A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.25.2024.03.14. - by Madarak

A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) megjelenése, jellemzői

Megjelenés:

Méret: 80-100 cm testhossz, 130-160 cm szárnyfesztávolság
Súly: 1700-3000 gramm
Szín: Fekete tollazat, zöldes fényű fémfényes nyakfolttal
Csőr: Hosszú, karcsú, kampós végű
Lábak: Rövid, úszásra alkalmas

Jellemzők:

Erős, nyúlánk test
Vékony, hosszú nyak
Kicsi fej
Csőr töve csupasz
Tollazat víztaszító
Jól úszik és bukik

Életmód:

Vízi madár, tavakon, folyókon, tengerpartokon él
Halakkal táplálkozik
Gyakran társas kolóniákban él
Fészkét gallyakból építi fákra

Várható élettartam:

10-15 év

Érdekességek:

A nagy kárókatona a leggyakoribb kárókatonafaj
Kiváló úszó és búvár, akár 1 percre is lemerülhet
A halászok néha kártevőnek tartják, mert sok halat fogyaszt

A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) elterjedése, előfordulása

A nagy kárókatona kozmopolita faj, azaz a Föld szinte valamennyi kontinensén megtalálható. Elterjedési területe Észak-Amerikát, Európát, Ázsiát, Afrikát és Ausztráliát is magába foglalja.

Magyarországon

Gyakori fészkelő madár
Kolóniái főként a folyók, tavak mentén, fasorokban, gémtelepeken találhatók
Jelentős állománya van a Tisza-tónál, a Fertő-tónál és a Balatonnál is
Telelni a Mediterráneum térségébe vonul

Élőhely:

Vízközeli területek, mint tavak, folyók, tengerpartok
Sziklás szigetek
Gyakran mesterséges élőhelyeken is megtalálható, mint halastavak

Előfordulás:

Általában vízen úszva vagy a vízparton pihenve figyelhető meg
Gyakran merül le halak után
Társas madár, kolóniákban él
Röpte erős, gyors

A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Szulaalakúak (Suliformes) Család: Kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) Nemzetség: Kárókatonák (Phalacrocorax) Faj: Nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo)

Alfajok:

Phalacrocorax carbo carbo: Kelet-Kanada, Grönland, Izland, Feröer, Brit-szigetek és Norvégia
Phalacrocorax carbo sinensis: Közép- és Dél-Európától Indiáig valamint Kína keleti része; kisebb, zöldesebb fényű, mint az alapfaj és több a fején a fehér szín; Magyarországon is ez az alfaj él
Phalacrocorax carbo lucidus: Észak-Amerika nyugati partja
Phalacrocorax carbo novaehollandiae: Ausztrália és Új-Zéland

A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) életmódja

Táplálkozás:

Halakkal táplálkozik, melyeket úszva és bukva fog
Akár 1 percre is lemerülhet a víz alá
Gyakran társas vadászatban vesz részt
Naponta 500-1000 gramm halat is elfogyaszthat

Szaporodás:

Kolóniákban fészkel
Fészkét gallyakból építi fákra
3-5 tojást rak, melyeken 25-30 napig kotlik
A fiókák 50-60 napos korukban repülnek ki

Közösségi élet:

Társas madár, kolóniákban él
A kolóniák mérete néhány pártól több száz párig terjedhet
A kolóniákon belül hierarchia uralkodik

Vándorlás:

A hidegebb éghajlatú területeken élő madarak telelni a melegebb vidékekre vonulnak
Magyarországon a nagy kárókatona részben vonuló faj, a hazai állomány egy része telelni a Mediterráneum térségébe vonul.

A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) táplálkozása

A nagy kárókatona ragadozó madár, főként halakkal táplálkozik. Táplálékszerzésének módja a következő:

Vadászat:

A víz felszínén úszva keresi a zsákmányát.
Amikor halat észlel, lebukik a víz alá.
Erős csőrével megragadja a halat, és a víz felszínére hozza.
A víz felszínén lenyeli a halat, fejjel előre.
Gyakran társas vadászatban vesz részt, ekkor a madarak egymással kooperálva terelgetik a halakat.

Táplálék:

A nagy kárókatona fő táplálékát a halak teszik ki.
Kedvenc zsákmányai a pontyfélék, a süllőfélék és a csukafélék.
Ezen kívül fogyaszt kétéltűeket, vízirovarokat és rákokat is.
A zsákmány mérete a hal méretétől függően 5-25 cm között mozog, de ritkább esetben akár 60 cm-es halakat is elfogyaszthat.

Mennyiség:

A nagy kárókatona napi táplálékigénye 500-1000 gramm hal között mozog.
Ez azt jelenti, hogy egy madár naponta akár 100-200 halat is elfogyaszthat.

