A csengőmadár (Anthornis melanura) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.04.18. - by Madarak

A csengőmadár (Anthornis melanura) megjelenése, jellemzői

Megjelenés:

Méret: A csengőmadár közepes méretű mézevő madár, testhossza 20 cm körül alakul.
Testfelépítés: Karcsú teste és hosszú, kihegyesedő farka van.
Súly: Körülbelül 20 grammot nyom.
Tollazat: Színezete egységes olajbarna, fején szürkés árnyalatokkal. A farka alján világos színű folt látható.
Csőr: Hosszú, ívelt csőre van, amellyel nektárt, rovarokat és gyümölcsöket gyűjt.
Lábak: Erős lábaival ágakon és leveleken tud kapaszkodni.
Szárnyak és repülés: Szárnyai rövidek, de erősek, lehetővé téve a gyors és mozgékony repülést. Rövid távolságokat repül gyakran.

Jellemzők:

Hang: Jellegzetes, csengő hangú éneke adta a nevét.
Táplálkozás: Főleg nektárral, rovarokkal és gyümölcsökkel táplálkozik.
Elterjedés: Új-Zéland endemikus madárfaja, erdőkben, gyümölcsültetvényeken és kertekben is előfordul.
Életmód: Magányosan vagy párban él.
Szaporodás: Fészkét üregekbe vagy ágakra építi. 2-3 tojást rak, a kotlási idő 14 nap.
Várható élettartam: Körülbelül 10 év.

Természetvédelmi helyzet: A csengőmadár nem veszélyeztetett faj, de élőhelyének elvesztése és a ragadozók veszélyt jelenthetnek rájuk.

A csengőmadár (Anthornis melanura) elterjedése, előfordulása

A csengőmadár (Anthornis melanura) Új-Zéland endemikus madárfaja, azaz kizárólag ezen a szigeteken fordul elő. Ezen belül is főleg az erdőkben, gyümölcsültetvényeken és kertekben lehet megtalálni.

A csengőmadár Új-Zéland mindkét szigetén honos, de a Déli-szigeten gyakoribb, mint az Északi-szigeten. Elterjedése nem egyenletes, sűrűbb populációk a déli és keleti partszakaszokon, valamint a belső hegyvidéken figyelhetők meg.

A csengőmadár élőhelyének elvesztése és a ragadozók veszélyt jelenthetnek a populációra, de jelenleg nem számít veszélyeztetett fajnak.

Rendszertani besorolása

A csengőmadár (Anthornis melanura) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj.

Osztály: Verébalakúak (Passeriformes)
Rend: Mézevőfélék (Meliphagidae)
Család: Mézevőfélék (Meliphagidae)
Nemzetség: Anthornis
Faj: Csengőmadár (Anthornis melanura)

A csengőmadár a mézevőfélék családjának egyik legkisebb faja. A családba tartozó madarak jellemzően nektárral, rovarokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak, hosszú, ívelt csőrrel és erős lábakkal rendelkeznek. A csengőmadár Új-Zélandon endemikus faj, azaz kizárólag ezen a szigeteken fordul elő.

Rendszertani szint	Besorolás
Ország	Állatok (Animalia)
Törzs	Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály	Madarak (Aves)
Rend	Verébalakúak (Passeriformes)
Család	Mézevőfélék (Meliphagidae)
Nemzetség	Anthornis
Faj	Csengőmadár (Anthornis melanura)

Ismertebb alfajai

A csengőmadárnak (Anthornis melanura) a következő ismertebb alfajai léteznek:

Anthornis melanura melanocephala (G. R. Gray, 1843): Északi-sziget, Új-Zéland
Anthornis melanura melanura (Sparrman, 1786): Déli-sziget, Új-Zéland
Anthornis melanura obscura (Falla, 1948): Háromkirály-szigetek, Új-Zéland
Anthornis melanura oneho (J. A. Bartle & P. M. Sagar, 1987): Hen sziget, Chatam-szigetek, Új-Zéland

Fontos megjegyezni, hogy néhány forrás ezeket különálló fajoknak is tekintheti.

