Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.04.18. - by Madarak

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) megjelenése, jellemzői

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) Afrika déli részén, a Szaharától délre honos kecses, karcsú madárfaj. A fecskefélék családjába tartozik, közeli rokonságban áll a gyöngyfejű fecskével (Hirundo rustica).

Megjelenés:

Méret: 15-19 cm testhossz, 30-34 cm szárnyfesztávolság
Testfelépítés: Karcsú test, hosszú, villás farok, keskeny szárnyak
Súly: 16-27 gramm
Tollazat: A fejtető, a nyak hátsó része és a hát fekete, a has, a mell és a farok alsó része fehér. A szárnyakon fehér foltok láthatók. A hímnek hosszabb a farka, mint a nősténynek.
Csőr és lábak: A csőr rövid, fekete, a lábak sötétbarnák.
Szárnyak és repülés: Gyors, fürge repülő, hosszú, hegyes szárnyakkal. Különösen ügyesen repül a levegőben rovarokat keresve.

Egyéb jellemzők:

Vonuló faj: Az esős évszakban költ, száraz évszakban délre vándorol.
Táplálkozás: Rovarevő, főleg repülő rovarokat fogyaszt, mint a szúnyogok, legyek és lepkék.
Fészekrakás: A fészket sárral és fűszálakkal építi, gyakran épületek alá vagy barlangokba.
Tojások: Általában 3 tojást rak, melyeket a tojó és a hím felváltva költ ki.
Fiókák: A fiókák 17-19 nap után repülnek ki a fészekből.
Várható élettartam: Körülbelül 5 év

Az abesszin fecske fontos szerepet játszik a rovarállományok szabályozásában. Szép tollazata és ügyes repülése miatt kedvelt madárfaj. Sajnos élőhelyei pusztulása és a rovarirtók használata veszélyezteti a fennmaradását.

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) elterjedése, előfordulása

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) Afrika déli részén, a Szaharától délre honos, szubtrópusi és trópusi éghajlaton. Elterjedési területe magában foglalja:

Dél-Afrika,
Kelet-Afrika,
Madagaszkár,
Comore-szigetek,
Szent Ilona-sziget,
Zöld-foki-szigetek

Tipikus élőhelyei:

Szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők
Mangroveerdők
Szavannák és legelők
Vizek mentén (folyók, patakok)
Emberi települések közelében is előfordul

Ez a faj vonuló madár, az esős évszakban költ, száraz évszakban pedig délre vándorol.

Rendszertani besorolása

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) a verébalakúak rendjébe (Passeriformes), ezen belül a fecskefélék családjába (Hirundinidae) tartozik. A fecskefélék családjában az abesszin fecske a Cecropis nemzetség egyetlen tagja.

A rendszertani besorolás a következő:

Ország: Állatvilág (Animalia)
Törzs: Gerincesek (Chordata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Fecskefélék (Hirundinidae)
Nemzetség: Cecropis
Faj: Abesszin fecske (Cecropis abyssinica)

Az abesszin fecske közeli rokonságban áll a gyöngyfejű fecskével (Hirundo rustica) és más fecskefélékkel, mint a füsti fecske (Hirundo rustica) és a molnárfecske (Delichon urbica). Ezek a fajok mind karcsú testűek, hosszú, villás farkúak és ügyes repülők.

Rendszertani szint	Besorolás
Ország	Állatvilág (Animalia)
Törzs	Gerincesek (Chordata)
Osztály	Madarak (Aves)
Rend	Verébalakúak (Passeriformes)
Család	Fecskefélék (Hirundinidae)
Nemzetség	Cecropis
Faj	Abesszin fecske (Cecropis abyssinica)

Ismertebb alfajai

Az abesszin fecskének két ismertebb alfaja van:

Cecropis abyssinica abyssinica:
- A névadó alfaj.
- Elterjedési területe Afrika keleti és déli része.
Cecropis abyssinica ampliformis:
- Elterjedési területe Délnyugat-Afrika és Namíbia.