Érdekességek:

A nagy kárókatona kiváló úszó és búvár, akár 1 percre is lemerülhet a víz alá.
A halászok néha kártevőnek tartják a nagy kárókatonát, mert sok halat fogyaszt.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

A nagy kárókatona kolóniákban fészkel.
Fészkét gallyakból építi fákra, sziklákra vagy mesterséges építményekre, mint például villanyoszlopokra.
A fészek mérete 50-100 cm átmérőjű és 30-50 cm magas.
A kolóniák mérete néhány pártól több száz párig terjedhet.

Szaporodás:

A nagy kárókatona 3-5 évesen éri el az ivarérettséget.
Párzási időszaka február-márciusban van.
A tojó 3-5 tojást rak, melyeken 25-30 napig kotlik.
A fiókák fészeklakók, 50-60 napos korukban repülnek ki.

Fiókák:

A fiókák szürke színűek, csőrük sárga.
A szülők etetik a fiókákat halakkal, kétéltűekkel és vízirovarokkal.
A fiókák 6-8 hetes korukban vedlenek át először.
A fiatal madarak 1-2 éves korukban válnak ivaréretté.

Érdekességek:

A nagy kárókatona monogám madár, azaz egy életre választ párt.
A szülők mindketten részt vesznek a fiókák nevelésében.
A fiókák a fészekben gubbasztanak, amíg a szülők élelemmel nem térnek vissza.
A fiókák hangos csipogással hívogatják a szülőket.

Ismertebb betegségei lehetnek

A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) számos betegségre fogékony lehet, beleértve a következőket:

Vírusos betegségek:

Avian influenza (madárinfluenza): Ez egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely madarak széles skáláját érintheti, beleértve a nagy kárókatonát is. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés és az idegrendszeri tünetek. A madárinfluenza súlyos esetekben halált okozhat.
Newcastle-kór: Ez egy vírusos betegség, amely madarak széles skáláját érintheti, beleértve a nagy kárókatonát is. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés és az idegrendszeri tünetek. A Newcastle-kór súlyos esetekben halált okozhat.

Bakteriális betegségek:

Botulizmus: Ez egy bakteriális betegség, amelyet a Clostridium botulinum baktérium által termelt toxin okoz. A tünetek közé tartozik a bénulás, a gyengeség és a légzési nehézség. A botulizmus súlyos esetekben halált okozhat.
Szalmonellózis: Ez egy bakteriális betegség, amelyet a Salmonella baktérium okoz. A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányás, a láz és a hasi fájdalom. A szalmonellózis súlyos esetekben halált okozhat.

Paraziták:

Férgek: A nagy kárókatonát számos belső parazita, beleértve a fonálférgeket és a galandférgeket is megfertőzheti. A paraziták tünetei közé tartozik a súlyvesztés, a hasmenés és a gyengeség.
Kullancsok: A kullancsok számos betegséget terjeszthetnek a madarakra, beleértve a Lyme-kórt és a kullancsencephalitist. A kullancs által terjesztett betegségek tünetei közé tartozik a láz, a fejfájás, a kiütés és az ízületi fájdalom.

Gombás fertőzések:

Aspergillosis: Ez egy gombás fertőzés, amely a tüdőben és a légzsákokban alakul ki. A tünetek közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a súlyvesztés. Az aspergillosis súlyos esetekben halált okozhat.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem a nagy kárókatonát érintő összes betegség teljes listája. A madár egészségi állapotát számos tényező befolyásolhatja, beleértve a környezetet, a táplálkozást és a stresszt. Ha aggódik egy nagy kárókatona egészsége miatt, forduljon állatorvoshoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) számos ellenféllel és ellenséggel rendelkezik a természetes élőhelyén. Ezek a következők lehetnek:

Ragadozók:

Ragadozó madarak: Sasok, sólymok, héják, baglyok mind zsákmányként tekinthetnek a nagy kárókatonára.
Földi ragadozók: Róka, menyét, görény, patkányok is elkaphatják a fiókákat, fészekaljakat.

Versenyzők:

Más vízi madarak: Gémfélék, kormoránok, sirályok versenyeznek vele a táplálékért, a halakért.

Emberek:

Halászok: A halászok néha kártevőnek tartják a nagy kárókatonát, mert sok halat fogyaszt.
Vadászok: Egyes helyeken vadásznak a nagy kárókatonára.

Természetes veszélyek:

Viharok: A viharok okozta erős szél és eső károsíthatja a fészkeket, és elpusztíthatja a fiókákat.
Jég: A téli jégtakaró megnehezíti a nagy kárókatona számára a táplálékszerzést.

Betegségek:

A nagy kárókatona számos betegségre fogékony lehet, amelyek közül a leggyakoribbak a madárinfluenza, a Newcastle-kór, a botulizmus és a szalmonellózis.

Egyéb:

Élőhelyvesztés: A természetes élőhelyek elvesztése és a vízszennyezés veszélyezteti a nagy kárókatona populációit.

