A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) megjelenése, életmódja, szaporodása

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) 

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) megjelenése, jellemzői

Mérete és testfelépítése: A laposcsőrű motmot közepes méretű madár, hossza körülbelül 34 cm, ebből a faroktollak 15-20 cm-t tesznek ki. Testfelépítése zömök, feje nagy, nyaka rövid. A legszembetűnőbb jellegzetessége a hosszú, fokozatosan elkeskenyedő farok, melynek vége gyakran két, ütő alakú tollban végződik.

Súlya: A laposcsőrű motmot súlya átlagosan 73 gramm.

Tollazat színezete: A tollazat színezete változatos és feltűnő. A feje teteje és tarkója rozsdabarna, arca fekete. A háta, szárnyai és farka olajzöld, a hasa pedig világoskék. A legjellegzetesebb a torokfoltja, mely türkizkék.

Csőr és lábak: A csőr széles, lapos és enyhén lefelé görbülő, innen ered a madár magyar neve is. A lábai rövidek és erősek, alkalmasak az ágakon való kapaszkodásra.

Szárnyak és repülés: Szárnyai rövidek és lekerekítettek, repülése gyors, de nem kitartó. Rövid távolságokat repül, gyakran ágról ágra szállva közlekedik.

Várható élettartama: A laposcsőrű motmot várható élettartama a vadonban körülbelül 10 év.

Magyarországi helyzete: A laposcsőrű motmot Közép- és Dél-Amerikában őshonos, Magyarországon nem fordul elő. Természetes élőhelyétől távol, hazánkban csak állatkertekben vagy madárparkokban találkozhatunk vele.

Érdekesség: A laposcsőrű motmot különleges faroktollait rendszeresen mozgatja, ingaszerűen lengetve őket. Ennek pontos funkciója még nem teljesen tisztázott, de valószínűleg a párválasztásban és a riválisok elriasztásában játszik szerepet.

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) 
A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum)

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) elterjedése, előfordulása

A laposcsőrű motmot Közép- és Dél-Amerikában honos, az amerikai kontinensen terjedt el.

Földrajzi határok:

  • Északon: Mexikó déli része
  • Délen: Északnyugat-Peru és Észak-Bolívia
  • Keleten: Észak-Venezuela és Guyana

Élőhelye:

  • Trópusi és szubtrópusi esőerdők
  • Erdőszélek
  • Másodlagos erdők (regenerálódó erdők)
  • Galériaerdők (folyó menti erdők)
  • Elárasztott erdők
  • Száraz erdők és bozótosok

Általában a síkvidéki és alacsonyabb hegyvidéki területeket kedveli, de akár 1500 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálható.

Fontos megjegyezni, hogy elterjedési területén belül is foltos az előfordulása, mivel specifikus élőhelyigényei vannak, és érzékeny az erdőirtásra.

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) 
A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum)

Rendszertani besorolása

laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a motmotfélék (Momotidae) családjába tartozó faj.

Ismertebb alfajai

  • Electron platyrhynchum chlorophrys Ribeiro, 1931
  • Electron platyrhynchum colombianum Meyer de Schauensee, 1950
  • Electron platyrhynchum minus (Hartert, 1898)
  • Electron platyrhynchum orienticola Oberholser, 1920
  • Electron platyrhynchum platyrhynchum (Leadbeater, 1829)
  • Electron platyrhynchum pyrrholaemum (Berlepsch & Stolzmann, 1902)

Életmódja

Társas élet és szociális viselkedés: A laposcsőrű motmot alapvetően magányos madár, de a költési időszakban párokban él. A párok gyakran együttműködnek a fészeképítésben és a fiókák felnevelésében. A szociális interakciók közé tartozik még a kölcsönös tollászkodás és a hangjelzésekkel való kommunikáció.

Mozgás: A laposcsőrű motmot elsősorban az erdő lombkoronájában mozog, ahol ügyesen ugrál az ágak között. Repülése gyors, de rövid távolságokra korlátozódik. Gyakran hosszú ideig mozdulatlanul ül egy ágon, lesből figyelve a zsákmányát.

