A füstös réce (Melanitta fusca) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.03.06.2024.03.14. - by Madarak

A füstös réce (Melanitta fusca) megjelenése, jellemzői

Méret és súly:

Testhossz: 51-58 cm
Szárnyfesztávolság: 90-99 cm
Hím súlya: 1500-2000 g
Tojó súlya: 1100-1700 g

Szín:

A hím tollazata nagyrészt sötét, majdnem fekete.
A tojó tollazata barna, sötétebb fejjel és farokkal.
Mindkét nemnél van egy fehér folt a szem mögött és a szárnyon.

Várható élettartam:

Vadonban: 10-15 év
Fogságban: 20 évig is élhet

További jellemzők:

Erős, vaskos csőr
Rövid lábak
Tömött tollazat, mely víztaszító
Jól úszik és bukik
Kisebb csapatokban él

Élőhely:

Tengerpartok
Tavak
Folyók
Tengeri öblök

Táplálék:

Főleg puhatestűekkel, kagylókkal, rákokkal táplálkozik
Kisebb mértékben rovarokat és növényeket is fogyaszt

Költési időszak:

Május-június
A tojó 6-11 tojást rak
A tojó 28 napig kotlik
A fiókák 4-6 hetes korukban repülnek ki

Védettség:

Magyarországon védett madár
Eszmei értéke: 250 000 Ft

Érdekességek:

A füstös réce a tengeri récék közül legnagyobb számban fordul elő Magyarországon.
Főleg a Dunán, a Tiszán és a Balatonon figyelhető meg.
Jól bírja a hideget, ezért telelni is hazánkban marad.

A füstös réce (Melanitta fusca) elterjedése, előfordulása

Élőhely:

A füstös réce főleg a következő élőhelyeken fordul elő:

Tengerpartok: Sziklás és homokos tengerpartok egyaránt alkalmasak számára.
Tavak: Főleg a mélyebb, nyílt vizű tavakat kedveli.
Folyók: Csak a lassú folyású, széles folyókon figyelhető meg.
Tengeri öblök: A védett öblök ideálisak számára táplálkozáshoz és pihenéshez.

Elterjedés:

A füstös réce Európa és Ázsia északi vidékein honos. Fészkelőterülete Skandináviától, Oroszországon át egészen Északkelet-Kínáig terjed. Telelni Dél-Európába, Észak-Afrikába és Dél-Ázsiába vonul.

Magyarországon:

Magyarországon ritka átvonuló és téli vendég. Elsősorban a Dunán, a Tiszán és a Balatonon figyelhető meg, de kisebb tavakon is előfordulhat. Szeptember és április között tartózkodik hazánkban.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lúdalakúak (Anseriformes) Család: Récefélék (Anatidae) Alcsalád: Tengeri récék (Melanittinae) Nemzetség: Melanitta Faj: Füstös réce (Melanitta fusca)

Alfajok:

M. f. fusca (Linnaeus, 1758) – Eurázsia északi vidékei
M. f. deglandi (Bonaparte, 1850) – Észak-Amerika
M. f. stejnegeri (Ridgway, 1887) – Kelet-Ázsia

Magyar név: Füstös réce

Angol név: Common Scoter

Tudományos név: Melanitta fusca

A füstös réce (Melanitta fusca) életmódja

A füstös réce (Melanitta fusca) életmódjának jellegzetességei:

Vándorlás:

Rövidtávú vonuló madár. Észak-Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában fészkel, a telet pedig délebbre, Európa partvidékein, Afrikában és Dél-Ázsiában tölti.
Magyarországon átvonuló és téli vendég.

Táplálkozás:

Főleg a tengerfenéken élő puhatestűekkel (kagylók, csigák), rákokkal és tüskésbőrűekkel táplálkozik.
Merülőréce, akár 5-10 méter mélységbe is lebukik a táplálékáért.
Kisebb mennyiségben növényi részeket és rovarokat is fogyaszt, főleg a költési időszakban.

Szociális viselkedés:

Kisebb-nagyobb csapatokban él, főleg a telelő időszakban.
Nyár közepén vedlenek, ilyenkor röpképtelenek, és szintén csoportosan rejtőznek.

