A sarki sirály (Larus glaucoides) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.24.2024.03.14. - by Madarak

A sarki sirály (Larus glaucoides) megjelenése, jellemzői

Méret: A sarki sirály (Larus glaucoides) a sirályfélék családjának egyik legnagyobb faja. Testhossza 65-78 cm, szárnyfesztávolsága 150-200 cm, súlya 1,2-2,5 kg között mozog.

Szín: Háta palaszürke, hasa fehér, szárnyain fekete tollazat és fehér tükör található. Feje fehér, csőre sárga, vörös folttal. Fiatal madarak tollazata barnás árnyalatú.

Jellemzők: Erős testalkatú, vastag csőrű madár. Jellegzetes hangja a rekedt „káááá” kiáltás. Gyakran társul más sirályfajokkal.

Várható élettartam: A sarki sirály 20-30 évig élhet.

Egyéb:

Tápláléka halak, dögök, kisebb emlősök, madarak.
Fészkét sziklákon, szigeteken, tengerpartokon építi.
2-3 tojást rak, melyeken 28-30 napig kotlik.
Fiatal madarak 40-50 napos korukban repülnek ki.

A sarki sirály a sarkvidéki és szubarktikus régiókon él. Európában Izlandon, Grönlandon, Norvégiában és Oroszországban költ. Telelni délre vonul, eljut Észak-Afrikába, a Közel-Keletre és Dél-Ázsiába.

Magyarországon ritka kóborló. Eddig mindössze néhány alkalommal észlelték.

A sarki sirály (Larus glaucoides) elterjedése és előfordulása

Élőhely:

A sarki sirály a sarkvidéki és szubarktikus régiókon él.
Fészkelőhelyéül sziklás partvidékeket, szigeteket, tengerpartokat és tundrát választ.
Telelni délre vonul, eljut Észak-Afrikába, a Közel-Keletre, Dél-Ázsiába és Észak-Amerikába.

Elterjedés:

Költőterületek: Izland, Grönland, Norvégia, Oroszország, Kanada, Alaszka
Telelőterületek: Észak-Afrika, Közel-Kelet, Dél-Ázsia, Észak-Amerika keleti partvidéke

Magyarországon ritka kóborló. Eddig mindössze néhány alkalommal észlelték, főleg a téli hónapokban.

Okok a ritka előfordulásra:

Magyarország távol esik a sarki sirály költőterületeitől.
A faj nem kedveli a belső területeket, inkább a tengerpartok mentén tartózkodik.

Megfigyelési tippek:

A sarki sirályt leginkább a téli hónapokban lehet észlelni Magyarországon.
Jó eséllyel figyelhető meg a Duna mentén, a Balatont és a Tisza-tavat is felkeresheti.
Figyeljünk a jellegzetes rekedt „káááá” kiáltására.

A sarki sirály (Larus glaucoides) rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Sirályfélék (Laridae) Nemzetség: Sirályok (Larus) Faj: Sarki sirály (Larus glaucoides)

Alfajok:

Larus glaucoides glaucoides
Larus glaucoides kumlieni

A sarki sirály a sirályfélék családjának egyik legnagyobb faja. Rokonságban áll a kacagó sirállyal (Larus argentatus) és a heringsirállyal (Larus fuscus).

A sarki sirály (Larus glaucoides) életmódja

Táplálkozás:

A sarki sirály ragadozó madár, tápláléka változatos.
Főleg halakkal táplálkozik, de dögöt, kisebb emlősöket, madarakat is fogyaszt.
Gyakran kíséri a halászhajókat, és a zsákmányukból lop. *Opportunista táplálkozó, nem veti meg a hulladékot sem.

Szaporodás:

A sarki sirály ivarérettségét 4-5 éves korban éri el.
Monogám madár, párjával életre szóló társulást köt.
Fészkét sziklákon, szigeteken, tengerpartokon építi.
Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyeken 28-30 napig kotlik.
A fiókák 40-50 napos korukban repülnek ki.

Viselkedés:

A sarki sirály társas madár, gyakran gyülekezik nagy csapatokba.
Agresszív faj, a fészkét és a fiókáit hevesen védelmezi.
Hangja jellegzetes rekedt „káááá” kiáltás.

