A vékonycsőrű sirály (Chroicocephalus genei) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.09.2024.03.14. - by Madarak

A vékonycsőrű sirály (Chroicocephalus genei) megjelenése, jellemzői

Megjelenés:

A vékonycsőrű sirály egy közepes méretű sirályfaj, a dankasirálynál kissé nagyobb. Testhossza 33-36 cm, szárnyfesztávolsága 80-95 cm, súlya 250-350 gramm.

Színezete:

Feje nyáron fehér, télen sötétebb szürke árnyalattal.
Háta sötétszürke, szárnyai feketék fehér csúcsokkal.
Farka fehér, fekete végcsíkkal.
Csőre vöröses, fekete hegyével.
Lábai vörösek.

Jellemzői:

Karcsú testalkatú.
Hosszú, vékony csőre van.
Hangja éles, rikácsoló.
Gyakran társul más sirályfajokhoz.

Életmód:

Főleg tengerpartokon, szigeteken, folyók és tavak partjain él.
Táplálékát vízi gerinctelenek, halak, kisemlősök és dögök alkotják.
Kolóniákban költ, fészkét növényi anyagokból építi a talajra.
Fészekalja 1-3 tojásból áll, a fiókák 24-28 nap múlva kelnek ki.

Várható élettartam:

A vékonycsőrű sirály átlagosan 15-20 évig él, de akár 30 éves kort is megélhet.

Védettség:

A vékonycsőrű sirály Magyarországon védett madárfaj, eszmei értéke 25 000 Ft.

A vékonycsőrű sirály (Chroicocephalus genei) elterjedése, előfordulása

A vékonycsőrű sirály a Földközi-tenger medencéjében és az Indiai-óceán északnyugati részén honos. Fő költőterületei a következők:

Földközi-tenger: Dél-Európa, Észak-Afrika, Kis-Ázsia
Fekete-tenger: Bulgária, Románia, Ukrajna
Indiai-óceán: Vörös-tenger, Perzsa-öböl, Pakisztán, India

A vékonycsőrű sirály vonuló faj, telelni Afrikába vándorol. Kóborló példányai felbukkanhatnak Nyugat-Európában, sőt, Észak-Amerikában is.

Élőhely:

A vékonycsőrű sirály a tengerpartok és szigetek lakója, de előfordul folyók és tavak partjain is. Kedveli a nyílt vízfelületeket és a sziklás, homokos partszakaszokat. Gyakran társul más sirályfajokhoz.

Magyarországon:

Magyarországon ritka vendég, főleg a tavaszi és őszi vonulási időszakban lehet megfigyelni. Elsősorban a Balatonon és a Tisza-tó környékén bukkan fel.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Sirályfélék (Laridae) Nemzetség: Chroicocephalus Faj: Vékonycsőrű sirály (Chroicocephalus genei)

A rendszertani besorolás vitatott:

Egyes rendszerek a Larus nembe sorolják Larus genei néven.
A Chroicocephalus nemzetségbe sorolás mellett szólnak a faj morfológiai és molekuláris biológiai vizsgálatai.

Magyar neve: Vékonycsőrű sirály

Tudományos neve: Chroicocephalus genei

Etimológia:

A Chroicocephalus név a görög „chroikos” (színes) és „kephale” (fej) szavakból származik.
A genei fajnév Giuseppe Gené olasz természettudós tiszteletére kapta a nevét.

A vékonycsőrű sirály (Chroicocephalus genei) életmódja

Táplálkozás:

A vékonycsőrű sirály mindenevő, táplálékát vízi gerinctelenek, halak, kisemlősök és dögök alkotják. Gyakran vadászik vízen úszva, de képes a levegőből is lecsapni zsákmányára.

Szaporodás:

A vékonycsőrű sirály kolóniákban költ, fészkét növényi anyagokból építi a talajra. Fészekalja 1-3 tojásból áll, a fiókák 24-28 nap múlva kelnek ki. A szülők közösen táplálják a fiókákat, amelyek 35-40 napos korukban repülnek ki.

Vándorlás:

A vékonycsőrű sirály vonuló faj, telelni Afrikába vándorol. A vonulás szeptember-októberben, illetve március-áprilisban történik.

Társas viselkedés:

A vékonycsőrű sirály társas madár, gyakran csapatosan táplálkozik és pihen. A kolóniákban agresszív viselkedést is tanúsíthatnak a területük védelme érdekében.

