Az ékszerpitta (Pitta elegans) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.05.15. - by Madarak

Az ékszerpitta (Pitta elegans) megjelenése, jellemzői

Az ékszerpitta (Pitta elegans) egy gyönyörű, trópusi madár, amely Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában őshonos.

Megjelenése és jellemzői:

Mérete: Közepes méretű madár, hossza körülbelül 16-19 cm.
Testfelépítése: Zömök testalkatú, rövid farokkal és erős lábakkal.
Súlya: Általában 42-70 gramm között mozog.
Tollazat színezete:
- Fej: Fekete, széles, világosbarna szemöldöksávval.
- Mellkas: Fehér, középen fekete csíkkal.
- Hát: Világoszöld.
- Szárnyak: Fényes kék, zöld és fekete tollakkal.
- Has: Élénkpiros.
Csőr és lábak: Csőre fekete, lábai rózsaszínűek.
Szárnyak és repülés: Rövid, lekerekített szárnyai vannak, amelyek alkalmasak a sűrű aljnövényzetben való mozgásra, de nem a hosszú távú repülésre.
Várható élettartam: A vadon élő ékszerpitták várható élettartama nem ismert pontosan, de valószínűleg néhány év.

Magyarországi helyzete:

Az ékszerpitta nem őshonos Magyarországon, és természetes körülmények között nem fordul elő itt. Ritkán előfordulhat, hogy egy-egy példány eltéved, és Magyarországra kerül, de ez nagyon ritka esemény.

Az ékszerpitta (Pitta elegans) elterjedése, előfordulása

Az ékszerpitta Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában honos. Elterjedési területe a következő országokat foglalja magában:

Délkelet-Ázsia:
- Brunei
- Indonézia
- Malajzia
- Fülöp-szigetek
- Szingapúr
- Thaiföld
Ausztrália:
- Északkelet-Ausztrália

Élőhelyét tekintve elsősorban a trópusi esőerdők aljnövényzetében található meg, ahol sűrű növényzet és nedves környezet biztosítja számára a megfelelő életfeltételeket.

Rendszertani besorolása

Az ékszerpitta rendszertani besorolása a következő:

Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pittafélék (Pittidae)
Nem: Pitta
Faj: Ékszerpitta (Pitta elegans)

Ország	Állatok (Animalia)
Törzs	Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály	Madarak (Aves)
Rend	Verébalakúak (Passeriformes)
Család	Pittafélék (Pittidae)
Nem	Pitta
Faj	Ékszerpitta (Pitta elegans)

Ismertebb alfajai

Az ékszerpitta (Pitta elegans) néhány ismertebb alfaja:

Pitta elegans elegans: Ez az alapfaj, amely elsősorban Indonéziában, a Kis-Szunda-szigeteken fordul elő.
Pitta elegans concinna: Ez az alfaj Ausztrália északkeleti részén honos.
Pitta elegans virginalis: A Fülöp-szigeteken élő alfaj.
Pitta elegans maria: Ez az alfaj a Tanimbar-szigeteken található.

Ezek az alfajok elsősorban tollazatuk mintázatában és színárnyalataiban különböznek egymástól. Például a Pitta elegans concinna alfajnak világosabb kék szárnyai vannak, mint az alapfajnak.

Életmódja

Az ékszerpitta életmódja:

Társas élet: Az ékszerpitta alapvetően magányos madár, de a költési időszakban párokat alkot. A párok együttműködnek a fészeképítésben és a fiókák nevelésében.

Szociális viselkedés: A költési időszakon kívül az ékszerpitták általában kerülik egymást, és inkább egyedül mozognak az aljnövényzetben.

Mozgás: Az ékszerpitta elsősorban a talajon mozog, erős lábaival kapirgál a levelek között rovarok és más apró állatok után kutatva. Rövid szárnyai miatt nem jó repülő, inkább csak rövid távokat tesz meg a fák között.

Territórium: Az ékszerpitták territóriumot tartanak fenn, amelyet hevesen védelmeznek más egyedektől, különösen a költési időszakban.

Alkalmazkodóképesség: Az ékszerpitta jól alkalmazkodott az esőerdők sűrű aljnövényzetében való élethez. Rejtőszínei segítik elrejtőzni a ragadozók elől, erős lábai pedig lehetővé teszik, hogy könnyedén mozogjon a növényzet között.