Szaporodás:

Május-június közötti költési időszak.
A talajra, növényi anyagok közé rakja jól elrejtett fészkét.
6-11 tojást rak, melyeket csak a tojó kotlik 28 napon át.
A fiókák fészekhagyók, a kikelés után gyorsan követik az anyjukat a vízhez.
4-6 hetes korukra válnak röpképessé.

Érdekességek:

Nagyon jól bírja a hideget, a tengeren telel, ahol a víz mozgása miatt nehezen fagy be a felszín.
Kitűnően úszik és bukik.
Jellegzetes hangja messziről hallható.

A füstös réce (Melanitta fusca) táplálkozása

A füstös réce (Melanitta fusca) táplálkozása elsősorban a tengerfenéken élő élőlényekre épül. Íme a részletesebb leírás:

Fő táplálékforrások:

Puhatestűek: Elsősorban különféle kagylófélékkel (kékkagyló, szívkagyló, stb.) és csigákkal táplálkozik.
Rákfélék: Kisebb rákokat, garnélákat is megeszik.
Tüskésbőrűek: Tengeri sünöket és tengeri csillagokat is fogyasztanak.

Táplálékkeresés:

Búvárkodás: A füstös réce kiváló búvár. Könnyedén lemerül 5-10 méter mélységig, sőt, extrém esetekben akár 40 méter mélyre is lebukhat. A tengerfenéken keresi és gyűjti össze a táplálékát.
Szűrés: Kifejezetten erős csőrével könnyen feltöri a kagylók héját. Egyes esetekben a kagylókat egészben nyeli le, és erős zúzája végzi a feltörést a gyomrában.

Másodlagos táplálékforrások:

Rovarok és lárváik Főleg a költési időszakban, édesvízi környezetben egészíti ki étrendjét rovarokkal és lárvákkal.
Növényi részek: Kis mennyiségben vízinövények egyes részeit is elfogyasztja.

Érdekességek:

A füstös récék gyakran nagy csapatokban vadásznak, ami segít a hatékonyabb táplálékszerzésben.
Mivel az elfogyasztott kagylók sokszor kemény héjúak, a füstös réce gyomra rendkívül izmos és erős, így képes ezeket összemorzsolni.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

A füstös réce fészkeléssel és szaporodással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók:

Fészkelőhelye

Főleg a tengerpart közeli területeken fészkel
Nagyobb, édesvízi tavak, folyók szigeteit, partvidékét is használja
Fészkét a talajra készíti, növényi anyagok közé, jól elrejtve
Olyan helyet választ, ami közel van a vízhez, de védett a ragadozóktól

Szaporodás

Május-júniusban költ
A tojó 6-11 tojás rak, melyeket csak ő kotlik
Kotlási idő: 28 nap

Fiókák

Fészekhagyók: Kikelés után hamarosan elhagyják a fészket és követik az anyjukat a vízhez
Eleinte az anyjukkal együtt keresik a táplálékot, rovarokat, apró víziállatokat fogyasztanak
Röpképesség: Körülbelül 4-6 hét után válnak röpképessé, de még ezután is sokáig együtt marad a család
Szülői gondoskodás: A tojó egyedül neveli a fiókákat, a hím nem vesz részt a felnevelésükben

Érdekességek

A füstös réce hímek látványos násztevékenységeket mutatnak. Felfújt nyakkal, farokfeltartással, szárnycsapkodással igyekeznek elnyerni a tojók kegyeit.
A récecsaládok gyakran egyesülnek nagyobb csapatokba, ahol közösen gondoskodnak a fiókákról.

Ismertebb betegségei lehetnek

A füstös réce a vadonban számos betegséggel szembesülhet, melyeket vírusok, baktériumok, paraziták és gombák okozhatnak. A leggyakoribb és legjelentősebb betegségek a következők:

Vírusos betegségek:

Baromfi pestis: Ez egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely tünetei közé tartozik a légúti megbetegedés, a hasmenés és a láz. A baromfi pestis pusztító lehet a vadon élő madárpopulációkban.
Vírusos influenza: A madárinfluenza egy vírusos légúti megbetegedés, amely súlyos tüneteket okozhat, beleértve a légzési nehézségeket, a köhögést és a lázat. A vírust madárról madárra terjed, és néha átvihető az emberre is.
Newcastle-kór: Ez egy vírusos betegség, amely a madarak légzőszerveit, idegrendszerét és emésztőrendszerét érinti. Tüneteik közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés, a bénulás és a hasmenés.