Territórium: A párok territóriumot tartanak fenn, melyet hangos kiáltásokkal és jellegzetes farokmozdulatokkal védelmeznek a riválisokkal szemben. A territórium mérete az élőhely minőségétől és a táplálék elérhetőségétől függ.

Alkalmazkodóképességek: A laposcsőrű motmot jól alkalmazkodott az esőerdei környezethez. Széles, lapos csőre lehetővé teszi, hogy különböző méretű rovarokat és más ízeltlábúakat fogjon el. Erős lábai és karmai biztosítják a stabil kapaszkodást az ágakon. Rejtőszínei segítenek elrejtőzni a ragadozók elől.

Kihívások és túlélési stratégiák: A laposcsőrű motmot legfőbb kihívása az élőhelyvesztés, melyet az erdőirtás és az emberi tevékenység terjeszkedése okoz. A túlélési stratégiák közé tartozik a másodlagos erdőkben és a zavart területeken való megtelepedés, valamint az alkalmazkodás a változó táplálékforrásokhoz.

Összefoglalva: A laposcsőrű motmot magányos, de a költési időszakban párosan élő madár. Az esőerdők lombkoronájában mozog, ahol ügyesen ugrál és rövid távokat repül. Territóriumot tart fenn és alkalmazkodóképes az élőhelyváltozásokhoz. Legfőbb kihívása az élőhelyvesztés, mely ellen a másodlagos erdőkben való megtelepedéssel és a táplálékforrásokhoz való alkalmazkodással küzd.

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) 
A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum)

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) táplálkozása

Jellemzői: A laposcsőrű motmot elsősorban ragadozó, de időnként gyümölcsöt is fogyaszt. Táplálkozása opportunista, azaz a rendelkezésre álló táplálékforrásokhoz igazodik.

Táplálékforrások:

  • Rovarok: A legfontosabb táplálékforrást a különböző rovarok jelentik, mint például a sáskák, szöcskék, bogarak, lepkék, hernyók, méhek és darazsak.
  • Más ízeltlábúak: Emellett pókokat, skorpiókat, százlábúakat és ezerlábúakat is fogyaszt.
  • Kis gerincesek: Ritkábban kisebb gerinceseket is zsákmányol, például gyíkokat, békákat és kígyókat.
  • Gyümölcsök: Időnként érett gyümölcsöket is eszik, különösen a száraz évszakban, amikor a rovarok kevésbé elérhetőek.

Táplálkozási szokások:

  • Lesből támadás: A laposcsőrű motmot jellemzően egy ágon ülve, mozdulatlanul várja, hogy a zsákmány a közelébe kerüljön. Amikor észrevesz egy rovart vagy más prédát, gyorsan lecsap rá, és széles csőrével elkapja.
  • Levegőben elkapás: Repülő rovarokat is képes elkapni a levegőben, rövid, gyors repülésekkel.
  • Gyümölcsök csipegetése: A gyümölcsöket a fák ágain csipegeti le.

Ökológiai szerep:

  • Ragadozó: A laposcsőrű motmot fontos szerepet játszik az esőerdők ökoszisztémájában, mivel segít szabályozni a rovarok és más ízeltlábúak populációját.
  • Zsákmány: Ugyanakkor maga is zsákmányállat lehet nagyobb ragadozó madarak, kígyók és emlősök számára.
  • Magterjesztő: A gyümölcsfogyasztás révén hozzájárulhat a növények magvainak terjesztéséhez.

Összefoglalva, a laposcsőrű motmot táplálkozása változatos, elsősorban rovarokkal és más ízeltlábúakkal táplálkozik, de időnként gyümölcsöt is fogyaszt. Lesből támadó ragadozó, de repülő rovarokat is képes elkapni. Fontos szerepet játszik az esőerdők ökoszisztémájában, mint ragadozó és magterjesztő.