Az ékszerpitta (Pitta elegans) táplálkozása

Jellemzői: Az ékszerpitta elsősorban rovarevő madár, de opportunista módon más gerincteleneket és kisebb gerinceseket is fogyaszt.

Táplálékforrások:

Rovarok: Az ékszerpitta táplálékának legnagyobb részét különféle rovarok teszik ki, mint például bogarak, hangyák, termeszek, szöcskék, sáskák és lárvák.
Egyéb gerinctelenek: Giliszták, csigák, pókok és más ízeltlábúak is szerepelnek az étrendjében.
Kisebb gerincesek: Ritkábban, de előfordul, hogy kisebb békákat, gyíkokat vagy rágcsálókat is elfogyaszt.

Táplálkozási szokások:

Kapirgálás: Az ékszerpitta főként a talajon keresgéli táplálékát, erős lábaival és csőrével kapirgál a levelek és az avar között.
Lesből támadás: Időnként a bokrok alacsony ágain ülve lesi meg zsákmányát, majd gyors mozdulattal lecsap rá.
Fák ágain: Ritkábban a fák ágain is keresgél rovarokat.

Az ékszerpitta táplálkozási szokásai hozzájárulnak az erdei ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásához, mivel segít kordában tartani a rovarpopulációkat.

Fészkelőhelye

Elhelyezkedés: Az ékszerpitta fészkeit elsősorban a talajra építi, gyakran sűrű növényzettel fedett területeken, például esőerdők aljnövényzetében, patakpartokon vagy domboldalakon.

Fészek jellemzői: A fészek általában kupola alakú, oldalbejárattal rendelkezik, és növényi anyagokból, például levelekből, gallyakból, gyökerekből és fűszálakból épül. A fészek belsejét gyakran puhább anyagokkal, például mohával vagy állati szőrrel bélelik ki.

Környezet: A fészkelőhely kiválasztásánál fontos szempont a megfelelő rejtőzködési lehetőségek biztosítása a ragadozók elől. Ezért az ékszerpitta gyakran olyan helyeket választ, ahol a sűrű növényzet megnehezíti a fészek felfedezését.

Fészeképítés: Mindkét szülő részt vesz a fészek építésében, amely általában néhány napig tart. A fészek mérete és alakja az adott alfajtól és az építőanyagok elérhetőségétől függően változhat.

Tojásrakás: Az ékszerpitta általában 2-4 tojást rak, amelyeket a tojó körülbelül két hétig költ. A kikelés után mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében és gondozásában.

Veszélyeztető tényezők: Az ékszerpittát elsősorban az élőhelyek elvesztése, az erdőirtás és a mezőgazdasági terjeszkedés veszélyezteti. Emellett a vadászat és az illegális kereskedelem is hozzájárul a populáció csökkenéséhez.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Mivel az ékszerpitta nem őshonos Magyarországon, itt nincsenek fészkelőhelyei. Azonban globális szinten tehetünk a faj védelméért:

Élőhelyek védelme: Támogassuk az esőerdők védelmét célzó szervezeteket és kezdeményezéseket.
Tudatosság növelése: Ismerjük meg az ékszerpitta és más veszélyeztetett fajok helyzetét, és osszuk meg ezt az információt másokkal.
Illegális kereskedelem elleni fellépés: Ne vásároljunk olyan termékeket, amelyek veszélyeztetett fajokból származnak.
Fenntartható életmód: Válasszunk környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat, és csökkentsük ökológiai lábnyomunkat.

Ezek a lépések hozzájárulhatnak az ékszerpitta és más veszélyeztetett fajok hosszú távú fennmaradásához.

Szaporodása

Párzási időszak: Az ékszerpitta párzási időszaka az esős évszakhoz igazodik, amely az elterjedési terület különböző részein eltérő lehet. Általában a párzás az év első felében történik, de egyes területeken akár az év második felében is előfordulhat.

Fészkelés: A fészkelés általában a talajon történik, sűrű növényzettel fedett területeken. A fészek kupola alakú, oldalbejárattal rendelkezik, és növényi anyagokból épül. Mindkét szülő részt vesz a fészek építésében.

