A Baird-partfutó (Calidris bairdii) hangja
A Baird-partfutó (Calidris bairdii) hangja, bár nem annyira dallamos, mint egyes énekesmadaraké, mégis fontos szerepet játszik a kommunikációjukban, különösen a költés és a vonulás során.
Hangja mire hasonlít?
A Baird-partfutó hangja leginkább egy magas, éles „preet” vagy „kreep” hangra hasonlít. Gyakran ismétlik ezeket a hangokat, ami egy fajta trillázó hatást kelt.
Hangjának jellegzetességei:
- Magas és vékony: A hang meglehetősen magas frekvenciájú és vékony.
- Rövid és ismétlődő: A hangok rövidek és gyorsan követik egymást.
- Változatos: A hang erőssége és ritmusa változhat a kontextustól függően.
Hangkeltés mechanizmusa:
A madarak hangját a syrinx nevű hangképző szerv segítségével keltik, ami a légcső alsó részén található. A levegő áramlása a syrinxen keresztül rezgésbe hozza a hangszalagokat, ami hangot eredményez. A Baird-partfutó esetében a syrinx felépítése lehetővé teszi a magas és éles hangok keltését.
Hangszínek és jelentésük:
- Kapcsolattartás: A „preet” hangot főként a csapat tagjai közötti kapcsolattartásra használják, különösen vonulás közben.
- Riasztás: Élesebb és gyorsabb „preet” hangokkal jelzik a veszélyt, például egy ragadozó közeledtét.
- Udvarlás: A hímek a párzási időszakban bonyolultabb hangsorokat is használnak az udvarlás során.
Hangok és kontextus:
- Vonulás: Vonulás közben a madarak folyamatosan „preet” hangokat hallatnak, hogy tartsák a kapcsolatot egymással.
- Táplálkozás: Táplálkozás közben általában csendesebbek, de időnként rövid „preet” hangokkal jelzik a többi madárnak a táplálék lelőhelyét.
- Fészkelés: A fészkelőhelyen a hímek hangos „preet” hangokkal jelzik a területüket, a tojók pedig halkabb hangokkal kommunikálnak a fiókákkal.
Hangok változása:
- Kor: A fiatal madarak hangja magasabb és kevésbé fejlett, mint a felnőtt madaraké.
- Egyedi különbségek: Minden madárnak egyedi hangja van, ami segít nekik felismerni egymást.
Hang: https://xeno-canto.org/contributor/QFCQHKUDTR
Érdekességek róla, tények röviden
Jellemző | Leírás |
Neve |
Spencer Fullerton Baird amerikai természettudósról kapta.
|
Mérete |
Kis termetű, 18-20 cm hosszú.
|
Elterjedése |
Észak-Amerika és Szibéria északkeleti része; telelőterülete Dél-Amerika.
|
Élőhelye |
Tundra, part menti területek, iszapos partok.
|
Táplálkozása |
Rovarok, más gerinctelenek, alkalmanként magvak.
|
Fészkelése |
A tundrán, sekély mélyedésben a talajon.
|
Tojásai |
Világosbarnák, sötét foltokkal, általában 4 db.
|
Fiókák |
Fészekhagyók, gyorsan önállósodnak.
|
Vonulása |
Nagy távolságokat tesz meg Észak- és Dél-Amerika között.
|
Hangja |
Magas, éles „preet” vagy „kreep” hang.
|
Természetvédelmi státusza |
Legkevésbé aggasztó (IUCN).
|
Különlegessége |
Rendkívül gyorsan fut.
|
MADARAK KATEGÓRIÁI:
- Magyarország madarai
- Európa madarai
- Ázsia madarai
- Afrika madarai
- Ausztrália madarai
- Észak- Amerika madarai
- Dél- Amerika madarai
- Dögevő madarak
- Énekesmadarak
- Erdei madarak
- Fakopácsok
- Halevő madarak
- Kerti madarak
- Költöző madarak
- Madarak
- Madárhangok
- Magevő madarak
- Mezei madarak
- Mindenevő madarak
- Nádi madarak
- Növényevő madarak
- Ragadozó madarak
- Rovarevő madarak
- Tavi madarak
- Tengeri madarak
- Városi madarak
- Vizi madarak
Fotók: Pixabay, Vistacreate