A nagy kárókatona számos alkalmazkodással rendelkezik, amelyek segítenek neki túlélni ezeket a kihívásokat. Például a kolóniákban való fészeklés segít megvédeni a madarakat a ragadozóktól. A kiváló úszás- és búvárkészség lehetővé teszi a nagy kárókatona számára, hogy hatékonyan vadásszon a vízben. A erős csőr segít megragadni és megtartani a zsákmányt.

A nagy kárókatona fontos szerepet játszik az ökoszisztémában. Segít a halállományok szabályozásában, és táplálékot biztosít más ragadozók számára. A nagy kárókatona populációinak változásai tükrözhetik az ökoszisztéma egészségi állapotát.

Fontos megjegyezni, hogy a nagy kárókatona ellenfelei és ellenségei a helyi körülményektől függően változhatnak.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettsége:

A nagy kárókatona Magyarországon nem védett faj.
Azonban a Berni Egyezmény II. mellékletében szerepel, ami azt jelenti, hogy a faj vadászata tilos, a tojásait és a fiókáit be kell gyűjteni, a fészkét pedig nem szabad tönkretenni.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a legkevésbé aggasztó kategóriában szerepel.

Természetvédelmi helyzete:

A nagy kárókatona populációja globálisan stabil.
Egyes helyeken, mint például Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a populáció növekszik.
Más helyeken, mint például Kelet-Európában és Dél-Ázsiában a populáció csökken.

A populációcsökkenés okai:

Élőhelyvesztés: A természetes élőhelyek elvesztése és a vízszennyezés veszélyezteti a nagy kárókatona populációit.
Betegségek: A nagy kárókatona számos betegségre fogékony lehet, amelyek közül a leggyakoribbak a madárinfluenza, a Newcastle-kór, a botulizmus és a szalmonellózis.
Emberi tevékenység: A halászok néha kártevőnek tartják a nagy kárókatonát, mert sok halat fogyaszt.

Természetvédelmi intézkedések:

A nagy kárókatona élőhelyének védelme.
A vízszennyezés csökkentése.
A nagy kárókatona populációinak monitorozása.
A nagy kárókatonával kapcsolatos kutatások támogatása.

Fontos megjegyezni, hogy a nagy kárókatona természetvédelmi helyzete a helyi körülményektől függően változhat.

A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) hangja

A nagy kárókatona hangja rekedtes, krákogó hang, amely leginkább egy öreg varjú hangjához hasonlítható. Hangja mély és tompa, és gyakran hallható a kolóniákban, ahol a madarak kommunikálnak egymással.

Hangjának jellegzetességei:

Rekedtes, krákogó hang
Mély és tompa
Gyakran ismétlődő
Hangerőssége változó

Hangkeltés mechanizmusa:

A nagy kárókatona hangját a légzsákjainak rezgése kelti. A madár hangszálai nem rezegnek, de a légzsákjai rezonálnak a hangot keltő levegővel.

Hangszínek és jelentésük:

A nagy kárókatona hangja különböző hangszíneket is felvehet, amelyeknek különböző jelentése lehet. A leggyakoribb hangszínek a következők:

Krákogás: Ez a leggyakoribb hang, és általában a riasztás, a fenyegetés vagy a harag jele.
Remegő hang: Ez a hang a fiókák által keltett hang, és a szülők figyelmét hivatott felkelteni.
Csivitelés: Ez a hang a párzási időszakban hallható, és a madarak vonzalmát hivatott kifejezni.

Hangok és kontextus:

A nagy kárókatona különböző hangokat ad ki a különböző helyzetekben. A leggyakoribb hangok a következők:

Kolóniában: A kolóniában lévő madarak gyakran krákognak, hogy kommunikáljanak egymással.
Veszély esetén: Veszély esetén a madarak riasztó hangokat adnak ki, hogy figyelmeztessék a többi madarat.
Párzáskor: A párzási időszakban a madarak csivitelnek, hogy vonzzák a partnereket.
Fiókák nevelése: A fiókák remegő hangot adnak ki, hogy felkeltsék a szülők figyelmét.

Hangok változása:

A nagy kárókatona hangja a madár korától és nemétől függően is változhat. A fiókák hangja magasabb és vékonyabb, mint a felnőtt madaraké. A hímek hangja általában mélyebb és erősebb, mint a tojóké.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/AYKHDFBYIH

Érdekességek a nagy kárókatonáról (Phalacrocorax carbo):

Kiváló úszó és búvár: A nagy kárókatona akár 1 percre is lemerülhet a víz alá.
Társas lény: Kolóniákban él, és akár több ezer madár is összegyűlhet egy helyen.
Ragadozó: Főleg halakkal táplálkozik, de kétéltűeket, vízirovarokat és rákokat is fogyaszt.
Intelligens: Kísérletek kimutatták, hogy a nagy kárókatona képes a problémamegoldásra és az eszközhasználatra.
Védett faj: Magyarországon nem védett, de a Berni Egyezmény II. mellékletében szerepel.

Tények röviden: