Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.29. - by Madarak

Az örvös galamb (Columba palumbus) megjelenése, jellemzői

Mérete és testfelépítése: Az örvös galamb a legnagyobb európai galambfaj. Testhossza 40-42 cm, szárnyfesztávolsága 75-80 cm, súlya 280-614 gramm között mozog. Erős testalkatú, zömök madár, kerek fejjel és rövid nyakkal.

Tollazat színezete: A háta szürke, a melle és a hasa fehéres. A szárnyán fehér folt található, a nyakán pedig zöldes-fémfényű, lilás árnyalatú „örv” van, innen kapta a nevét. A csőre vöröses, a lábai bíborvörösek.

Csőr és lábak: A csőre vöröses, a tövénél kissé duzzadt. A lábai erősek, vöröses színűek.

Szárnyak és repülés: Erős szárnyaival gyorsan és ügyesen repül. Gyakran vitorlázik is, kihasználva a légáramlatokat.

Várható élettartama: A vadon élő örvös galambok átlagosan 4-5 évig élnek, de akár 10-12 éves kort is megélhetnek.

További jellemzők:

Társas madár, gyakran csapatokban él.
Főleg növényi táplálékot fogyaszt, magvakat, bogyókat, rügyeket, gyümölcsöket.
Évente kétszer költ, egy fészekaljban 2 tojás van.
Fészkét fákra építi.
Vonuló madár, a telet a Mediterráneumban tölti.

Érdekességek:

Az örvös galamb a vadászat kedvelt célpontja.
Húsa ízletes, sokféleképpen elkészíthető.
A galambtej, amit a fiókák táplálására termelnek, értékes tápanyagforrás.

Az örvös galamb (Columba palumbus) elterjedése, előfordulása

Az örvös galamb Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában honos. Elterjedési területe Nyugat-Európától egészen Közép-Ázsiáig terjed, északon Skandináviáig, délen pedig a Mediterráneum térségéig ível. Magyarországon is gyakorori madár, szinte mindenhol megtalálható, ahol fás terület van.

Élőhelye:

Erdők: Főleg lombos erdőkben, de fenyőerdőkben is előfordul.
Mezőgazdasági területek: Szántóföldeken, legelőkön, gyümölcsösökben is gyakran megfigyelhető.
Parkok és kertek: Városi parkokban, fasorokban, sőt, akár kertekben is fészkelhet.

Vonulás:

Az örvös galamb részben vonuló madár. A telet a Mediterráneumban tölti, de egyre több példány telel át hazánkban is. A vonuló madarak február-márciusban érkeznek vissza Magyarországra, és október-novemberben indulnak délre.

Érdekességek:

Az örvös galamb az egyik leggyakoribb európai galambfaj.
Kiválóan alkalmazkodik a különböző élőhelyekhez.
Fontos szerepet játszik a magok terjesztésében.

Rendszertani besorolása

Osztály	Rend	Család	Nem	Faj
Madarak (Aves)	Galambalakúak (Columbiformes)	Galambfélék (Columbidae)	Columba	Örvös galamb (Columba palumbus)

Részletes besorolás:

Osztály: Madarak (Aves)
Alosztály: Neognathae
Főrend: Újvilági madarak (Neornithes)
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Galambformák (Columbinae)
Nemzetség: Columba
Faj: Örvös galamb (Columba palumbus)

Megjegyzések:

Az örvös galambnak öt alfaja van:
- C. p. palumbus (Linnaeus, 1758) – Európa és Nyugat-Ázsia
- C. p. azorica Hartert, 1905 – Azori-szigetek
- C. p. casiotis (Bonaparte, 1854) – Közép-Ázsia
- C. p. iranica (Zarudny, 1910) – Irán
- C. p. maderensis Tschusi, 1904 – Madeira-szigetek
Az örvös galamb közeli rokonságban áll a kék galambbal (Columba oenas) és a szirti galambbal (Columba livia).

