A fakó rétihéja (Circus macrourus) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.29.2024.03.14. - by Madarak

A fakó rétihéja (Circus macrourus) megjelenése, jellemzői

A fakó rétihéja a vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó ragadozó madárfaj. A nyílt, füves területeket kedveli, főleg rágcsálókkal és kisemlősökkel táplálkozik.

Megjelenése:

Mérete: A fakó rétihéja közepes méretű ragadozó madár. Testhossza 40-48 cm, szárnyfesztávolsága 95-120 cm.
Súlya: A hím 300-450 gramm, a tojó 450-550 gramm.
Színe: A hím tollazata kékesszürke, míg a tojó barna. A tojók és a fiatal madarak tollazata foltos.
Jellemzői: A fakó rétihéja hosszú, karcsú szárnyakkal és farkú madár. A szárnyai hegyesek, a farka pedig lekerekített. A csőre erős és kampós. A lábai hosszúak és sárgák.

Várható élettartama:

A fakó rétihéja átlagosan 10-15 évig él. A vadonban a leghosszabb dokumentált élettartam 20 év volt.

Egyéb jellemzők:

A fakó rétihéja kiváló vadász. A zsákmányát alacsonyan repülve keresi, és a karmaival ejti el.
A fakó rétihéja monogám madár. A párok egy életre szólóan összekötnek.
A fakó rétihéja fészkét a földön építi. A fészekalj 3-6 tojásból áll.
A fakó rétihéja fokozottan védett madárfaj.

A fakó rétihéja (Circus macrourus) elterjedése, előfordulása

A fakó rétihéja Eurázsia déli részén honos madárfaj. Elterjedési területe Dél- és Közép-Európát, Dél-Oroszországot, Ukrajnát, a Kaukázust, Kis-Ázsiát, a Közel-Keletet, Közép-Ázsiát és Észak-Kínát foglalja magában.

Élőhely:

A fakó rétihéja nyílt, füves területeken él, mint amilyenek a puszták, sztyeppék, rétek, legelők és gabonaföldek. Kedveli a sík vidékeket, de hegyvidékeken is előfordul 2000 méteres tengerszint feletti magasságig.

Magyarországon:

Magyarországon a fakó rétihéja fokozottan védett madárfaj. Főleg az Alföldön és a Dunántúl keleti részén fordul elő. A Kárpát-medencében ritka költőfaj, de vonulási időszakban gyakrabban megfigyelhető.

Vándorlás:

A fakó rétihéja vonuló madárfaj. A telet Afrikában és Dél-Ázsiában tölti. Magyarországra március-áprilisban érkezik, és szeptember-októberben vonul el.

Veszélyeztetések:

A fakó rétihéja élőhelyének elvesztése és a mezőgazdasági vegyszerek használata miatt veszélyeztetett faj.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Nemzetség: Rétihéják (Circus) Faj: Fakó rétihéja (Circus macrourus)

A fakó rétihéja a rétihéják (Circus) nemzetségébe tartozó ragadozó madárfaj. A rétihéják nemzetségébe 13 faj tartozik, melyek közül a fakó rétihéja a legkisebb.

A fakó rétihéja közeli rokonai a következő fajok:

Gatyás rétihéja (Circus pygargus)
Hamvas rétihéja (Circus cyaneus)
Karvaly rétihéja (Circus aeruginosus)

A fakó rétihéja rendszertani besorolása a következő:

Osztály: Madarak (Aves)
Alosztály: Neognathae
Főrend: Újvilági madarak (Neornithes)
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Héják (Accipitrinae)
Nemzetség: Rétihéják (Circus)
Faj: Fakó rétihéja (Circus macrourus)

Tudományos név: Circus macrourus

A tudományos név a következőket jelenti:

Circus: A rétihéják nemzetségének neve
macrourus: Hosszú farkú

A fakó rétihéja a következő alfajokra oszlik:

Circus macrourus macrourus
Circus macrourus paludicola

A fakó rétihéja egy gyönyörű és kecses ragadozó madár, amely fontos szerepet játszik az ökoszisztémában. A fakó rétihéja populációja a élőhely elvesztése és a mezőgazdasági vegyszerek használata miatt veszélyeztetett. Fontos, hogy megvédjük ezt a fajt és megőrizzük élőhelyét.

A fakó rétihéja (Circus macrourus) életmódja

Vadászati stratégiája

Alacsony repülésű vadász: A fakó rétihéja jellegzetesen lassan, alacsonyan, a földhöz közel repülve keresi zsákmányát. Így képes meglepni a rágcsálókat, kisebb madarakat.
Fő zsákmányállatok: Főleg kisemlősökkel táplálkozik, mint amilyenek a pockok, hörcsögök, egerek. Emellett madarakat (fürjek, foglyok, pacsirták, seregélyek), hüllőket, és nagyobb rovarokat (például sáskákat) is fogyaszt.
Sáskafogyasztás: Afrikában a sáskajárások idején a sáskák is jelentős táplálékforrássá válhatnak.

Szaporodás

Fészeképítés: A talajra, növényi anyagokból rakja a fészkét (nád, sás, más növényi szárak).
Fészekalj: 3-6 tojásból áll, jellemzően 4-5 tojása van
Kotlás: 28-30 napig tart.
Fiókák: A fiókák kikelésük után további 35-40 napig a fészekben maradnak. Csak a tojó eteti őket, a hím hordja a táplálékot.

Vándorlás

Vonuló madár: A fakó rétihéja hosszú távú vonuló.
Telelőhely: A telet jellemzően Afrikában és Dél-Ázsiában (Indiában) tölti.

Társas viselkedés

Monogámia: A fakó rétihéja monogám faj, párok alakulnak ki, amelyek jellemzően egy életre szólnak.
Territórium: A fakó rétihéja a költési időszakban territoriális, védi a fészek környékét.

További érdekességek

A fakó rétihéja kiváló repülő, képes hosszú ideig a levegőben vitorlázni lassú szárnycsapásokkal.
A hím és a tojó eltérő színezetűek, a hím egyszínű világoskék, a tojók és a fiatalok barnák.

A fakó rétihéja (Circus macrourus) táplálkozása

A fakó rétihéja táplálkozása igen változatos, főleg az adott területtől és az évszaktól függően. Íme a legfontosabb tudnivalók:

Fő táplálékai:

Kisemlősök: A fakó rétihéja elsősorban kisemlősökkel táplálkozik, különösen különböző pockokkal, hörcsögökkel, egerekkel.
Madarak: Fiatal vagy sérült madarakat is zsákmányolnak. Jellemzően fürjek, foglyok, pacsirták, seregélyek, illetve fiókák kerülhetnek a menüre.
Hüllők: Kisebb gyíkokat, kígyókat is elfogyasztanak.
Nagyobb rovarok: Sáskajárás idején, vagy más rovarrajzások esetén a sáskák és más nagyobb rovarok is a táplálék részét képezhetik.

Vadászati stratégiája:

A fakó rétihéja jellemzően lassan és alacsonyan, a talaj közelében repülve keresi a zsákmányt.
Éles látása és hallása van, amelyek segítségével kiszúrja a földön mozgó állatokat.
Karmaival ragadja meg a zsákmányállatokat.

Alkalmazkodóképesség:

A fakó rétihéja táplálkozása rugalmas, képes alkalmazkodni az adott élőhelyhez és a rendelkezésre álló zsákmányforrásokhoz. A különböző évszakokban eltérő lehet a tápláléka összetétele.

Példa: Magyarországi kutatások azt mutatják, hogy a fakó rétihéja magyarországi táplálékában a rágcsálók aránya meghaladja a 90%-ot.

Fontos megjegyezni: A mezőgazdaság intenzitásával, illetve a vegyszerek használatával a fakó rétihéja fontos táplálékbázisát képező rágcsálópopulációk állománya csökkenhet. Ez hozzájárul a faj veszélyeztetettségéhez.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Íme a legfontosabb tudnivalók a fakó rétihéja fészkelőhelyéről, szaporodásáról és fiókáiról:

Fészkelőhely:

A földön: A fakó rétihéja talajra, növényzet közé (nádas, sűrű fű, gabonatábla) építi fészkét.
Növényi anyagok: A fészket egyszerűen növényi szálakból, szárokból, nádszálakból készíti.
Rejtett hely: A fészek elhelyezése olyan, hogy védve legyen a ragadozóktól és az időjárás viszontagságaitól.

Szaporodás:

Monogámia: A fakó rétihéja monogám madár, a párok jellemzően egy életre szólóan kötődnek.
Költési időszak: Európában április és július között zajlik, Afrikában és Dél-Ázsiában a telelés területén költ.
Fészekalj: 3-6 fehér tojásból áll, de általában 4-5 tojása van.
Kotlás: A tojásokon csak a tojó kotlik körülbelül 28-30 napig. A hím ezalatt hordja neki a táplálékot.

Fiókák

Fejlődés: A kikelés után a fiókák altriciálisak, azaz csupaszok, vakok és teljesen a szülőktől függenek. Csak a tojó eteti, melengeti őket, a hím hordja a fészekbe a zsákmányállatokat.
Fészekhagyás: Körülbelül 35-40 napos korukban repülnek ki a fiókák a fészekből, de még ezután is a szüleiktől függenek egy ideig.
Ivarérettség: A fakó rétihéják körülbelül 2 éves korban válnak ivaréretté.

