Az Abdim-gólya (Ciconia abdimii) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.15. - by Madarak

Az Abdim-gólya (Ciconia abdimii) megjelenése, jellemzői

Megjelenése:

Mérete: 81 cm hosszú, szárnyfesztávolsága 150-170 cm.
Súlya: 1,1-1,5 kg.
Színezete:
- Feje, háta és szárnya fémesen csillogó fekete.
- Hasa, hátának alsó része és fartöve fehér.
- Pofája szürkéskék, részben kopasz.
- Csőre és lába vörös.

Jellemzői:

Karcsúbb testalkatú, mint a fehér gólya.
Hosszabb, vörösebb lába van.
Csőre fekete hegyű.
Nyakán nincs tollfodorka.
Társas madár, gyakran nagy kolóniákban él.

Várható élettartama:

Vadonban 20-30 év.
Fogságban akár 40 évig is élhet.

Érdekességek:

Az Abdim-gólya Afrikában őshonos.
Főleg sáskákkal, szöcskékkel és más rovarokkal táplálkozik.
Fészkét fákra vagy épületekre építi.
A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 30-32 napig kotlik.

Az Abdim-gólya (Ciconia abdimii) elterjedése, előfordulása

Élőhely:

Szavannák, nyílt füves pusztaságok, mocsarak.
Főleg víztestek közelében él.

Előfordulása:

Afrika keleti és déli részén honos.
Elterjedési területe:
- Szudán
- Dél-Szudán
- Etiópia
- Szomália
- Kenya
- Uganda
- Tanzánia
- Zambia
- Malawi
- Mozambik
- Dél-Afrika
- Botswana
- Namíbia

Vándorlás:

Az Abdim-gólya vándorló madár.
A száraz évszakban délebbre vonul, a nedves évszakban pedig visszatér északra.

Védelmi státusz:

A faj nem veszélyeztetett, de élőhelyének elvesztése és a vadászat veszélyezteti.

Az Abdim-gólya (Ciconia abdimii) rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes) Család: Gólyafélék (Ciconiidae) Nemzetség: Gólya (Ciconia) Faj: Abdim-gólya (Ciconia abdimii)

Tudományos név: Ciconia abdimii (Lichtenstein, 1823)

Egyéb elnevezések:

Sphenorhynchus abdimii

Rokon fajok:

Fehér gólya (Ciconia ciconia)
Feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana)

Az Abdim-gólya (Ciconia abdimii) életmódja

Társas élet:

Az Abdim-gólya társas madár, gyakran nagy kolóniákban él.
A kolóniák akár több ezer madarat is számlálhatnak.
A kolóniákban a madarak együtt táplálkoznak, fészkelnek és nevelik fiókáikat.

Szociális viselkedés:

A madarak hangjelzésekkel és testtartással kommunikálnak egymással.
A párok gyakran udvarolnak egymásnak, tollukat borzolva és táncolva.
A kolóniában a madarak segítenek egymásnak a fiókák nevelésében.

Mozgás:

Az Abdim-gólya remekül repül, hosszú távolságokat is megtesz.
Gyakran vitorlázik a levegőben, kihasználva a feláramlatokat.
A talajon gyalogolva keresi a táplálékot.

Territórium:

Az Abdim-gólya nem véd területet.
A kolóniákban a madarak békében élnek egymás mellett.

Az Abdim-gólya (Ciconia abdimii) táplálkozása

Táplálékforrások:

Főleg rovarokkal táplálkozik, mint sáskák, szöcskék, tücskök, hangyák és termeszek.
Ezen kívül fogyaszt pókokat, skorpiókat, csigákat, gilisztákat, kisebb emlősöket és hüllőket is.

Táplálkozási szokások:

A sekély vízben gázolva keresi a táplálékot.
Csőrével kotorászik a talajban, és felkapja a rovarokat.
Gyakran vadászik csoportosan, és a zsákmányt megosztja a társaival.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

A táplálékforrások elérhetősége befolyásolja a madarak elterjedését és vándorlását.
Az élőhelyek elvesztése és a rovarirtók használata veszélyezteti a madarak táplálkozását.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért:

Védjük az Abdim-gólya élőhelyeit.
Használjunk kevesebb rovarirtót.
Támogassuk a fenntartható mezőgazdaságot.

Az Abdim-gólya (Ciconia abdimii) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

Az Abdim-gólya Afrikában, a szavannákon és nyílt füves pusztaságokon fészkel.
Fészkét fákra, épületekre, sziklákra és villanyoszlopokra is építi.
Gyakran kolóniákban fészkel, akár több ezer pár is összegyűlhet egy helyen.

Fészek jellemzői:

A fészek egy nagy, lapos gallyakból épített platform.
A fészket bélelik fűvel, tollal és egyéb növényi anyagokkal.
A fészek átmérője elérheti az 1-2 métert is.

Környezet:

Az Abdim-gólya a nyílt, víztestekhez közeli területeket kedveli.
Fontos, hogy a fészkelőhelyen legyen elegendő táplálék a fiókák számára.

Fészeképítés:

A fészeképítésben mindkét madár részt vesz.
A fészeképítés több hétig is eltarthat.

Veszélyeztető tényezők:

Az élőhelyek elvesztése a legfőbb veszélyeztető tényező.
A fák kivágása, a mezőgazdasági területek bővítése és a városiasodás mind hozzájárulnak az élőhelyek elvesztéséhez.
A madarakat tojásvadászok és vadászok is veszélyeztetik.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért:

Védjük az Abdim-gólya élőhelyeit.
Támogassuk a fenntartható mezőgazdaságot.
Figyeljünk fel a fészekrablókra és a vadászokra, és jelentsük őket a hatóságoknak.

Az Abdim-gólya (Ciconia abdimii) szaporodása

Párzási időszak:

Az Abdim-gólya a száraz évszak végén, a nedves évszak elején párzik.
A párzási rituálé során a madarak táncolnak, hangjelzéseket adnak ki és tollukat borzolják.

Fészkelés:

A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 30-32 napig kotlik.
A fiókák fészeklakók, és mindkét szülő gondozza őket.
A fiókák 60-70 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Szaporodási szokások:

Az Abdim-gólya monogám madár, és egy életre szóló párkapcsolatot alkot.
A madarak gyakran visszatérnek ugyanabba a fészekbe évről évre.
A fiókák gondozásában mindkét szülő részt vesz.

Veszélyeztető tényezők:

Az élőhelyek elvesztése a legfőbb veszélyeztető tényező.
A fák kivágása, a mezőgazdasági területek bővítése és a városiasodás mind hozzájárulnak az élőhelyek elvesztéséhez.
A madarakat tojásvadászok és vadászok is veszélyeztetik.

Az Abdim-gólya (Ciconia abdimii) fiókái

Jellemzői:

A fiókák fehérek, szürke szárnytollakkal.
Csőrük fekete, lábaik szürkék.
A fiókák súlya kb. 70 gramm a kikeléskor.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák 30-32 nap kotlás után kelnek ki.
A kikelést követően a fiókák gyámoltalanok, és a szülők gondoskodnak róluk.
A fiókák 2-3 hetes korukban kezdenek el tollat növeszteni.

Etetés és gondozás:

A szülők rovarokkal, pókokkal, skorpiókkal és csigákkal etetik a fiókákat.
A fiókák naponta 2-3 alkalommal kapnak enni.
A szülők melegen tartják a fiókákat, és védik őket a ragadozóktól.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 60-70 napos korukban repülnek ki a fészekből.
A kirepülést követően a fiókák még egy ideig a szülők közelében maradnak, és tőlük tanulnak táplálkozni és vadászni.
A fiókák ivarérettségüket 2-3 éves korukban érik el.

Veszélyeztető tényezők:

Az élőhelyek elvesztése a legfőbb veszélyeztető tényező.
A fák kivágása, a mezőgazdasági területek bővítése és a városiasodás mind hozzájárulnak az élőhelyek elvesztéséhez.
A madarakat tojásvadászok és vadászok is veszélyeztetik.

Ismertebb betegségei lehetnek

Vírusos megbetegedések:

Madárinfluenza: Ez egy rendkívül fertőző vírusos megbetegedés, amely madarak széles skáláját érintheti, beleértve a gólyákat is. A madárinfluenza tünetei közé tartozik a légúti megbetegedések, a letargia és a koordinációs zavarok. A vírus halálos lehet a madarakra.
Newcastle-kór: Ez egy másik vírusos megbetegedés, amely madarakat érint. A Newcastle-kór tünetei közé tartozik a légúti megbetegedések, a hasmenés és az idegrendszeri tünetek. A vírus halálos lehet a madarakra.