Az örvös galamb (Columba palumbus) életmódja

Társas élet:

Az örvös galamb társas madár, a költési időn kívül nagy csapatokban él.
A csapatokban hierarchia uralkodik, a domináns madarak a legkedvezőbb táplálkozási helyekhez jutnak.
A galambok hangosak, jellegzetes búgással kommunikálnak egymással.

Szociális viselkedés:

Az örvös galambok monogám párokat alkotnak.
A párok együttműködnek a fészeképítésben, a kotlásban és a fiókák nevelésében.
A galambok gyakran udvarolnak egymásnak, bólogatják a fejüket, és felborzolják a tollaikat.

Mozgás:

Az örvös galamb jól repül, gyorsan és ügyesen mozog a levegőben.
Gyakran vitorlázik is, kihasználva a légáramlatokat.
A talajon kevésbé ügyesen mozog, járása nehézkes.

Territórium:

A párzási és a költési időszakban a galambok territóriumot alakítanak ki.
A territóriumot agresszívan védik a betolakodóktól.
A költési időszakon kívül a galambok csapatokban kóborolnak.

Alkalmazkodó képességek:

Az örvös galamb kiválóan alkalmazkodik a különböző élőhelyekhez.
Megtalálható erdőkben, mezőgazdasági területeken, parkokban és kertekben is.
Mindenevő, magvakat, bogyókat, rügyeket, gyümölcsöket és rovarokat is fogyaszt.

Érdekességek:

Az örvös galamb fontos szerepet játszik a magok terjesztésében.
Vadászható madár, húsa ízletes.

Az örvös galamb (Columba palumbus) táplálkozása

Jellemzői:

Az örvös galamb mindenevő, de főleg növényi táplálékot fogyaszt.
Táplálékát a talajon gyűjti, de olykor bokrokon és fákon is keresgél.
Nappal táplálkozik, délben és este ivóhelyre repül.

Táplálékforrások:

Magvak: Főleg bükkmakk, tölgymakk, fenyőmag, napraforgómag, gabonamagvak.
Bogyók: Mogyoró, csipkebogyó, galagonya.
Rügyek: Fák és cserjék rügyei.
Gyümölcsök: Alma, körte, szilva.
Rovarok: Csigák, giliszták, pókok.

Táplálkozási szokások:

Az örvös galamb nagyon óvatos táplálkozás közben.
Gyakran csapatokban táplálkozik.
Sokat eszik, naponta a testsúlya 10-12%-át is elfogyaszthatja.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

Évszak: Télen kevesebb a táplálék, ezért a galambok gyakran vándorolnak.
Élőhely: Az erdőkben és a mezőgazdasági területeken bőségesebb a táplálék.
Időjárás: A zord időjárás megnehezíti a táplálkozást.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért:

Megőrizzük a természetes élőhelyeket.
Nem használunk növényvédő szereket.
Télen etetjük a madarakat.

Érdekességek:

Az örvös galamb fontos szerepet játszik a magok terjesztésében.
A galambtej, amit a fiókák táplálására termelnek, értékes tápanyagforrás.

Az örvös galamb (Columba palumbus) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

Az örvös galamb erdőkben, fasorokban, parkokban és kertekben fészkel.
A fészkét fákra, bokrokra, sőt olykor épületekre is rakja.
A fészek magassága 5-30 méter között változhat.

Fészek jellemzői:

A fészek laza, gallyakból összetákolt szerkezet.
A fészek belsejét puha anyagokkal, fűvel, mohával, tollal bélelik.
A fészek átmérője 30-40 cm.

Környezet:

Az örvös galamb nem igényes a fészkelőhelyével szemben.
Fontos, hogy a fészek védett legyen a ragadozóktól és az időjárástól.
A galambok szívesen fészkelnek más madárfajok fészkeinek közelében.

Fészeképítés:

A fészeképítésben mindkét madár részt vesz.
A fészek építése néhány napig tart.