A csengőmadár (Anthornis melanura) életmódja

A csengőmadár (Anthornis melanura) általában magányosan vagy párban él, de a táplálkozási területeken akár kisebb csoportokba is verődhetnek össze. A hím és a nőstény madár között erős párkapcsolat alakul ki, és együtt gondoskodnak a fiókákról.

Társas viselkedés:

A csengőmadár nem kifejezetten territoriális faj, de a hím és a nőstény madár általában megvéd egymástól egy kisebb területet a táplálékforrások körül.
A madarak gyakran kommunikálnak egymással hangos énekkel és hívóhangokkal.
A csengőmadár játékos madár, és gyakran figyelhető meg, ahogy ágakon repked vagy a levegőben ugrál.

Mozgás:

A csengőmadár mozgékony madár, és képes rövid távolságokra repülni.
Főleg fákon tartózkodik, de a földön is gyakran keresgél táplálékot.
Erős lábaival jól tud kapaszkodni az ágakon és a leveleken.

Territórium:

A csengőmadár nem kifejezetten territoriális faj, de a hím és a nőstény madár általában megvéd egymástól egy kisebb területet a táplálékforrások körül.
A territórium mérete a táplálék bőségétől függően változhat.

Alkalmazkodó képességek:

A csengőmadár viszonylag alkalmazkodóképes faj, és képes alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez.
Új-Zélandon betelepített erdőkben és kertekben is előfordul.
A csengőmadár étrendje is változatos, és képes a táplálékforrásaihoz alkalmazkodni.

Veszélyeztetések:

A csengőmadár élőhelyének elvesztése és a ragadozók veszélyt jelenthetnek a populációra.
A betelepített ragadozók, mint a macskák és a patkányok, különösen veszélyesek a fiókákra.

Védelmi intézkedések:

Új-Zélandon számos intézkedést hoztak a csengőmadár populációjának védelme érdekében.
Ezek közé tartozik az élőhely-rehabilitáció, a betelepített ragadozók elleni küzdelem és a csengőmadár szaporodásának elősegítése.

A csengőmadár (Anthornis melanura) táplálkozása

A csengőmadár egy mindenevő madárfaj, amelynek étrendje változatos, és a szezontól, a táplálék bőségétől és a madár életkorától függően változhat.

Jellemzői:

A csengőmadárnak hosszú, ívelt csőre van, amellyel nektárt, rovarokat és gyümölcsöket tud kiszívni.
A csőr hegyén hegyes szaruképződmények találhatók, amelyek segítenek a madárnak a rovarok és a gyümölcsök megragadásában.
A csengőmadárnak erős lábai és karmai vannak, amelyekkel a fákon tud kapaszkodni és a leveleket mozgatni a táplálék keresése közben.
A csengőmadárnak jó a látása és a hallása, ami segít neki a táplálék megtalálásában.

Táplálékforrások:

A csengőmadár táplálékának legnagyobb részét a nektár adja. A nektárt a virágokból szerzi, hosszú csőrével kiszívva.
A csengőmadár rovarokat is fogyaszt, mint például pókokat, bogarakat és lepkéket. A rovarokat a fákról és a levelekről szedi le.
A csengőmadár gyümölcsöket is fogyaszt, mint például bogyókat, csonthéjasokat és pépes gyümölcsöket. A gyümölcsöket a fákról és a bokrokról szedi le.

Táplálkozási szokások:

A csengőmadár nappali állat, és a nap folyamán többször is táplálkozik.
A csengőmadár gyakran egyedül táplálkozik, de a táplálkozási területeken akár kisebb csoportokba is verődhetnek össze.
A csengőmadár aktív táplálkozó, és gyakran repked a fák között a táplálék keresése közben.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

A csengőmadár táplálkozását a szezonális változások befolyásolják. A tavasz és a nyár folyamán, amikor a virágok bőségesen virágoznak, a csengőmadár étrendjének nagy részét a nektár adja. Az ősz és a tél folyamán, amikor kevesebb a virág, a csengőmadár rovarokat és gyümölcsöket fogyaszt.
A csengőmadár táplálkozását a táplálék bősége is befolyásolja. Ha a táplálék bőséges, a csengőmadár válogatósabb lehet a táplálékválasztásában. Ha a táplálék szűkös, a csengőmadár bármilyen elérhető táplálékot elfogyaszt.
A csengőmadár táplálkozását a madár életkora is befolyásolja. A fiókák és a fiatal madarak főleg rovarokat fogyasztanak, míg a felnőtt madarak étrendje változatosabb.

