Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, jellemzői

Mérete és testfelépítése: Az örvös galamb a legnagyobb európai galambfaj. Testhossza 40-42 cm, szárnyfesztávolsága 75-80 cm, súlya 280-614 gramm között mozog. Erős testalkatú, zömök madár, kerek fejjel és rövid nyakkal.

Tollazat színezete: A háta szürke, a melle és a hasa fehéres. A szárnyán fehér folt található, a nyakán pedig zöldes-fémfényű, lilás árnyalatú „örv” van, innen kapta a nevét. A csőre vöröses, a lábai bíborvörösek.

Csőr és lábak: A csőre vöröses, a tövénél kissé duzzadt. A lábai erősek, vöröses színűek.

Szárnyak és repülés: Erős szárnyaival gyorsan és ügyesen repül. Gyakran vitorlázik is, kihasználva a légáramlatokat.

Várható élettartama: A vadon élő örvös galambok átlagosan 4-5 évig élnek, de akár 10-12 éves kort is megélhetnek.

További jellemzők:

  • Társas madár, gyakran csapatokban él.
  • Főleg növényi táplálékot fogyaszt, magvakat, bogyókat, rügyeket, gyümölcsöket.
  • Évente kétszer költ, egy fészekaljban 2 tojás van.
  • Fészkét fákra építi.
  • Vonuló madár, a telet a Mediterráneumban tölti.

Érdekességek:

  • Az örvös galamb a vadászat kedvelt célpontja.
  • Húsa ízletes, sokféleképpen elkészíthető.
  • A galambtej, amit a fiókák táplálására termelnek, értékes tápanyagforrás.
Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az örvös galamb (Columba palumbus) elterjedése, előfordulása

Az örvös galamb Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában honos. Elterjedési területe Nyugat-Európától egészen Közép-Ázsiáig terjed, északon Skandináviáig, délen pedig a Mediterráneum térségéig ível. Magyarországon is gyakorori madár, szinte mindenhol megtalálható, ahol fás terület van.

Élőhelye:

  • Erdők: Főleg lombos erdőkben, de fenyőerdőkben is előfordul.
  • Mezőgazdasági területek: Szántóföldeken, legelőkön, gyümölcsösökben is gyakran megfigyelhető.
  • Parkok és kertek: Városi parkokban, fasorokban, sőt, akár kertekben is fészkelhet.

Vonulás:

Az örvös galamb részben vonuló madár. A telet a Mediterráneumban tölti, de egyre több példány telel át hazánkban is. A vonuló madarak február-márciusban érkeznek vissza Magyarországra, és október-novemberben indulnak délre.

Érdekességek:

  • Az örvös galamb az egyik leggyakoribb európai galambfaj.
  • Kiválóan alkalmazkodik a különböző élőhelyekhez.
  • Fontos szerepet játszik a magok terjesztésében.
Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Rendszertani besorolása

Osztály Rend Család Nem Faj
Madarak (Aves) Galambalakúak (Columbiformes) Galambfélék (Columbidae) Columba Örvös galamb (Columba palumbus)

Részletes besorolás:

  • Osztály: Madarak (Aves)
  • Alosztály: Neognathae
  • Főrend: Újvilági madarak (Neornithes)
  • Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
  • Család: Galambfélék (Columbidae)
  • Alcsalád: Galambformák (Columbinae)
  • Nemzetség: Columba
  • Faj: Örvös galamb (Columba palumbus)

Megjegyzések:

  • Az örvös galambnak öt alfaja van:

    • C. p. palumbus (Linnaeus, 1758) – Európa és Nyugat-Ázsia
    • C. p. azorica Hartert, 1905 – Azori-szigetek
    • C. p. casiotis (Bonaparte, 1854) – Közép-Ázsia
    • C. p. iranica (Zarudny, 1910) – Irán
    • C. p. maderensis Tschusi, 1904 – Madeira-szigetek
  • Az örvös galamb közeli rokonságban áll a kék galambbal (Columba oenas) és a szirti galambbal (Columba livia).

Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az örvös galamb (Columba palumbus) életmódja

Társas élet:

  • Az örvös galamb társas madár, a költési időn kívül nagy csapatokban él.
  • A csapatokban hierarchia uralkodik, a domináns madarak a legkedvezőbb táplálkozási helyekhez jutnak.
  • A galambok hangosak, jellegzetes búgással kommunikálnak egymással.

Szociális viselkedés:

  • Az örvös galambok monogám párokat alkotnak.
  • A párok együttműködnek a fészeképítésben, a kotlásban és a fiókák nevelésében.
  • A galambok gyakran udvarolnak egymásnak, bólogatják a fejüket, és felborzolják a tollaikat.

Mozgás:

  • Az örvös galamb jól repül, gyorsan és ügyesen mozog a levegőben.
  • Gyakran vitorlázik is, kihasználva a légáramlatokat.
  • A talajon kevésbé ügyesen mozog, járása nehézkes.

Territórium:

  • A párzási és a költési időszakban a galambok territóriumot alakítanak ki.
  • A territóriumot agresszívan védik a betolakodóktól.
  • A költési időszakon kívül a galambok csapatokban kóborolnak.

Alkalmazkodó képességek:

  • Az örvös galamb kiválóan alkalmazkodik a különböző élőhelyekhez.
  • Megtalálható erdőkben, mezőgazdasági területeken, parkokban és kertekben is.
  • Mindenevő, magvakat, bogyókat, rügyeket, gyümölcsöket és rovarokat is fogyaszt.

Érdekességek:

  • Az örvös galamb fontos szerepet játszik a magok terjesztésében.
  • Vadászható madár, húsa ízletes.
Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az örvös galamb (Columba palumbus) táplálkozása

Jellemzői:

  • Az örvös galamb mindenevő, de főleg növényi táplálékot fogyaszt.
  • Táplálékát a talajon gyűjti, de olykor bokrokon és fákon is keresgél.
  • Nappal táplálkozik, délben és este ivóhelyre repül.

Táplálékforrások:

  • Magvak: Főleg bükkmakk, tölgymakk, fenyőmag, napraforgómag, gabonamagvak.
  • Bogyók: Mogyoró, csipkebogyó, galagonya.
  • Rügyek: Fák és cserjék rügyei.
  • Gyümölcsök: Alma, körte, szilva.
  • Rovarok: Csigák, giliszták, pókok.

Táplálkozási szokások:

  • Az örvös galamb nagyon óvatos táplálkozás közben.
  • Gyakran csapatokban táplálkozik.
  • Sokat eszik, naponta a testsúlya 10-12%-át is elfogyaszthatja.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

  • Évszak: Télen kevesebb a táplálék, ezért a galambok gyakran vándorolnak.
  • Élőhely: Az erdőkben és a mezőgazdasági területeken bőségesebb a táplálék.
  • Időjárás: A zord időjárás megnehezíti a táplálkozást.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért:

  • Megőrizzük a természetes élőhelyeket.
  • Nem használunk növényvédő szereket.
  • Télen etetjük a madarakat.

Érdekességek:

  • Az örvös galamb fontos szerepet játszik a magok terjesztésében.
  • A galambtej, amit a fiókák táplálására termelnek, értékes tápanyagforrás.

Az örvös galamb (Columba palumbus) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

  • Az örvös galamb erdőkben, fasorokban, parkokban és kertekben fészkel.
  • A fészkét fákra, bokrokra, sőt olykor épületekre is rakja.
  • A fészek magassága 5-30 méter között változhat.

Fészek jellemzői:

  • A fészek laza, gallyakból összetákolt szerkezet.
  • A fészek belsejét puha anyagokkal, fűvel, mohával, tollal bélelik.
  • A fészek átmérője 30-40 cm.

Környezet:

  • Az örvös galamb nem igényes a fészkelőhelyével szemben.
  • Fontos, hogy a fészek védett legyen a ragadozóktól és az időjárástól.
  • A galambok szívesen fészkelnek más madárfajok fészkeinek közelében.

Fészeképítés:

  • A fészeképítésben mindkét madár részt vesz.
  • A fészek építése néhány napig tart.