Veszélyek

A fészkelő fakó rétihéjákat és fiókáikat számos veszély fenyegeti, mint a ragadozók, a véletlen mezőgazdasági munkák okozta fészekpusztítás, kedvezőtlen időjárás. Emellett az élőhelyek elvesztése, a táplálékbázis csökkenése (pl. rágcsálóállomány vegyszerezés miatti visszaesése) összességében negatív hatással vannak a faj sikeres szaporodására.

Ismertebb betegségei lehetnek

A fakó rétihéja esetében ismert néhány betegség, melyek megnehezíthetik a madarak életét. Fontos megjegyezni, hogy ezek a betegségek nem kizárólagosan a fakó rétihéjára jellemzőek, más madárfajoknál is előfordulhatnak:

Parazitafertőzések:

Külső paraziták: Különböző atkák, tetvek, bolhák fertőzhetik a madarakat. Ezek a paraziták gyengíthetik a madarat, vérszegénységet okozhatnak, és a tollazat károsodásához vezethetnek.
Belső paraziták: Főleg fonálférgek és galandférgek okozhatnak belső parazitás fertőzést. Ezek a paraziták tápanyagokat vonnak el a madártól, emésztési problémákat okozhatnak, súlyos esetben elhulláshoz is vezethetnek.

Baktériumos és vírusos megbetegedések:

Madárinfluenza: Ez a vírusos megbetegedés súlyos légúti tüneteket okoz, és nagy pusztítást végezhet a madárpopulációkban. A fakó rétihéja is fogékony a madárinfluenzára.
Newcastle-kór: Ez a vírusos megbetegedés is légúti tüneteket okoz, és idegrendszeri károsodásokat is eredményezhet.
Szalmonella: A szalmonella baktérium okozta fertőzés gyomor-bélrendszeri tüneteket okoz, súlyos esetben elhulláshoz is vezethet.

Gombás megbetegedések:

Aspergillosis: Ez a gombás megbetegedés a légzőszerveket támadja meg, és légúti tüneteket okoz.

Egyéb veszélyforrások:

Mérgezés: A mezőgazdaságban használt növényvédőszerek mérgezőek lehetnek a madarakra. A fakó rétihéja is mérgezést szenvedhet, ha a zsákmányállatai növényvédőszerrel szennyezettek.
Trauma: A fakó rétihéják sérüléseket szenvedhetnek ragadozókkal való összetűzések során, vagy ütközés következtében.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti betegségek és veszélyforrások nem feltétlenül okoznak tömeges pusztítást a fakó rétihéja populációiban. A madarak ellenállóképessége egyédenként változó, és a környezeti feltételek is befolyásolják a betegségek terjedését.

A fakó rétihéja védelme érdekében fontos a természetes élőhelyek megőrzése, a mezőgazdasági vegyszerek használatának csökkentése, és a madárvédelmi programok támogatása.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A fakó rétihéja számos ellenféllel és ellenséggel küzd a vadonban, melyek veszélyeztetik a fennmaradását. Íme a legjelentősebbek:

Ragadozók:

Ragadozó madarak: A fakó rétihéja fő ragadozói közé tartoznak a sasok, héják, sólymok, baglyok. Ezek a madarak a levegőből vadásznak a rétihéjára.
Ragadozó emlősök: A rókák, menyétfélék, görények a talajon vadásznak a fakó rétihéjára, és főleg a fészekaljakat és a fiókákat veszélyeztetik.
Kígyók: A vízisiklók és a mocsári siklók is zsákmányul ejthetik a fakó rétihéja fiókáit.

Ember okozta veszélyek:

Élőhelyvesztés: A mezőgazdasági területek bővülése, a mocsarak lecsapolása, a rétek beépítése jelentősen csökkenti a fakó rétihéja élőhelyének méretét.
Mezőgazdasági vegyszerek: A növényvédőszerek mérgezőek lehetnek a madarakra, és a fakó rétihéja is szenvedhet tőlük, ha a zsákmányállatai vegyszerrel szennyezettek.
Vadászat: A fakó rétihéja néhány országban vadászható faj, ami további veszélyt jelent a populációira.

Egyéb veszélyek:

Erőművek: A szélturbinák ütközése okozhat sérülést vagy elhullást a fakó rétihéják körében.
Elektromos vezetékek: Az áramütés is veszélyforrást jelent a madarak számára.