Egyéb alfajok, de kevésbé ismertek vagy elterjedtek:

Cecropis abyssinica unitatis
Cecropis abyssinica bannermani
Cecropis abyssinica puella

Az alfajok között fellelhetők minimális különbségek a tollazat színében, a testméretben és az elterjedési területekben.

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) életmódja

Társas élet:

Az abesszin fecske társas madár, gyakran nagy kolóniákban él. A kolóniák akár több száz egyedet is számlálhatnak. A kolóniákban élő madarak együttműködnek a fészekrakásban, a fiókák nevelésében és a ragadozók elleni védekezésben.

Szociális viselkedés:

Az abesszin fecskék kommunikálnak egymással hangjelzésekkel és testbeszéddel. A hangjelzések közé tartoznak a csicsergések, csiripelések és riasztó hangok. A testbeszéd magában foglalja a fej és a farok mozgatását, valamint a tollazat díszítést.

Mozgás:

Az abesszin fecske gyors, fürge repülő, hosszú, hegyes szárnyakkal. Különösen ügyesen repül a levegőben rovarokat keresve. A fészekrakáshoz és a fiókák neveléséhez a madarak a talajon is mozognak.

Territórium:

Az abesszin fecskék nem védenek territóriumot. A fészkek építéséhez és a táplálkozáshoz a madarak közösen használt területeket használnak.

Alkalmazkodó képességek:

Az abesszin fecskék jól alkalmazkodnak a változó környezeti feltételekhez. Különböző élőhelyeken képesek élni, beleértve az erdőket, szavannákat és emberi településeket. A madarak étrendje is változatos, és képesek alkalmazkodni a szezonális rovarállomány változásaihoz.

Egyéb jellemzők:

Éjszakai pihenőhelyek: Az abesszin fecskék éjszaka nádfészkekben vagy más védett helyeken pihennek.
Ragadozók: Az abesszin fecskék ragadozói közé tartoznak a sólymok, kígyók, macskák és patkányok.
Veszélyeztetési státusz: Az abesszin fecske nem veszélyeztetett faj. Azonban az élőhelyek pusztulása és a rovarirtók használata veszélyeztetheti a fennmaradását.

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) táplálkozása

Jellemzői:

Az abesszin fecske rovarevő, elsősorban repülő rovarokat fogyaszt. Erős, rövid csőre és szélesre tárható csőre alkalmassá teszi a rovarok gyors befogására a levegőben.

Táplálékforrások:

Az abesszin fecske széles skálán fogyaszt rovarokat, beleértve a szúnyogokat, legyeket, lepkéket, hangyákat és termeszeket. A táplálékforrások az évszaktól és az élőhelytől függően változhatnak.

Táplálkozási szokások:

Az abesszin fecskék napközben táplálkoznak, gyakran kora reggel és késő délután a legaktívabbak. A madarak repülés közben fogják a rovarokat, hosszú, hegyes szárnyaikat használva manővereznek a levegőben. Néha a fákról vagy más magas pontokról lesve is vadásznak.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

Az abesszin fecske táplálkozását számos tényező befolyásolja, mint például:

Rovarállomány: A táplálék elérhetősége az évszaktól és az élőhelytől függően változhat.
Időjárás: A viharos vagy esős időjárás korlátozhatja a madarak táplálkozási képességét.
Verseny: Más rovarevő madarakkal is versenyezhetnek a táplálékért.
Emberi tevékenység: A rovarirtók használata és az élőhelyek pusztulása negatívan befolyásolhatja az abesszin fecskék táplálkozását.

Egyéb megjegyzések:

Az abesszin fecskék fontos szerepet játszanak a rovarállományok szabályozásában.
A madarak vízforrásokra is szükségük van a táplálkozáshoz és az iváshoz.
Az abesszin fecskék táplálkozási szokásai hasznos információkat adhatnak az élőhelyükön lévő rovarállomány állapotáról.

