Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő (Colaptes auratus) hangja
Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő hangja (Colaptes auratus) hangja mire hasonlít:
- Az aranyküllő hangja dobolásra hasonlít, amelyet a csőrével a fán kopogtatva hoz létre.
- A dobolás hangja hangos és éles, akár 2 kilométerre is elhallatszik.
- A dobolás mellett az aranyküllő különböző sípoló és rikácsoló hangokat is ad ki.
Hangjának jellegzetességei:
- A dobolás ritmikus és változatos.
- A dobolás tempója és hangmagassága a fajtól, a nemtől és a helyzettől függően változik.
- A sípoló és rikácsoló hangok figyelmeztetésre, riasztásra, udvarlásra és területvédelemre szolgálnak.
Hangkeltés mechanizmusa:
- Az aranyküllő csőrével kopogtat a fán a hangkeltéshez.
- A csőr speciális csontokkal és izmokkal van ellátva, amelyek lehetővé teszik a gyors és hatékony kopogtatást.
- A dobolás hangját a csőr mögötti légzsák erősíti fel.
Hangszínek és jelentésük:
- A magas hangú dobolás általában udvarlásra szolgál.
- A mély hangú dobolás általában területvédelemre szolgál.
- A gyors dobolás általában riasztásra szolgál.
- A lassú dobolás általában figyelmeztetésre szolgál.
- A sípoló és rikácsoló hangok jelentése a kontextustól függően változik.
Hangok és kontextus:
- Az aranyküllő hangjait a nap folyamán használja.
- A hangok hangereje és gyakorisága a helyzettől függően változik.
- Az aranyküllő hangjait a más egyedekkel való kommunikációra használja.
Hangok változása:
- Az aranyküllő hangjai idővel változhatnak.
- A hangok változása a környezethez való alkalmazkodás jele lehet.
- A hangok változása a populációk genetikai változatosságának jele is lehet.
Fontos megjegyezni, hogy az aranyküllő hangjának kutatása még folyamatban van. Új felfedezések történnek a hangok jelentéséről és a hangkeltés mechanizmusáról.
Hang: https://xeno-canto.org/contributor/ISEVSYKZZW

Aranyküllő – Érdekességek és tények
| Jellemző | Tény |
|---|---|
| Tudományos név | Colaptes auratus |
| Család | Harkályfélék (Picidae) |
| Méret | Testhossz: 26-32 cm, Szárnyfesztávolság: 42-49 cm |
| Súly | 140-270 gramm |
| Táplálkozás | Rovarok, hangyák, pókok, gyümölcsök, diófélék |
| Élőhely | Erdők, ligetek, mezőgazdasági területek, városok |
| Elterjedés | Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika |
| Vonulási viselkedés | Részben vonuló |
| Párzási időszak | Február-május |
| Fészekalak | Odvas fa |
| Tojások száma | 4-7 |
| Kotlási idő | 12-14 nap |
| Fiókák kirepülési ideje | 25 nap |
| Élettartam | 5-10 év |
| Védettségi besorolás | Magyarországon védett faj |
| Természetvédelmi helyzet | Sérülékeny (IUCN Vörös Lista) |
További érdekességek:
- Az aranyküllő az egyetlen harkályfaj, amelyik a földön is táplálkozni szokott.
- A hím aranyküllőknek két hangjuk van: az egyiket a kopogtatáshoz, a másikat a hívogatáshoz használják.
- Az aranyküllők fontos szerepet játszanak a rovarpopulációk szabályozásában.
- Az aranyküllő a nemzeti madara az Amerikai Egyesült Államok nyolc államának.
MADARAK KATEGÓRIÁI:
- Magyarország madarai
- Európa madarai
- Ázsia madarai
- Afrika madarai
- Ausztrália madarai
- Észak- Amerika madarai
- Dél- Amerika madarai
- Dögevő madarak
- Énekesmadarak
- Erdei madarak
- Fakopácsok
- Halevő madarak
- Kerti madarak
- Költöző madarak
- Madarak
- Madárhangok
- Magevő madarak
- Mezei madarak
- Mindenevő madarak
- Nádi madarak
- Növényevő madarak
- Ragadozó madarak
- Rovarevő madarak
- Tavi madarak
- Tengeri madarak
- Városi madarak
- Vizi madarak
Fotók: Pixabay, Vistacreate
