Az erdei pinty (Fringilla coelebs) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.11.2024.03.14. - by Madarak

Az erdei pinty (Fringilla coelebs) megjelenése, jellemző

Mérete és súlya:

Testhossza: 14-16 cm
Farka: 63-68 mm
Csüdje: 17-19 mm
Szárnyfesztávolsága: 24-29 cm
Hím testtömege: 20-29 gramm
Tojó testtömege: 18-27 gramm

Színe:

Hím: élénk színű, kékesszürke fejtetővel és tarkóval, gesztenyebarna háttal, zöldes farcsíkkal és élénkpiros mellkassal. Szárnyán kettős fehér sáv látható.
Tojó: kevésbé élénk színű, barna háttal és fejjel, világosabb farcsíkkal és halványabb mellkassal.

Várható élettartama:

Vadon: 2-3 év
Fogságban: akár 10 év

További jellemzők:

Erős csőrrel rendelkezik, amellyel magokat fogyaszt.
Csicsergő hangja jellegzetes, a hímek tavaszi éneke dallamos és változatos.
Jól alkalmazkodó faj, erdőkben, parkokban, kertekben is megtalálható.
Évente kétszer költ, fészkét fákra, bokrokra építi.
Tápláléka magvakból, gyümölcsökből, rovarokból áll.

Érdekességek:

Az erdei pinty Európa egyik leggyakoribb madara.
A magyar népmesékben és mondákban is szerepel.
Népszerű madárfogó faj volt régen.

Az erdei pinty (Fringilla coelebs) elterjedése, előfordulása

Élőhely:

Az erdei pinty Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia mérsékelt övi erdeiben, ligetekben, parkokban, kertekben és gyümölcsösökben is megtalálható. Elterjedését a fák koronája által biztosított védelem határozza meg.

Honos:

Európa: szinte egész Európában honos, kivéve Izlandot, Írországot, a Skandináv-félsziget északi részét és a mediterrán térség déli peremét.
Észak-Afrika: Marokkótól Tunéziáig és Egyiptom északi részéig.
Nyugat-Ázsia: Törökországtól Iránig és a Kaukázusig.

Betelepítették:

Ausztráliába
Új-Zélandra
a Dél-afrikai Köztársaságba
Kanadába
az Egyesült Államokba

Magyarországon:

Magyarországon az erdei pinty rendszeres fészkelő. Az északkelet-európai állomány egy része itt tölti a telet, míg a hazai állomány a mediterrán térség nyugati részén telel.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Pintyfélék (Fringillidae) Nemzetség: Fringilla Faj: Erdei pinty (Fringilla coelebs)

Alfajok:

Fringilla coelebs coelebs (Linnaeus, 1758) – Európa és Nyugat-Ázsia
Fringilla coelebs canariensis (Vieillot, 1817) – Kanári-szigetek
Fringilla coelebs maderensis (Hartert, 1904) – Madeira
Fringilla coelebs moreletti (Pucheran, 1859) – Azori-szigetek
Fringilla coelebs spodiogenys (Bonaparte, 1850) – Észak-Afrika

Hasonló fajok:

Csapó (Fringilla montifringilla)
Tengelic (Carduelis carduelis)
Zöldike (Chloris chloris)

Érdekességek:

Az erdei pinty a Fringilla nemzetség típusfaja.
A „coelebs” fajnév latin eredetű, jelentése „nőtlen”.

Az erdei pinty (Fringilla coelebs) életmódja

Táplálkozás:

Az erdei pinty főleg magvakkal táplálkozik, de fogyaszt gyümölcsöket, rovarokat és pókokat is. A fiókák számára a szülők rovarokat is gyűjtenek.

Szaporodás:

Az erdei pinty évente kétszer költ, áprilisban-májusban és júniusban-júliusban. A fészkét fákra, bokrokra építi, gallyakból, fűből és mohából. A tojó 4-6 tojást rak, melyeken 12-13 napig kotlik. A fiókák 14-16 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Vonulás:

Az erdei pinty részlegesen vonuló madár. A hazai állomány egy része a mediterrán térségben telel, míg a skandináv és kelet-európai állomány délebbre vonul.

Viselkedés:

Az erdei pinty társas madár, csapatosan él. Tavasz elején a hímek éneke tölti be az erdőket. A fiókák gondozásában mindkét szülő részt vesz.

Élettartam:

Az erdei pinty vadon élve átlagosan 2-3 évig él, fogságban akár 10 évig is.

Természetes ellenségek:

Az erdei pinty természetes ellenségei a ragadozó madarak, mint a héja, a karvaly és a bagoly. A fiókákra a mókusok és a rágcsálók is veszélyt jelentenek.

Védettség:

Az erdei pinty Magyarországon védett madárfaj.

Az erdei pinty (Fringilla coelebs) táplálkozása

Az erdei pinty tápláléka nagyon változatos, és az évszaktól függően is változik.

