Hová tűnnek a madarak télen? – A nagy vándorlási rejtély nyomában

2026.01.09. - by Madarak

Hová tűnnek a madarak télen? – A nagy vándorlási rejtély nyomában

A tél beköszöntével sokunknak feltűnik, hogy a nyár hangos, csicsergő madárvilága elcsendesedik, a jól ismert fajok hirtelen eltűnnek a kertekből, parkokból, és csak néhány bátor, „helyben maradó” példány marad a környéken. De hová tűnnek a madarak télen? Vajon mindegyik faj melegebb vidékre költözik, vagy vannak, akik itt maradnak velünk? Miért van szükségük a madaraknak ilyen hosszú és veszélyes utazásra, és hogyan képesek egyáltalán ilyen hihetetlen távolságokat leküzdeni?

Ez a cikk arra vállalkozik, hogy bemutassa a madárvonulás lenyűgöző világát, feltárja a jelenséghez kapcsolódó tudományos érdekességeket, gyakorlati példákat, és választ adjon a madárvándorlással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre. Megtudhatod majd, milyen okok állnak a madárvonulás hátterében, hogy pontosan honnan és hová tartanak a hazánkban élő madarak, milyen elképesztő kihívásokkal néznek szembe az úton, és hogyan segíthetünk mi, emberek, hogy az útjuk sikeresebb legyen. Külön táblázatban foglaljuk össze a madárvonulás előnyeit és hátrányait, továbbá sok gyakorlati tanácsot kapsz, hogyan figyelheted meg, vagy éppen segítheted a madarak életét a téli hónapokban is.

A cikk mindenki számára hasznos lehet: kezdőknek, akik most ismerkednek a madarászat világával, de azoknak is, akik már tapasztaltabb természetbarátok, és szeretnének mélyebben elmerülni a vándorlás rejtelmeiben. Sőt, családoknak, természetvédőknek és pedagógusoknak is remek lehetőséget kínál, hogy közelebb hozzák a gyerekekhez a természet egyik legcsodálatosabb, mégis legtitokzatosabb jelenségét.

Az írás végén egy átfogó GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) szekcióban összegyűjtöttük a leggyakoribb felmerülő kérdéseket és válaszokat is, melyek segíthetnek eloszlatni a madárvonulással kapcsolatos tévhiteket. Tarts velünk, és induljunk együtt a nagy vándorlási rejtély nyomába – garantáltan tele lesz meglepetésekkel, inspirációval és hasznos tudnivalókkal!

Miért tűnnek el a madarak télen hazánkból?

A madarak eltűnése télen nem véletlen: egyes fajok – például a fecskék, sarlósfecskék vagy a gólyák – ősszel útra kelnek, hogy több ezer kilométert megtéve melegebb éghajlatú területeken töltsék a hideg hónapokat. Ennek fő oka az, hogy a legtöbb madárfaj számára a tél túl zord: kevesebb a táplálék (rovarok, magvak, bogyók), rövidebbek a nappalok, és a hideg is komoly megpróbáltatást jelent, különösen a kisebb testű madarak esetén.

A vonulás tehát túlélési stratégia, amely lehetővé teszi, hogy a madarak mindig ott legyenek, ahol a túlélés feltételei adottak. Hazánkban mintegy 400 madárfajt figyeltek meg, ebből közel 200 fajt rendszeresen vonulónak tartanak számon. Ezek a fajok tehát minden évben követik a természet ritmusát: tavasztól őszig Európában élnek, ősszel azonban délre, melegebb vidékekre, főként Afrikába vagy Dél-Ázsiába költöznek.

Nem minden madár vonul azonban el: vannak ún. állandó vagy telelő madárfajok is, mint például a széncinege, a verebek, a fakopáncsok vagy a varjak, akik képesek alkalmazkodni a téli körülményekhez. Ezek a madarak vagy találékonyabbak a táplálékszerzésben, vagy a testfelépítésük, viselkedésük segíti őket a hideg átvészelésében. Mindeközben a vonuló fajok hiánya feltűnik: eltűnnek a fecskék az ereszek alól, a gólyafészkek üresen állnak, a parkokból hiányoznak a rigók.

A madárvonulás tehát egyfajta „időjárás-menedzsment”, amely lehetővé teszi, hogy a madarak mindig a legkedvezőbb helyen tartózkodjanak – igaz, ez azzal jár, hogy évente két alkalommal elképesztő távolságokat kell megtenniük, és számtalan veszélyt kell leküzdeniük.

A madárvonulás titkai: hogyan indulnak útnak?

A madárvonulás pontos időpontját számos tényező befolyásolja, de a legfontosabb a nappalok hosszának változása, azaz a fény mennyiségének csökkenése. A madarak szervezetében ez hormonális változásokat indít el: a tobozmirigy érzékeli a nappalok rövidülését, amely fokozza az ún. „zugunruhe”-nak nevezett nyugtalanságot. Ez a mozgáskésztetés aztán fokozatosan elvezet a vonulás kezdetéhez.

Érdekesség, hogy a vonulási ösztön annyira erős, hogy a madarak akkor is megpróbálnak útra kelni, ha például fogságban tartják őket. Kísérletek során megfigyelték, hogy ezek a fogságban nevelt madarak is ugyanabban az időszakban lesznek nyugtalanok, mint vad társaik, és az adott irányba próbálnak repülni. Ez arra utal, hogy a vándorlásra való hajlam részben öröklött, genetikai program vezérli, ugyanakkor a környezeti tényezők is befolyásolják: például az időjárás, a hőmérséklet, vagy a táplálék elérhetősége.

A madarak indulása nem egyszerre történik: fajonként, sőt, akár populációnként is eltérő lehet az indulás időpontja. Általában elsőként a fiatal egyedek, később a felnőttek indulnak el, de a nemek között is lehet különbség. Például a gólyáknál a fiatalabbak hamarabb kelnek útra, hogy több időt hagyjanak maguknak az út során a tapasztalatszerzésre.

A vonulás irányát és útvonalát a madarak lenyűgöző módon képesek megtalálni. Használják a Nap és csillagok állását, a Föld mágneses terét, egyes kutatások szerint még a légáramlatok és illatok alapján is tájékozódnak. Képesek emlékezni a tájékozódási pontokra (pl. tavak, hegyek, folyók), de a tapasztaltabb madarak még a társas tanulás révén is segítenek a fiataloknak az út során.

A madárvonulás folyamata lépésről lépésre:

Táplálékraktározás: A madarak a vonulás előtt zsírraktárakat halmoznak fel, akár testtömegük 30-50%-ával is megnövelhetik súlyukat.
Szervezeti változások: Az emésztőrendszer rövidül, az izomzat fejlődik, hogy minél hatékonyabban tudjanak repülni.
Csoportosulás: Néhány faj csapatokban vonul, mások magányosan.
Indulás: Az időjárás-jelenségek befolyásolhatják az indulást (szélirány, felhőzet, légnyomás).
Navigáció és pihenőhelyek: Az út során rendszeresen megállnak pihenni és táplálkozni.

Ezek a folyamatok segítik a madarakat abban, hogy sikeresen teljesítsék az akár több ezer kilométeres utat, és minden évben visszataláljanak ugyanarra a fészkükre vagy költőhelyükre.

Milyen távoli helyekre repülnek el a magyar madarak?

Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy a hazánkból elvonuló madarak nem csak a szomszédos országokba repülnek, hanem akár a Szaharától délre fekvő, trópusi Afrikába is eljutnak. Ilyen hihetetlen távolságokat tesznek meg például a fecskék, sarlósfecskék, seregélyek, vagy a gólyák. De pontosan hová is repülnek?

A magyarországi vándormadarak három fő útvonalat követnek. Az első, és legjelentősebb az úgynevezett „kelet-atlanti vonulási útvonal”, mely a Kárpát-medencétől kiindulva a Balkánon, a Boszporuszon, majd Törökországon és a Közel-Keleten keresztül vezet Afrikába. A fehér gólyák például Egyiptomon keresztül egészen Dél-Afrikáig is eljuthatnak, akár 10-12 ezer kilométert is megtéve oda-vissza.

A második nagy útvonal a Földközi-tenger nyugati részén keresztül vezet, főként a fecskék és sarlósfecskék használják ezt. Ezek a madarak Nyugat-Európa, majd Spanyolország, Gibraltár érintésével repülnek át Észak-Afrikába, onnan pedig tovább a Száhel-övezetig vagy akár még délebbre is. Egy magyar molnárfecske akár Nigériában vagy Kongóban is telelhet!

A harmadik, kisebb jelentőségű útvonal az ázsiai, amely Délkelet-Európán, a Kaukázuson, majd Nyugat-Ázsián keresztül vezet, ezt főleg néhány ragadozó madárfaj, például a kék vércse vagy a vándorsólyom használja.