Hangja:

A vékonycsőrű sirály hangja éles, rikácsoló. Gyakran hallatja hangját a kolóniában, táplálkozás közben, és a fiókák gondozása során.

Élettartam:

A vékonycsőrű sirály átlagosan 15-20 évig él, de akár 30 éves kort is megélhet.

Veszélyeztetések:

A vékonycsőrű sirályt a következők veszélyeztetik:

Élőhelyvesztés: A tengerpartok és szigetek beépítése, a vízi szennyezés.
Túllhalászat: A halállomány csökkenése a sirályok táplálékbázisát is veszélyezteti.
Vadászat: Egyes területeken a vékonycsőrű sirályt vadásszák is.

A vékonycsőrű sirály (Chroicocephalus genei) táplálkozása

A vékonycsőrű sirály mindenevő, azaz változatos táplálékot fogyaszt. Fő táplálékforrásai a következők:

Vízben élő gerinctelenek:

Kisebb rákok (pl. garnélarákok, szikrák)
Férgek
Puhatestűek (pl. kagylók, csigák)
Tüskésbőrűek (pl. tengerisünök)

Halak:

Kisebb méretű halfajok, melyeket a vízfelszínről kap el

Kisemlősök:

Pockok
Denevérek

Dög:

Elhullott tengeri emlősök
Madártetemek

Táplálkozási stratégiák:

A vékonycsőrű sirály gyakran úszva vadászik, csőrét a vízbe merítve keresi zsákmányát.
Levegőből is képes lecsapni zsákmányára, akár merüléssel, akár úszó madarak vízre kényszerítésével.
Gyakran követi a halászhajókat, hogy a hálókból kiszabaduló halakat elfogja.
Opportunista táplálkozó, azaz bármit elfogyaszt, amit talál.

Emésztés:

A sirályok gyomra erős savval van ellátva, ami segít megemészteni a csontokat és a keményebb táplálékot is.
A táplálékból nem emészthető anyagokat golyva formájában köpik fel.

Érdekességek:

A vékonycsőrű sirályok néha együttműködnek a halászatban.
A sirályok fontos szerepet játszanak a tengeri ökoszisztémában, a zsákmányállatok populációinak szabályozásában.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Íme egy részletesebb leírás a vékonycsőrű sirály fészkelőhelyéről, szaporodásáról és fiókáiról:

Fészkelőhelye

Elhelyezkedése: Belttengerek partvidékén, szigeteken, nedves réteken. Gyakran vegyes kolóniákat alkot más sirály- vagy vízimadár-fajokkal.
Anyaga: Fészkét a talajmélyedésbe, növényi anyagokból (nád, gyékény, fű) és tollakból készíti.
Fészek védelme: A kolónián belül zajos és agresszív lehet, megvédi a fészek területét, főleg a fiókák kikelése után.

Szaporodása

Költési időszak: Áprilistól júniusig.
Fészekalj: 1-3 tojásból áll, amiket mindkét szülő felváltva költ.
Kotlási idő: 24-28 nap.
Jellemzők: A vékonycsőrű sirály általában évente egyszer költ. Monogám madár, a pár több éven keresztül is együtt maradhat.

Fiókái

Kikelés: A fiókák fészekhagyók, azaz kikelés után hamar elhagyják a fészket, de a szülők tovább táplálják őket, amíg önállóvá nem válnak.
Fejlődés: Körülbelül 35-40 napos korukra repülnek ki, de ezután is szüleik táplálhatják őket.
Színezete: A fiatal sirályok barnás-szürkés tollazattal születnek, a felnőttkori tollazatot több vedlés után érik el.

Érdekességek

A vékonycsőrű sirály fiókái képesek már egészen korán úszni és saját maguknak táplálékot keresni.
A szülők a veszélyre figyelmeztetéshez és a fiókák koordinálásához különböző hangjelzéseket használnak.

Ismertebb betegségei lehetnek

A vékonycsőrű sirályok számos betegségnek lehetnek kitéve, melyeket vírusok, baktériumok, gombák, paraziták és más kórokozók okozhatnak. Íme néhány a leggyakoribb és legjelentősebb betegségek közül:

Vírusos betegségek:

Madárinfluenza: Ez egy rendkívül fertőző vírus, amely súlyos légúti megbetegedést okozhat a madarakban. A vékonycsőrű sirályok fogékonyak a madárinfluenzára, és a fertőzés nagy pusztítást végezhet a kolóniákban.
Newcastle-kór: Ez egy másik vírusos megbetegedés, amely légúti tüneteket, idegrendszeri zavarokat és ízületi gyulladást okozhat. A vékonycsőrű sirályoknál a Newcastle-kór általában nem jár tömeges pusztulással.

Baktériumos betegségek:

Szalmonella: Ez a baktérium bélgyulladást okozhat a madarakban. A fertőzött sirályok szennyezhetik a vizet és a táplálékot, így a betegség könnyen terjedhet a kolóniában.
Kolerabaktérium: Ez a baktérium is bélgyulladást okozhat, és a víz útján terjed. A kolerabaktériummal fertőzött sirályok gyakran elpusztulnak.

Gombás betegségek:

Aspergillosis: Ez a gombás megbetegedés légúti tüneteket okozhat a madarakban. Az aspergillosis gyakran a legyengült immunrendszerű sirályokat érinti.

Paraziták:

Külső élősködők: A kullancsok, atkák és tetvek vért szívnak a madarakból, és gyengíthetik őket.
Belső élősködők: A fonálférgek, galandférgek és más belső élősködők tápanyagokat vonnak el a sirályoktól, és emésztési problémákat okozhatnak.

Egyéb:

Olajszennyezés: A tengeri olajszennyezés károsíthatja a sirályok tollazatát, és megnehezíti a vízben úszást és a táplálkozást.
Műanyag szennyezés: A sirályok gyakran lenyelnek műanyagdarabokat, amelyek bélelzáródást és pusztulást okozhatnak.

A vékonycsőrű sirályok populációinak egészségét számos tényező befolyásolja, beleértve a betegségeket, a élőhely elvesztését, a szennyezést és a klímaváltozást. A tudósok és a természetvédők folyamatosan kutatják a sirályok betegségeit, és igyekeznek megoldásokat találni a populációk megóvására.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes, és a vékonycsőrű sirályok más betegségeket is kaphatnak.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A vékonycsőrű sirálynak számos lehetséges ellenfele és ellensége van a vadonban, melyeket az alábbi kategóriákba sorolhatunk:

Ragadozók:

Ragadozó madarak: Sólymok, sasok, héják, ölyvek mind zsákmányállatként tekinthetnek a sirályokra.
Földi ragadozók: Róka, menyét, görény, macska a fészkelőhelyeken, a fiókákra és a tojásokra jelenthetnek veszélyt.
Tengeri ragadozók: Cápa, delfin, fóka a vízben vadászhat a sirályokra.

Versenyzők:

Más sirályfajok: A táplálékért és a fészkelőhelyekért folyó verseny jelentős kihívást jelenthet a vékonycsőrű sirály számára.
Tengeri madarak: Kormoránok, pelikánok, vízisiklók is versenyeznek a sirályokkal a táplálékért.

Betegségek:

Vírusos, baktériumos, gombás és parazitás: A fent említett betegségek gyengíthetik a sirályokat, és fogékonyabbá tehetik őket a ragadozókkal és a versenytársakkal szemben.

Környezeti tényezők:

Természeti katasztrófák: Viharok, árvizek, hurrikánok pusztíthatják el a sirályok fészkelőhelyeit és táplálékforrásait.
Emberi tevékenységek: Élőhelyvesztés, szennyezés, zavarás mind negatívan befolyásolhatják a vékonycsőrű sirályok populációit.

Érdekességek:

A vékonycsőrű sirályok kolóniában élnek, ami némi védelmet nyújt a ragadozókkal szemben.
A sirályok rikácsolással és csapkodó szárnyakkal igyekeznek elriasztani a betolakodókat.
A fiókák rejtőszínű tollazata segít nekik elrejtőzni a ragadozók elől.

A vékonycsőrű sirályok sikeresen alkalmazkodtak a vadon élővilág kihívásaihoz, de a populációik fennmaradását továbbra is számos tényező veszélyezteti.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

A vékonycsőrű sirály Magyarországon védett madárfaj, eszmei értéke 25 000 Ft. Ez azt jelenti, hogy tilos a faj befogása, tartása, elejtése, zavarása, fészkelőhelyének rongálása.

Természetvédelmi helyzet:

A vékonycsőrű sirály elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Azonban a faj populációi számos helyen csökkennek a következő okok miatt:

Élőhelyvesztés: A tengerpartok és szigetek beépítése, a vízi szennyezés.
Túllhalászat: A halállomány csökkenése a sirályok táplálékbázisát is veszélyezteti.
Vadászat: Egyes területeken a vékonycsőrű sirályt vadásszák is.

Természetvédelmi intézkedések:

A vékonycsőrű sirály védelme érdekében fontos a következők:

Élőhelyeinek megóvása: A tengerpartok és szigetek beépítésének korlátozása, a vízi szennyezés csökkentése.
A túllhalászat megfékezése: A halállományok fenntartható módon történő hasznosítása.
A vadászat betiltása: A vékonycsőrű sirály vadászatának betiltása valamennyi területen.

Fontos megjegyezni, hogy a vékonycsőrű sirály populációinak védelme összetett feladat, amely nemzetközi összefogást igényel.

A vékonycsőrű sirály (Chroicocephalus genei) hangja

A vékonycsőrű sirály hangja éles, rikácsoló, hangos. Gyakran hallatja hangját a kolóniában, táplálkozás közben, és a fiókák gondozása során.

Hangja mire hasonlít?

A vékonycsőrű sirály hangja leginkább egy rikácsoláshoz hasonlítható, de emellett nyávogó, sipító és gurgulázó hangokat is hallathat.

Hangjának jellegzetességei:

Hangmagasság: Magas hangfekvésű, éles hang.
Hangszín: Fémies, orrhangú hangszín.
Hangerő: Hangos, messziről is hallható.
Hangtartam: Rövid, ismétlődő hangok.

Hangkeltés mechanizmusa:

A sirályok hangjukat a légcsőjükben lévő syrinx nevű szervvel keltik. A syrinx egy pár hangszalagot tartalmaz, amelyeket a madár tetszés szerint tud rezegtetni.

Hangszínek és jelentésük:

A vékonycsőrű sirály hangjai különböző hangszíneket is hordozhatnak, amelyeknek eltérő jelentése lehet:

Riasztás: Éles, rikácsoló hang, ha ragadozót észlel.
Figyelmeztetés: Nyávogó, sipító hang, ha a fészkét vagy a fiókáit fenyegeti veszély.
Udvarlás: Gurgulázó hang, a párzási időszakban.
Kapcsolatfelvétel: Rövid, ismétlődő hangok, a fiókák és a szülők közötti kommunikációban.

Hangok és kontextus:

A vékonycsőrű sirály hangjai a kontextustól függően más-más jelentéssel bírhatnak. Például a rikácsolás riasztást jelezhet, de a fiókák hívogatására is használhatja a madár.

Hangok változása:

A vékonycsőrű sirály hangjai a madár korától, nemétől és a helyzettől függően változhatnak. A fiókák hangja vékonyabb és gyengébb, mint a felnőtt madaraké. A hímek hangja általában mélyebb és erősebb, mint a tojóké.

Megjegyzés: A fenti leírás általános, és a vékonycsőrű sirály hangjai régiónként és populációnként is változhatnak.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/NKTQOAXTXA

Érdekességek róla, tények röviden

Kisebb termetű sirályfaj: Testhossza 32-35 cm, szárnyfesztávolsága 78-84 cm.
Fészeklakó: Fészkét a talajon, növényi anyagokból építi.
Fiókanevelés: Mindkét szülő részt vesz a fiókák gondozásában.
Táplálkozása: Gyakran úszva vadászik, kisebb rákokat, halakat és vízi gerincteleneket fogyaszt.
Kolóniákban él: Gyakran más sirályfajokkal is vegyes kolóniákat alkot.
Hangja: Éles, rikácsoló hangja messziről is hallható.
Védettség: Magyarországon védett madárfaj.
Vándorló faj: Télen a Földközi-tenger vidékére vonul.
Élettartam: Átlagosan 10-15 évig él.

További tények:

A vékonycsőrű sirály kiváló úszó és búvár.
Gyakran követi a halászhajókat, hogy a hálókból kiszabaduló halakat elfogja.
Opportunista táplálkozó, azaz bármit elfogyaszt, amit talál.
Fontos szerepet játszik a tengeri ökoszisztémában a zsákmányállatok populációinak szabályozásában.