Veszélyeztetések:

A csengőmadár táplálékforrásainak elvesztése és a ragadozók veszélyt jelenthetnek a populációra.
A betelepített ragadozók, mint a macskák és a patkányok, különösen veszélyesek a fiókákra.

A csengőmadár (Anthornis melanura) fészkelőhelye

Elhelyezkedés

A csengőmadár Új-Zélandon endemikus faj, azaz kizárólag ezen a szigeteken fordul elő. Fészkelőhelyeként erdőkben, cserjésekben és kertekben is előfordul. A madár előnyben részesíti a nyílt erdőket, ahol sok a virágzó fa és cserje.

Fészek jellemzői

A csengőmadár fészke kicsi, csésze alakú és puha anyagokból, például fűszálakból, mohából és zuzmóból készül. A fészket gyakran ágakra építik, alacsonyabb fákon vagy cserjéken. A fészek belsejét puha tollak bélelik.

Környezet

A csengőmadár fészkelőhelyének környezetére jellemző a sűrű növényzet és a bőséges táplálékforrás. A madár előnyben részesíti azokat a területeket, ahol sok a virágzó fa és cserje, valamint rovarok és gyümölcsök is bőven találhatók.

Fészeképítés

A csengőmadár fészke építését a nőstény végzi, de a hím is segíthet a gyűjtött anyagok szállításában. A fészek építése általában 3-5 napot vesz igénybe.

Tojásrakás

A csengőmadár általában 2-3 tojást rak le. A tojások fehérek, sötétbarna foltokkal. A tojásokon a nőstény és a hím madár felváltva kotlik 12-14 napig.

Veszélyeztető tényezők

A csengőmadár fészkelőhelyeit számos tényező veszélyezteti, beleértve:

Élőhelyvesztés: Az erdők és cserjések irtása csökkenti a csengőmadár számára elérhető fészkelőhelyek számát.
Ragadozók: A betelepített ragadozók, mint a macskák és a patkányok, pusztítják a csengőmadár fészekaljait és fiókáit.
Pesticid-használat: A rovarirtók pusztíthatják a csengőmadár táplálékforrását, ami a fiókák elhullásához vezethet.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Számos dolgot tehetünk a csengőmadár fészkelőhelyeinek védelméért, többek között:

Támogassuk az élőhely-megőrzési programokat: Támogassunk olyan szervezeteket, amelyek az erdők és cserjések védelmén dolgoznak.
Kerüljük a peszticidek használatát: A kertünkben és a házunk körül kerüljük a peszticidek használatát, hogy megvédjük a csengőmadár táplálékforrását.
Támogassuk a betelepített ragadozók elleni küzdelmet: Támogassunk olyan programokat, amelyek célja a betelepített ragadozók, mint a macskák és a patkányok populációjának csökkentése.

Szaporodása

Párzási időszak

A csengőmadár párzási ideje augusztus végétől decemberig tart. A hím madarak énekkel és tánccal csábítják a nőstényeket. A nőstények a legvonzóbb hímmadarat választják páruknak.

Fészkelés

A fészeképítést a nőstény végzi, de a hím is segíthet a gyűjtött anyagok szállításában. A fészek építése általában 3-5 napot vesz igénybe.

Szaporodási szokások

A csengőmadár monogám faj, azaz a párok a költési szezonban együtt maradnak. A hím és a nőstény madár felváltva kotlik a tojásokon 12-14 napig. A fiókák 10-12 napos korukban kelnek ki, és 20-25 napos korukban válnak önállóvá.

A csengőmadár általában évente két fiókanevelő almot nevel fel.

További információk

A csengőmadár fiókái nagyon sérülékenyek a ragadozókra, mint például a macskákra és a patkányokra.
A csengőmadár tojásai és fiókái a betelepített ragadozók, mint a macskák és a patkányok zsákmányává válhatnak.
A csengőmadár fészkelőhelyeit az élőhelyvesztés is veszélyezteti.

Fontos, hogy megvédjük a csengőmadár fészkelőhelyeit és táplálékforrásait, hogy biztosítsuk a faj túlélését.