Szaporodási szokások:

Párválasztás: A hímek gyakran énekkel és látványos tollazatuk mutogatásával próbálják magukhoz csalogatni a tojókat.
Tojásrakás: A tojó általában 2-4 tojást rak, amelyeket mindkét szülő felváltva költ.
Fiókanevelés: A fiókák kikelése után mindkét szülő részt vesz az etetésükben és gondozásukban. A fiókák viszonylag gyorsan fejlődnek, és néhány hét után elhagyják a fészket.
Szülői gondoskodás: Az ékszerpitták szülői gondoskodása kiterjedt, és a fiókák önállóvá válásáig tart.

Fontos megjegyezni, hogy az ékszerpitta szaporodási szokásairól még nem áll rendelkezésre teljes körű információ, mivel ez a faj viszonylag nehezen tanulmányozható a sűrű esőerdei élőhelye miatt.

Fiókái

Jellemzői: A kikeléskor a fiókák csupaszok és vakok, teljesen a szüleiktől függenek a túlélésért. Ahogy növekednek, tollazatuk fokozatosan fejlődik ki, és egyre inkább hasonlítanak a felnőtt madarakra.

Kikelés és kezdeti fejlődés: A fiókák általában 14-16 nap alatt kelnek ki a tojásokból. Az első napokban a szülők folyamatosan melengetik és etetik őket, hogy biztosítsák a megfelelő fejlődésüket.

Etetés és gondozás: Mindkét szülő aktívan részt vesz a fiókák etetésében, elsősorban rovarokat és más gerincteleneket hordanak nekik. A fiókák gyorsan növekednek, és néhány hét alatt elérik a kirepüléshez szükséges méretet és erőt.

Kirepülés és elhagyás: A kirepülés általában 3-4 héttel a kikelés után történik. A fiatal madarak ekkor már képesek repülni és önállóan táplálékot keresni, de még egy ideig a szüleik közelében maradnak, akik továbbra is segítik őket a táplálékszerzésben és a túlélésben.

Ismertebb betegségei lehetnek

Mivel az ékszerpitta trópusi madár, és nem őshonos Magyarországon, így a hazai viszonyok között előforduló betegségekről nincsenek konkrét adatok. Általánosságban elmondható azonban, hogy a madarakra jellemző betegségek érinthetik az ékszerpittát is. Ezek lehetnek:

Parazitafertőzések: Külső (pl. atkák, tetvek) és belső (pl. férgek) paraziták egyaránt megfertőzhetik az ékszerpittát, gyengíthetik az immunrendszerét, és akár súlyos betegségeket is okozhatnak.
Vírusos és bakteriális fertőzések: Különböző vírusok és baktériumok okozta betegségek, mint például a madárinfluenza vagy a szalmonellózis, szintén veszélyeztethetik az ékszerpittát.
Gombás fertőzések: A gombás fertőzések, például az aspergillosis, elsősorban a légzőrendszert támadják meg, és különösen a legyengült immunrendszerű madarakra jelentenek veszélyt.
Táplálkozási hiánybetegségek: A nem megfelelő táplálkozás vitamin- és ásványianyag-hiányhoz vezethet, ami gyengíti az immunrendszert és növeli a betegségekre való fogékonyságot.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Mivel az ékszerpitta Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában őshonos, elsősorban ezeken a területeken élő állatok jelentenek rá veszélyt. Az ékszerpitta lehetséges ellenségei lehetnek:

Ragadozó madarak: Különböző ragadozó madarak, mint például a héják, sasok, baglyok és sólymok, zsákmányolhatják az ékszerpittát, különösen a fiókákat és a fiatal egyedeket.
Kígyók: A fán élő és a talajon mozgó kígyók egyaránt veszélyt jelenthetnek az ékszerpittára, főként a fészekben lévő tojásokra és fiókákra.
Kisragadozók: Kisebb emlős ragadozók, mint például a cibetmacskák, mongúzok és patkányok, szintén zsákmányolhatják az ékszerpittát és fiókáit.

Fontos megjegyezni, hogy az ékszerpitta rejtőzködő életmódja és a sűrű aljnövényzetben való tartózkodása bizonyos védelmet nyújt számára a ragadozókkal szemben. A tojások és a fiókák azonban különösen sebezhetőek, ezért a szülőknek folyamatosan óvakodniuk kell a potenciális veszélyforrásoktól.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Az ékszerpitta (Pitta elegans) természetvédelmi helyzete jelenleg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján „legkevésbé aggasztó” kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a faj populációja stabilnak tekinthető, és nem fenyegeti közvetlen kihalásveszély.

Azonban fontos megjegyezni, hogy az ékszerpitta élőhelye, a trópusi esőerdők, folyamatosan zsugorodnak az erdőirtás, a mezőgazdasági terjeszkedés és az emberi tevékenység miatt. Ez hosszú távon veszélyeztetheti a faj fennmaradását.

Emellett az illegális vadászat és kereskedelem is negatív hatással lehet az ékszerpitta populációira. Bár a faj jelenleg nem számít veszélyeztetettnek, a jövőben a természetvédelmi helyzete romolhat, ha nem teszünk lépéseket élőhelyének és populációinak védelméért.

Az ékszerpitta védelme érdekében fontos az esőerdők megőrzése, a fenntartható erdőgazdálkodás támogatása, az illegális vadászat és kereskedelem elleni fellépés, valamint a fajjal kapcsolatos kutatások és monitoring programok folytatása.

Az ékszerpitta (Pitta elegans) hangja

Hangja mire hasonlít? Az ékszerpitta hangja jellegzetes és könnyen felismerhető. Gyakran hasonlítják egy rövid, dallamos füttyre vagy egy éles, kiáltásszerű hangra.

Hangjának jellegzetességei:

Rövid és éles: A hangok általában rövidek és élesek, nem hosszú, elnyújtott dallamok.
Tiszta és magas: A hangszín tiszta és magas, gyakran a füttyhöz hasonló.
Változatos: Az ékszerpitta különböző hangokat ad ki különböző helyzetekben, például párkereséskor, territóriumvédelemkor vagy riasztáskor.

Hangkeltés mechanizmusa: Az ékszerpitta a hangokat a hangképző szerve, a syrinx segítségével kelti. A syrinx a légcső alsó részén található, és két hangszalagot tartalmaz, amelyek rezgésével keletkeznek a hangok.

Hangszínek és jelentésük:

Párkereső hangok: A hímek általában dallamosabb és változatosabb hangokat adnak ki a párzási időszakban, hogy magukhoz vonzzák a tojókat.
Territoriális hangok: A hímek éles, kiáltásszerű hangokkal jelzik a territóriumukat, és figyelmeztetik a riválisokat.
Riasztó hangok: Veszély esetén az ékszerpitták éles, riasztó hangokat adnak ki, hogy figyelmeztessék a többi madarat.

Hangok és kontextus: Az ékszerpitta hangjainak jelentése a kontextustól függ. Ugyanaz a hang különböző helyzetekben más-más jelentést hordozhat.

Hangok változása: Az ékszerpitta hangjai az életkorral és a nemtől függően is változhatnak. A fiatal madarak hangja általában magasabb és kevésbé változatos, mint a felnőtteké.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/FNIOJOZADD

Érdekességek róla, tények röviden

Tény	Leírás
Rejtőzködő életmód	A sűrű aljnövényzetben él, így nehéz megfigyelni.
Élénk színek	Tollazata élénk színekben pompázik, de a rejtőzködésben segíti.
Rövid távú repülő	Rövid, kerek szárnyai vannak, így csak rövid távokat tud repülni.
Rovarevő	Tápláléka főként rovarokból áll, de más gerincteleneket és kisebb gerinceseket is fogyaszt.
Kupola alakú fészek	A talajon építi fészkét, amelynek jellegzetes kupola alakja és oldalbejárata van.
Hangutánzó képesség	Különböző hangokat utánoz, beleértve más madarak és állatok hangját is.
Veszélyeztetett élőhely	Az esőerdők irtása miatt élőhelye folyamatosan csökken, ami veszélyezteti a faj fennmaradását.
Több alfaj létezik	Különböző alfajai eltérő földrajzi helyeken élnek, és kisebb eltéréseket mutatnak tollazatukban.
Természetvédelmi jelentőség	Védelme fontos az esőerdők biodiverzitásának megőrzése szempontjából.
Madármegfigyelők kedvelt célpontja	Szépsége és ritkasága miatt a madármegfigyelők körében népszerű, de megfigyelése kihívást jelenthet.