Konkrét példák magyar madárfajokról és vonulási útvonalaikról:

Madárfaj	Vonulás iránya & helyszíne	Távolság (egy irányban)
Fehér gólya	Magyarország – Dél-Afrika (pl. Botswana, Dél-Afrika)	10 000-12 000 km
Fecskék	Magyarország – Közép-Afrika (Nigéria, Kongó)	6 000-8 000 km
Sarlósfecske	Magyarország – Dél-Afrika	8 000-10 000 km
Seregély	Magyarország – Dél-Európa, Észak-Afrika	1 500-3 000 km
Mezei pacsirta	Magyarország – Észak-Afrika, Közel-Kelet	2 000-3 000 km
Kék vércse	Magyarország – Dél-Afrika (Namíbia, Dél-Afrika)	8 000-10 000 km

Érdemes megemlíteni, hogy minden madárfaj vonulási útvonala más és más, igazodva az adott faj igényeihez, táplálkozási szokásaihoz és az evolúció során kialakult szokásokhoz. Sokan közülük évről évre ugyanazokat a pihenőhelyeket használják, sőt, az egyes példányok gyakran ugyanoda térnek vissza, ahol korábban is teleltek vagy költöttek.

A vonulás veszélyei: milyen kihívások várnak rájuk?

Bár a madárvonulás rendkívül lenyűgöző jelenség, egyben az egyik legveszélyesebb időszak is a madarak életében. Az út során számos akadályt és veszélyt kell leküzdeniük, amelyek közül sok a természetes környezettel, mások viszont az emberi tevékenységgel kapcsolatosak.

Az egyik legnagyobb kihívás a hosszú, megszakítás nélküli repülés: egyes fajok, mint például a fiatal fehér gólyák, akár 4-5 napig is repülhetnek pihenés nélkül, miközben átszelik a Földközi-tengert vagy a Szaharát. Ilyenkor a madarak testtömegük jelentős részét vesztik el, és a fizikai kimerültség gyakran végzetes lehet. Az időjárási viszontagságok – viharok, szélviharok, hirtelen hőmérséklet-változások – szintén komoly akadályokat jelenthetnek.

A természetes ragadozók – például sólymok, ragadozó emlősök – szintén lesben állnak a vonuló csapatokra. Az úton sokan áldozatul esnek a ragadozóknak, gyenge vagy beteg példányok pedig gyakran lemaradnak a csapatoktól, és nem élik túl az utat.

Az emberi tevékenység viszont egyre komolyabb problémát jelent. A legnagyobb veszélyforrások közé tartoznak:

Élőhelyek pusztulása: Sok pihenőhelyet, vizes területet mezőgazdasági művelés, városépítés vagy ipari tevékenység miatt elpusztítanak.
Vadászat: Egyes országokban – főként a Földközi-tenger térségében – még ma is vadásszák a vonuló madarakat, például a foglyokat, pacsirtákat, vagy akár a gólyákat is.
Ütközés épületekkel, vezetékekkel: Éjszakai vonulás során gyakoriak a balesetek, sok madár nekirepül a kivilágított épületeknek, üvegablakoknak vagy elektromos vezetékeknek.
Klímaváltozás: A megváltozott időjárási mintázatok felborítják a madarak időzítését, egyre több példány reked a szokatlanul hideg vagy meleg időben.
Szennyezés: A vegyszerek, műtrágyák, fémek (pl. ólom) szintén negatív hatással vannak a madarak szervezetére.

Előnyök és hátrányok egy táblázatban

Előnyök (a madár szempontjából)	Hátrányok/veszélyek (a madár szempontjából)
Több táplálékhoz jutás	Hosszú, kimerítő repülés
Kellemesebb éghajlat	Időjárási szélsőségek
Biztonságosabb költési helyek	Ragadozók támadásai
Új élőhelyek felfedezése	Élőhelyek pusztulása
Tapasztalatszerzés, génkeveredés	Ütközések, vadászat, szennyezés

Évek óta megfigyelhető, hogy a vonuló madárpopulációk számossága néhol jelentősen csökken. Ezért nagyon fontos, hogy felismerjük: a madárvonulás védelme nemcsak természetvédelmi, hanem etikai és társadalmi kérdés is.

Hogyan segíthetjük a madarak vándorlását télen?

Noha nehéz közvetlenül befolyásolni a madarak sikeres átvonulását több ezer kilométeres útjuk során, rengeteget tehetünk azért, hogy a hazánkban maradó, illetve a vonulás közben megpihenő madarakat segítsük túlélni a telet. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legpraktikusabb és leghatékonyabb módszereket, amelyekkel te is hozzájárulhatsz a madárvilág fennmaradásához.