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

Az abesszin fecskék különféle helyeken fészkelnek, beleértve:

Barlangok: A madarak gyakran barlangokban vagy sziklahasadékokban építik fészkeiket.
Épületek: Az abesszin fecskék gyakran épületek eresze alatt vagy más védett helyeken építik fészkeiket.
Fák: A madarak néha fákra is építik fészkeiket, különösen nyílt területeken.

Fészek jellemzői:

Az abesszin fecske fészke sárból és agyagból készült, és gyakran növényi anyagokkal is bélelt. A fészek alakja kupola alakú, és egy kis bejárattal rendelkezik. A fészek mérete körülbelül 10-15 cm átmérőjű és 5-10 cm magas.

Környezet:

Az abesszin fecskék nyílt területeken fészkelnek, ahol bőségesen van táplálék és víz. A madarak vízforrásokra is szükségük van a fészeképítéshez és a fiókák neveléséhez.

Fészeképítés:

A fészeképítést mindkét ivar végzi, de a hím általában több munkát végez. A madarak sárból és agyagból építik a fészket, és a csőrükkel formázzák. A fészek építése körülbelül 1-2 hétig tart.

Tojásrakás:

Az abesszin fecske évente 2-3 alkalommal tojik. A fészekalj 2-4 tojásból áll. A tojások fehérek, barna foltokkal. A tojások körülbelül 14 napig kotlanak.

Veszélyeztető tényezők:

Az abesszin fecske fészkelőhelyeit számos tényező veszélyezteti, beleértve:

Élőhelyek pusztulása: Az erdők és szavannák pusztítása csökkenti a fészkelőhelyek számát.
Zavarás: Az emberi tevékenység, például az építkezés és a zajszennyezés zavarhatja a fészkelő madarakat.
Ragadozók: A kígyók, patkányok és macskák zsákmányul ejthetik a tojásokat és a fiókákat.
Időjárási viszonyok: A szélsőséges időjárási viszonyok, például a viharok és az árvizek elpusztíthatják a fészkeket.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Számos dolgot tehetünk az abesszin fecske fészkelőhelyeinek védelméért:

Támogassuk az élőhelyvédelmi erőfeszítéseket: Támogassuk azokat a szervezeteket, amelyek azon dolgoznak, hogy megvédjék az erdők és szavannák természetes élőhelyeit.
Kerüljük a zavarást: Kerüljük a fészkelőhelyek zavarását, különösen a költési szezonban.
Védjük a ragadozóktól: Tegyünk lépéseket a ragadozók, például a macskák és patkányok populációinak ellenőrzése érdekében.
Támogassuk a fenntartható mezőgazdaságot: Támogassuk a mezőgazdasági gyakorlatokat, amelyek csökkentik a rovarirtók használatát és a környezetszennyezést.

Az abesszin fecskék fontos szerepet játszanak a rovarállományok szabályozásában. A fészkelőhelyeinek védelmével segíthetünk megőrizni ezt a gyönyörű madarat a jövő generációi számára.

Szaporodása

Párzási időszak:

Az abesszin fecske esős évszakban szaporodik. A pontos párzási időszak az élőhelytől függően változhat, de általában novembertől májusig tart.

Fészkelés:

Az abesszin fecske kolóniákban fészkel, gyakran több száz egyedet is számláló telepekben. A fészkeket sárból és agyagból építik, és gyakran növényi anyagokkal is bélelt. A fészek alakja kupola alakú, és egy kis bejárattal rendelkezik. A fészek építése körülbelül 1-2 hétig tart.

Szaporodási szokások:

Az abesszin fecske monogám faj, ami azt jelenti, hogy a párok a költési szezonban párosodnak. A hím udvarol a nősténynek, fejét és farkát mozgatja, és énekel neki. A nőstény, ha elfogadja a hímet, párosodik vele.

A tojásrakás után a nőstény egyedül kotlik a tojásokon körülbelül 14 napig. A hím ez idő alatt táplálja a nőstényt. A kikelés után mindkét szülő táplálja a fiókákat. A fiókák körülbelül 17-19 nap után repülnek ki a fészekből, de egy ideig még visszatérnek etetést igényelve.