A csengőmadár (Anthornis melanura) fiókái

Jellemzői

A csengőmadár fiókái apróak, tehetetlenek és csupaszok a kikeléskor. Néhány órával a kikelés után nyitják ki a szemüket, és 10-12 napos korukban kelnek ki a tojásból. A fiókák tollazata 20-25 napos korukra fejlődik ki teljesen.

Kikelés és kezdeti fejlődés

A csengőmadár fiókái 12-14 napig kotlottak. A fiókák a kikelés után tehetetlenek és csupaszok, és a szülők gondoskodnak róluk. A szülők melegítik a fiókákat, etetik őket és tisztán tartják a fészket.

Etetés és gondozás

A csengőmadár fiókáit rovarokkal, pókokkal, férgekkel és nektárral etetik. A szülők a csőrükben hordják a táplálékot a fiókáknak. A fiókák gyorsan fejlődnek, és 20-25 napos korukra teljesen tollazattal borítják őket.

Kirepülés és elhagyás

A csengőmadár fiókái 20-25 napos korukban repülnek ki először a fészekről. Ekkor még nem teljesen önállóak, és a szülők továbbra is etetik és gondoskodnak róluk. A fiókák 40-50 napos korukra válnak teljesen önállóvá.

További információk

A csengőmadár fiókái nagyon sérülékenyek a ragadozókra, mint például a macskákra és a patkányokra.
A csengőmadár tojásai és fiókái a betelepített ragadozók, mint a macskák és a patkányok zsákmányává válhatnak.
A csengőmadár fészkelőhelyeit az élőhelyvesztés is veszélyezteti.

Fontos, hogy megvédjük a csengőmadár fészkelőhelyeit és táplálékforrásait, hogy biztosítsuk a faj túlélését.

A csengőmadár (Anthornis melanura) ismert betegségei

A csengőmadár (Anthornis melanura) viszonylag egészséges faj, de előfordulhatnak nála bizonyos betegségek. Ezek közé tartoznak a következők:

Paraziták: A csengőmadár belső és külső paraziták, például fonálférgek, kullancsok és tetvek által is megfertőzhető. Ezek a paraziták vérszegénységet, fogyást és gyengeséget okozhatnak.

Baktériumok: A csengőmadár baktériumos fertőzéseket is kaphat, amelyek légúti megbetegedéseket, emésztési zavarokat és más problémákat okozhatnak.

Vírusok: A csengőmadár vírusos fertőzéseket is kaphat, amelyek légúti megbetegedéseket, idegrendszeri problémákat és más problémákat okozhatnak.

Gombák: A csengőmadár gombás fertőzéseket is kaphat, amelyek bőr- és tollazatproblémákat okozhatnak.

Egyéb: A csengőmadár mérgezést is kaphat, ha mérgező növényeket vagy rovarokat fogyaszt.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kimerítő lista, és a csengőmadár más betegségeket is kaphat. Ha bármilyen aggálya van a csengőmadár egészségével kapcsolatban, fontos, hogy forduljon állatorvoshoz.

A csengőmadár betegségeinek megelőzésének legjobb módja az, ha egészséges táplálékkal és tiszta vízzel látja el, valamint ha távol tartja a ragadozóktól és más potenciális veszélyektől.

Ezenkívül fontos, hogy figyelje a csengőmadár viselkedését és megjelenését, és ha bármilyen változást észlel, forduljon állatorvoshoz. A korai diagnózis és kezelés segíthet megakadályozni a betegség súlyosbodását és javíthatja a csengőmadár gyógyulási esélyeit.

A csengőmadár (Anthornis melanura) lehetséges ragadozói és ellenségei

A csengőmadárnak (Anthornis melanura) számos természetes ragadozója és ellensége van, amelyek veszélyt jelentenek a fajra. Ezek közé tartoznak:

Betelepített ragadozók:

Macskák: A macskák a csengőmadár fészkelőhelyeinek és fiókáinak egyik legnagyobb veszélyét jelentik. A macskák ügyes vadászok, és könnyen meg tudják ölni a csengőmadár fiókáit és felnőtt madarait is.
Patkányok: A patkányok szintén veszélyt jelentenek a csengőmadár fészkelőhelyeire és fiókáira. A patkányok megrághatják a tojásokat és a fiókákat, és lerombolhatják a fészkeket.
Görények: A görények ragadozók, amelyek fennmaradásuk érdekében a csengőmadárral táplálkoznak. A görények ügyes vadászok, és képesek megmászni a fákat, hogy elérjék a csengőmadár fészkeit.