Tojásrakás:

A tojó 2 tojást rak.
A tojások fehérek, krémszínű foltokkal.
A tojásokon mindkét madár kotlik, 18-20 napig.

Veszélyeztető tényezők:

Erdőirtás
Mezőgazdasági vegyszerek
Ragadozók (macskák, varjak, rókák)
Emberi zavarás

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért:

Megőrizzük a természetes élőhelyeket.
Nem használunk növényvédő szereket.
Nem zavarjuk a fészkelő madarakat.
Mesterséges fészekodúkat helyezünk ki.

Érdekességek:

Az örvös galamb évente kétszer költ.
A fiókák 28-30 naposan repülnek ki a fészekből.

Az örvös galamb (Columba palumbus) szaporodása

Párzási időszak:

Az örvös galamb február-márciusban kezd el párosodni.
A párzási időszakban a hímek hívogató hangokat hallatnak, és búgva udvarolnak a tojóknak.
A párok együttműködnek a fészeképítésben és a fiókák nevelésében.

Fészkelés:

A fészek laza, gallyakból összetákolt szerkezet.
A fészek belsejét puha anyagokkal, fűvel, mohával, tollal bélelik.
A tojó 2 tojást rak.
A tojásokon mindkét madár kotlik, 18-20 napig.

Szaporodási szokások:

Az örvös galamb monogám madár, de a párkapcsolat csak a költési időszakra szól.
A fiókák 28-30 naposan repülnek ki a fészekből.
A szülők addig etetik a fiókákat, amíg azok meg nem tanulnak repülni.
Az örvös galamb évente kétszer költ.

Érdekességek:

A galambtej, amit a fiókák táplálására termelnek, értékes tápanyagforrás.
A fiókák gyorsan fejlődnek, és már 2-3 hetes korukban elkezdenek tollat növeszteni.

Az örvös galamb (Columba palumbus) fiókái

Jellemzői:

Az örvös galamb fiókái csupaszok, rózsaszínűek és vakon születnek.
A fiókák gyorsan fejlődnek, és már 2-3 hetes korukban elkezdenek tollat növeszteni.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák 18-20 nap kotlás után kelnek ki.
A kikelés után a fiókák teljesen kiszolgáltatottak a szülőknek.
A szülők galambtejjel etetik a fiókákat, ami egy tápláló, fehérjetartalmú váladék.

Etetés és gondozás:

A szülők mindketten részt vesznek a fiókák etetésében és gondozásában.
A fiókák 28-30 naposan repülnek ki a fészekből.
A szülők addig etetik a fiókákat, amíg azok meg nem tanulnak repülni.

Kirepülés és elhagyás:

A kirepülés után a fiókák csapatokba verődnek.
A fiókák maguk tanulnak meg táplálkozni és repülni.
A fiókák néhány hónapon belül elérik az ivarérettséget.

Érdekességek:

A fiókák gyorsan fejlődnek, és már 2-3 hetes korukban elkezdenek tollat növeszteni.

Ismertebb betegségei lehetnek

Vírusos betegségek:

Paramyxovirus: Ez a vírus okozza a galambparazitózist, ami légúti megbetegedést okoz. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a tüdőgyulladás és az idegrendszeri tünetek.
Circovirus: Ez a vírus okozza a galambszív-gyomorhurutot, ami emésztési problémákat okoz. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás, a súlyvesztés és az étvágytalanság.
Newcastle-kór: Ez a vírus nagyon fertőző, és halálos is lehet a galambokra. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a tüdőgyulladás, a zöld hasmenés és az idegrendszeri tünetek.

Baktériumos betegségek:

Szalmonella: Ez a baktérium okozhat szalmonellózist a galamboknál. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás, a súlyvesztés és az étvágytalanság.
Mycoplasma: Ez a baktérium okozhat légúti megbetegedéseket a galamboknál. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a tüdőgyulladás és a torokgyulladás.