Vándorlás:

A sarki sirály vonuló madár, a téli hónapokban délre vonul.
Telelőterületei Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Dél-Ázsia és Észak-Amerika keleti partvidéke.

Érdekességek:

A sarki sirály a sarkvidéki ökoszisztéma fontos tagja.
A halászat mellett a dögök elfogyasztásával is segít a tetemek eltakarításában.
A sarki sirály a leghosszabb életű sirályfajok egyike, akár 30 évig is élhet.

A sarki sirály (Larus glaucoides) táplálkozása

A sarki sirály opportunista ragadozó, tápláléka rendkívül változatos. Fő táplálékforrásai a következők:

Halak: A sarki sirály igazi halászmadár, táplálékának nagy részét halak teszik ki. Gyakran kíséri a halászhajókat, és a zsákmányukból lop.
Dögök: A sarki sirály nem veti meg a dögöt sem, így fontos szerepet játszik a tetemek eltakarításában.
Kisebb emlősök: Lemmingeket, pockokat, sőt, néha nyulakat is zsákmányol.
Madarak: Fiatal madarakat és tojásokat is fogyaszt.
Hulladék: A sarki sirály gyakran táplálkozik szeméttelepeken és hulladéklerakókban.

A sarki sirály vadászati technikái:

Levegőből való vadászat: A sarki sirály a levegőben repülve figyeli a víz felszínét, és ha zsákmányt észlel, lecsap rá.
Felszíni vadászat: A sarki sirály a víz felszínén úszva is vadászik, és csőrével megragadja a zsákmányt.
Döglesztés: A sarki sirály gyakran kíséri a fókákat és a jegesmedvéket, és a zsákmányuk maradékaiból táplálkozik.

A sarki sirály táplálkozása fontos szerepet játszik a sarkvidéki ökoszisztémában. A halászat mellett a dögök elfogyasztásával is segít a tetemek eltakarításában, és ezáltal megakadályozza a kórokozók terjedését.

A sarki sirály (Larus glaucoides) fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

A sarki sirály sziklákon, szigeteken, tengerpartokon és tundrákon építi fészkét.
A fészekalj 2-3 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik 28-30 napig.
A fiókák 40-50 napos korukban repülnek ki.

Szaporodás:

A sarki sirály ivarérettségét 4-5 éves korban éri el.
Monogám madár, párjával életre szóló társulást köt.
A fészeképítéshez gallyakat, füvet, mohaféléket és tollakat használ.
A tojók sötétzöld színűek, barna foltokkal.
A fiókák szürke színűek, barna foltokkal.

Fiókák:

A fiókák fészekhagyók, kikelésük után hamarosan elhagyják a fészket.
A szülők 6-8 hétig etetik a fiókákat.
A fiókák 40-50 napos korukban repülnek ki.

Érdekességek:

A sarki sirályok gyakran kolóniákban fészkelnek.
A kolóniákban akár több ezer pár is fészkelhet.
A sarki sirályok agresszívan védelmezik a fészküket és a fiókáikat.

A sarki sirály a sarkvidéki ökoszisztéma fontos tagja. A fészkelőhelyek és a táplálékforrások megóvása fontos a faj fennmaradása szempontjából.

A sarki sirály (Larus glaucoides) ismertebb betegségei

Vírusos megbetegedések:

Avian influenza (madárinfluenza): A madárinfluenza egy vírusos megbetegedés, amely a madarak széles skáláját érintheti, beleértve a sarki sirályokat is. A vírus légúti tüneteket, idegrendszeri zavarokat és pusztulást okozhat.
Newcastle-kór: A Newcastle-kór egy vírusos megbetegedés, amely a madarak légúti megbetegedését okozza. A vírus nagyon fertőző, és súlyos esetekben pusztuláshoz vezethet.