Természetes ragadozók:

Sólymok: A sólymok ragadozó madarak, amelyek vadásznak a csengőmadárra. A sólymok gyors repülők, és képesek a levegőben elkapni a csengőmadarat.
Kígyók: A kígyók, mint például a barna kígyó, ragadozók, amelyek a földön vadásznak a csengőmadárra. A kígyók képesek felmászni a fákra, hogy elérjék a csengőmadár fészkeit.
Más madarak: Egyes madárfajok, mint például a varjú és a szarka, ragadozók, amelyek a csengőmadár tojásaira és fiókáira vadásznak. Ezek a madarak megdézsmálhatják a csengőmadár fészkeit is.

Egyéb fenyegetések:

Élőhelyvesztés: A csengőmadár élőhelyének elvesztése a legnagyobb fenyegetést jelenti a fajra. Az erdők és cserjések irtása csökkenti a csengőmadár számára elérhető fészkelőhelyek és táplálékforrások számát.
Pesticid-használat: A rovarirtók pusztíthatják a csengőmadár táplálékforrását, ami a fiókák elhullásához vezethet.
Éghajlatváltozás: Az éghajlatváltozás hatással lehet a csengőmadár elterjedésére és vándorlási szokásaira. Ez a faj további táplálékforrások és fészkelőhelyek keresésére kényszerítheti, ami növelheti a ragadozók általi zsákmányul esés kockázatát.

Fontos, hogy megvédjük a csengőmadár fészkelőhelyeit és táplálékforrásait, valamint csökkentsük a betelepített ragadozók és a peszticidek használatát. Ezen intézkedések meghozatalával segíthetünk megvédeni a csengőmadarat a kihalástól.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A csengőmadár Új-Zélandon endemikus faj, azaz kizárólag ezen a szigeteken fordul elő. A Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) a csengőmadarat „Kevesebb aggályra okot adó” fajként sorolja fel. Ez azt jelenti, hogy a faj nem közvetlenül veszélyeztetett, de populációja szoros megfigyelést igényel.

A csengőmadár populációja stabilnak tűnik, és becslések szerint 250 000-500 000 egyedből áll. Azonban a faj számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve:

Élőhelyvesztés: Az erdők és cserjések irtása csökkenti a csengőmadár számára elérhető fészkelőhelyek és táplálékforrások számát.
Betelepített ragadozók: A betelepített ragadozók, mint a macskák és a patkányok, pusztítják a csengőmadár fészekaljait és fiókáit.
Pesticid-használat: A rovarirtók pusztíthatják a csengőmadár táplálékforrását, ami a fiókák elhullásához vezethet.
Éghajlatváltozás: Az éghajlatváltozás hatással lehet a csengőmadár elterjedésére és vándorlási szokásaira. Ez a faj további táplálékforrások és fészkelőhelyek keresésére kényszerítheti, ami növelheti a ragadozók általi zsákmányul esés kockázatát.

Új-Zélandon számos intézkedést hoztak a csengőmadár populációjának védelme érdekében. Ezek közé tartozik az élőhely-rehabilitáció, a betelepített ragadozók elleni küzdelem és a csengőmadár szaporodásának elősegítése.

Fontos, hogy továbbra is védjük a csengőmadár fészkelőhelyeit és táplálékforrásait, valamint csökkentsük a betelepített ragadozók és a peszticidek használatát. Ezen intézkedések meghozatalával segíthetünk megvédeni a csengőmadarat a jövőbeli fenyegetésektől.