Gombás betegségek:

Candidiasis: Ez a gomba okozhat candidiázist a galamboknál. A tünetek közé tartozik a torokgyulladás, a nyelőcsőgyulladás és a légúti megbetegedések.
Aspergillosis: Ez a gomba okozhat aspergillózist a galamboknál. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a tüdőgyulladás és a légzsákgyulladás.

Parazitafertőzések:

Galambtetű: A galambtetvek a galambok vérét szívják, és gyengítik a madarakat. A tünetek közé tartozik a tollhullás, a bőrirritáció és a súlyvesztés.
Galambgomba: A galambgomba a galambok bélrendszerében élősködik, és emésztési problémákat okoz. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás, a súlyvesztés és az étvágytalanság.
Férgek: A galambokban különböző típusú férgek élősködhetnek, amelyek emésztési problémákat, súlyvesztést és gyengeséget okoznak.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy teljes lista az örvös galambok betegségeiről. Ha aggódik a galambja egészsége miatt, forduljon állatorvoshoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozó madarak:

Héja: A héja a galambok egyik legfőbb ragadozója. Kiváló vadász, és képes a levegőben is elejteni a galambokat.
Vörös vércse: A vörös vércse szintén ragadozó madár, de kisebb, mint a héja. Gyakran vadászik a galambok fiókáira.
Sasok: A sasok is ragadozó madarak, és képesek a galambokat is elejteni.

Ragadozó emlősök:

Macska: A macskák a galambok egyik leggyakoribb ellenségei. Gyakran vadásznak a galambokra a kertben és a parkokban.
Róka: A rókák is vadásznak a galambokra, de ritkábban, mint a macskák.
Görény: A görények bejutnak a galambok fészkébe, és megeszik a tojásokat és a fiókákat.

Egyéb:

Ember: Az ember is vadászik a galambokra, de ez ma már kevésbé jellemző.
Erdeipocok: Az erdeipocok a galambok tojásait és fiókáit is megeszi.
Kígyók: A kígyók is megeszik a galambok fiókáit.

Védekezés:

A galambok a fészkük elhelyezésével, a csapatban való tartózkodással és a gyors repüléssel védekeznek a ragadozók ellen.

Fontos megjegyezni, hogy az örvös galamb egy gyakori madárfaj, és a populációja nem veszélyeztetett. A ragadozók természetes módon szabályozzák a galambok populációját.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

Az örvös galamb nem védett Magyarországon.
Vadászható faj, a vadászati idény szeptember 1-től január 31-ig tart.

Természetvédelmi helyzet:

Az örvös galamb elterjedt és gyakori madárfaj Magyarországon.
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Az örvös galamb populációja stabil vagy növekvő.

A fajra ható veszélyeztető tényezők:

Élőhelyvesztés: Az erdők irtása és a mezőgazdasági területek növekedése csökkenti a galambok számára elérhető élőhelyeket.
Mezőgazdasági vegyszerek: A növényvédő szerek használata mérgezheti a galambokat.
Vadászat: A vadászat mértéke nem éri el a fenntarthatósági küszöböt, de lokálisan hatással lehet a populációra.

Mit tehetünk az örvös galamb védelméért:

Megőrizzük a természetes élőhelyeket.
Nem használunk növényvédő szereket.
Csak a vadászati idényben vadásszunk a galambokra.
Mesterséges fészekodúkat helyezünk ki.

Fontos megjegyezni, hogy az örvös galamb egy alkalmazkodóképes faj, és képes alkalmazkodni a változó körülményekhez. A faj valószínűleg a jövőben is stabil populációt fog fenntartani.

Az örvös galamb (Columba palumbus) hangja

Hangja mire hasonlít:

Az örvös galamb hangja egy mély, búgó hang, amely leginkább egy motorzúgáshoz vagy egy dudorászáshoz hasonlítható. A hangot gyakran „grúúú”-ként vagy „búúú”-ként írják le.