Baktériumos megbetegedések:

Szalmonella: Ez egy baktérium, amely a madarak bélrendszerében él. A szalmonella tünetei közé tartozik a hasmenés, a letargia és a súlyvesztés. A baktérium halálos lehet a madarakra.
Botulizmus: Ez egy baktérium által termelt toxin okozta betegség. A botulizmus tünetei közé tartozik a bénulás, a légzési nehézségek és a nyelési nehézségek. A toxin halálos lehet a madarakra.

Paraziták:

Félgyek: A gólyák belső parazitákkal, mint a galandférgek és a fonálférgek fertőződhetnek. A paraziták tünetei közé tartozik a súlyvesztés, a hasmenés és a gyengeség.
Külső paraziták: A gólyák külső parazitákkal, mint a kullancsok és a tetvek fertőződhetnek. A paraziták tünetei közé tartozik a viszketés, a bőr irritációja és a tollhullás.

Egyéb betegségek:

Mérgezés: A gólyák mérgezés áldozatául eshetnek, ha olyan rovarokat esznek, amelyek növényvédőszerrel vagy más méreganyaggal szennyeződtek. A mérgezés tünetei közé tartozik a letargia, a görcsök és a halál.
Sérülések: A gólyák sérülhetnek ütközések, ragadozók vagy emberi tevékenységek következtében. A sérülések tünetei közé tartozik a vérzés, a fájdalom és a mozgási nehézségek.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozók:

Madarak: Sasok, sólymok, héják, varjak
Emlősök: Róka, sakál, oroszlán, leopárd
Hüllők: Kígyók

Versenyzők:

Más gólyafajok: Fehér gólya, fekete gólya
Dögkeselyűk: Fakókeselyű, barna keselyű
Varjak: Dolmányos varjú, szarka

Egyéb veszélyforrások:

Emberi tevékenység: Élőhelyvesztés, mérgezés, vadászat
Természeti katasztrófák: Viharok, árvizek, aszályok

Az Abdim-gólya alkalmazkodott a ragadozókhoz és a versenytársakhoz. A következő stratégiákat használja a túléléshez:

Csoportosan él: A kolóniában élő gólyák jobban meg tudják védeni magukat a ragadozókkal szemben.
Fészküket fák tetejére vagy épületekre építik: Ez megnehezíti a ragadozók számára a fészekhez való hozzáférést.
Nagy távolságokat repülnek táplálékért: Ez csökkenti a versenyt a táplálékért más madarakkal.
Érzékeny csőrük és lábaik segítségével hatékonyan vadásznak: Ez lehetővé teszi számukra, hogy sokféle rovart és más kisállatot elfogjanak.

Az emberi tevékenység az Abdim-gólya legnagyobb veszélyforrása. Az élőhelyek elvesztése, a mérgezés és a vadászat mind jelentősen hozzájárul a gólyák populációjának csökkenéséhez.

Fontos, hogy megvédjük az Abdim-gólya élőhelyeit és csökkentsük az emberi tevékenységből származó veszélyeket. A következőket tehetjük:

Támogassuk a gólyák élőhelyeinek védelmét.
Használjunk kevesebb növényvédőszert és más méreganyagot.
Ne vadásszunk gólyákra.
Támogassuk a gólyák védelmén dolgozó szervezeteket.

Együttműködve megvédhetjük az Abdim-gólyát és biztosíthatjuk a jövőbeli generációk számára is ezt a gyönyörű madarat.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Nemzetközi jogi védelem:

Az Abdim-gólya szerepel a CITES (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) II. mellékletében. Ez azt jelenti, hogy a faj nem veszélyeztetett, de a nemzetközi kereskedelmét szigorúan szabályozni kell a túlélésének biztosítása érdekében.
A faj szerepel a Bonn Egyezmény (Vándorló Vízimadarak Egyezménye) mellékletében is. Ez a faj védelmét szorgalmazza a vándorlási útvonaluk mentén.