Az abesszin fecske évente 2-3 alkalommal tojik. A fészekalj 2-4 tojásból áll. A tojások fehérek, barna foltokkal.

Egyéb megjegyzések:

A hím abesszin fecskék területi viselkedést tanúsítanak a költési szezonban.
Az abesszin fecskék fontos szerepet játszanak a rovarállományok szabályozásában.
A fészkelőhelyek pusztulása és a rovarirtók használata veszélyeztetheti az abesszin fecskék szaporodását.

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) fiókái

Jellemzői:

Az abesszin fecske fiókái apróak és tehetetlenek a kikeléskor. Szürke színűek és puha pihével borítottak. Csőrük és szemük még nem nyílt ki. A fiókák körülbelül 17-19 nap után repülnek ki a fészekből, de egy ideig még visszatérnek etetést igényelve.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A tojások kikelése körülbelül 14 napig tart. A nőstény egyedül kotlik a tojásokon, míg a hím táplálja őt. A kikelés után mindkét szülő táplálja a fiókákat. A fiókák gyorsan fejlődnek, és néhány nap múlva már nyitva tartják a szemüket és mozgatják a csőrüket.

Etetés és gondozás:

Az abesszin fecske fiókákat rovarokkal etetik. A szülők a fészekből repülve fogják a rovarokat, és visszatérnek, hogy megetetik a fiókáikat. A fiókák napi többször is etetik. A szülők a fiókákat is melegítik és tisztítják.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák körülbelül 17-19 nap után repülnek ki a fészekből. A kirepülés után egy ideig még visszatérnek a fészekbe etetést igényelve, de fokozatosan elkezdenek önállóan táplálkozni. A fiókák körülbelül 6-8 hetes korukban válnak teljesen függetlenné a szüleiktől.

Egyéb megjegyzések:

Az abesszin fecskék fiókái nagyon sérülékenyek a ragadozókkal és az időjárási viszonyokkal szemben.
A szülők agresszívan védik a fiókáikat a ragadozóktól.
Az abesszin fecskék fontos szerepet játszanak a rovarállományok szabályozásában.

Ismertebb betegségei lehetnek

Az abesszin fecskének, mint sok más vadmadárnak, számos betegsége lehet. Ezek a betegségek lehetnek fertőzőek vagy nem fertőzőek.

Fertőző betegségek:

Madárhimlő: Ez egy vírusos betegség, amely a madarak légútjainak gyulladását okozza. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a kihűlés.
Madármalária: Ez egy parazita által okozott betegség, amely a madarak vérét fertőzi meg. A tünetek közé tartozik a láz, a gyengeség és a vérszegénység.
Szalmonellózis: Ez egy bakteriális fertőzés, amely a madarak emésztőrendszerét fertőzi meg. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás és a láz.

Nem fertőző betegségek:

Táplálkozási hiányosságok: A madarak a nem megfelelő táplálkozás miatt tápanyaghiányban szenvedhetnek. Ez gyengeséghez, tollhulláshoz és más egészségügyi problémákhoz vezethet.
Mérgezés: A madarak mérgezést szenvedhetnek, ha olyan növényeket vagy rovarokat fogyasztanak, amelyek mérgezőek. A tünetek közé tartozik a hányás, a hasmenés és a görcsök.
Sérülések: A madarak megsérülhetnek ragadozók, autók vagy más tárgyak által. A sérülések súlyossága változó, és akár halált is okozhatnak.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy teljes lista az abesszin fecskéket érintő összes betegségről. Ha aggódik a madara egészsége miatt, forduljon állatorvoshoz.