Fő táplálékai:

Magvak: gyomnövények, fák és cserjék magjai (pl. pitypang, útifű, fenyő, bükk)
Gyümölcsök: bogyók, csonthéjasok (pl. bodza, málna, cseresznye)
Rovarok: hernyók, pókok, bogarak, lepkék
Egyéb: pókok, csigák

Táplálkozási szokások:

A magokat a talajon gyűjti, de a fák koronájáról is leszedi.
A rovarokat a levelekről és a fák kérgéről kapja le.
A gyümölcsöket a fákról fogyasztja.
A fiókák számára a szülők főleg rovarokat gyűjtenek.

Érdekességek:

Az erdei pinty csőre erős és kúpos, így alkalmas a magok feltörésére.
Az erdei pinty fontos szerepet játszik a növények magjainak terjesztésében.
Az erdei pinty táplálékát az élőhelye határozza meg.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

Az erdei pinty fészkét fák ágaina építi, leggyakrabban lombhullató fák koronájában, de fenyőfákon is fészkelhet. A fészekalj gallyakból, fűből, mohából és zuzmóból készül, és a tojó béleli puha anyagokkal, mint tollal és szőrrel.

Szaporodás:

Az erdei pinty évente kétszer költ, áprilisban-májusban és júniusban-júliusban. A hím énekével hódítja meg a tojót, és a párok gyakran egy életre szólnak. A tojó 4-6 tojást rak, melyeken 12-13 napig kotlik. A fiókák 14-16 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Fiókák:

A fiókák fészeklakók, és mindkét szülő eteti őket. A fiókák tápláléka főleg rovarokból áll, de a szülők magvakat is hoznak nekik. A fiókák 2-3 hetes korukban válnak önállóvá.

Érdekességek:

Az erdei pinty fészkét gyakran más madárfajok is használják, mint a kékcinkék és a barátposzáták.
A fiókák kirepülése után a szülők még egy ideig etetik őket.
Az erdei pinty fiókái nagyon hangosak, és csivitelésükkel hívják magukra a szülők figyelmét.

Ismertebb betegségei lehetnek

Parazitafertőzések:

Különböző fonálférgek: befolyásolhatják a madár emésztését és tápanyagfelvételét.
Coccidia: parazita egysejtűek, amelyek a bélben élnek és hasmenést okozhatnak.
Kullancsok és atkák: külső élősködők, amelyek vért szívnak és gyengítik a madarat.

Baktériumos fertőzések:

Szalmonella: súlyos hasmenést okozhat, és akár halálos is lehet.
Mycoplasma: légúti megbetegedéseket okozhat.
Chlamydia: különböző tüneteket okozhat, beleértve a légúti megbetegedéseket, ízületi gyulladást és kötőhártya-gyulladást.

Vírusos fertőzések:

Madárinfluenza: súlyos légúti megbetegedést okozhat, és akár halálos is lehet.
Newcastle-kór: idegrendszeri tüneteket okozhat, és akár halálos is lehet.
Circovirus: gyengíti a madár immunrendszerét, és fogékonyabbá teszi más betegségekre.

Egyéb:

Mérgezés: a madarak mérgezés áldozatául eshetnek növényvédőszerrel kezelt magok, vagy mérgezett bogyók fogyasztása miatt.
Trauma: sérülések ütközés, ragadozók támadása, vagy baleset következtében.
Alultáplálkozás: nem megfelelő táplálkozás esetén a madár gyengülhet, és fogékonyabbá válhat a betegségekre.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes, és az erdei pinty más betegségeket is kaphat. Ha aggódik egy madár egészsége miatt, a legjobb, ha felkeresi egy állatorvost.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Az erdei pintynek számos lehetséges ellensége van a vadonban, beleértve a ragadozó madarakat, a ragadozó emlősöket és a kígyókat.

Ragadozó madarak:

Héja
Karvaly
Bagoly
Sólyom

Ragadozó emlősök:

Macska
Róka
Görény
Menyét

Kígyók:

Vipera
Sikló

Ezek az állatok mind vadásznak az erdei pintyre a táplálékért. A ragadozó madarak általában a levegőből támadnak, míg a ragadozó emlősök és a kígyók a talajról. Az erdei pinty számos stratégiát alkalmaz a ragadozók elkerülésére, beleértve a rejtőzködést, a gyors repülést és a csoportosodást.

Az erdei pintynek más lehetséges ellenségei is vannak, mint például:

Paraziták: A kullancsok, atkák és fonálférgek gyengíthetik a madarat és fogékonyabbá tehetik a betegségekre.
Betegségek: A madárinfluenza, a Newcastle-kór és a szalmonella súlyos megbetegedéseket és pusztulást okozhatnak.
Élőhelyvesztés: Az erdők irtása és a mezőgazdasági területek bővülése csökkenti az erdei pinty élőhelyét és táplálékforrásait.

Az erdei pinty fontos szerepet játszik az ökoszisztémában, és számos más faj táplálékforrása. Az erdei pinty populációinak védelme fontos a biodiverzitás megőrzése érdekében.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Az erdei pinty Magyarországon védett madárfaj. Ez azt jelenti, hogy tilos a madarat befogni, megölni, fészkét elpusztítani, vagy tojását begyűjteni. A természetvédelmi törvény 25 000 forintban határozza meg a madár egyedének eszmei értékét.

