A kormos varjú (Corvus corone) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.21. - by Madarak

A kormos varjú (Corvus corone) megjelenése, jellemzői

Mérete és testfelépítése:

A kormos varjú egy közepes termetű varjúfaj, testhossza 48-52 cm, szárnyfesztávolsága 94-102 cm. Karcsú, izmos testfelépítésű, erős csőrrel és lábakkal.

Súlya:

400-550 gramm közötti.

Tollazat színezete:

Teljesen fekete tollazatú, fémes fényű. A csőr és a lábak is feketék.

Csőr és lábak:

Erős, fekete csőrökkel rendelkezik, melyekkel képes magokat, rovarokat és kisebb állatokat is megragadni. Lábaik erősek és karmosak, így könnyedén tudnak kapaszkodni a fák ágain.

Szárnyak és repülés:

Szárnyai szélesek és lekerekítettek, így képes gyors és manőverező repülésre. Gyakran vitorlázva repülnek, kihasználva a légáramlatokat.

Várható élettartama:

Körülbelül 10-15 év, de fogságban akár 20 évig is élhetnek.

Egyéb jellemzők:

Intelligens madarak, képesek eszközöket használni és bonyolult problémákat megoldani.
Társas lények, nagy csoportokban élnek.
Hangosak, változatos hangokat adnak ki.
Mindenevők, rovarokat, magokat, gyümölcsöket, dögöt és kisebb állatokat is esznek.

A kormos varjú hazánkban védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

A kormos varjú (Corvus corone) elterjedése, előfordulása

A kormos varjú két fő elterjedési területtel rendelkezik:

Európa:

Nyugat-Európa nagy részén, beleértve a Brit-szigeteket, Franciaországot, Németországot, Olaszországot és a Benelux államokat.
Közép-Európában, Lengyelországtól Csehországon és Ausztrián át Magyarországig.
Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten és Görögországban.

Ázsia:

Szibéria nagy részén, a Jenyiszej folyótól keletre egészen a Csendes-óceánig.
Közép-Ázsia hegyvidéki régióiban, Kazahsztántól Üzbegisztánig és Tádzsikisztánig.
Kelet-Ázsia északi részén, Kína északkeleti tartományaiban.

Élőhelye:

A kormos varjú sokféle élőhelyen megtalálható, de leginkább a nyíltabb területeket kedveli, mint amilyenek a mezőgazdasági területek, erdőszélek, parkok és kertek. Gyakran fészkel fákon, de épületeken is.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Varjúfélék (Corvidae) Nemzetség: Varjú (Corvus) Faj: Kormos varjú (Corvus corone)

Ismertebb alfajai

A kormos varjú két alfaja létezik:

Kormos varjú (Corvus corone corone): Ez az alfaj Európában és Nyugat-Ázsiában él.
Keleti kormos varjú (Corvus corone orientalis): Ez az alfaj Kelet-Ázsiában él.

A két alfaj között kis mértékű eltérés van a tollazat színében és méretben.

Életmódja

Társas élet:

A kormos varjú társas lény, nagy csoportokban, ún. varjúcsapatokban él. Ezek a csapatok télen akár több száz madarat is számlálhatnak. A varjúcsapatok hierarchikus felépítésűek, domináns madarakkal és alárendelt madarakkal.

Szociális viselkedés:

A varjak nagyon kommunikatív madarak, változatos hangokat adnak ki, melyekkel kommunikálnak egymással. A hangok mellett testbeszédet is használnak, pl. a tollak borzolása, a csőr mozgatása.

Mozgás:

A varjak képesek repülni, gyalogolni és ugrálni is. Gyakran repülnek vitorlázva, kihasználva a légáramlatokat. A fák ágain könnyedén mozognak, kapaszkodnak.

Territórium:

A varjak territóriumot tartanak fenn, melyet védenek a betolakodóktól. A territórium mérete a táplálék bőségétől függően változik.

Alkalmazkodó képességek:

A varjak nagyon alkalmazkodóképes madarak. Különböző élőhelyeken képesek megélni, és változatos táplálékot fogyasztanak. Intelligens madarak, képesek eszközöket használni és bonyolult problémákat megoldani.

Érdekességek:

A varjak képesek felismerni az emberi arcokat.
A varjak gyűjtögetnek, és elrejtik a felesleges táplálékot.
A varjak játékos madarak, és szeretik a társas játékokat.

A kormos varjú (Corvus corone) táplálkozása

Jellemzői:

A kormos varjú mindenevő, azaz növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt. Táplálékát a talajon, a fák ágain, sőt néha a vízben is keresi.

Táplálékforrások:

Állati eredetű: Rovarok, pókok, giliszták, csigák, kisebb emlősök, madárfiókák, tojások, dög.
Növényi eredetű: Magvak, gabona, gyümölcsök, diófélék.

Táplálkozási szokások:

A varjak nagyon opportunista táplálkozók, azaz azt fogyasztják, ami a legkönnyebben elérhető. Gyakran csoportosan vadásznak, és képesek eszközöket is használni a táplálékszerzéshez.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

Évszak: A varjak tápláléka az évszaktól függően változik. Télen nagyobb arányban fogyasztanak dögöt és növényi eredetű táplálékot.
Élőhely: A varjak tápláléka az élőhelytől függően is változik. Mezőgazdasági területeken a rovarok és a gabona a fő táplálékuk, míg erdőkben a rovarok, csigák és diófélék.
Emberi tevékenység: Az emberi tevékenység befolyásolhatja a varjak táplálkozását. A mezőgazdaságban használt növényvédőszerek és a mesterséges táplálékforrások (pl. szemétlerakók) hatással lehetnek a varjak táplálékát és egészségi állapotát.

Mit tehetünk a táplálkozásának védelméért?

Csökkentsük a növényvédőszerek használatát: A növényvédőszerek pusztítják a rovarokat, amelyek a varjak fő táplálékát képezik.
Ne etessük a varjakat: A mesterséges táplálékforrások elvonzzák a varjakat a természetes táplálékforrásoktól, és egészségügyi problémákat okozhatnak.
Védjük a varjak élőhelyét: Az erdők és a mezőgazdasági területek védelme biztosítja a varjak számára a szükséges táplálékot és fészkelőhelyeket.

Fontos megjegyezni:

A varjak fontos szerepet játszanak a ökoszisztémában, segítenek a kártevők gyérítésében és a dög eltakarításában. A varjak táplálkozásának védelme fontos a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.

Fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A kormos varjú magányosan fészkel fasorokban, ligetekben, hagyásfákon és erdőszéleken. Fészkét lehetőleg nagy magasságban építi, gyakran örökzöld fákon.

Fészek jellemzői:

A fészek egy nagy, laza szerkezetű gallyfészek, melynek külső vázát vastagabb ágakból, belső bélését pedig finomabb gallyakból, fűből, gyapjúból és tollból készíti.

Környezet:

A varjú fészkelőhelyének kiválasztásakor fontos szerepet játszik a fák magassága és sűrűsége, a terület nyíltsága, valamint a táplálékforrások közelsége.

Fészeképítés:

A fészeképítést a hím és a tojó közösen végzi. A fészeképítés már márciusban elkezdődik, a tojásrakás áprilisban-májusban történik.

Tojásrakás:

A tojó 3-5 tojást rak, melyek zöldes alapon sötétebb foltosak. A kotlási idő 18-21 nap, a fiókák fészekben tartózkodási ideje 30-35 nap.

Veszélyeztető tényezők:

Erdei fakitermelés: A varjú fészkelőhelyeinek pusztulását okozza.
Mezőgazdasági művelés: A növényvédőszerek használata és a mezőgazdasági területek egyre nagyobb mértékű művelése pusztítja a varjak táplálékforrásait.
Települések terjeszkedése: A varjak fészkelőhelyeinek beépítése.
Emberi zavarás: A fészek közelében történő zajos tevékenység zavarja a varjakat és elriaszthatja őket a fészektől.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

Védjük a fákat: Ne vágjunk ki feleslegesen fákat, és ültessünk új fákat a kivágott fák helyére.
Csökkentsük a növényvédőszerek használatát: A növényvédőszerek pusztítják a rovarokat, amelyek a varjak fő táplálékát képezik.
Hagyjunk meg facsoportokat és fasorokat: Ezek a területek fontos fészkelőhelyet biztosítanak a varjak számára.
Kerüljük a fészkelőhelyek zavarását: Ne zavarjuk a varjakat a fészeképítés és a fiókanevelés idején.

Fontos megjegyezni:

A kormos varjú hazánkban védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. A varjak fontos szerepet játszanak a ökoszisztémában, segítenek a kártevők gyérítésében és a dög eltakarításában. A varjak fészkelőhelyeinek védelme fontos a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.

Szaporodása

Párzási időszak:

A kormos varjak párválasztása és a párba állás általában a tél végén, kora tavasszal történik. A párok gyakran életre szólóak. A párválasztási rituálékhoz tartozik a tollborzolás, a hangoskodás és a játékos üldözőzések.

Fészkelés:

A varjak fészkét fákon építik, gallyakból, fűből és egyéb növényi anyagokból. A fészek belsejét puha anyagokkal bélelik ki. A fészeképítésben mindkét madár részt vesz.

Szaporodási szokások:

A tojó 4-6 tojást rak, melyeken 18-21 napig kotlik. A fiókák fészekben tartózkodási ideje 30-35 nap. A fiókák gondozása mindkét szülő feladata. A varjak fiókanevelésben is rendkívül intelligensnek mutatkoznak: eszközöket használnak a fiókák etetéséhez, és a fészekaljból kidobják a gyengébb fiókákat.

Érdekességek:

A varjak monogám madarak, és a párok gyakran együtt maradnak a téli hónapokban is.
A varjak képesek felismerni a tojásaikat és fiókáikat más madarak tojásaitól és fiókáitól.
A varjak fiókái rendkívül hangosak, és gyakran rikoltozással kérik a szüleiktől a táplálékot.

Fiókái

Jellemzői:

A kormos varjú fiókái csupasz bőrökkel, vakon és tehetetlenül jönnek a világra. A fiókák feje nagy, csőrük hosszú, tollazatuk ritka és szürke színű.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák 18-21 nap kotlási idő után kelnek ki. Az első napokban a fiókák nagyon kiszolgáltatottak, és a szülők folyamatosan etetik és gondozzák őket. A fiókák gyorsan fejlődnek, és 3-4 hetes korukra már képesek kirepülni a fészekből.

Etetés és gondozás:

A fiókákat mindkét szülő eteti. A szülők rovarokkal, pókokkal, gilisztákkal, csigákkal és kisebb emlősökkel etetik a fiókákat. A fiókák kirepülése után is a szülők etetik őket még néhány hétig.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák 30-35 napos korukban repülnek ki a fészekből. A kirepülés után a fiókák még egy ideig a szülőkkel maradnak, és tőlük tanulják meg a táplálékszerzést és a ragadozók elől való menekülést.

Érdekességek:

A varjúfiókák rendkívül hangosak, és gyakran rikoltozással kérik a szüleiktől a táplálékot.
A varjúfiókák képesek felismerni a szüleiket a hangjuk alapján.
A varjúfiókák játékosak, és szeretik a társas játékokat.

Ismertebb betegségei lehetnek

Vírusos betegségek:

Madárinfluenza: Ez egy rendkívül fertőző vírusos megbetegedés, amely madarak széles skáláját érintheti, beleértve a varjakat is. A madárinfluenza tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a hasmenés és az idegrendszeri tünetek.
Nyugat-nílusi vírus: Ez egy szúnyogok által terjesztett vírusos megbetegedés, amely madarakat és embereket is megbetegíthet. A Nyugat-nílusi vírus tünetei enyhék lehetnek, de súlyos esetekben agyvelőgyulladást és halált is okozhat.

Baktériumos betegségek:

Szalmonella: Ez egy baktérium, amely a varjak bélrendszerében élhet, és tünetmentes hordozók lehetnek. A szalmonella fertőzés tünetei közé tartozik a hasmenés, a hányás és a láz.
Mycobacterium avium komplexum: Ez egy baktériumcsoport, amely a madarak légzőszerveit fertőzi meg. A Mycobacterium avium komplexum tünetei közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a fogyás.

Parazitafertőzések:

Galandférgek: A galandférgek a varjak bélrendszerében élő paraziták. A galandféreg-fertőzés tünetei közé tartozik a fogyás, a hasmenés és a gyengeség.
Kullancsok: A kullancsok paraziták, amelyek vért szívnak a varjakból. A kullancsok számos betegséget terjeszthetnek, beleértve a Lyme-kórt és az ehrlichiózist.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti betegségek nem kizárólagosan a kormos varjakat érintik, hanem más madárfajokat is megbetegíthetnek.

Ha aggódik a varjak egészsége miatt, forduljon a helyi állatorvoshoz vagy a vadvédelmi hatósághoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

Ragadozó madarak:

Sólyomfélék: A vándorsólyom, a kerecsensólyom és a héja a varjak természetes ragadozói.
Bagolyfélék: A kuvik, a macskabagoly és a fülesbagoly is vadászik varjakra.

Más madárfajok:

Holló: A holló a varjakkal verseng a táplálékért és a fészkelőhelyekért.
Szarka: A szarka is versenghet a varjakkal a táplálékért.

Emlősök:

Róka: A róka a varjúfiókákra és a fészekaljakra vadászik.
Macska: A macska is vadászik varjakra, főleg a fiókákra.

Egyéb:

Ember: Az ember vadászik varjakra, és pusztítja el a fészkelőhelyeiket.
Erdei fakitermelés: A varjak fészkelőhelyeinek pusztulását okozza.
Mezőgazdasági művelés: A növényvédőszerek használata és a mezőgazdasági területek egyre nagyobb mértékű művelése pusztítja a varjak táplálékforrásait.
Települések terjeszkedése: A varjak fészkelőhelyeinek beépítése.

Fontos megjegyezni, hogy a varjak intelligens és alkalmazkodó madarak, és képesek megvédeni magukat a ragadozóktól.

A varjak fontos szerepet játszanak a ökoszisztémában, segítenek a kártevők gyérítésében és a dög eltakarításában.

A varjak védelme fontos a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Magyarországon:

A kormos varjú védett madárfaj.
Természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Vadászható faj, de a vadászati idénye korlátozott (július 1. és február utolsó napja között).
Apróvadas területeken külön engedéllyel gyéríthető az apróvad szaporodási idejében.

Európában:

A kormos varjút nem sorolja be a veszélyeztetett fajok közé a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).
Az Európai Madárvédelmi Irányelv (79/409/EK) nem védi a kormos varjút.

Természetvédelmi helyzete:

A kormos varjú elterjedt és gyakori faj Magyarországon és Európában is.
A kormos varjú állománya stabilnak mondható.
A kormos varjút nem fenyegeti a kihalás.

Azonban a kormos varjú populációja lokálisan csökkenhet a következő okok miatt:

Élőhelypusztulás: Az erdők kivágása, a mezőgazdasági területek egyre nagyobb mértékű művelése és a települések terjeszkedése pusztítja a varjak fészkelőhelyeit.
Mezőgazdasági művelés: A növényvédőszerek használata pusztítja a varjak táplálékforrásait.
Emberi zavarás: A fészkelőhelyek közelében történő zajos tevékenység zavarja a varjakat és elriaszthatja őket a fészektől.

Fontos megjegyezni, hogy a varjak fontos szerepet játszanak a ökoszisztémában, segítenek a kártevők gyérítésében és a dög eltakarításában.

A varjak védelme fontos a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.

Mit tehetünk a varjak védelméért?

Védjük a fákat: Ne vágjunk ki feleslegesen fákat, és ültessünk új fákat a kivágott fák helyére.
Csökkentsük a növényvédőszerek használatát: A növényvédőszerek pusztítják a rovarokat, amelyek a varjak fő táplálékát képezik.
Hagyjunk meg facsoportokat és fasorokat: Ezek a területek fontos fészkelőhelyet biztosítanak a varjak számára.
Kerüljük a fészkelőhelyek zavarását: Ne zavarjuk a varjakat a fészeképítés és a fiókanevelés idején.

A kormos varjú (Corvus corone) hangja

Hangja mire hasonlít:

A kormos varjú hangja jellegzetes, rekedtes károgás, melynek hangszíne és hossza változó. Gyakran utánozza más madarak hangját is.

Hangjának jellegzetességei:

Hangszín: A varjú károgása rekedtes, érdes hangú. A hangszín változhat a mély morgástól a magas visításig.
Hangerő: A varjú hangja meglehetősen hangos, akár 100 méter távolságból is hallható.
Ritmus: A varjú károgása lehet gyors és ismétlődő, de lassú és dallamos is.

Hangkeltés mechanizmusa:

A varjak hangját a légcsőben lévő hangszalagok rezgése hozza létre. A hangszalagok rezgését a levegő áramlása okozza, amelyet a madár a tüdőből a légcsövön át kifúj.

Hangszínek és jelentésük:

A varjak károgásának hangszíne alapján következtethetünk a madár hangulatára és szándékára. Néhány példa:

Magas hangú, rikoltozó károgás: Veszélyt jelez, vagy a fiókák riasztják a szülőket a táplálék kérésére.
Mély hangú, morgó károgás: Fenyegetést vagy agressziót jelez.
Lassú, dallamos károgás: Párosodási szándékot jelez.

Hangok és kontextus:

A varjak hangjait számos kontextusban hallhatjuk:

Táplálkozás: A varjak károgással jelzik a táplálékforrást a többi varjúnak.
Fészeképítés: A varjak károgással jelzik a fészeképítési területüket.
Párzás: A varjak károgással hívják fel magukra a figyelmet a leendő párjuknak.
Veszély: A varjak károgással figyelmeztetik a többi varjút a ragadozókra.

Hangok változása:

A varjak hangjai képesek a tanulásra és a változásra. A varjak képesek utánozni más madarak hangját, sőt az emberi beszéd hangjait is.

A kormos varjú hangja fontos szerepet játszik a kommunikációban, a táplálékszerzésben, a párválasztásban és a ragadozók elleni védekezésben.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/WKUHMYUJSN

Érdekességek róla, tények röviden

Intelligens madár: A varjak rendkívül intelligens madarak, képesek eszközöket használni, felismerni az emberi arcokat és a memóriájuk is kiváló.
Jó problémamegoldók: A varjak képesek komplex problémákat megoldani, és képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez.
Társas lények: A varjak társas lények, kolóniákban élnek, és szoros kapcsolatokat alakítanak ki a társaikkal.
Jó kommunikátorok: A varjak fejlett kommunikációs rendszerrel rendelkeznek, és képesek a hangjukkal, a testtartásukkal és a tollmozgásukkal is üzeneteket közvetíteni.
Mindenevők: A varjak mindenevők, rovarokat, pókokat, csigákat, gilisztákat, kisebb emlősöket, tojásokat és dögöt is esznek.
Jó repülők: A varjak kiváló repülők, képesek akrobatikus mutatványokat is végrehajtani.
Hosszú életűek: A varjak akár 20-30 évig is élhetnek.

Tények röviden:

Méret: 48-56 cm hosszú, 30-38 cm szárnyfesztávolságú.
Súly: 400-600 g.
Szín: Fekete tollazat, kékesszürke csőr és lábak.
Élőhely: Erdők, mezőgazdasági területek, városok.
Költési idő: Március-május.
Tojásszám: 4-6 tojás.
Kotlási idő: 18-21 nap.
Fészeklakó madár: Fák ágaira építi fészkét.
Védettség: Magyarországon védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.