Tojásrakás:

  • A tojó 2 tojást rak.
  • A tojások fehérek, krémszínű foltokkal.
  • A tojásokon mindkét madár kotlik, 18-20 napig.

Veszélyeztető tényezők:

  • Erdőirtás
  • Mezőgazdasági vegyszerek
  • Ragadozók (macskák, varjak, rókák)
  • Emberi zavarás

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért:

  • Megőrizzük a természetes élőhelyeket.
  • Nem használunk növényvédő szereket.
  • Nem zavarjuk a fészkelő madarakat.
  • Mesterséges fészekodúkat helyezünk ki.

Érdekességek:

  • Az örvös galamb évente kétszer költ.
  • A fiókák 28-30 naposan repülnek ki a fészekből.

Az örvös galamb (Columba palumbus) szaporodása

Párzási időszak:

  • Az örvös galamb február-márciusban kezd el párosodni.
  • A párzási időszakban a hímek hívogató hangokat hallatnak, és búgva udvarolnak a tojóknak.
  • A párok együttműködnek a fészeképítésben és a fiókák nevelésében.

Fészkelés:

  • A fészek laza, gallyakból összetákolt szerkezet.
  • A fészek belsejét puha anyagokkal, fűvel, mohával, tollal bélelik.
  • A tojó 2 tojást rak.
  • A tojásokon mindkét madár kotlik, 18-20 napig.

Szaporodási szokások:

  • Az örvös galamb monogám madár, de a párkapcsolat csak a költési időszakra szól.
  • A fiókák 28-30 naposan repülnek ki a fészekből.
  • A szülők addig etetik a fiókákat, amíg azok meg nem tanulnak repülni.
  • Az örvös galamb évente kétszer költ.

Érdekességek:

  • A galambtej, amit a fiókák táplálására termelnek, értékes tápanyagforrás.
  • A fiókák gyorsan fejlődnek, és már 2-3 hetes korukban elkezdenek tollat növeszteni.

Az örvös galamb (Columba palumbus) fiókái

Jellemzői:

  • Az örvös galamb fiókái csupaszok, rózsaszínűek és vakon születnek.
  • A fiókák gyorsan fejlődnek, és már 2-3 hetes korukban elkezdenek tollat növeszteni.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

  • A fiókák 18-20 nap kotlás után kelnek ki.
  • A kikelés után a fiókák teljesen kiszolgáltatottak a szülőknek.
  • A szülők galambtejjel etetik a fiókákat, ami egy tápláló, fehérjetartalmú váladék.

Etetés és gondozás:

  • A szülők mindketten részt vesznek a fiókák etetésében és gondozásában.
  • A fiókák 28-30 naposan repülnek ki a fészekből.
  • A szülők addig etetik a fiókákat, amíg azok meg nem tanulnak repülni.

Kirepülés és elhagyás:

  • A kirepülés után a fiókák csapatokba verődnek.
  • A fiókák maguk tanulnak meg táplálkozni és repülni.
  • A fiókák néhány hónapon belül elérik az ivarérettséget.

Érdekességek:

  • A fiókák gyorsan fejlődnek, és már 2-3 hetes korukban elkezdenek tollat növeszteni.

 

Ismertebb betegségei lehetnek

Vírusos betegségek:

  • Paramyxovirus: Ez a vírus okozza a galambparazitózist, ami légúti megbetegedést okoz. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a tüdőgyulladás és az idegrendszeri tünetek.
  • Circovirus: Ez a vírus okozza a galambszív-gyomorhurutot, ami emésztési problémákat okoz. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás, a súlyvesztés és az étvágytalanság.
  • Newcastle-kór: Ez a vírus nagyon fertőző, és halálos is lehet a galambokra. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a tüdőgyulladás, a zöld hasmenés és az idegrendszeri tünetek.

Baktériumos betegségek:

  • Szalmonella: Ez a baktérium okozhat szalmonellózist a galamboknál. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás, a súlyvesztés és az étvágytalanság.
  • Mycoplasma: Ez a baktérium okozhat légúti megbetegedéseket a galamboknál. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a tüdőgyulladás és a torokgyulladás.

