A nagy keresztcsőrű hangja (Loxia pytyopsittacus)

A nagy keresztcsőrű (Loxia pytyopsittacus) hangja

Hangja mire hasonlít:

A nagy keresztcsőrű (Loxia pytyopsittacus) hangja jellegzetes, dallamos és viszonylag lágy.
Gyakran hasonlítják egy „tyüpp” vagy „tüpp” hanghoz, amelyet gyakran ismételgetnek sorozatban.
A hívóhangjaik mellett énekelnek is, ami összetettebb és változatosabb dallamokból áll.

Hangjának jellegzetességei:

A hangok általában magasak és kissé nazálisak.
A hímek éneke dallamosabb és változatosabb, mint a tojóké.
A hangok erőssége és frekvenciája változhat a kontextustól és a madár érzelmi állapotától függően.

Hangkeltés mechanizmusa:

A hangokat a madarak a hangképző szervükkel, a syrinx-szel hozzák létre, amely a légcső alsó részén található.
A syrinx két oldalán lévő izmok és membránok rezgése hozza létre a hangokat.
A keresztcsőrűeknél a syrinx szerkezete lehetővé teszi a különböző hangszínek és dallamok létrehozását.

Hangszínek és jelentésük:

A nagy keresztcsőrűek különböző hangokat használnak a kommunikációra, többek között:
- Kapcsolattartó hangok: Rövid, lágy „tyüpp” vagy „tüpp” hangok, amelyeket a madarak a csapaton belüli kommunikációra használnak.
- Riasztó hangok: Élesebb, gyorsabb hangok, amelyeket veszély esetén adnak ki, hogy figyelmeztessék a többieket.
- Udvarlási ének: A hímek dallamos éneke, amellyel a tojókat próbálják magukhoz vonzani a párzási időszakban.
- Kolduló hang: A fiókák hangos, éles hangja, amellyel a szülőket kérik etetésre.

Hangok és kontextus:

A hangok jelentése és használata a kontextustól függően változhat.
Ugyanaz a hang különböző helyzetekben más-más jelentést hordozhat.
Például a „tyüpp” hang lehet kapcsolattartó hang a csapaton belül, de riasztó hang is lehet, ha a madár veszélyt észlel.

Hangok változása:

A hangok változhatnak az életkor, a nem és az egyedi madár függvényében.
A fiatal madarak hangja általában magasabb és kevésbé dallamos, mint a felnőtteké.
A hímek éneke általában összetettebb és változatosabb, mint a tojóké.
Minden egyes madárnak lehetnek egyedi hangjegyei és dallamai.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/MWJTSALTYT

Jellemző	Érdekesség
Csőr:	A keresztbe metsző csőr egyedülálló a madárvilágban, és lehetővé teszi a kemény fenyőtobozok feltörését.
Táplálkozás:	A specializált csőrüknek köszönhetően olyan táplálékforrásokat is ki tudnak használni, amelyek más madarak számára elérhetetlenek.
Fészkelés:	A téli fészkelés képessége lehetővé teszi, hogy a bőséges toboztermés időszakában költsenek, még ha az télen is van.
Fiókák csőre:	A fiókák csőre kezdetben egyenes, és csak később fejlődik ki a jellegzetes kereszteződés.
Hang:	A hangjukat gyakran hasonlítják egy „tyüpp” vagy „tüpp” hanghoz.
Elterjedés:	Elsősorban Európa északi és északkeleti részén honos, de kisebb állományai megtalálhatók Közép-Európában is.
Védettség:	Magyarországon fokozottan védett madárfaj.
Latin név:	A „pytyopsittacus” a latin névben a „papagájcsőrű”-re utal, ami a csőrük különleges alakjára utal.