A sárgarigó (Oriolus oriolus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.11.2024.03.14. - by Madarak

A sárgarigó (Oriolus oriolus) megjelenése, jellemzői

Méret: A sárgarigó közepes termetű énekesmadár, testhossza 24-25 cm, szárnyfesztávolsága 44-47 cm, testtömege 50-70 gramm.

Szín: A hím tollazata élénk aranysárga, fekete szárnyakkal és farokkal. A tojó tollazata zöldebb árnyalatú, sárga hasoldallal és halványabb csíkozással. A fiókák a tojóhoz hasonlítanak, de még foltosabbak.

Jellemzők:

Erős, kúpos csőr
Karcsú testalkat
Hosszú farok
Jellegzetes fuvolázó ének, melybe gyakran rekedtes „nyávogó” hangokat is belesző

Várható élettartam: A sárgarigó átlagosan 8-10 évig él, de kedvező körülmények között akár 15 évig is elélhet.

Érdekességek:

A sárgarigó vonuló madár, Afrikában telel.
Főleg rovarokkal táplálkozik, de gyümölcsöket is fogyaszt.
Ügyes fészeképítő, csésze alakú fészkét gallyakból, fűszálakból és mohából építi.
A Magyar Madártani Egyesület 2002-ben „Az év madarává” választotta.

A sárgarigó (Oriolus oriolus) elterjedése, előfordulása

Elterjedés: A sárgarigó Európa és Nyugat-Ázsia mérsékelt égövi területein honos. Fészkelőterülete Portugáliától és Spanyolországtól egészen Kelet-Kazahsztánig és Észak-Mongóliáig terjed. A Földközi-tenger térségében is megtalálható, de Észak-Afrikában csak kóborlóként fordul elő.

Élőhely: A sárgarigó ligetes erdőket, parkokat, kertvárosi erdőket, fasorokat és gyümölcsösöket kedvel. Előnyben részesíti a nyíltabb, de fákkal tarkított tájakat, ahol bőven van rovar, a fő tápláléka.

Magyarországon: A sárgarigó hazánkban is gyakori fészkelő madár. Az egész ország területén megtalálható, de a Dunántúlon és a Dél-Alföldön gyakoribb.

Vonulás: A sárgarigó vonuló madár, Afrikában telel. Augusztus-szeptemberben indul útnak, és április-májusban tér vissza. A telet Kelet- és Dél-Afrikában tölti, szavannákon, ligetes erdőkben és gyümölcsösökben.

Érdekességek:

A sárgarigó a klímaváltozás nyertesei közé tartozik. A hőmérséklet emelkedésével élőhelye észak felé tolódik.
A sárgarigó éneke rendkívül dallamos, és gyakran utánozzák más madarak is.
A sárgarigó fontos szerepet játszik a rovarok populációjának szabályozásában.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Sárgarigófélék (Oriolidae) Nemzetség: Sárgarigó (Oriolus) Faj: Sárgarigó (Oriolus oriolus)

Alfajok:

Oriolus oriolus oriolus – Európa és Nyugat-Ázsia Indiáig
Oriolus oriolus kundoo – Közép-Ázsia, Indiától keletre (manapság önálló fajnak számít Oriolus kundoo néven)

További rokon fajok:

Feketefejű rigó (Oriolus chinensis)
Zöldfejű rigó (Oriolus xanthonotus)
Fülöp-szigeteki rigó (Oriolus steerii)

Érdekességek:

A sárgarigó a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába tartozik, melynek 2 nemzetsége és 29 faja van.
A sárgarigó nemzetségbe 25 faj tartozik.
A sárgarigó a legelterjedtebb sárgarigófaj.

A sárgarigó (Oriolus oriolus) életmódja

Táplálkozás: A sárgarigó főleg rovarokkal táplálkozik, hernyókkal, lepkékkel, pókokkal, méhekkel és darazsakkal. Gyümölcsöket is fogyaszt, főleg cseresznyét, meggyet és szőlőt.

Szaporodás: A sárgarigó monogám madár, a párok egy életre szólnak. Fészkét gallyakból, fűszálakból és mohából építi, csésze alakúra. A tojó 3-5 tojást rak, melyeken 14-16 napig kotlik. A fiókák 14-17 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Életmód: A sárgarigó magányos madár, csak a költési időszakban él párban. Főleg a fák koronájában tartózkodik, ritkán ereszkedik le a földre.

Vonulás: A sárgarigó vonuló madár, Afrikában telel. Augusztus-szeptemberben indul útnak, és április-májusban tér vissza.