Gombás betegségek:

  • Candidiasis: Ez a gomba okozhat candidiázist a galamboknál. A tünetek közé tartozik a torokgyulladás, a nyelőcsőgyulladás és a légúti megbetegedések.
  • Aspergillosis: Ez a gomba okozhat aspergillózist a galamboknál. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a tüdőgyulladás és a légzsákgyulladás.

Parazitafertőzések:

  • Galambtetű: A galambtetvek a galambok vérét szívják, és gyengítik a madarakat. A tünetek közé tartozik a tollhullás, a bőrirritáció és a súlyvesztés.
  • Galambgomba: A galambgomba a galambok bélrendszerében élősködik, és emésztési problémákat okoz. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás, a súlyvesztés és az étvágytalanság.
  • Férgek: A galambokban különböző típusú férgek élősködhetnek, amelyek emésztési problémákat, súlyvesztést és gyengeséget okoznak.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy teljes lista az örvös galambok betegségeiről. Ha aggódik a galambja egészsége miatt, forduljon állatorvoshoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozó madarak:

  • Héja: A héja a galambok egyik legfőbb ragadozója. Kiváló vadász, és képes a levegőben is elejteni a galambokat.
  • Vörös vércse: A vörös vércse szintén ragadozó madár, de kisebb, mint a héja. Gyakran vadászik a galambok fiókáira.
  • Sasok: A sasok is ragadozó madarak, és képesek a galambokat is elejteni.

Ragadozó emlősök:

  • Macska: A macskák a galambok egyik leggyakoribb ellenségei. Gyakran vadásznak a galambokra a kertben és a parkokban.
  • Róka: A rókák is vadásznak a galambokra, de ritkábban, mint a macskák.
  • Görény: A görények bejutnak a galambok fészkébe, és megeszik a tojásokat és a fiókákat.

Egyéb:

  • Ember: Az ember is vadászik a galambokra, de ez ma már kevésbé jellemző.
  • Erdeipocok: Az erdeipocok a galambok tojásait és fiókáit is megeszi.
  • Kígyók: A kígyók is megeszik a galambok fiókáit.

Védekezés:

  • A galambok a fészkük elhelyezésével, a csapatban való tartózkodással és a gyors repüléssel védekeznek a ragadozók ellen.

Fontos megjegyezni, hogy az örvös galamb egy gyakori madárfaj, és a populációja nem veszélyeztetett. A ragadozók természetes módon szabályozzák a galambok populációját.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

  • Az örvös galamb nem védett Magyarországon.
  • Vadászható faj, a vadászati idény szeptember 1-től január 31-ig tart.

Természetvédelmi helyzet:

  • Az örvös galamb elterjedt és gyakori madárfaj Magyarországon.
  • A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
  • Az örvös galamb populációja stabil vagy növekvő.

A fajra ható veszélyeztető tényezők:

  • Élőhelyvesztés: Az erdők irtása és a mezőgazdasági területek növekedése csökkenti a galambok számára elérhető élőhelyeket.
  • Mezőgazdasági vegyszerek: A növényvédő szerek használata mérgezheti a galambokat.
  • Vadászat: A vadászat mértéke nem éri el a fenntarthatósági küszöböt, de lokálisan hatással lehet a populációra.

Mit tehetünk az örvös galamb védelméért:

  • Megőrizzük a természetes élőhelyeket.
  • Nem használunk növényvédő szereket.
  • Csak a vadászati idényben vadásszunk a galambokra.
  • Mesterséges fészekodúkat helyezünk ki.

Fontos megjegyezni, hogy az örvös galamb egy alkalmazkodóképes faj, és képes alkalmazkodni a változó körülményekhez. A faj valószínűleg a jövőben is stabil populációt fog fenntartani.

Az örvös galamb (Columba palumbus) hangja

Hangja mire hasonlít:

Az örvös galamb hangja egy mély, búgó hang, amely leginkább egy motorzúgáshoz vagy egy dudorászáshoz hasonlítható. A hangot gyakran „grúúú”-ként vagy „búúú”-ként írják le.