Az erdei pinty elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.

Az erdei pinty állományát a következők veszélyeztethetik:

Élőhely elvesztése: az erdők kivágása és az élőhelyek pusztulása.
Mezőgazdasági vegyszerek használata: a növényvédőszerek mérgezhetik a madarakat.
Ragadozók: a ragadozó madarak és emlősök zsákmányul ejthetik az erdei pintyet.

Az erdei pinty védelme érdekében a következőket tehetjük:

Védjük az erdőket: ne vágjuk ki az erdőket, és ne szennyezzük a környezetet.
Használjunk kevesebb vegyszert a mezőgazdaságban: a növényvédőszerek használata károsítja a madarakat és más élőlényeket.
Támogassuk a madárvédelmi szervezeteket: a madárvédelmi szervezetek munkája segít megvédeni az erdei pintyet és más madárfajokat.

Az erdei pinty egy gyönyörű és hasznos madárfaj, amelynek védelme mindannyiunk felelőssége.

Az erdei pinty (Fringilla coelebs) hangja

Az erdei pinty hangja egyike a legismertebb madárhangoknak a kora tavaszi erdőben. Hangja változatos, és számos funkciót tölt be a madár életében.

Hangja mire hasonlít:

A hím éneke dallamos és csilingelő, „pink-pink” hangokat is hallat.
Röptében „pjü-pjü” kiáltásokat hallat.
A tojó rikoltása „csü-csü” hangzású.
A fiókák csivitelésükön hívják magukra a szülők figyelmét.

Hangjának jellegzetességei:

Az ének változatos futamokból áll, amelyekben szigorú szabályokat mutattak ki.
A hím éneke egyénileg nagyon eltérő lehet.
A hangokat a madár légzsákjai és a szirinx nevű hangszerve hozza létre.
A hangszín a szirinxben lévő membránok rezgésétől függ.

Hangkeltés mechanizmusa:

Az erdei pinty éneke a légzsákok és a szirinx összehangolt működésének eredménye.
A madár belélegzi a levegőt, ami a légzsákokba áramlik.
A légzsákokból a levegő a szirinxbe áramlik, ahol a membránok rezegnek.
A membránok rezgése hozza létre a hangot.

Hangszínek és jelentésük:

A hím éneke a terület jelzésére, a tojók csábítására és a riválisok elriasztására szolgál.
A tojó rikoltása a fiókák hívására szolgál.
A fiókák csivitelésükön kérik a szülőktől az élelmet.

Hangok és kontextus:

Az erdei pinty hangjai a madár aktuális helyzetétől és hangulatától függően változnak.
A hím éneke a legváltozatosabb hangokat foglalja magába, és a napszaktól és az évszaktól függően is változik.
A tojó hangjai egyszerűbbek, és a fiókák gondozásával kapcsolatosak.

Hangok változása:

Az erdei pinty hangjai az évszakok során változnak.
A hím tavasszal énekel a legerősebben, hogy felhívja magára a tojók figyelmét.
A tojó hangjai a fiókák nevelése során a leggyakoribbak.
A fiókák csivitelésük a növekedésükkel és fejlődésükkel párhuzamosan változik.

Az erdei pinty hangja egy összetett és lenyűgöző jelenség, amely a madár életének számos fontos aspektusát tükrözi.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/EDRTTPSCEN

Érdekességek róla

Elterjedés:

Az erdei pinty Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia területén elterjedt.
Magyarországon az egyik leggyakoribb madárfaj.

Életmód:

Az erdei pinty lombos és tűlevelű erdőkben, parkokban, kertekben és fasorokban él.
Főleg magokkal táplálkozik, de rovarokat is fogyaszt.
Évente kétszer költ, 4-6 tojást rak.

Érdekességek:

Az erdei pinty a legrégebben és legalaposabban tanulmányozott madárfajok egyike.
Charles Darwin az evolúció elméletének kidolgozásakor az erdei pintyet is vizsgálta.
Az erdei pintynek rendkívül fejlett a hallása, és képes felismerni a ragadozók hangját.
Az erdei pinty képes megtanulni az emberi beszéd egyes elemeit.

Egyéb:

Az erdei pinty a Magyar Madártani Egyesület logóján is szerepel.
Az erdei pinty a „Csirip-csirip” című magyar népdalban is szerepel.

Az erdei pinty egy gyönyörű és érdekes madárfaj, amelyet érdemes megfigyelni és védeni.

Íme néhány további érdekesség az erdei pintyről:

Az erdei pinty a világ egyik leggyakoribb madárfaja. Becslések szerint a világon több mint 200 millió erdei pinty él.
Az erdei pinty a Fringillidae családba tartozik, amelybe a pintyek, cinkék és verebek is tartoznak.
Az erdei pinty legfeljebb 10 évig él a vadonban.
Az erdei pinty a „csicsergés” hangjáról kapta a nevét.