Regionális és nemzeti jogi védelem:

Az Abdim-gólya a legtöbb afrikai országban védett faj. A védelmi jogszabályok országonként eltérőek, de általában tiltják a faj vadászatát, befogását és élőhelyének pusztítását.

Természetvédelmi helyzet:

Az Abdim-gólya nem veszélyeztetett faj, de populációja az élőhelyek elvesztése és a mérgezés miatt csökkenőben van. A BirdLife International becslése szerint a világon 250 000-500 000 Abdim-gólya él.

Természetvédelmi tevékenységek:

Számos szervezet dolgozik az Abdim-gólya védelmén. A legfontosabb tevékenységek közé tartozik:
- Élőhelyvédelem: A gólyák élőhelyeinek védelme és helyreállítása.
- Mérgezés elleni küzdelem: A növényvédőszerek és más méreganyagok használatának csökkentése.
- Felvilágosítás: A helyi lakosság tájékoztatása a gólyák fontosságáról és a védelmük szükségességéről.

Összefoglalva:

Az Abdim-gólya nem veszélyeztetett faj, de populációja csökkenőben van. A faj védelme érdekében fontos az élőhelyek védelme, a mérgezés elleni küzdelem és a felvilágosítás.

Mit tehetünk az Abdim-gólya védelméért:

Támogassuk a gólyák élőhelyeinek védelmét.
Használjunk kevesebb növényvédőszert és más méreganyagot.
Támogassuk a gólyák védelmén dolgozó szervezeteket.
Terjesszük a tudást a gólyák fontosságáról és a védelmük szükségességéről.

Az Abdim-gólya (Ciconia abdimii) hangja

Hangja mire hasonlít:

Az Abdim-gólya hangja jellegzetes, mély kotyogás. Hasonlít a fehér gólya hangjához, de kissé rekedtebb és dallamosabb.

Hangjának jellegzetességei:

A hangokat a gége alsó részén lévő hangszalagok rezgése hozza létre.
A hangok frekvenciája 200 Hz és 2 kHz között van.
A hangok hossza 0,5 és 2 másodperc között van.
A hangok hangereje 70 és 90 dB között van.

Hangkeltés mechanizmusa:

A gólya a légzsákjait használja a hangok felerősítésére.
A hangok hangszínét a gége és a csőr alakja befolyásolja.

Hangszínek és jelentésük:

A gólyák különböző hangszíneket használnak a kommunikációhoz.
A leggyakoribb hangszínek a következők:
- Kotyogás: Ez a leggyakoribb hang, amelyet a gólyák a társas interakciók során használnak.
- Kürtölés: Ez a hang a riasztásra és a figyelmeztetésre szolgál.
- Sípolás: Ez a hang a fiókák hívására szolgál.
- Kacagás: Ez a hang a párzási időszakban használatos.

Hangok és kontextus:

A gólyák a hangokat különböző kontextusokban használják, többek között:
- Társas interakciók: A gólyák hangokat használnak a társas interakciók során, például a köszöntésre, a fenyegetésre és a békülésre.
- Riasztás: A gólyák hangokat használnak a ragadozók és más veszélyek riasztására.
- Párzás: A gólyák hangokat használnak a pár vonzására és a párzási szándék jelzésére.
- Fiókanevelés: A gólyák hangokat használnak a fiókák hívására, etetésére és gondozására.

Hangok változása:

A gólyák hangjai a koruk, a nemük és a származási helyük alapján változhatnak.
A fiókák hangjai a felnőtté válás során fokozatosan változnak.
A gólyák hangjai a környezetükhöz is alkalmazkodhatnak.

Érdekességek róla, tények röviden

Afrika leggyakoribb gólyafaja.
Kolóniákban él, akár 10 000 madár is összegyűlhet egy helyen.
Táplálékát főleg rovarok, pókok, skorpiók és csigák alkotják.
Egyedülálló fészkét gallyakból és fűből építi.
A tojó 2-3 tojást rak, melyeken 30-32 napig kotlik.
A fiókák 60-70 napos korukban repülnek ki a fészekből.
Vándorló madár, a száraz évszak végén Afrikából Dél-Ázsiába vándorol.
Afrika szavannáin és mezőgazdasági területein él.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) „nem veszélyeztetett” fajnak minősíti.