A havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.07.2024.03.14. - by Madarak

A havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) megjelenése, jellemzői

A havasi fülespacsirta közepes méretű pacsirtafaj, barna, fekete és fehér tollazattal. A hímnek jellegzetes fekete bóbitája van a fején, a tojónak pedig kisebb barna bóbitája van. A havasi fülespacsirta hossza 14-17 cm, szárnyfesztávolsága 27-32 cm, súlya 25-45 gramm.

A havasi fülespacsirta nyílt, sziklás területeken él, hegyvidékeken és tundrákon. Főleg rovarokkal táplálkozik, de magokat és bogyókat is fogyaszt. A havasi fülespacsirta monogám madár, és egy pár élete végéig együtt maradhat. A tojó 3-5 tojást rak, melyeken 11-13 napig kotlik. A fiókák 10-12 naposan repülnek ki.

A havasi fülespacsirta várható élettartama a vadonban 3-5 év.

A havasi fülespacsirta jellemzői:

Mérete: 14-17 cm hosszú, 27-32 cm szárnyfesztávolságú
Súly: 25-45 gramm
Színe: barna, fekete és fehér
Jellegzetes fekete bóbitája van a hím fején
Nyílt, sziklás területeken él, hegyvidékeken és tundrákon
Főleg rovarokkal táplálkozik
Monogám madár
A tojó 3-5 tojást rak
A fiókák 10-12 naposan repülnek ki
Várható élettartama: 3-5 év

A havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) elterjedése, előfordulása

A havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) Eurázsia és Észak-Amerika hegyvidéki régióiban honos. Európában a Pireneusoktól és az Alpoktól a Kaukázusig és Közép-Ázsiáig terjed. Ázsiában a Himalája és a Tien-San hegységrendszerekben is megtalálható. Észak-Amerikában Alaszkától és Kanadától az Egyesült Államok nyugati hegyvidékeiig terjed.

A havasi fülespacsirta nyílt, sziklás területeken él, hegyvidékeken és tundrákon. Jellemzően 1500-4000 méteres tengerszint feletti magasságban fordul elő, de néha akár 5000 méter magasan is megtalálható.

A havasi fülespacsirta vándorló madár, a téli hónapokat a délibb régiókban tölti. A telet Afrikában, Dél-Ázsiában és Mexikóban tölti.

A havasi fülespacsirta élőhelyének elvesztése és a klímaváltozás veszélyezteti. A hegyvidéki régiók egyre jobban urbanizálódnak, ami a havasi fülespacsirta élőhelyének csökkenéséhez vezet. A klímaváltozás hatására a havasi fülespacsirta kénytelen feljebb vándorolni a hegyekben, hogy megtalálja a számára megfelelő éghajlatot.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Pacsirtafélék (Alaudidae) Nemzetség: Eremophila Faj: Havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris)

Alfajok:

Eremophila alpestris arcticola (Oberholser, 1902) – északnyugat-Amerikai Egyesült Államok (Alaszka), északnyugat-Kanada;
Eremophila alpestris hoyti (Bishop, 1896) – észak-Kanada;
Eremophila alpestris alpestris (Linnaeus, 1758) – kelet-Kanada;
Eremophila alpestris strigata (Reichenbach, 1850) – Grönland;
Eremophila alpestris insularis (Dwight, 1887) – Newfoundland;
Eremophila alpestris praticola (Henshaw, 1884) – észak-Amerikai Egyesült Államok (Montana, Wyoming, Colorado);
Eremophila alpestris leucolaema (Coues, 1874) – észak-Amerikai Egyesült Államok (Kalifornia, Oregon);
Eremophila alpestris merrilli (Dwight, 1895) – észak-Amerikai Egyesült Államok (Arizona, New Mexico);
Eremophila alpestris occidentalis (McGregor, 1899) – észak-Amerikai Egyesült Államok (Kalifornia);
Eremophila alpestris rubea (Cassin, 1850) – észak-Amerikai Egyesült Államok (Mexikó).

Magyar név: Havasi fülespacsirta Angol név: Horned Lark

A havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) életmódja

Táplálkozás:

A havasi fülespacsirta mindenevő, de főleg rovarokkal táplálkozik. Fogyaszt bogyókat, magokat és pókokat is. A rovarokat a talajon vagy a levegőben kapja el.

Szaporodás:

A havasi fülespacsirta monogám madár, és egy pár élete végéig együtt maradhat. A tojó 3-5 tojást rak, melyeken 11-13 napig kotlik. A fiókák 10-12 naposan repülnek ki.

Viselkedés:

A havasi fülespacsirta társas madár, és gyakran csapatokban él. A téli hónapokat a délibb régiókban tölti.

Érdekességek:

A havasi fülespacsirta a legmagasabban fészkelő madárfajok egyike.
A havasi fülespacsirta kiválóan repül, és gyakran énekel a levegőben.
A havasi fülespacsirta a hegyvidéki régiók egyik jellegzetes madara.

Változások az éghajlatban:

A klímaváltozás hatással van a havasi fülespacsirta életmódjára. A hegyvidéki régiók egyre melegebbek és szárazabbak lesznek, ami a havasi fülespacsirta élőhelyének csökkenéséhez vezethet. A havasi fülespacsirta kénytelen feljebb vándorolni a hegyekben, hogy megtalálja a számára megfelelő éghajlatot.

Természetvédelem:

A havasi fülespacsirta a hegyvidéki régiók egyik jellegzetes madara, és fontos szerepet játszik a helyi ökoszisztémában. A klímaváltozás és az élőhelyek elvesztése veszélyezteti a havasi fülespacsirta fennmaradását. Fontos, hogy megvédjük a havasi fülespacsirta élőhelyét és segítsünk a fajnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.

A havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) táplálkozása

A havasi fülespacsirta mindenevő, de főleg rovarokkal táplálkozik. Fogyaszt bogyókat, magokat és pókokat is. A rovarokat a talajon vagy a levegőben kapja el.

Tápláléka:

Rovarok: bogarak, pókok, lepkék, hernyók, hangyák, méhek
Bogyók: borókabogyó, áfonya, málna, szeder
Magok: fűmagvak, gabonamagvak
Egyéb: pókok, csigák, giliszták

Táplálkozási stratégiája:

A havasi fülespacsirta a talajon vagy a levegőben keresi a táplálékát.
Gyakran csapatokban táplálkozik, ami segít neki megtalálni a rovarokat.
A téli hónapokra elraktároz zsírt, hogy túlélje a téli ínséget.

Érdekességek:

A havasi fülespacsirta a legmagasabban fészkelő madárfajok egyike, és a táplálékát is a magashegységekben keresi.
A havasi fülespacsirta kiválóan repül, és gyakran énekel a levegőben, miközben vadászik.
A havasi fülespacsirta a hegyvidéki régiók egyik jellegzetes madara, és fontos szerepet játszik a helyi ökoszisztémában.

Változások az éghajlatban:

A klímaváltozás hatással van a havasi fülespacsirta táplálkozására is. A hegyvidéki régiók egyre melegebbek és szárazabbak lesznek, ami a rovarok populációjának csökkenéséhez vezethet. Ez a havasi fülespacsirta táplálékbázisát is veszélyezteti.

Természetvédelem:

Fontos, hogy megvédjük a havasi fülespacsirta élőhelyét és segítsünk a fajnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. A hegyvidéki régiókban lévő sziklás területek védelme, a rovarok populációjának megőrzése és a klímaváltozás elleni küzdelem mind hozzájárulhat a havasi fülespacsirta fennmaradásához.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Íme egy részletesebb leírás a havasi fülespacsirta fészkelőhelyéről, szaporodásáról és fiókáiról:

Fészkelőhelye

Elhelyezkedés: A talajon, nyílt, sziklás és füves, alacsony vegetációjú területeken. Gyakran a bokrok és a füves területek között fészkel.
Anyaga: A fészket fűvel, szárral, gyökerekkel és mohával béleli.
Mérete és alakja: A fészek sekély, csésze alakú és körülbelül 10 cm átmérőjű.

Szaporodása

Szaporodási időszak: Májustól júliusig
Udvarlás: A hím a szárnyait legyezve és a farkát kitárva énekel, hogy elkápráztassa a tojót.
Párválasztás: Monogám, így általában egy életen át tartó párt alkot a hím és a nőstény.
Fészekrakás: A tojó egy sekély mélyedést készít a földön, és azt száraz növényi anyagokkal béleli ki.
Tojásszám: A tojó 3-5 tojást rak, amelyeket 11-13 napig kotlik. A tojások barnák, sötét foltokkal tarkítottak.

Fiókái

Kikelés: A fiókák csupaszon és vakon kelnek ki.
Gondoskodás: Mindkét szülő eteti a fiókákat apró rovarokkal.
Elhagyják a fészket: A fiókák 10-12 naposan repülnek ki a fészekből, de még néhány hétig a szüleiktől függenek.

Érdekességek

A havasi fülespacsirta kiválóan képes álcázni magát, tojásai és fészke nagyon jól beleolvad a környezetbe, védelmet nyújtva a ragadozóktól.
Az anya a ragadozók elterelésére azt is színlelheti, hogy sérült, ezzel önmagára vonva a figyelmet.

Ismertebb betegségei lehetnek

A havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) számos betegségre fogékony lehet, melyeket baktériumok, vírusok, paraziták és gombák okozhatnak. Íme néhány a leggyakoribb és legjelentősebb betegségek közül:

Baktériumos fertőzések:

Szalmonella: A Salmonella enterica baktérium okozza, súlyos bélgyulladást okozva. A fertőzött madarak vízzel, takarmánnyal vagy más fertőzött madarakkal való érintkezés útján terjedhetnek.
Mycoplasma: A Mycoplasma gallisepticum baktérium okozza légúti megbetegedéseket, tüdőgyulladást és ízületi gyulladást. A fertőzött madarak légúti váladékkal, takarmánnyal vagy vízzel terjedhetnek.

Vírusos fertőzések:

Madárinfluenza: A H5N1 vírus okozza, súlyos légúti megbetegedést okozva. A fertőzött madarak légúti váladékkal, takarmánnyal vagy vízzel terjedhetnek.
Newcastle-kór: A Paramyxovirus avium-1 vírus okozza, idegrendszeri tüneteket és légúti megbetegedéseket okozva. A fertőzött madarak légúti váladékkal, takarmánnyal vagy vízzel terjedhetnek.

Parazitafertőzések:

Coccidiosis: A Eimeria coccidia nevű parazita okozza, hasmenést és bélgyulladást okozva. A fertőzött madarak ürülékével terjed.
Helminthiasis: Férgek okozzák, bélférgességet, súlyvesztést és gyengeséget okozva. A fertőzött madarak ürülékével vagy a talajban lévő petékkel terjed.

Gombás fertőzések:

Aspergillosis: Az Aspergillus gomba okozza, légúti megbetegedéseket és tüdőgyulladást okozva. A gomba spórái belélegzésével terjed.

A havasi fülespacsirta populációk egészségének megőrzése érdekében fontos a megelőző intézkedések megtétele, mint a higiénia betartása, a madarak oltása és a parazitamentesítés. A beteg madarakat elkülöníteni kell a többitől, és állatorvosi ellátásban kell részesíteni.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti lista nem teljes, és a havasi fülespacsirta más betegségekre is fogékony lehet. A betegségek tünetei és súlyossága fajonként, sőt egyedenként is eltérő lehet. A diagnózis felállítása és a megfelelő kezelés meghatározása állatorvosi szakértelmet igényel.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) számos ragadozóval és parazitával kénytelen szembenézni a vadonban. Íme néhány a leggyakoribb és legjelentősebb ellenfeleik közül:

Ragadozók:

Róka: A rókák a havasi fülespacsirta tojásaira, fiókáira és felnőtt madaraira is vadásznak.
Menyét: A menyét fürge ragadozó, amely képes a fészkekre bemászni és elpusztítani a fiókákat.
Sólyom: A sólymok gyors röptű ragadozók, amelyek a levegőben kapják el a havasi fülespacsirtákat.
Bagoly: A baglyok éjszakai ragadozók, amelyek a sötétben vadásznak a havasi fülespacsirtákra.

Paraziták:

Különböző fonálférgek: A fonálférgek a madarak bélrendszerében élősködnek, és tápanyagokat szívnak el tőlük.
Coccidia: A coccidia egy protozoon parazita, amely a madarak bélrendszerében élősködik, és hasmenést okoz.
Kullancsok: A kullancsok vért szívnak a madarakból, és betegségeket terjeszthetnek.

Egyéb ellenfelek:

Versenyző madarak: Más madárfajok, mint a verebek és a pintyek, versenyeznek a havasi fülespacsirtákkal a táplálékért és a fészkelőhelyekért.
Emberi tevékenység: Az élőhelyek elvesztése, a mezőgazdasági vegyszerek használata és a klímaváltozás mind veszélyt jelentenek a havasi fülespacsirtákra.

A havasi fülespacsirták számos stratégiát alkalmaznak a ragadozók és paraziták elleni védekezésre. Ezek közé tartozik:

Álcázás: A havasi fülespacsirták tollazata jól illeszkedik a környezetükhöz, így nehezebb őket észrevenni.
Csoportban élés: A csoportosan élő madarak jobban tudnak védekezni a ragadozók ellen, mint az egyedül élők.
Figyelmeztető hangjelzések: A havasi fülespacsirták figyelmeztető hangjelzéseket adnak ki, ha ragadozót észlelnek, így a többi madár is felkészülhet a veszélyre.

A havasi fülespacsirták fontos szerepet játszanak a hegyvidéki ökoszisztémában. A ragadozók és paraziták elleni küzdelem segít fenntartani a faj egyensúlyát és biztosítja a fennmaradását.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) védettsége és természetvédelmi helyzete nagymértékben változik az elterjedési területén belül.

Védelmi státusz:

Nemzetközi: Nem szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján, mint veszélyeztetett faj.
Európai Unió: Nem szerepel az Európai Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK) I. vagy II. mellékletében.
Magyarország: A magyar jogszabályok alapján nem védett faj.

Természetvédelmi helyzet:

Globálisan: A havasi fülespacsirta elterjedési területe hatalmas, és a faj állománya stabilnak mondható.
Európában: Európa nagy részén a havasi fülespacsirta nem veszélyeztetett, de egyes helyeken a populációk csökkenést mutatnak.
Magyarországon: Magyarországon a havasi fülespacsirta nem ritka faj, de a hegyvidéki élőhelyek elvesztése és a mezőgazdasági vegyszerek használata veszélyeztetheti a populációkat.

Természetvédelmi intézkedések:

Élőhelyvédelem: A hegyvidéki élőhelyek védelme és a mezőgazdasági vegyszerek használatának korlátozása fontos a havasi fülespacsirta populációk megőrzése érdekében.
Mesterséges fészekodúk kihelyezése: A mesterséges fészekodúk kihelyezése segíthet a havasi fülespacsirtáknak a fészkelőhelyek hiányának leküzdésében.
Környezeti nevelés: A lakosság környezeti nevelése a havasi fülespacsirta és más madárfajok fontosságáról is fontos a természetvédelem szempontjából.

Fontos megjegyezni, hogy a havasi fülespacsirta populációinak helyzete folyamatosan változik, és a jövőben szükség lehet további védelmi intézkedésekre a faj megőrzése érdekében.

A havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) hangja

A havasi fülespacsirta hangja jellegzetes és változatos, fontos szerepet játszik a kommunikációban.

Hangja mire hasonlít:

Csicsergő, trillázó hangok, melyek a verebek hangjához hasonlítanak, de dallamosabbak és hosszabbak.
Füttyentő hangok, melyek a rigók hangjához hasonlítanak, de finomabbak és élesebbek.
Kattanó hangok, melyek a harkályok hangjához hasonlítanak, de rövidebbek és ritkábbak.

Hangjának jellegzetességei:

Hangos és tiszta hang, mely messzire elhallatszik.
Változatos hangok, melyek különböző üzeneteket közvetítenek.
Gyakran énekel repülés közben.

Hangkeltés mechanizmusa:

A hangokat a madár hangszálai keltik a légzsákok segítségével.
A hangszálak rezgése a hangszínt és a hangerőt határozza meg.
A légzsákok a hangot felerősítik és rezonálják.

Hangszínek és jelentésük:

Magas hangszínű hangok: riasztás, figyelmeztetés
Alacsony hangszínű hangok: udvarlás, párkeresés
Lágy hangok: fiókák gondozása
Erős hangok: területvédelem

Hangok és kontextus:

A havasi fülespacsirta a nap folyamán többször is énekel, de a legaktívabb a hajnalban és a késő délutáni órákban.
A hímek hangosabban és gyakrabban énekelnek, mint a tojók.
A hangok a madár hangulatától, a helyzettől és a kontextustól függően változnak.

Hangok változása:

A havasi fülespacsirta hangjai a szaporodási időszakban a legváltozatosabbak.
A hangok a madár korától és nemétől is függően változhatnak.
A hangok a helyi dialektusok alapján is változhatnak.

A havasi fülespacsirta hangja gyönyörű és összetett, fontos szerepet játszik a madár életében. A hangok tanulmányozása segíthet megérteni a madár viselkedését és kommunikációját.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/VQKRAEESLX

Érdekességek róla, tények röviden

A legmagasabban fészkelő madárfajok egyike: A havasi fülespacsirta akár 5000 méter tengerszint feletti magasságban is fészkelhet.
Kiválóan alkalmazkodik a hideghez: A havasi fülespacsirta vastag tollazata szigeteli a hidegtől, és akár -40 °C-ot is képes elviselni.
Mindenevő: A havasi fülespacsirta rovarokat, bogyókat, magokat és pókokat is fogyaszt.
Társas madár: A havasi fülespacsirta télen csapatosan él.
Kiválóan repül: A havasi fülespacsirta gyorsan és ügyesen repül, gyakran énekel a levegőben.
Hangja jellegzetes: A havasi fülespacsirta hangja csicsergő, trillázó, füttyentő és kattanó hangokból áll.
Fontos szerepet játszik a hegyvidéki ökoszisztémában: A havasi fülespacsirta a tápláléklánc fontos láncszeme, és segít a rovarok populációjának szabályozásában.