Baktériumos betegségek:

Kolerabacillus: A kolera egy baktérium okozta betegség, amely hasmenést, hányást és lázat okoz. A kolera pusztító lehet a vadon élő madárpopulációkban.
Szalmonella: A szalmonella egy baktérium okozta betegség, amely hasmenést, hányást és lázat okoz. A szalmonella emberre is veszélyes lehet.

Parazitafertőzések:

Helminthosis: A helminthosis a parazitaférgek okozta fertőzés, amely súlyos gyomor-bélrendszeri problémákat okozhat.
Coccidiosis: A coccidiosis egy parazita okozta betegség, amely hasmenést, véres székletet és súlyvesztést okoz.

Gombás fertőzések:

Aspergillosis: Az aspergillosis egy gombás fertőzés, amely a légzőszerveket érinti. Tüneteik közé tartozik a légzési nehézség, a köhögés és a láz.

A fentieken kívül a füstös réce más, kevésbé gyakori betegségekkel is szembesülhet. A betegségek terjedését számos tényező elősegítheti, beleértve a zsúfoltságot, a szennyezést és a stresszt.

Fontos megjegyezni, hogy a füstös réce populációk ellenállóképessége a betegségekkel szemben változó. A kutatók továbbra is vizsgálják a vadon élő madarakra ható betegségeket, és igyekeznek hatékony megelőzési és kezelési stratégiákat kidolgozni.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A füstös récének számos ellensége van a vadonban, melyeket a következő kategóriákba sorolhatunk:

Ragadozó madarak:

Sólymok: A vándorsólyom és a kerecsensólyom a füstös récék leggyakoribb ragadozó madarai.
Sasok: A barna rétisas és a parlagi sas is vadászik füstös récére.
Baglyok: A fülesbagoly és a macskabagoly éjszaka vadászik a füstös récére.

Ragadozó emlősök:

Róka: A vörös róka gyakran zsákmányolja a fészekben lévő fiókákat és a tojókat.
Görény: A görények fürgék ragadozók, amelyek képesek bejutni a fészekbe és elpusztítani a fiókákat.
Vidra: A vidra a vízben vadászik a füstös récére.

Egyéb ragadozók:

Hód: A hód gátépítése megváltoztathatja a vízi élőhelyeket, és ezáltal veszélyeztetheti a füstös récék fészkelését és táplálkozását.
Patkányok: A patkányok és egerek is elpusztíthatják a füstös récék tojásait és fiókáit.

Természeti katasztrófák:

Viharok: Az erős viharok tönkretehetik a fészkeket és elpusztíthatják a fiókákat.
Árvizek: Az árvizek eláraszthatják a fészkelőhelyeket és elpusztíthatják a táplálékot.

A füstös récék számos alkalmazkodási mechanizmussal rendelkeznek a ragadozók elkerülésére. Ezek közé tartozik a rejtőszínű tollazat, a csoportos fészekrakás, a vízen való gyors úszás és a búvárkodás.

Fontos megjegyezni, hogy a ragadozók és a zsákmányállatok közötti kölcsönhatás egy összetett ökoszisztéma része. A ragadozók segítenek a zsákmányállományok egészségének fenntartásában azáltal, hogy elpusztítják a gyenge és beteg egyedeket.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

A füstös réce Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 forint.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján „sebezhető” fajként szerepel.
A Berni Egyezmény II. mellékletében szerepel, ami azt jelenti, hogy a faj védelme érdekében különleges intézkedéseket kell tenni.

Természetvédelmi helyzet:

A füstös réce elterjedési területe rendkívül nagy, de egyedszáma csökken.
A faj főbb veszélyeztető tényezői a következők:
- Élőhelyvesztés: A tengerparti és édesvízi élőhelyek pusztulása a faj egyik legjelentősebb veszélyforrása.
- Vadászat: A füstös récére a téli időszakban vadásznak, ami további nyomást gyakorol a populációra.
- Szennyezés: A vízszennyezés, a peszticidek és a nehézfémek károsíthatják a füstös récék élőhelyeit és táplálékát.
- Klímaváltozás: A klímaváltozás okozta tengerszint emelkedés és a szélsőséges időjárási események veszélyeztetik a faj fészkelőhelyeit.