Ezenkívül a csengőmadár védelmében az alábbiakat is tehetjük:

Támogassuk az élőhely-megőrzési programokat: Támogassunk olyan szervezeteket, amelyek az erdők és cserjések védelmén dolgoznak.
Kerüljük a peszticidek használatát: A kertünkben és a házunk körül kerüljük a peszticidek használatát, hogy megvédjük a csengőmadár táplálékforrását.
Támogassuk a betelepített ragadozók elleni küzdelmet: Támogassunk olyan programokat, amelyek célja a betelepített ragadozók, mint a macskák és a patkányok populációjának csökkentése.
Ismerjük meg a csengőmadarat és élőhelyét: Minél többet tudunk a csengőmadárról és élőhelyéről, annál jobban meg tudjuk védeni.

Együttműködve segíthetünk biztosítani a csengőmadár jövőjét Új-Zélandon.

A csengőmadár (Anthornis melanura) hangja

A csengőmadár hangja jellegzetes és szép, erről kapta a nevét is. A madár hangja csengő, csengő hangú, gyakran hasonlítják harangcsengéshez, csilingeléshez vagy füttyögéshez. A csengőmadár hangja fontos szerepet játszik a kommunikációban, a terület jelölésében és a társa vonzásában.

Hangja mire hasonlít:

Harangcsengés
Csillingelés
Füttyögés
Csengés
Csilingelés
Trillázás
Csicsergés

Hangjának jellegzetességei:

Magas hangú
Tiszta
Éles
Változatos
Ritmikus

Hangkeltés mechanizmusa:

A csengőmadár hangját a légzsákok és a hangszálak összetett kombinációja hozza létre. A madár levegőt szív be a tüdejébe, majd a légzsákokba kifelé nyomja. A légzsákok rezonanciát keltenek, ami erősíti a hangot. A hangszálak tovább finomítják a hangot, és meghatározzák a hangmagasságot és a hangszínt.

Hangszínek és jelentésük:

A csengőmadár hangszínei változatosak lehetnek, és különböző jelentéseket közvetíthetnek. Néhány példa:

Magas hangú csengés: Ez a hang gyakran a terület jelölésére szolgál.
Gyors csilingelés: Ez a hang gyakran a riasztást jelzi, például ha ragadozót észlelnek.
Lágy füttyögés: Ez a hang gyakran a párkeresésre vagy a kölykökkel való kommunikációra szolgál.

Hangok és kontextus:

A csengőmadár hangjai a kontextustól függően változnak. A madarak például fészkelőhelyükön más hangokat adnak ki, mint táplálkozás közben. A hangok intenzitása és időtartama is változhat a madár érzelmi állapotától függően.

Hangok változása:

A csengőmadár hangjai az idő múlásával változhatnak. Ennek oka lehet a madár kora, a neme, a helyzete és más tényezők. A madarak új hangokat is tanulhatnak más madaraktól vagy a környezetükből.

A csengőmadár hangja fontos szerepet játszik a madár életében. A hangok segítenek a madaraknak kommunikálni egymással, megjelölni a területüket, vonzani a párt és megvédeni a fiókáikat. A csengőmadár hangjának tanulmányozása betekintést enged a madarak viselkedésébe és kommunikációs stratégiáiba.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/OWFURTIMQG

Érdekességek róla, tények röviden

Érdekesség	Tény
Előfordulás	Új-Zélandon endemikus faj
Méret	18-20 cm hosszú, 10-12 cm szárnyfesztávolságú
Súly	20-30 gramm
Táplálkozás	Rovarokkal, pókokkal, férgekkel és nektárral táplálkozik
Életmód	Fás területeken él, magányosan vagy párban
Szaporodás	Augusztustól decemberig tart a párzási időszak
Fészekalj	2-3 tojás
Kelési idő	12-14 nap
Fiókák kirepülése	20-25 napos korukban
Élettartam	10-15 év
Hangja	Jellegzetes, csengő hangú
Védettségi státusz	Kevésbé aggályra okot adó
Veszélyeztetések	Élőhelyvesztés, betelepített ragadozók, peszticidek
Érdekesség	A csengőmadár a leggyorsabban repülő madarak közé tartozik Új-Zélandon, akár 100 km/h sebességet is elérhet.
Érdekesség	A csengőmadár fészkét puha anyagokból, például fűszálakból, mohából és zuzmóból építi.
Érdekesség	A csengőmadár fiókái apróak, tehetetlenek és csupaszok a kikeléskor.
Érdekesség	A csengőmadár fontos szerepet játszik a beporzásban.