Az abesszin fecskék betegségeinek megelőzésének legjobb módja a környezetük tisztán tartása. Biztosítson nekik friss vizet és táplálékot, és kerülje a mérgező anyagok használatát a közelükben. Ezenkívül figyelje a madarakat a betegség jeleire, és forduljon állatorvoshoz, ha bármit észlel.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozók:

Sólymok: A sólymok gyors és ügyes ragadozók, amelyek a levegőben vadásznak a madarakra. Az abesszin fecskék gyakran a sólymok zsákmányává válnak.
Kígyók: A kígyók a talajon vadásznak a madarakra, és a fészekaljakat is megtámadhatják.
Macskák: A macskák opportunista ragadozók, amelyek a madarakra is vadásznak. A házimacskák és a vadmacskák egyaránt veszélyt jelenthetnek az abesszin fecskékre.
Patkányok: A patkányok a fészekaljakat is megtámadhatják, és ellophatják a tojásokat vagy a fiókákat.

Egyéb ellenségek:

Versenyző madarak: Más madárfajok, amelyek ugyanazokat a táplálékforrásokat használják, mint az abesszin fecskék, versenytársaknak tekinthetők.
Élőhelypusztulás: Az erdők és szavannák pusztulása csökkenti az abesszin fecskék számára elérhető fészkelőhelyek és táplálékforrások számát.
Időjárási viszonyok: A szélsőséges időjárási viszonyok, például a viharok és az árvizek elpusztíthatják a fészkeket és megölhetik a madarakat.
Emberi tevékenység: A rovarirtók használata és a zajszennyezés negatívan befolyásolhatja az abesszin fecskék táplálkozását és szaporodását.

Fontos megjegyezni, hogy az abesszin fecskéknek megvannak a saját védekezési mechanizmusai ezekkel a fenyegetésekkel szemben. Például csoportosan repülnek, hogy elriasztsák a ragadozókat, és hangjelzéseket használnak a veszélyről való figyelmeztetésre. Ezenkívül gyorsan alkalmazkodnak a változó környezeti feltételekhez.

Az abesszin fecskék fontos szerepet játszanak a rovarállományok szabályozásában. A fészkelőhelyeinek védelmével és a fenyegetések csökkentésével segíthetünk megőrizni ezt a gyönyörű madarat a jövő generációi számára.

Az abesszin fecske védettsége – Természetvédelmi helyzete

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) Vörös Listáján a Nem Fenyegetett kategóriába sorolják. Ez azt jelenti, hogy a faj globális szinten nem veszélyeztetett, elterjedési területe széles, populációja stabil.

Az abesszin fecske Afrika, Ázsia és Dél-Európa nagy részén elterjedt. Magyarországon is előfordul, de nem számít gyakorinak. Elsősorban a Dunántúlon és a Dél-Alföldön lehet megfigyelni.

A faj nemzetközi szinten védett a Madarak Védelméről Szóló Egyezmény (CMS) és más nemzetközi megállapodások alapján. Magyarországon is védett fajnak minősül, a Természetvédelmi Törvény alapján.

Az abesszin fecske populációja stabilnak tűnik, de a faj számos fenyegetésnek is kitett, mint például:

Élőhelypusztulás: Az erdők és szavannák pusztulása csökkenti az abesszin fecskék számára elérhető fészkelőhelyek és táplálékforrások számát.
Időjárási viszonyok: A szélsőséges időjárási viszonyok, például a viharok és az árvizek elpusztíthatják a fészkeket és megölhetik a madarakat.
Emberi tevékenység: A rovarirtók használata és a zajszennyezés negatívan befolyásolhatja az abesszin fecskék táplálkozását és szaporodását.

Fontos, hogy védjük az abesszin fecske élőhelyét és csökkentsük a fenyegetéseket. Ezzel segíthetünk megőrizni ezt a gyönyörű madarat a jövő generációi számára.

Mit tehetünk az abesszin fecske védelméért?

Támogassuk az élőhelyvédelmi erőfeszítéseket
Kerüljük a zavarást a fészkelőhelyeken
Támogassuk a fenntartható mezőgazdaságot
Használjunk kevesebb rovarirtót
Csökkentsük a zajszennyezést

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) hangja

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) hangja meglehetősen változatos, és számos különböző csiripelést, csicsergést, csattogást és trillát ad ki. Hangja hasonlít a füsti fecske hangjához, de kissé élesebb és magasabb hangú.