Baktériumos megbetegedések:

Szalmonella: A szalmonella egy baktérium, amely a madarak bélrendszerét fertőzi meg. A fertőzés hasmenést, hányingert és pusztulást okozhat.
Kolibacilózis: A kolibacilózis egy baktérium okozta fertőzés, amely a madarak légúti megbetegedését okozza. A fertőzés tüdőgyulladást, légzési nehézségeket és pusztulást okozhat.

Paraziták:

Félgyek: A félgyek a madarak bélrendszerében élősködő paraziták. A fertőzés hasmenést, fogyást és pusztulást okozhat.
Kullancsok: A kullancsok a madarak vérét szívó paraziták. A kullancsok által terjesztett betegségek közé tartozik a Lyme-kór és a kullancsencephalitis.

Gombás megbetegedések:

Aspergillosis: Az aspergillosis egy gombás megbetegedés, amely a madarak légúti megbetegedését okozza. A fertőzés tüdőgyulladást, légzési nehézségeket és pusztulást okozhat.

Környezeti hatások:

Olajszennyezés: Az olajszennyezés károsíthatja a sarki sirályok tollazatát, és megnehezíti a vízen való lebegésüket. Ez hipotermiához és pusztuláshoz vezethet.
Mérgezés: A sarki sirályok mérgezés áldozataivá válhatnak, ha szennyezett táplálékot vagy vizet fogyasztanak.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes. A sarki sirályokat számos más betegség is érintheti. A betegségek terjedését a következők segítenek megelőzni:

A fészkelőhelyek és a táplálékforrások megóvása
A beteg madarak elkülönítése
A madárinfluenza elleni oltás

A sarki sirályok fontos szerepet játszanak a sarkvidéki ökoszisztémában. A betegségek elleni védekezés fontos a faj fennmaradása szempontjából.

A sarki sirály (Larus glaucoides) lehetséges ellenfelei és ellenségei

Ragadozók:

Felnőtt madarak:
- Farkasok
- Rókafajok
- Sarki medvék
- Hóbagoly
- Sólyomfajok
Fiókák és tojások:
- Sirályfajok
- Varjúfélék
- Rágcsálók

Versenyzők:

Más sirályfajok, amelyek ugyanazt a táplálékot és fészkelőhelyeket keresik.
Tengeri emlősök, mint a fókák és a bálnák, amelyek szintén halakkal táplálkoznak.

Egyéb veszélyforrások:

Ember okozta:
- Olajszennyezés
- Mérgezés
- Élőhelypusztítás
- Zavarások a fészkelőhelyeken
Természetes:
- Viharok
- Hideg időjárás
- Betegségek

A sarki sirályok alkalmazkodtak a sarkvidéki környezethez, és számos stratégiát alkalmaznak a fennmaradáshoz:

Csoportosan élnek: Ez segít megvédeni őket a ragadozóktól.
Agresszívan védelmezik a fészküket és a fiókáikat.
Jó úszók és repülők: Ez lehetővé teszi számukra, hogy elkerüljék a ragadozókat és megtalálják a táplálékot.
Opportunista táplálkozók: Széles skálájú táplálékot fogyasztanak, ami segít nekik túlélni a szűkös időkben.

A sarki sirályok fontos szerepet játszanak a sarkvidéki ökoszisztémában. A ragadozók és a versenytársak ellenére sikeresen alkalmazkodtak a környezetükhöz.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes. A sarki sirályokat számos más veszélyforrás is érintheti.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettsége:

A sarki sirály nem szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján, mint veszélyeztetett faj.
Azonban a faj a Nemzetközi Madártani Tanács (BirdLife International) által globálisan aggodalomra okot adó fajként van besorolva.
A sarki sirály védett Magyarországon a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet alapján. Természetvédelmi érték: 25 000 Ft.

Természetvédelmi helyzete:

A sarki sirály populációja stabilnak tűnik, és a faj széles körben elterjedt a sarkvidéki régióban.
Azonban a faj számos fenyegetéssel szembesül, beleértve:
- Élőhelypusztítás: A sarkvidéki jég olvadása pusztítja a sarki sirályok fészkelőhelyeit.
- Szennyezés: Az olajszennyezés és a mérgezés súlyos veszélyt jelent a sarki sirályokra.
- Zavarás: A fészkelőhelyeken a túlzott emberi aktivitás zavarhatja a sarki sirályokat.