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) 
A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum)

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) fészkelőhelye

Elhelyezkedés: A laposcsőrű motmot fészkeit elsősorban meredek partfalakba, árkokba vagy elhagyott bányákba vájja. Ezek a helyek biztosítják a fészek számára a szükséges védelmet a ragadozóktól és az időjárás viszontagságaitól.

Fészek jellemzői:

  • Alagút: A fészek egy hosszú, akár 2 méter hosszú alagútból áll, amelyet a madár csőrével és karmaival váj ki.
  • Fészekkamra: Az alagút végén található a fészekkamra, amely egy kiszélesedő üreg. Itt rakja le a tojásokat, és itt neveli fel a fiókákat.
  • Anyagok: A fészekkamra általában nincs kibélelve, a tojások közvetlenül a földre kerülnek.

Környezet: A laposcsőrű motmot fészkelőhelyei jellemzően erdős területek közelében találhatók, ahol könnyen hozzáférhet a táplálékforrásokhoz. A partfalak vagy árkok gyakran folyók vagy patakok mentén helyezkednek el.

Fészeképítés: Mindkét szülő részt vesz a fészek építésében, amely több hétig is eltarthat. A madarak csőrükkel és karmaival lazítják a talajt, majd a lábukkal hátrafelé rúgják ki az anyagot az alagútból.

Tojásrakás: A tojó általában 3-4 fehér tojást rak, amelyeket körülbelül 18 napig költ. A fiókák fészeklakók, és mindkét szülő eteti őket. Körülbelül 4 hét után repülnek ki a fészekből.

Veszélyeztető tényezők:

  • Élőhelyvesztés: Az erdőirtás és a bányászat miatt a laposcsőrű motmot fészkelőhelyei egyre inkább csökkennek.
  • Zavarás: Az emberi tevékenység, például a turizmus és a rekreáció, megzavarhatja a madarakat a fészkelés során.
  • Ragadozók: A fészkeket kígyók, gyíkok és más ragadozók is kifoszthatják.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

  • Élőhelyvédelem: Az esőerdők és más természetes élőhelyek megőrzése kulcsfontosságú a laposcsőrű motmot és más fajok számára.
  • Zavarások csökkentése: A fészkelőhelyek közelében kerülni kell a zajos tevékenységeket, különösen a költési időszakban.
  • Kutatás és monitoring: A laposcsőrű motmot populációjának és fészkelési szokásainak tanulmányozása segíthet a hatékonyabb védelmi intézkedések kidolgozásában.
  • Oktatás és szemléletformálás: Az emberek tájékoztatása a laposcsőrű motmot és élőhelyének fontosságáról hozzájárulhat a faj védelméhez.

Összefoglalva: A laposcsőrű motmot partfalakba, árkokba vagy elhagyott bányákba vájt fészkekben költ. Az élőhelyvesztés, a zavarás és a ragadozók veszélyeztetik a fészkelőhelyeket. A faj védelme érdekében fontos az élőhelyek megőrzése, a zavarások csökkentése, a kutatás és az oktatás.

Szaporodása

Párzási időszak: A laposcsőrű motmot szaporodási időszaka általában az esős évszakhoz igazodik, amikor bőséges a táplálékkínálat. Ez az időszak régiónként változhat, de általában március és július közé esik.

Fészkelés:

  • Fészek: Ahogy korábban említettük, a laposcsőrű motmot partfalakba, árkokba vagy elhagyott bányákba vájja a fészkét. Az alagút hossza akár 2 méter is lehet, a végén található a fészekkamra.
  • Tojások: A tojó általában 3-4 fehér tojást rak.
  • Kotlás: A kotlás mindkét szülő feladata, és körülbelül 18 napig tart.
  • Fiókák: A fiókák fészeklakók, vagyis csupaszon és tehetetlenül kelnek ki. Mindkét szülő eteti őket rovarokkal és más ízeltlábúakkal.
  • Kirepülés: A fiókák körülbelül 4 hét után repülnek ki a fészekből, de még egy ideig a szüleikkel maradnak, amíg önállóvá nem válnak.

Szaporodási szokások:

  • Monogámia: A laposcsőrű motmot monogám, azaz egy pár egy költési időszakban csak egymással párosodik.
  • Párválasztás: A párválasztásban fontos szerepet játszanak a hímek látványos farokmozdulatai és hangos kiáltásai.
  • Kölcsönös gondoskodás: Mindkét szülő részt vesz a fészeképítésben, a kotlásban és a fiókák felnevelésében.
  • Egyetlen fészekalj: A laposcsőrű motmot általában évente csak egy fészekaljat nevel fel.
  • Hosszú távú párkapcsolat: Egyes párok akár több éven keresztül is együtt maradhatnak.

Összefoglalva: A laposcsőrű motmot monogám madár, amely az esős évszakban költ. Fészkét partfalakba, árkokba vagy elhagyott bányákba vájja. Mindkét szülő részt vesz a kotlásban és a fiókák felnevelésében. A párválasztásban a hímek látványos farokmozdulatai és hangos kiáltásai játszanak fontos szerepet.

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) fiókái

Jellemzői:

  • Fészeklakók: A fiókák csupaszon, vakon és tehetetlenül kelnek ki a tojásból, teljesen a szüleik gondoskodására vannak utalva.
  • Gyors fejlődés: A fiókák gyorsan fejlődnek, és néhány hét alatt elérik a felnőttkori méretüket.
  • Tollazat: Kezdetben szürkésbarna pehelytollazatuk van, amely fokozatosan átalakul a felnőttekre jellemző színes tollazattá.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

  • Kikelés: A fiókák körülbelül 18 napos kotlás után kelnek ki a tojásból.
  • Fészekben maradás: A fiókák a fészekben maradnak, amíg elég erősek nem lesznek a repüléshez.
  • Etetés: Mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében, rovarokat, pókokat és más ízeltlábúakat hoznak nekik.
  • Gondoskodás: A szülők a fiókák tisztántartásáról is gondoskodnak, eltávolítják a fészekből az ürüléket.

Etetés és gondozás:

  • Gyakori etetés: A fiókáknak nagy az étvágyuk, és a szülőknek gyakran kell etetniük őket, akár naponta több tucatszor is.
  • Táplálék: A fiókák főként rovarokkal táplálkoznak, de a szülők időnként gyümölcsöt is hozhatnak nekik.
  • Védelem: A szülők hevesen védelmezik a fiókákat a ragadozóktól.

Kirepülés és elhagyás:

  • Kirepülés: A fiókák körülbelül 4 hét után repülnek ki a fészekből.
  • Önállóság: A kirepülés után még egy ideig a szüleikkel maradnak, akik továbbra is etetik és tanítják őket.
  • Elhagyás: Végül a fiatal madarak elhagyják a szüleiket, és önálló életet kezdenek.

Gondoskodás és túlélési arány:

  • Intenzív gondoskodás: A laposcsőrű motmot szülők intenzíven gondoskodnak a fiókáikról, ami növeli a túlélési esélyeiket.
  • Túlélési arány: A túlélési arány a fiókák körében viszonylag magas, de a pontos adatok nem ismertek.
  • Veszélyek: A fiókákat a fészekben ragadozók, például kígyók és gyíkok fenyegethetik.

Ökológiai jelentőség:

  • Populáció fenntartása: A fiókák sikeres felnevelése elengedhetetlen a laposcsőrű motmot populációjának fenntartásához.
  • Tápláléklánc: A fiókák fontos táplálékforrást jelentenek egyes ragadozók számára.

Összefoglalva: A laposcsőrű motmot fiókái fészeklakók, akik gyorsan fejlődnek és körülbelül 4 hét után repülnek ki. A szülők intenzíven gondoskodnak róluk, ami növeli a túlélési esélyeiket. A fiókák felnevelése fontos a populáció fenntartása és az ökoszisztéma egyensúlya szempontjából.

Ismertebb betegségei lehetnek

Bár a laposcsőrű motmot vadon élő populációinak egészségügyi állapotáról kevés konkrét információ áll rendelkezésre, néhány lehetséges betegség, amely érintheti őket:

  • Paraziták: Külső paraziták, mint például atkák és tetvek, valamint belső paraziták, mint például férgek, fertőzhetik meg őket. Ezek a paraziták gyengíthetik az immunrendszerüket, vérszegénységet okozhatnak, vagy akár légzési problémákat is előidézhetnek.
  • Vírusos és bakteriális fertőzések: Mint sok más madárfaj, a laposcsőrű motmot is érzékeny lehet különböző vírusos és bakteriális fertőzésekre. Ezek a fertőzések légzőszervi, emésztőrendszeri vagy idegrendszeri problémákat okozhatnak, és súlyos esetben akár halálhoz is vezethetnek.
  • Mérgezés: A mezőgazdaságban használt peszticidek és más mérgező anyagok véletlen lenyelése mérgezést okozhat a madaraknál.
  • Élőhelyvesztésből adódó stressz: Az erdőirtás és az élőhelyek pusztulása miatt a madarak stressznek vannak kitéve, ami gyengítheti az immunrendszerüket és fogékonyabbá teheti őket a betegségekre.
  • Éghajlatváltozás hatásai: Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények, például aszályok vagy heves esőzések, szintén negatívan befolyásolhatják a madarak egészségét és növelhetik a betegségek kockázatát.

Fontos megjegyezni, hogy a vadon élő madárpopulációk betegségeinek vizsgálata nehézkes, és a laposcsőrű motmot esetében további kutatásokra van szükség az egészségügyi állapotuk jobb megértéséhez.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A laposcsőrű motmot, mint sok más madárfaj, számos ragadozóval néz szembe természetes élőhelyén. Íme néhány lehetséges ellensége:

Ragadozó madarak:

  • Héják és sólymok: Ezek a gyors és ügyes vadászok könnyen elkaphatják a laposcsőrű motmotot repülés közben vagy akár az ágakon ülve is.
  • Baglyok: Az éjszakai baglyok szintén veszélyt jelenthetnek, különösen a fiókákra és a fészekben lévő tojásokra.

Emlősök:

  • Kígyók: A fán élő kígyók, mint például a boa constrictorok, könnyen bejuthatnak a fészkekbe és zsákmányul ejthetik a tojásokat, fiókákat vagy akár a felnőtt madarakat is.
  • Kisragadozók: A mosómedvék, oposszumok és más kisebb emlősök szintén veszélyt jelenthetnek a fészkekre és a fiókákra.

Védelmi stratégiák:

A laposcsőrű motmot számos stratégiát fejlesztett ki a ragadozók elleni védekezésre:

  • Rejtőzködés: A madár tollazata jól beleolvad az erdei környezetbe, így nehezebben veszik észre a ragadozók.
  • Fészkelőhely: A partfalakba, árkokba vagy elhagyott bányákba vájt fészkek viszonylag biztonságosak a legtöbb ragadozó számára.
  • Riasztó hangok: A laposcsőrű motmot hangos kiáltásokkal figyelmezteti a többi madarat a közelgő veszélyre.
  • Csoportos védekezés: Egyes esetekben a motmotok csoportosan támadhatják meg a ragadozókat, hogy elűzzék őket a fészek közeléből.
  • Gyorsaság és fürgeség: A motmotok gyorsan és ügyesen mozognak az ágak között, ami megnehezíti a ragadozók dolgát.

Bár a laposcsőrű motmotnak számos ellensége van, a fenti védelmi stratégiák segítenek a túlélésben és a faj fennmaradásában.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) természetvédelmi helyzete jelenleg a következő:

  • IUCN Vörös Lista: A faj a „legkevésbé aggasztó” kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy jelenleg nem fenyegeti közvetlen kipusztulás veszélye.
  • Élőhelyvesztés: Azonban az esőerdők irtása és az élőhelyek pusztulása miatt populációja csökkenhet a jövőben.
  • Nemzeti és nemzetközi védelem: Számos országban, ahol a laposcsőrű motmot előfordul, védett fajnak számít, és élőhelyeinek védelme is kiemelt fontosságú.