Hangjának jellegzetességei:

  • Mély, búgó hang
  • Hosszú, elnyújtott hang
  • Gyakran ismétlődik
  • Hangerőssége változó

Hangkeltés mechanizmusa:

A galambok hangjukat a syrinx nevű hangszervük segítségével keltik. A syrinx a légcső elágazásánál található, és két membránból áll, amelyek rezegnek a levegő áramlásakor. A galambok képesek a hangszín, a hangerő és a hang hosszának változtatására a syrinx izmainak mozgatásával.

Hangszínek és jelentésük:

Az örvös galambok különböző hangszíneket használnak a kommunikációhoz. A leggyakoribb hangszínek a következők:

  • Mély, búgó hang: Ez a hang a leggyakoribb, és a párok közötti kommunikációra, a terület jelzésére és a fiókák hívására használják.
  • Magasabb hangú hívogató hang: Ezt a hangot a fiókák használják a szülők hívására.
  • Riadó hang: Ezt a hangot a ragadozók észlelésekor használják.

Hangok és kontextus:

Az örvös galambok a következő kontextusokban hangoskodnak:

  • Párzás: A hímek hívogató hangokat hallatnak a tojók vonzására.
  • Fészeképítés: A párok hangosan kommunikálnak egymással a fészeképítés során.
  • Fiókanevelés: A szülők hangosan hívogatják a fiókákat, és a fiókák is hangosan csipognak a szülők hívására.
  • Veszély: A galambok riadó hangot hallatnak a ragadozók észlelésekor.

Hangok változása:

Az örvös galambok hangjai a korral, a nemi identitással és a helyi dialektussal változhatnak. A fiókák hangja magasabb és csipogósabb, mint a felnőtteké. A hímek hangja mélyebb és erősebb, mint a tojóké. A galambok hangjai is változhatnak a helyi dialektus szerint.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/VJARXMSBTG

Érdekességek róla, tények röviden

Történelem és kultúra:

  • Az örvös galamb ősidők óta fontos szerepet játszott az emberi kultúrában. A Bibliában is említik, mint Noé bárkájára visszatérő madarat.
  • A galambokat évszázadok óta használják hírvivőként. A rómaiak hadipostagalambokat használtak a csatatérről történő üzenetküldéshez.
  • A galambokat a béke szimbólumaként is tartják. A fehér galambot gyakran ábrázolják olajfaággal a csőrében, a béke és a remény jelképeként.

Biológia és viselkedés:

  • Az örvös galamb a legnagyobb galambfaj Európában. Testhossza 40-44 cm, szárnyfesztávolsága 70-80 cm.
  • Az örvös galamb monogám madár, és a párok gyakran életre szóló párkapcsolatot kötnek.
  • Az örvös galambok fészküket gallyakból és fűből építik, és általában 2 tojást raknak.
  • Az örvös galambok növényevők, és főleg magokat, bogyókat és gyümölcsöket esznek.
  • Az örvös galambok fontos szerepet játszanak a magok terjesztésében.

Egyéb érdekességek:

  • Az örvös galambok képesek a mágneses tér érzékelésére, és ezt a képességüket a tájékozódáshoz használják.
  • Az örvös galambok képesek felismerni az emberi arcokat.
  • Az örvös galambok nagyon hangosak tudnak lenni, és a hangjuk akár 1 km távolságból is hallható.
Tulajdonság Jellemzők
Méret Testhossz: 40-44 cm, szárnyfesztávolság: 70-80 cm
Súly 400-550 gramm
Szín Szürke tollazat, fehér nyakörv és zöld folt a szárnyon
Élőhely Erdők, mezőgazdasági területek, parkok
Táplálék Magok, bogyók, gyümölcsök
Fészeképítés Gallyakból és fűből építik a fészküket
Tojásszám 2 tojás
Költés 17-19 nap
Fiókanevelés 28-30 nap
Ivarérettség 1 éves kor
Élettartam 10-15 év
Védettség Nem védett
Hang Mély, búgó hang
Érdekességek A legnagyobb galambfaj Európában, monogám madár, képes a mágneses tér érzékelésére, felismeri az emberi arcokat

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate

Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.