak, valamint halászó madarak, mint a gémfélék és a kormoránok.
Dögöt evő állatok: A brahmin kánya versenyezhet dögöt evő állatokkal, mint a hiénák és a sakálok a dögért.

Egyéb:

Ember: Az ember a brahmin kánya legnagyobb fenyegetése. A madarat vadászhatják a húsa és a tollazata miatt, élőhelyét pedig az erdőirtás és a beépítés pusztíthatja el. Ezenkívül a brahmin kánya mérgezés áldozata lehet, ha olyan zsákmányt fogyaszt, ami peszticidekkel szennyezett.

Fontos megjegyezni, hogy a brahmin kánya fontos szerepet játszik a táplálékláncban azáltal, hogy a gyengébb vagy beteg állatokat zsákmányolja. A brahmin kánya populációjának csökkenése negatív hatással lehet az ökoszisztémára.

A brahmin kánya ellenfeleinek és ellenségeinek megértése fontos a madár védelme érdekében. A fészkelőhelyek védelme, a vadászat elleni küzdelem és a peszticidek használatának csökkentése segíthet a brahmin kánya populációjának fenntartásában.

A brahmin kánya védettsége – Természetvédelmi helyzete

A brahmin kánya nemzetközi szinten nem veszélyeztetett faj, de számos országban védett. A madarat a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) Vörös Listáján a „Legkevésbé Aggódó” kategóriába sorolták.

Azonban a brahmin kánya populációja számos fenyegetéssel szembesül, beleértve:

Élőhelyvesztés: Az erdők irtása és a mocsarak lecsapolása csökkenti a brahmin kánya fészkelőhelyeinek számát.
Zavarás: Az emberi tevékenység, mint a turizmus és a rekreáció, zavarhatja a madarakat a fészkelésben.
Vadászat: A brahmin kányát néha illegálisan vadásszák a húsa és a tollazata miatt.
Pesticid-mérgezés: A brahmin kánya mérgezés áldozata lehet, ha olyan zsákmányt fogyaszt, ami peszticidekkel szennyezett.

A brahmin kánya védelme érdekében számos intézkedést hoztak. Ezek közé tartoznak:

Védett területek létrehozása: A brahmin kánya fészkelőhelyeinek védelmére védett területeket hoztak létre.
Tájékoztatási kampányok: Tájékoztatási kampányokat indítottak a brahmin kánya fontosságáról és a védelmének módjairól.
Fenntartható halászat: A fenntartható halászat segít megvédeni a halállományt, ami a brahmin kánya egyik fő táplálékforrása.

A brahmin kánya védelme fontos a dél-ázsiai és délkelet-ázsiai ökoszisztémák számára. A madár segít a gyengébb vagy beteg állatok populációinak ellenőrzésében, és fontos szerepet játszik a táplálékláncban. A brahmin kánya populációjának fenntartása segít megőrizni a térség biodiverzitását.

A brahmin kánya (Haliastur indus) hangja

A brahmin kánya hangja változatos és beszédes. A madár hangját a következőképpen lehet jellemezni:

Mire hasonlít:

A brahmin kánya hangja magas hangú és nyávogó.
Néha sirályhoz hasonlító hangja is van.
Ritkábban kutya ugatásához hasonlító hangot is adhat ki.

Hangjának jellegzetességei:

A brahmin kánya hangja gyakran ismétlődő.
A madár hangja hangos és messzire hallatszik.
A brahmin kánya hangját hangmagasságbeli változatosság jellemzi.

Hangkeltés mechanizmusa:

A brahmin kánya hangját a gége segítségével hozza létre. A madár levegőt szív be a tüdejébe, majd a légcsövön keresztül a gégébe juttatja. A gége rezeg, miközben a levegő áthalad rajta, ezáltal keletkezik a hang.

Hangszínek és jelentésük:

A brahmin kánya hangszíne változatos, és a madár különböző kommunikációs célokra használja őket. A leggyakoribb hangszínek a következők:

Magas hangú nyávogás: Ezt a hangot a madarak egymással való kapcsolattartásra használják.
Síráshoz hasonlító hang: Ezt a hangot a madarak riasztásra használják, ha veszélyt éreznek.
Kutyaugatáshoz hasonlító hang: Ezt a hangot a madarak területük védelmére használják.

Hangok és kontextus:

A brahmin kánya hangjai a kontextustól függően változnak. Például a madarak hangosabban nyávognak, ha izgatottak, és halkabban, ha pihennek. A madarak riasztó hangjai is változhatnak a fenyegetés típusától függően.

Hangok változása:

A brahmin kánya hangjai idővel változhatnak. A madarak új hangokat tanulhatnak más madaraktól, és a hangjaik alkalmazkodhatnak a környezetükhöz.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kimerítő lista a brahmin kánya hangjairól. A madár számos más hangot is kiadhat, és a hangok jelentése a kontextustól függően változhat.

A brahmin kánya hangjának tanulmányozása fontos szerepet játszik a madár viselkedésének és ökológiájának megértésében. A kutatók a brahmin kánya hangjainak elemzésével betekintést nyerhetnek a madarak kommunikációs stratégiáiba, területvédelmi viselkedésébe és ragadozókkal szembeni interakcióiba.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/TVMSGLMRLA

Érdekességek róla, tények röviden

Tény – Leírás
Tudományos név: Haliastur indus
Más nevek: Haliastur sphenurus, Milvus indus
Előfordulás: Dél-Ázsia és Délkelet-Ázsia
Életmód: Magányos ragadozó
Táplálék: Halak, hüllők, kétéltűek, rágcsálók, rovarok
Méret: Testhossz: 43-46 cm, szárnyfesztávolság: 120 cm
Súly: 400-900 gramm
Tojások száma: 2-3
Kotlási idő: 30-35 nap
Ivarérettség: 2-3 éves kor
Élettartam: Vadonban akár 15 év

További érdekességek:

A brahmin kánya jó úszó. A madár gyakran merül a vízbe, hogy halat fogjon.
A brahmin kánya erős karmai és éles csőre van, ami segít neki a zsákmány megragadásában és feldarabolásában.
A brahmin kánya fontos szerepet játszik a dél-ázsiai és délkelet-ázsiai ökoszisztémákban a gyengébb vagy beteg állatok populációinak ellenőrzésében.