Összességében a laposcsőrű motmot jelenleg nem számít veszélyeztetett fajnak, de élőhelyeinek védelme és a populációk monitorozása továbbra is fontos feladat a jövőbeli fennmaradásuk biztosítása érdekében.

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) hangja

Hangja mire hasonlít: A laposcsőrű motmot hangja jellegzetes és könnyen felismerhető. Gyakran „mot-mot” hangként írják le, amelyből a madár angol és magyar neve is származik. Ez a hang mély, rezonáló és kissé búgó jellegű.

Hangjának jellegzetességei:

  • Mot-mot: A leggyakoribb hang egy kétrészes „mot-mot” vagy „hout-hout” kiáltás, amelyet a madár rendszeresen ismétel.
  • Egyéb hangok: Emellett más hangokat is hallat, például élesebb „kweek” vagy „kee-kee” hangokat, amelyeket riasztás vagy izgalom esetén használ.
  • Hangerő: A laposcsőrű motmot hangja meglehetősen hangos, és messzire elhallatszik az erdőben.

Hangkeltés mechanizmusa: A hangokat a madár hangszálai, a syrinx segítségével kelti, amely a légcső alsó részén található. A hangszálak rezgése hozza létre a hangokat, amelyeket a madár a csőre és a testüregei segítségével tovább erősít és modulál.

Hangszínek és jelentésük:

  • Mély „mot-mot” hang: Ez a hang általában territoriális jelzésként szolgál, amellyel a madár jelzi jelenlétét a riválisoknak, és védi a területét.
  • Élesebb hangok: Ezeket a hangokat riasztás vagy izgalom esetén használja a madár, például ragadozók közeledtekor vagy a párjával való kommunikáció során.

Hangok és kontextus: A laposcsőrű motmot hangjainak jelentése a kontextustól függően változhat. Például a „mot-mot” hangot nemcsak territoriális jelzésként, hanem a párjával való kommunikáció során vagy a fiókák etetésénél is használhatja.

Hangok változása: A hangok változhatnak a madár életkorától, nemétől és egyedi jellemzőitől függően. A fiatal madarak hangja például magasabb és kevésbé rezonáló lehet, mint a felnőtteké.

Összefoglalva: A laposcsőrű motmot hangja jellegzetes és változatos, amelyet a madár kommunikációra és territoriális jelzésre használ. A leggyakoribb hang a mély, kétrészes „mot-mot” kiáltás, de más hangokat is hallathat, például élesebb riasztóhangokat. A hangok jelentése a kontextustól függően változhat.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/CHDHFSVVIN

Érdekességek róla, tények röviden

Jellemző Érdekesség
Neve:
A „motmot” név a madár jellegzetes „mot-mot” hangutánzó kiáltásából ered. A „laposcsőrű” pedig a széles, lapos csőrére utal.
Farok:
A hosszú, fokozatosan elkeskenyedő farok vége gyakran két, ütő alakú tollban végződik, amelyeket a madár rendszeresen mozgat, ingaszerűen lengetve őket.
Fészek:
A laposcsőrű motmot partfalakba, árkokba vagy elhagyott bányákba vájja a fészkét, amely akár 2 méter hosszú alagútból is állhat.
Táplálkozás:
Elsősorban rovarokkal táplálkozik, de időnként gyümölcsöt is fogyaszt. Lesből támadó ragadozó, de repülő rovarokat is képes elkapni.
Élőhely:
Közép- és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi esőerdeiben él.
Természetvédelmi helyzet:
Jelenleg a „legkevésbé aggasztó” kategóriába tartozik, de élőhelyeinek pusztulása miatt populációja csökkenhet.
Hang:
Jellegzetes „mot-mot” hangot hallat, amely territoriális jelzésként és kommunikációra szolgál.
Szaporodás:
Monogám madár, mindkét szülő részt vesz a kotlásban és a fiókák felnevelésében.
Élettartam:
A vadonban körülbelül 10 évig él.

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate

A laposcsőrű motmot (Electron platyrhynchum) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.