Természetvédelmi intézkedések:

A sarkvidéki élőhelyek védelme fontos a sarki sirályok populációjának fenntartása érdekében.
A szennyezés elleni küzdelem szintén fontos a faj védelme szempontjából.
A fészkelőhelyeken a zavarás minimalizálása is szükséges a sarki sirályok sikeres szaporodásához.

A sarki sirály fontos szerepet játszik a sarkvidéki ökoszisztémában. A faj védelme kulcsfontosságú a sarkvidéki biodiverzitás megőrzése érdekében.

A sarki sirály (Larus glaucoides) hangja

A sarki sirály hangja rekedt, károgó kiáltás, amely leginkább a „káááá” hangzáshoz hasonlít. Hangja mélyebb és erősebb, mint a kacagó sirályé (Larus ridibundus).

A sarki sirály hangjának jellegzetességei:

Rekedt, érdes hangszín
Erős, hangos kiáltás
Változatos hangmagasság
Különböző hangokat ad ki a kontextustól függően

A sarki sirályok hangkeltés mechanizmusa:

A hangokat a hangszalagok rezgése hozza létre a légcsőben.
A hangszalagok feszességének és a légáramlás erősségének változtatásával a sirályok különböző hangokat tudnak kiadni.

A sarki sirályok hangszínei és jelentésük:

Káááá: Ez a leggyakoribb hang, amelyet a sirályok riasztásként, figyelmeztetésként és fenyegetésként használnak.
Kvííííí: Ezt a hangot a sirályok a fiókáik hívására használják.
Csiii-csiii: Ezt a hangot a sirályok a párjukkal való kommunikációra használják.
Nyávogás: Ezt a hangot a sirályok a fájdalom és a stressz kifejezésére használják.

A sarki sirályok hangjai és kontextus:

A sirályok a fészkelőhelyük védelme során agresszívan hangoskodnak.
A szülők hangokat adnak ki a fiókáiknak, hogy tájékoztassák őket a táplálékról és a veszélyről.
A sirályok hangokat is használnak a párjuk csalogatására és a társas interakciók során.

A sarki sirályok hangjai idővel változhatnak:

A fiókák hangjai a fejlődésük során változnak.
A felnőtt sirályok hangjai is változhatnak a környezeti feltételek és a kontextus függvényében.

A sarki sirályok hangjai fontos szerepet játszanak a faj kommunikációjában és túlélésében. A hangok segítségével a sirályok fenntartják a kapcsolatot a társaikkal, védik a fészkelőhelyüket, és felnevelik a fiókáikat.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/WBZVBDKAUE

Érdekességek a sarki sirályról (Larus glaucoides)

Tények röviden:

A sarki sirály a legnagyobb termetű sirályfaj a világon.
Testmérete megegyezik egy barna rétihéja méretével.
Szárnyfesztávolsága akár 165 cm is lehet.
Fehér tollazatú, fekete háttal és sárga csőrrel.
A sarkvidéki régiókban él, tengerpartokon és tundrákon.
Ragadozó, halakkal, madarakkal, emlősökkel és dögökkel táplálkozik.
Kolóniákban fészkel, 2-3 tojást rak.
Fiókái 40-50 napos korukban repülnek ki.

Érdekességek:

A sarki sirályok rendkívül intelligens madarak.
Képesek eszközöket használni a táplálékszerzéshez.
Tudnak együttműködni más madarakkal a zsákmány elejtéséhez.
Hosszú távolságokat képesek megtenni.
Ismert, hogy a sarki sirályok akár 10 000 km-t is repülnek egy év alatt.
A sarki sirályok fontos szerepet játszanak a sarkvidéki ökoszisztémában.
Segítenek a tetemek eltakarításában, és ezáltal megakadályozzák a kórokozók terjedését.

A sarki sirály lenyűgöző madár, amely alkalmazkodott a zord sarkvidéki körülményekhez. Intelligens, opportunista és kitartó, és fontos szerepet játszik a sarkvidéki ökoszisztémában.