A dolmányos sirály (Larus marinus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.23.2024.03.14. - by Madarak

A dolmányos sirály (Larus marinus) megjelenése, jellemzői

Méret:

Testhossz: 64-79 cm
Szárnyfesztávolság: 150-165 cm
Súly: 1,7-1,9 kg (a tojók kisebbek)

Szín:

Háta és szárnyainak oldala feketébe hajló szürke
Feje és tollazatának többi része fehér
Csőre sárga, vörös folttal a hegyén
Lábai hússzínűek

Egyéb jellemzők:

Erős, vastag csőr
Nagy, kerek fej
Hosszú, keskeny szárnyak
Erős, villás farok

Várható élettartam:

20-30 év

További jellemzők:

A dolmányos sirály a legnagyobb sirályfaj Európában.
Ragadozó, táplálékát halakból, dögből, kisebb madarakból és tojásokból állítja össze.
Gyakran rabol más madaraktól.
Tengerparton, sziklafalakon, szigeteken, sós mocsarakban fészkel.
Magyarországon ritka, őszi-téli vendég.

Védettség:

Magyarországon a dolmányos sirály védett madárfaj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

A dolmányos sirály (Larus marinus) elterjedése, előfordulása

A dolmányos sirály főleg az északi féltekén honos. Költőterülete Észak-Európában, Grönlandon, Kanadában és az USA északkeleti részén található. Telelni délre vonul, eljut Nyugat-Európába, Észak-Afrikába, a Karib-térségbe és az USA déli államaiba.

Élőhely:

A dolmányos sirály tengerparti madár, sziklafalakon, szigeteken, sós mocsarakban és tengerparti réteken fészkel. Gyakran látható a nyílt tengeren is, ahol halakra vadászik.

Magyarországon:

Magyarországon ritka vendég, főleg őszi-téli időszakban. Gyakran észlelhető a Balatonon, a Dunán és a Tisza-tó térségében.

A dolmányos sirály elterjedését befolyásoló tényezők:

Táplálékkínálat: A dolmányos sirály főleg halakkal táplálkozik, ezért fontos számára a bőséges táplálékforrás.
Élőhely: A sirályok sziklafalakon, szigeteken és sós mocsarakban fészkelnek, ezért ezeknek az élőhelyeknek a megőrzése fontos a faj fennmaradása szempontjából.
Emberi tevékenység: Az emberi tevékenység, mint a szennyezés és a zavarás, negatívan befolyásolhatja a dolmányos sirály elterjedését.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Sirályfélék (Laridae) Nem: Sirályok (Larus) Faj: Dolmányos sirály (Larus marinus)

Tudományos név: Larus marinus

A dolmányos sirály a sirályfélék családjába tartozó faj. A sirályok nemzetségének legnagyobb termetű faja.

A dolmányos sirálynak 3 alfaja van:

Larus marinus marinus: Ez az alfaj Észak-Európában, Grönlandon és Kanadában költ.
Larus marinus argentatus: Ez az alfaj Észak-Amerika keleti részén költ.
Larus marinus schistisagus: Ez az alfaj a Földközi-tenger térségében költ.

A dolmányos sirály (Larus marinus) életmódja

A dolmányos sirály egy tengerparti madár, amely nagy kolóniákban él. Táplálékát főleg halak, döghús, kisebb madarak és tojások alkotják. Gyakran rabol más madaraktól.

Táplálkozás:

A dolmányos sirály opportunista ragadozó, azaz bármit megeszik, amit talál. Főleg halakkal táplálkozik, de fogyaszt döghúst, kisebb madarakat, tojásokat, rákokat, puhatestűeket és rovarokat is. Gyakran rabol más madaraktól, és nem ritka, hogy a zsákmányért verekednek.

Költési időszak:

A dolmányos sirály költőidőszaka áprilisban kezdődik és júliusig tart. A párok egy életre szóló párkapcsolatot alkotnak. Fészküket sziklafalakon, szigeteken és sós mocsarakban építik. A tojó 2-3 tojást rak, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák 6-7 hét után repülnek ki.

Vándorlás:

A dolmányos sirály a hidegebb hónapokban délre vonul. Telelni Nyugat-Európába, Észak-Afrikába, a Karib-térségbe és az USA déli államaiba vonul.

Egyéb:

A dolmányos sirály egy intelligens madár, amely képes eszközöket használni a táplálkozáshoz. Gyakran figyelhető meg, hogy kagylókat törnek fel kövekkel, vagy csigákat csalnak ki a csigaházukból.

A dolmányos sirály fontos szerepet játszik a tengeri ökoszisztémában. Segít a halállomány szabályozásában, és eltakarítja a döghúst.

Védelem:

A dolmányos sirály a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján szereplő faj. A faj védelme érdekében fontos megőrizni a tengerparti élőhelyeket, és csökkenteni a szennyezést.