Érdekességek:

A sárgarigó ügyes fészeképítő, fészkét gyakran díszíti pókhálókkal és szalagokkal.
A sárgarigó éneke rendkívül dallamos, és gyakran utánozzák más madarak is.
A sárgarigó fontos szerepet játszik a rovarok populációjának szabályozásában.

A sárgarigó (Oriolus oriolus) táplálkozása

A sárgarigó főleg rovarokkal táplálkozik, de gyümölcsöket is fogyaszt.

Rovarok:

Hernyók (lepkehernyók, araszolók, kétszárnyúak hernyói)
Lepkék (nappali lepkék, éjszakai lepkék)
Bogarak (cserebogár, szúróbogár, ormányosbogár)
Méhek, darazsak
Pókok

Gyümölcsök:

Cseresznye
Meggy
Szőlő
Málna
Eper

Táplálkozási szokások:

A sárgarigó a fák koronájában vadászik rovarokra.
Lesi a zsákmányt, majd hirtelen rácsap.
Gyakran fogyaszt szőrös hernyókat, melyeket más madarak nem szívesen esznek.
A gyümölcsöket a fákról vagy a földről csipegeti.

Érdekességek:

A sárgarigó naponta 50-100 hernyót is elfogyaszthat.
A sárgarigó fontos szerepet játszik a rovarok populációjának szabályozásában.
A gyümölcsösökben a sárgarigó néha károkat okozhat a cseresznye és a meggy termésében.

A sárgarigó (Oriolus oriolus) fészkelőhelye, szaporodása és fiókái

Fészkelőhely: A sárgarigó ligetes erdőket, parkokat, kertvárosi erdőket, fasorokat és gyümölcsösöket kedvel. Fészkét lombos fák ágvillájába építi, gallyakból, fűszálakból és mohából. A fészek csésze alakú, mérete 15-20 cm.

Szaporodás: A sárgarigó monogám madár, a párok egy életre szólnak. A hím és a tojó is részt vesz a fészeképítésben, a kotlásban és a fiókák gondozásában.

Tojásrakás: A tojó 3-5 tojást rak, melyek piszkosfehér alapon fekete foltosak. A kotlási idő 14-16 nap.

Fiókák: A fiókák csupaszon és vakon jönnek a világra. A szülők rovarokkal etetik őket. A fiókák 14-17 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Érdekességek:

A sárgarigó ügyes fészeképítő, fészkét gyakran díszíti pókhálókkal és szalagokkal.
A sárgarigó éneke rendkívül dallamos, és gyakran utánozzák más madarak is.
A sárgarigó fontos szerepet játszik a rovarok populációjának szabályozásában.

Veszélyeztető tényezők:

A sárgarigó állományát az élőhelyek csökkenése és a rovarirtó szerek használata veszélyezteti.
A fészekrablók, mint a macskák és a mókusok is károkat okozhatnak a fészekaljakban.

Védelem:

A sárgarigó Magyarországon védett madár, eszmei értéke 50 000 Ft.
Fontos megőrizni a sárgarigó élőhelyeit és csökkenteni a rovarirtó szerek használatát.
A fészekrablók ellen is védeni kell a fészekaljakat.

Teendők a sárgarigó védelme érdekében:

Ne használjunk rovarirtó szereket a kertünkben.
Ültessünk olyan fákat és cserjéket, amelyek vonzzák a rovarokat.
Helyezzünk ki odúkat a madarak számára.

Ha sárgarigó fészket találunk:

Ne zavarjuk a madarakat!
Ne közelítsünk a fészekhez!
Ha a fészek veszélyben van, forduljunk a Magyar Madártani Egyesülethez.

Ismertebb betegségei lehetnek

A sárgarigó (Oriolus oriolus) számos betegségnek lehet kitéve, melyeket baktériumok, vírusok, paraziták és gombák okozhatnak. Íme néhány a leggyakoribb betegségek közül:

Baktériumos fertőzések:

Szalmonellózis: A szalmonella baktérium által okozott fertőzés, amely hasmenést, hányást és lázat okozhat.
Mycobacterium avium komplexum: Ez a baktériumcsoport légúti fertőzéseket okozhat.

Vírusos fertőzések:

Madárinfluenza: A madárinfluenza vírus által okozott légúti fertőzés, amely súlyos esetekben halált is okozhat.
Newcastle-kór: Ez a vírusos fertőzés légúti tüneteket, idegrendszeri problémákat és ízületi gyulladást okozhat.

Parazitafertőzések:

Malária: A Plasmodium parazita által okozott fertőzés, amely vérszegénységet, lázat és májkárosodást okozhat.
Coccidiosis: A coccidia nevű parazita által okozott bélfertőzés, amely hasmenést és súlyvesztést okozhat.

Gombás fertőzések:

Aspergillosis: Az Aspergillus gomba által okozott légúti fertőzés.
Candidiasis: A Candida gomba által okozott fertőzés, amely a bőrön, a nyálkahártyákon és a belső szerveken is kialakulhat.

A sárgarigó betegségének tünetei a következők lehetnek:

Letargia
Csökkent étvágy
Tojásrakási nehézségek
Tollhullás
Légúti tünetek, mint a köhögés és a tüsszögés
Hasmenés
Idegrendszeri tünetek, mint a bénulás vagy a koordinációs zavarok

Ha sárgarigókon ezen tüneteket észleljük, fontos, hogy minél előbb állatorvoshoz vigyük őket. A korai diagnózis és kezelés javíthatja a madár gyógyulási esélyeit.

Megelőzés:

A sárgarigó betegségeinek megelőzése érdekében fontos a következőket tenni:

Biztosítsunk a madarak számára tiszta vizet és táplálékot.
Rendszeresen takarítsuk a madáretetőket és a madárfürdőket.
Kerüljük a rovarirtó szerek használatát a madarak élőhelyén.
Figyeljük a madarak egészségi állapotát, és ha bármilyen rendellenességet észlelünk, forduljunk állatorvoshoz.

A madárbetegségek zoonózisok is lehetnek, azaz átterjedhetnek az emberre is. Ezért fontos, hogy a beteg madarakkal való érintkezés során óvintézkedéseket tegyünk, mint a gumikesztyű és a maszk viselése.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A sárgarigónak (Oriolus oriolus) számos ellensége van a vadonban, melyeket a következő kategóriákba sorolhatunk:

Ragadozók:

Madárevő ragadozó madarak: sólymok, karvalyok, baglyok
Ragadozó emlősök: macskák, rókák, menyétfélék
Hüllők: kígyók
Kétéltűek: békák

Fészekrablók:

Varjak: szarka, szajkó
Mókusok: szürke mókus, rőt mókus
Fácán

Paraziták:

Kullancsok: kullancsencephalitis, Lyme-kór
Bolhák: bolhák által terjesztett betegségek
Tetvek: madártetvek
Bélparaziták: fonálférgek, galandférgek

Egyéb:

Ember: élőhelypusztítás, vadászat
Mérgező anyagok: rovarirtó szerek, ólommérgezés

A sárgarigónak számos védekezési mechanizmusa van az ellenségeivel szemben:

Álcázás: A sárgarigó tollazata rejtőzködő színekkel rendelkezik, ami segít neki elrejtőzni a ragadozók elől.
Riasztóhangok: A sárgarigó riasztóhangokat ad ki, ha ragadozót észlel, ezáltal figyelmeztetve a többi madarat is.
Csoportosulás: A sárgarigók néha csoportokba verődnek, ami megnehezíti a ragadozók számára a zsákmányszerzést.
Fészeképítési stratégia: A sárgarigó fészkét gyakran magasra, nehezen elérhető helyre építi, hogy megvédje a fészekrablóktól.

A sárgarigó fennmaradását számos tényező befolyásolja, ezen ellenségek mellett az élőhelyek pusztulása és a klímaváltozás is jelentős veszélyt jelent a fajra.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A sárgarigó (Oriolus oriolus) Magyarországon védett madár, eszmei értéke 50 000 Ft. Ez azt jelenti, hogy tilos a sárgarigó befogása, tartása, gyilkossága, fészkük és tojásaik károsítása.

A sárgarigó természetvédelmi helyzete nem aggasztó, de a faj populációja csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka elsősorban az élőhelyek pusztulása, a rovarirtó szerek használata, és a klímaváltozás.

A sárgarigó védelme érdekében fontos:

Megőrizni az élőhelyeit: ligetes erdőket, parkokat, kertvárosi erdőket, fasorokat és gyümölcsösöket.
Csökkenteni a rovarirtó szerek használatát: a rovarok a sárgarigó fő táplálékát képezik.
Felhívni a figyelmet a sárgarigó védelmére: a lakosság edukálása fontos szerepet játszik a faj megőrzésében.

Teendők a sárgarigó védelme érdekében:

Ne használjunk rovarirtó szereket a kertünkben.
Ültessünk olyan fákat és cserjéket, amelyek vonzzák a rovarokat.
Helyezzünk ki odúkat a madarak számára.

A sárgarigó (Oriolus oriolus) hangja

A sárgarigó hangja rendkívül dallamos és jellegzetes, messziről felismerhető. A hím madár éneke a fajra leginkább jellemző hang, de a tojó is képes hangokat kiadni.

Hangja mire hasonlít?

A sárgarigó éneke flótázó hangzású, dallamos és változatos. Gyakran utánozza más madarak hangjait is. A hím éneke leginkább a „hü-hü-hü-hü-hü-hü-hü-hü-hü-hü-hü-hü” hangsorhoz hasonlítható, de emellett csivitelő, trillázó hangokat is hallathat. A tojó hangja halkabb és egyszerűbb, leginkább riasztóhangokat ad ki.

Hangjának jellegzetességei:

Dallamos és változatos
Flótázó hangzású
Gyakran utánoz más madarakat
A hím éneke hosszabb és bonyolultabb, mint a tojóé

Hangkeltés mechanizmusa:

A sárgarigó hangját a syrinx nevű hangszervével hozza létre, amely a légcső alsó végén található. A syrinxben két membrán található, amelyek rezgése hozza létre a hangokat. A madár a légzsákok segítségével befolyásolhatja a hangok hangszínét és hangerősségét.

Hangszínek és jelentésük:

A sárgarigó hangszínei változatosak, a dallamos fuvolázástól a riasztó csivitelésig. A hangszínek alapján a madár érzelmi állapotára és szándékára következtethetünk.

A dallamos fuvolázás a hím udvarló éneke, amellyel magához vonzza a tojót.
A riasztó csivitelés a tojó által kiadott hang, amellyel figyelmezteti a fiókákat a veszélyre.
A halk morgás a fiókák által kiadott hang, amellyel a táplálékot kérik.

Hangok és kontextus:

A sárgarigó hangjai különböző kontextusban hallhatók:

Udvarlás: A hím éneke a tojó vonzására szolgál.
Fészekrablók elleni védekezés: A riasztó csivitelés a fészekrablók elriasztására szolgál.
Fiókanevelés: A fiókák morgása a táplálék kérésére szolgál.
Territoriális viselkedés: A sárgarigó hangjaival jelöli ki a területét.

Hangok változása:

A sárgarigó hangjai a madár korától és nemétől függően változnak. A fiókák hangjai egyszerűek és gyengék, míg a felnőtt madarak hangjai változatosabbak és erősebbek. A hímek hangjai általában bonyolultabbak és dallamosabbak, mint a tojóké.

A sárgarigó hangja fontos szerepet játszik a faj életében. A hím éneke a tojó vonzására szolgál, a hangok segítségével a madarak kommunikálnak egymással, és jelölik ki a területüket. A sárgarigó hangja a tavasz egyik legszebb hangja, amelyet örömmel hallgatunk.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/EDRTTPSCEN

Érdekességek róla

Fészek: A sárgarigó fészkét gallyakból, fűszálakból és mohából építi, és gyakran díszíti pókhálókkal és szalagokkal. A fészek csésze alakú, mérete 15-20 cm.
Tojás: A tojó 3-5 tojást rak, melyek piszkosfehér alapon fekete foltosak. A kotlási idő 14-16 nap.
Fiókák: A fiókák csupaszon és vakon jönnek a világra. A szülők rovarokkal etetik őket. A fiókák 14-17 napos korukban repülnek ki a fészekből.
Vonuló madár: A sárgarigó Afrikában telel, és április-májusban tér vissza Európába.
Táplálkozás: A sárgarigó főleg rovarokkal táplálkozik, de gyümölcsöket is fogyaszt.
Éneke: A sárgarigó éneke rendkívül dallamos és jellegzetes, messziről felismerhető. A hím madár éneke a fajra leginkább jellemző hang.
Védettség: A sárgarigó Magyarországon védett madár, eszmei értéke 50 000 Ft.

További érdekességek:

A sárgarigó a leggyakoribb rigófaj Magyarországon.
A sárgarigó nevét a latin „aureolus” szóból ered, melynek jelentése „aranyos”.
A sárgarigó a görög mitológiában a szerelem és a szépség szimbóluma volt.
A sárgarigó hangját gyakran utánozták a zeneszerzők.

Itt van még néhány érdekes tény a sárgarigóról:

A sárgarigó képes a gyomrában tárolni a rovarokat, és később megemészteni őket.
A sárgarigó a nyelvén lévő kis kampókkal fogja meg a rovarokat.
A sárgarigó akár 100 km/h sebességgel is repülhet.
A sárgarigó 20-25 évig is élhet.

A sárgarigó gyönyörű és dallamos madár, amely fontos szerepet játszik a ökoszisztémában. Remélem, hogy ezek az érdekességek segítettek jobban megismerni ezt a csodálatos madarat.