Természetvédelmi tevékenységek:

A füstös réce védelme érdekében számos természetvédelmi programot és tevékenységet hajtanak végre. Ezek közé tartozik:
- Védett területek kijelölése: A faj fontos élőhelyeinek védelme érdekében nemzeti parkokat és más védett területeket hoznak létre.
- Élőhely-rekonstrukció: A pusztult élőhelyek helyreállítása és újjáteremtése a faj számára.
- Mesterséges fészekodúk kihelyezése: A fészkelőhelyek bővítése mesterséges fészekodúk kihelyezésével.
- Vadászati kvóták bevezetése: A vadászat fenntartható módon történő szabályozása a populációk védelme érdekében.
- Környezeti nevelés: A lakosság tudatosságának növelése a faj védelme iránt.

A füstös réce védelme összehangolt erőfeszítéseket igényel a természetvédelmi szervezetek, a kutatók, a vadászok és a lakosság részéről. A fent említett tevékenységek révén a faj egyedszámának stabilizálása és a populációk hosszú távú fennmaradása elérhetővé válhat.

A füstös réce (Melanitta fusca) hangja

A füstös réce hangja jellegzetes és könnyen felismerhető. A hangját leginkább egy rekedtes, durva „krrr-krrr” hangként lehet leírni, de a repertoárja ennél jóval változatosabb.

Hangjának jellegzetességei:

Rekedtes, durva hangzás: A füstös réce hangja a gége anatómiájának köszönhetően rekedtes és durva. A gége porcainak rezgése adja a hang jellegzetes hangszínét.
Változatos hangok: A „krrr-krrr” hang mellett a füstös réce más hangokat is ad ki, mint például a „kvák”, „frrr” és „csü-csü”. Ezek a hangok a kontextustól függően változhatnak.
Hangos: A füstös réce hangja meglehetősen hangos, akár 1 km távolságból is hallható.

Hangkeltés mechanizmusa:

A hangkeltés a gége porcainak rezgése révén történik. A levegő a tüdőből a gégén át áramlik, és a rezgő porcok hangot keltenek.
A hangszín befolyásolható a légzsákok és a gége izmainak feszítésével.

Hangszínek és jelentésük:

„Krrr-krrr”: Ez a leggyakoribb hang, és riasztásra, fenyegetésre, valamint a territórium védelmére használják.
„Kvák”: Rövid, éles hang, amelyet a párok egymás közötti kommunikációjában használnak.
„Frrr”: Hosszabb, vibráló hang, amelyet a fiókák a szülők hívására használnak.
„Csü-csü”: Gyengéd hang, amelyet a szülők a fiókák csitítására használnak.

Hangok és kontextus:

A füstös réce hangjai a kontextustól függően változnak. A párzási időszakban a hímek gyakrabban adnak ki hívogató hangokat. A fiókák nevelésekor a tojók gyakran csitítják a fiókákat.
A hangok hangereje is változhat. A riasztó hangok általában hangosabbak, mint a kommunikációs hangok.

Hangok változása:

A füstös réce hangjai a környezeti körülményektől függően is változhatnak. A zajos környezetben élő madarak hangjai gyakran magasabb frekvenciájúak.

A füstös réce hangja fontos szerepet játszik a faj kommunikációjában. A hangok segítségével a madarak fenntartják a kapcsolatot egymással, figyelmeztetik a ragadozókra, védik a territóriumukat, és felnevelik a fiókáikat.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/BBJSEFYVPV

Érdekességek róla, tények röviden

Tények:

Merülőbajnok: A füstös réce kiváló búvár, akár 50 méter mélyre is lebukhat táplálékért.
Tengerparti madár: A füstös réce főleg a tengerparton él, de édesvízi tavakon és folyókon is megtalálható.
Közösségi lény: A füstös récék gyakran nagy csapatokban élnek.
Éjszakai vadász: A füstös réce nappal pihen, és éjszaka vadászik.
Tápláléka: Kagylók, csigák, rákok, puhatestűek.
Fészekalja: 6-11 tojás.
Kotlási idő: 28 nap.
Védettség: Magyarországon védett faj.

Érdekességek:

A hím füstös récék nászjátékot mutatnak be a tojók vonzására.
A füstös récék hangja rekedtes és durva, de a repertoárjuk ennél jóval változatosabb.
A füstös récék fontos szerepet játszanak a tengeri ökoszisztémában.