1. Etetés

A téli madáretetés az egyik legfontosabb tevékenység, hiszen a hidegben, hóborította tájon a madarak számára nehezebb a táplálék megszerzése. Az eleség lehet napraforgómag, köles, dió, mogyoró, búza, de különféle magkeverékeket is beszerezhetsz. A cinegék és harkályok szívesen fogyasztanak faggyút, cinkegolyót is. A rendszeres, megbízható etetés segít a madaraknak átvészelni a leghidegebb heteket.

Ne feledd: ha egyszer elkezded az etetést, folyamatosan tedd, mert a madarak hozzászoknak a táplálékforráshoz!

2. Itatás

Sokan megfeledkeznek róla, de a fagyos napokon a madarak számára nehéz friss vízhez jutni. Tegyél ki sekély tálkát vízzel, és próbáld naponta cserélni vagy langyos vízzel pótolni, hogy ne fagyjon be. Ez különösen fontos a városi környezetben, ahol kevés a természetes vízforrás.

3. Fészkelőhelyek kialakítása

Telepíts madárodúkat, fészekládákat a kertbe vagy az erkélyre! Ez nemcsak a tavaszi költést segíti, hanem télen is menedéket nyújt a kis testű madaraknak a hideg ellen. A különböző odú-típusok különböző madárfajokat vonzanak: például a „B” típusú odúba széncinegék, a „D” típusú odúba verebek, csuszkák költözhetnek.

4. Természetbarát kert kialakítása

Ültess bogyós bokrokat (pl. csipkebogyó, bodza, galagonya), hagyj egy kis avart, rőzsehalmot a kertben! Ezek menedéket és természetes táplálékot biztosítanak a madaraknak. Ne használj vegyszereket, rovarirtókat, hiszen ezek a madarak táplálékát is mérgezhetik.

5. Tudatos szemléletformálás

Oszd meg tapasztalataidat másokkal! Hívd fel a figyelmet ismerőseid, gyermekeid, iskolák, óvodák körében a madárvédelem fontosságára. Vegyél részt madármegfigyelő túrákon vagy természetvédelmi programokon, és bátran kérj segítséget a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől (MME).

6. Ablakok, veszélyes felületek védelme

Az átlátszó üvegfelületek, nagy ablakok komoly veszélyforrást jelentenek a madarak számára, mert ütközhetnek velük. Ragassz ki matricákat, sziluetteket, vagy árnyékolókat, hogy a madarak felismerjék az akadályt!

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Miért vonulnak el a madarak télen Magyarországról?
Azért, mert télen jelentősen lecsökken a táplálék mennyisége, és a hidegben nehezebb a túlélés. A vonulással kedvezőbb éghajlatú, táplálékban gazdagabb helyekre jutnak.
Mely madarak maradnak Magyarországon télen?
Például széncinege, verebek, fekete rigó, meggyvágó, csuszka, harkályok, varjak, egyes galambfélék.
Milyen messzire vonulnak el a magyar madarak?
Fajtól függően néhány száz kilométertől akár 10-12 000 kilométerig is terjedhet az út, például a gólyák Dél-Afrikáig repülnek.
Mi történik a vonuló madarakkal útközben?
Sok veszéllyel kell szembenézniük: időjárási viszontagságok, ragadozók, emberi tevékenység (vadászat, ütközés, élőhelypusztulás).
Mikor indulnak el a madarak ősszel?
Általában szeptember és október között, de ez fajonként és időjárástól függően változhat.
Mit tehetek a madarakért télen?
Etethetsz, itathatsz, kihelyezhetsz madárodúkat, természetbarát kertet alakíthatsz ki, és odafigyelhetsz az üvegfelületek veszélyeire.
Visszatérnek ugyanazok a madarak tavasszal?
Sok faj esetén igen, a madarak elképesztő pontossággal találják meg régi fészküket, költőhelyüket.
Miért érdemes figyelemmel kísérni a madárvonulást?
A természet egyik leglátványosabb, legtanulságosabb eseménye, amely sokat elárul az élővilág alkalmazkodó képességéről és a környezeti változásokról.
Hogyan tudhatom meg, hogy milyen madarak járnak a kertembe télen?
Használhatsz madárhatározót, csatlakozhatsz madármegfigyelő programokhoz, vagy kérhetsz segítséget a MME-től.
Miért fontos a madárvonulás védelme?
Mert a vonuló madarak jelentős szerepet játszanak az ökoszisztémák egyensúlyában, és az emberi tevékenység miatt számuk folyamatosan csökken. Védelmükhöz összefogásra és tudatos hozzáállásra van szükség!

Reméljük, hogy cikkünk segített még közelebb hozni a madárvonulás csodálatos világát, és inspirációt adott ahhoz, hogy aktívabban figyeld, óvd és segítsd a madarakat – télen és az év minden szakában!