Hangjának jellegzetességei:

Mély, búgó hang
Hosszú, elnyújtott hang
Gyakran ismétlődik
Hangerőssége változó

Hangkeltés mechanizmusa:

A galambok hangjukat a syrinx nevű hangszervük segítségével keltik. A syrinx a légcső elágazásánál található, és két membránból áll, amelyek rezegnek a levegő áramlásakor. A galambok képesek a hangszín, a hangerő és a hang hosszának változtatására a syrinx izmainak mozgatásával.

Hangszínek és jelentésük:

Az örvös galambok különböző hangszíneket használnak a kommunikációhoz. A leggyakoribb hangszínek a következők:

Mély, búgó hang: Ez a hang a leggyakoribb, és a párok közötti kommunikációra, a terület jelzésére és a fiókák hívására használják.
Magasabb hangú hívogató hang: Ezt a hangot a fiókák használják a szülők hívására.
Riadó hang: Ezt a hangot a ragadozók észlelésekor használják.

Hangok és kontextus:

Az örvös galambok a következő kontextusokban hangoskodnak:

Párzás: A hímek hívogató hangokat hallatnak a tojók vonzására.
Fészeképítés: A párok hangosan kommunikálnak egymással a fészeképítés során.
Fiókanevelés: A szülők hangosan hívogatják a fiókákat, és a fiókák is hangosan csipognak a szülők hívására.
Veszély: A galambok riadó hangot hallatnak a ragadozók észlelésekor.

Hangok változása:

Az örvös galambok hangjai a korral, a nemi identitással és a helyi dialektussal változhatnak. A fiókák hangja magasabb és csipogósabb, mint a felnőtteké. A hímek hangja mélyebb és erősebb, mint a tojóké. A galambok hangjai is változhatnak a helyi dialektus szerint.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/VJARXMSBTG

Érdekességek róla, tények röviden

Történelem és kultúra:

Az örvös galamb ősidők óta fontos szerepet játszott az emberi kultúrában. A Bibliában is említik, mint Noé bárkájára visszatérő madarat.
A galambokat évszázadok óta használják hírvivőként. A rómaiak hadipostagalambokat használtak a csatatérről történő üzenetküldéshez.
A galambokat a béke szimbólumaként is tartják. A fehér galambot gyakran ábrázolják olajfaággal a csőrében, a béke és a remény jelképeként.

Biológia és viselkedés:

Az örvös galamb a legnagyobb galambfaj Európában. Testhossza 40-44 cm, szárnyfesztávolsága 70-80 cm.
Az örvös galamb monogám madár, és a párok gyakran életre szóló párkapcsolatot kötnek.
Az örvös galambok fészküket gallyakból és fűből építik, és általában 2 tojást raknak.
Az örvös galambok növényevők, és főleg magokat, bogyókat és gyümölcsöket esznek.
Az örvös galambok fontos szerepet játszanak a magok terjesztésében.

Egyéb érdekességek:

Az örvös galambok képesek a mágneses tér érzékelésére, és ezt a képességüket a tájékozódáshoz használják.
Az örvös galambok képesek felismerni az emberi arcokat.
Az örvös galambok nagyon hangosak tudnak lenni, és a hangjuk akár 1 km távolságból is hallható.

Tulajdonság	Jellemzők
Méret	Testhossz: 40-44 cm, szárnyfesztávolság: 70-80 cm
Súly	400-550 gramm
Szín	Szürke tollazat, fehér nyakörv és zöld folt a szárnyon
Élőhely	Erdők, mezőgazdasági területek, parkok
Táplálék	Magok, bogyók, gyümölcsök
Fészeképítés	Gallyakból és fűből építik a fészküket
Tojásszám	2 tojás
Költés	17-19 nap
Fiókanevelés	28-30 nap
Ivarérettség	1 éves kor
Élettartam	10-15 év
Védettség	Nem védett
Hang	Mély, búgó hang
Érdekességek	A legnagyobb galambfaj Európában, monogám madár, képes a mágneses tér érzékelésére, felismeri az emberi arcokat