A dolmányos sirály (Larus marinus) táplálkozása

A dolmányos sirály opportunista ragadozó, azaz széles skálájú táplálékot fogyaszt. Táplálékát főleg a következők alkotják:

Halak: A dolmányos sirály fő táplálékát a halak teszik ki. Gyakran vadászik zsákmányára a víz felszínén úszva, vagy lebukva a víz alá. Döghús: A sirályok nem vetik meg a döghúst sem, és gyakran fogyasztanak elhullott állatokat, tetemeket.

Kisebb madarak: A dolmányos sirály ragadozó madár, és képes elejteni kisebb madarakat, mint a verebek, a rigók, a galambok.

Tojások: A sirályok tojásokat is fogyasztanak, madárfészkeket fosztanak ki.

Rákok, puhatestűek, rovarok: A sirályok ezen kisebb víziállatokat is fogyasztanak, kiegészítve táplálékukat.

A dolmányos sirály gyakran rabol más madaraktól, és nem ritka, hogy a zsákmányért verekednek. Gyakran figyelhető meg, hogy kagylókat törnek fel kövekkel, vagy csigákat csalnak ki a csigaházukból.

A dolmányos sirály fontos szerepet játszik a tengeri ökoszisztémában. Segít a halállomány szabályozásában, és eltakarítja a döghúst.

Érdekességek:

A dolmányos sirály képes akár 1 kg súlyú zsákmányt is elejteni.
A sirályok akár 50 km-es távolságra is elrepülnek táplálékért.
A sirályok csapatszerűen is vadásznak, így könnyebben elejtik zsákmányukat.

A dolmányos sirály táplálkozása szorosan összefügg a tengeri ökoszisztéma egészségével. A szennyezés, a halászat és a klímaváltozás mind negatívan befolyásolhatja a sirályok táplálkozási lehetőségeit.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

A dolmányos sirály sziklafalakon, szigeteken, sós mocsarakban és tengerparti réteken fészkel. A fészek gallyakból, fűből és tollazatból készül.

Szaporodás:

A dolmányos sirály ivarérettségét 4-5 éves korban éri el. A párok egy életre szóló párkapcsolatot alkotnak. A költési időszak áprilisban kezdődik és júliusig tart.

A tojó 2-3 tojást rak, melyeken mindkét szülő kotlik 26-30 napig. A fiókák 6-7 hét után repülnek ki.

Fiókák:

A fiókák szürke színűek, barna foltokkal. A szülők etetik a fiókákat halakkal, rákokkal, puhatestűekkel és rovarokkal. A fiókák 8 hetes korukban válnak röpképessé.

Érdekességek:

A dolmányos sirályok nagyon agresszívan védik a fészküket és a fiókáikat.
A fiókák akár 100 grammot is hízhatnak egy nap.
A fiatal sirályok 3-4 éves korukban érik el a felnőttkori tollazatukat.

A dolmányos sirály fontos szerepet játszik a tengeri ökoszisztémában. A faj fennmaradása szempontjából fontos a fészkelőhelyek védelme és a szennyezés csökkentése.

Ismertebb betegségei lehetnek

A dolmányos sirályok, mint minden élőlény, hajlamosak különböző betegségekre. Íme néhány a leggyakoribb kórképek közül:

Vírusos megbetegedések:

Madárinfluenza: Ez egy súlyos vírusos megbetegedés, amely madárról madárra terjed, és emberekre is átterjedhet. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a láz.
Newcastle-kór: Ez egy másik vírusos megbetegedés, amely madárról madárra terjed. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés és az idegrendszeri tünetek.

Bakteriális megbetegedések:

Szalmonella: Ez egy bakteriális fertőzés, amely madárról madárra terjed, és emberekre is átterjedhet. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás és a láz.
Colibacillosis: Ez egy bakteriális fertőzés, amely madárról madárra terjed. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a légzési nehézség és a láz.

Paraziták:

Külső paraziták: A dolmányos sirályokat bolhák, atkák és tetvek is megfertőzhetik. Ezek a paraziták bőrirritációt, viszketést és vérveszteséget okozhatnak.
Belső paraziták: A dolmányos sirályokat féregfajták is megfertőzhetik. Ezek a paraziták súlyvesztést, hasmenést és gyengeséget okozhatnak.

Gombás fertőzések:

Aspergillosis: Ez egy gombás fertőzés, amely a légzőszerveket érinti. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a fogyás.

Környezeti hatások:

Olajszennyezés: Az olajszennyezés károsíthatja a dolmányos sirályok tollazatát, és megnehezíti a vízen való úszást és a táplálkozást.
Mérgezés: A dolmányos sirályok mérgezés áldozatául eshetnek, ha szennyezett táplálékot fogyasztanak.

Fontos megjegyezni, hogy a dolmányos sirályok általában ellenállóak a betegségekkel szemben. Azonban a stressz, a rossz táplálkozás és a szennyezés gyengítheti az immunrendszerüket, és fogékonyabbá teheti őket a betegségekre.

A dolmányos sirályok egészségének megőrzése érdekében fontos:

Védeni a fészkelőhelyeiket és a táplálkozási területüket.
Csökkenteni a szennyezést.
Megfigyelni a sirályokat, és ha bármilyen betegségre utaló tünetet észlelünk, értesíteni a hatóságokat.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A dolmányos sirály, mint minden vadon élő állat, számos ragadozóval és versenytárssal kénytelen szembenézni a természetes élőhelyén. Íme néhány a legjelentősebb ellenfeleik közül:

Ragadozók:

Raptors: Sólymok, sasok, héják és ölyvek mind zsákmányolhatnak dolmányos sirályokat, főleg a fiókákat és a fiatal madarakat.
Földi ragadozók: Róka, menyét, görény és patkány is fenyegetést jelenthet a fészekaljakra és a fiókákra.
Vízi ragadozók: Kutyahalak, cápák és tengeri vidrák is vadászhatnak sirályokra a vízben.

Versenytársak:

Más sirályfajok: A dolmányos sirálynak versengenie kell más sirályfajokkal, mint a kacagó sirály, a füstös csigaforgó és a heringsirály, a táplálékért és a fészkelőhelyekért.
Tengeri madarak: A tormák, a kárókatonák és a pelikánok is versenyeznek a sirályokkal a halakért.

Egyéb veszélyforrások:

Emberi tevékenység: A szennyezés, az élőhelyek pusztítása és a halászat mind negatívan befolyásolhatja a dolmányos sirályok populációit.
Klímaváltozás: A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási események, mint a viharok és az árvizek, pusztíthatják a fészekaljakat és veszélyeztethetik a sirályokat.

A dolmányos sirályok számos stratégiát alkalmaznak a ragadozók és a versenytársak elleni védekezésre. Ezek közé tartoznak:

Csoportban való tartózkodás: A sirályok gyakran nagy kolóniákban élnek, ami megnehezíti a ragadozók számára a zsákmányszerzést.
Agresszív viselkedés: A sirályok hangosan rikácsolnak, csapkodnak a szárnyaikkal, és akár támadnak is, ha fenyegetve érzik magukat.
Rejtőzködés: A fiókák gyakran rejtőzködnek a fészekben, amíg a szülők táplálékot keresnek.

A dolmányos sirályok alkalmazkodóképességüknek és ellenállóképességüknek köszönhetően sikeresen fennmaradnak a természetes élőhelyükön. Azonban az emberi tevékenység és a klímaváltozás egyre nagyobb kihívást jelent a faj számára.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A dolmányos sirály a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján nem fenyegetett (Least Concern, LC) besorolást kapott. Ez azt jelenti, hogy a faj globálisan nem veszélyeztetett.

A dolmányos sirály számos országban védett faj. A Berni Egyezmény II. mellékletében, a Bonni Egyezmény II. mellékletében, a CITES Egyezmény III. mellékletében szerepel.

Magyarországon védett: Természetvédelmi érték: 10 000 Ft

A dolmányos sirály populációja stabilnak és növekvőnek mondható. A faj Európában és Észak-Amerikában is elterjedt.

A dolmányos sirály védelme érdekében fontos:

Védeni a fészkelőhelyeiket és a táplálkozási területüket.
Csökkenteni a szennyezést.
Megfigyelni a sirályokat, és ha bármilyen betegségre utaló tünetet észlelünk, értesíteni a hatóságokat.

A dolmányos sirály fontos szerepet játszik a tengeri ökoszisztémában. A faj fennmaradása szempontjából fontos a védelme.

A dolmányos sirályra vonatkozó jogszabályok:

Berni Egyezmény: A Berni Egyezmény célja a vadon élő európai növény- és állatvilág, valamint a természetes élőhelyek védelme. A dolmányos sirály a II. mellékletben szerepel, ami azt jelenti, hogy a faj szigorú védelem alatt áll.
Bonni Egyezmény: A Bonni Egyezmény célja a vándorló vadon élő állatfajok védelme. A dolmányos sirály a II. mellékletben szerepel, ami azt jelenti, hogy a faj védelme érdekében nemzetközi együttműködésre van szükség.
CITES Egyezmény: A CITES Egyezmény célja a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása. A dolmányos sirály a III. mellékletben szerepel, ami azt jelenti, hogy a faj kereskedelmét korlátozni kell.

A dolmányos sirály védelme a természetvédelmi szervezetek, a kutatók és a civilek összehangolt munkáját igényli.

A dolmányos sirály jövőbeli kilátásai:

A dolmányos sirály jövőbeli kilátásai optimisták. A faj populációja stabilnak és növekvőnek mondható. A faj védelme érdekében számos jogszabály és program létezik.

Ha a jövőben is megőrizzük a dolmányos sirályok fészkelőhelyeit és táplálkozási területeit, csökkentjük a szennyezést, és figyelünk a faj egészségi állapotára, akkor a dolmányos sirály továbbra is fontos szerepet fog játszani a tengeri ökoszisztémában.

A dolmányos sirály (Larus marinus) hangja

A dolmányos sirály hangja egy jellegzetes, mély, rekedtes károgás, amelyet gyakran hallhatunk a tengerparton, szigeteken, tavakon és folyók mentén.

Hangja mire hasonlít:

A hangja leginkább egy kutya ugatásához hasonlítható, de mélyebb és rekedtebb. Ezen kívül a kacagáshoz, a rikoltozáshoz, a nyafogáshoz és a síráshoz is hasonlíthatja a hallgató.

Hangjának jellegzetességei:

Hangmagasság: A hangmagasság változó, de általában mély, 200-500 Hz között mozog.
Hangerő: A hang erőssége változó, de a sirályok akár 100 decibel hangerejű hangokat is kiadhatnak.
Hangszín: A hangszín rekedtes, durva.
Hangtartam: A hang hossza változó, de általában 1-2 másodpercig tart.

Hangkeltés mechanizmusa:

A sirályok hangot a légzsákjaik és a hangszálaik segítségével keltenek. A légzsákok a tüdőhöz kapcsolódnak, és a levegő áramlását a hangszálakon keresztül irányítják. A hangszálak rezgése hozza létre a hangot.

Hangszínek és jelentésük:

A sirályok hangszínei alapján következtethetünk a hangulatukra és a szándékaikra.

Károgás: Ez a leggyakoribb hang, és a sirályok sokféle célra használják. Jelenthet riasztást, fenyegetést, üdvözlést, vagy a fiókák hívogatását.
Nyafogás: Ezt a hangot a fiókák adják ki, amikor éhesek vagy fáznak.
Sírás: Ezt a hangot a sirályok akkor adják ki, ha sérültek vagy veszélyben vannak.
Kacagás: Ezt a hangot a sirályok akkor adják ki, ha boldogok vagy izgatottak.

Hangok és kontextus:

A sirályok hangjai kontextustól függően változnak. Például a riasztás hangja magasabb hangmagasságú és erősebb, mint az üdvözlés hangja.

Hangok változása:

A sirályok hangjai az idő múlásával változhatnak. A fiókák hangja eltér a felnőttek hangjától. A hangok változhatnak a környezeti feltételek, a hőmérséklet és a páratartalom változása miatt is.

A dolmányos sirályok hangja fontos szerepet játszik a kommunikációban. A hangok segítségével tartják a kapcsolatot a társaikkal, figyelmeztetik egymást a veszélyre, és megvédik a területüket.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/MPDFSJHTXH

Érdekességek róla, tények röviden

Tények röviden:

A dolmányos sirály a legnagyobb sirályfaj Európában.
Testhossza 64-79 cm, szárnyfesztávolsága 150-165 cm, testtömege 1,7-1,9 kg.
Háta és szárnyainak oldala feketébe hajló szürke, feje és tollazatának többi része fehér.
Erős csőre sárgás színű, piros folttal a csőrhegy közelében.
Tengerparton, szigeteken, sós mocsarakban, de a víztől akár távolabb is fészkelhet.
Tápláléka gerinctelen víziállatok, döghús, halak, rákok, madarak és azok tojásai, kisebb emlősök és hulladék.
Gyakran rabol más madaraktól.
Társas lény, táplálékkereséskor kisebb csoportokat alkot, és nagy kolóniákban költ.
20-25 évig élhet.

Érdekességek:

A dolmányos sirály opportunista ragadozó, azaz széles skálájú táplálékot fogyaszt.
Kiváló úszó és búvár.
Gyakran követi a halászhajókat, hogy a hulladékból táplálkozzon.
Hangja mély, rekedtes károgás, amelyet gyakran hallhatunk a tengerparton.
Fiatal madarak 3-4 éves korukban érik el a felnőttkori tollazatukat.
Fontos szerepet játszik a tengeri ökoszisztémában.

Veszélyforrások:

Szennyezés
Élőhelypusztítás
Halászat
Klímaváltozás

Védelem:

A dolmányos sirály számos országban védett faj.
Fontos a fészkelőhelyeinek és táplálkozási területének védelme.
A szennyezés csökkentése.

A dolmányos sirály egy lenyűgöző madár, amely fontos szerepet játszik a tengeri ökoszisztémában. A faj fennmaradása szempontjából fontos a védelme.