Hangjának jellegzetességei:

Magas hangú: Az abesszin fecske hangja általában magas hangú, 2-4 kHz tartományban mozog.
Gyors: A hangjai gyakran gyorsak és ismétlődőek, akár 10-20 hangot is kiadhatnak másodpercenként.
Változatos: Az abesszin fecske számos különböző hangot ad ki, amelyeket különböző helyzetekben használ.

Hangkeltés mechanizmusa:

Az abesszin fecske hangja a széplélegzés révén jön létre. A madár levegőt szív be a tüdejébe, majd a légcsőben lévő membránok rezgése révén hangot ad ki. A hang magassága és hangszíne a membránok rezgési sebességétől és formájától függ.

Hangszínek és jelentésük:

Az abesszin fecske hangszínei változhatnak a helyzettől és a madár hangulatától függően. Néhány gyakori hangszín és a lehetséges jelentések:

Magas csicsergés: Ez a hang gyakran a területi viselkedéshez kapcsolódik, és a rivális madarakat figyelmezteti a területre.
Gyors trilla: Ez a hang gyakran a párosodási udvarlás során hallható, és a nőstényt vonzza.
Lágy csattogás: Ez a hang gyakran a fiókák gondozása során hallható, és a madár aggodalmát fejezi ki.
Éles riasztó hang: Ez a hang gyakran ragadozók vagy más veszélyek jelenlétében hallható, és a madarakat figyelmezteti a veszélyre.

Hangok és kontextus:

Az abesszin fecske hangjait különböző kontextusokban használja, beleértve:

Területi viselkedés: A madarak hangot használnak a területük megjelölésére és a rivális madarak elriasztására.
Párosodás: A madarak hangot használnak a nőstények vonzására és a párosodási kötelék megerősítésére.
Fiókanevelés: A madarak hangot használnak a fiókákkal való kommunikációra és a veszélyektől való védelemre.
Riasztás: A madarak hangot használnak a ragadozók vagy más veszélyek jelenlétének figyelmeztetésére.

Hangok változása:

Az abesszin fecske hangjai idővel változhatnak. Ennek oka a madár életkora, neme, egészségi állapota és a környezetének változásai lehetnek. Például a fiatalabb madarak hangjai gyakran kevésbé fejlettek, mint az idősebb madaraké. A beteg madarak hangja is eltérhet az egészséges madarak hangjától. A környezet változásai, például a zajszennyezés, szintén befolyásolhatják az abesszin fecskék hangjait.

Az abesszin fecske hangja egy fontos kommunikációs eszköz, amelyet a madarak számos különböző célra használnak. A hangok változatossága lehetővé teszi a madarak számára, hogy hatékonyan kommunikáljanak egymással és a környezetükkel.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/VROUALCTKG

Az abesszin fecskéről – Érdekességek és tények

Jellemző	Tény
Tudományos név:	Cecropis abyssinica
Család:	Fecskefélék (Hirundinidae)
Méret:	17-20 cm
Súly:	16-22 gramm
Szárnyfesztávolság:	32-38 cm
Elterjedés:	Afrika, Ázsia, Dél-Európa
Középes élettartam:	3-5 év
Táplálkozás:	Rovarok
Fészkelés:	Fészket épít sárból és agyagból
Tojások száma:	2-4 tojás
Kotlási idő:	14 nap
Fiókanevelési idő:	17-19 nap
Vonulási viselkedés:	Vonuló faj, telelőhelye Afrika déli részén
Hang:	Magas hangú csiripelés, csicsergés, csattogás és trilla
Érdekesség:	Az abesszin fecske a leggyorsabb madarak közé tartozik a levegőben, akár 110 km/óra sebességet is elérhet.
Érdekesség:	Az abesszin fecske fészke gyakran darazsak által készített fészekre épül. A darazsak megvédik a fészket a ragadozóktól, a fecskék pedig cserébe elűzik a rovarokat a fészekből.
Érdekesség:	Az abesszin fecskék gyakran kolóniákban élnek, akár több száz egyedet is számláló telepekben.
Védettség:	Nem fenyegetett