Természetes ellensúlyok:

A fakó rétihéjának természetes ellenségei is hozzájárulnak a populációk egyensúlyban tartásához. A ragadozók szelektálják a gyengébb, beteg egyedeket, ami a faj általános egészségi állapotának javulását eredményezheti.

Védelem:

A fakó rétihéja védelme érdekében fontos a természetes élőhelyek megőrzése, a mezőgazdasági vegyszerek használatának csökkentése, a vadászat korlátozása, és a madárvédelmi programok támogatása.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A fakó rétihéja (Circus macrourus) védett faj a legtöbb országban, ahol előfordul. A védettség mértéke országonként változik, de általában fokozottan védettnek minősül.

Magyarországon:

A fakó rétihéja fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
A Természetvédelmi Törvény tiltja a faj befogását, tartását, elejtését, zavarását, élőhelyének károsítását.
A vadászati törvény alapján a fakó rétihéja vadászható fajnak nem minősül.

Európában:

A fakó rétihéja a Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK) I. mellékletében szerepel, ami azt jelenti, hogy a faj különleges védelem alatt áll.
Az Európai Unió valamennyi tagállamában tilos a faj befogása, tartása, elejtése, zavarása, élőhelyének károsítása.

Világszerte:

A fakó rétihéja a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a „mérsékelten veszélyeztetett” kategóriában szerepel.
A CITES Egyezmény II. mellékletében szerepel, ami azt jelenti, hogy a faj nemzetközi kereskedelme korlátozott.

Természetvédelmi helyzete:

A fakó rétihéja populációja globálisan csökkenő tendenciát mutat. A faj főbb veszélyeztető tényezői a következők:

Élőhelyvesztés: A mezőgazdasági területek bővülése, a mocsarak lecsapolása, a rétek beépítése jelentősen csökkenti a fakó rétihéja élőhelyének méretét.
Mezőgazdasági vegyszerek: A növényvédőszerek mérgezőek lehetnek a madarakra, és a fakó rétihéja is szenvedhet tőlük, ha a zsákmányállatai vegyszerrel szennyezettek.
Vadászat: A fakó rétihéja néhány országban vadászható faj, ami további veszélyt jelent a populációira.

A fakó rétihéja védelme érdekében fontos:

A természetes élőhelyek megőrzése
A mezőgazdasági vegyszerek használatának csökkentése
A vadászat korlátozása
A madárvédelmi programok támogatása

A fakó rétihéja (Circus macrourus) hangja

A fakó rétihéja hangja jellegzetes és változatos, fontos szerepet játszik a kommunikációban. A hangokat a légcső syrinx nevű hangszervében hozza létre.

Hangja mire hasonlít?

A hím hangja leginkább egy éles, sivalkodó „ki-ki-ki” hangzáshoz hasonlítható, míg a tojó hangja mélyebb, rekedtebb „krr-krr” hang.
Ezen kívül a fakó rétihéja morgó, nyávogó, gurgulázó hangokat is hallathat.

Hangjának jellegzetességei:

A hangok gyakran ismétlődnek, sorozatokban hangzanak el.
A hangok hangmagassága, hossza és hangszíne változatos lehet.
A hangok gyakran vibrálnak.

Hangkeltés mechanizmusa:

A hangokat a légcső syrinx nevű hangszervében hozza létre.
A syrinxben két, membránnal borított porc található, melyek rezgése hozza létre a hangokat.
A madár a légzsákjaival befolyásolhatja a hangok hangmagasságát és hangszínét.

Hangszínek és jelentésük:

A hangszínek alapján következtethetünk a madár hangulatára, szándékára.
A hím riasztó hangja magasabb hangszínű, míg a tojó udvarlási hangja mélyebb, dallamosabb.
A fiókák kéregető hangja jellegzetes, síró hangzású.

Hangok és kontextus:

A fakó rétihéja a következő kontextusokban hangoskodik:
- Udvarlás
- Párválasztás
- Fészekrakás
- Fiókanevelés
- Területvédelem
- Riasztás
- Veszélyhelyzet

Hangok változása:

A fakó rétihéja hangjai a madár korától, nemétől és a helyi tájszólástól függően változhatnak.
A hangok szezonálisan is változhatnak, a költési időszakban a madarak aktívabban hangoskodnak.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/VZLEHMNYBX

Érdekességek róla, tények röviden

A fakó rétihéja a sólyomfélék családjába tartozó ragadozó madár.
Hosszú, karcsú szárnyai és farktollai vannak, amelyek segítenek neki a lassú, alacsony repülésben.
Főleg kisemlősökkel, madarakkal és hüllőkkel táplálkozik.
A tojó egyedül kotlik a tojásokon, a hím eközben táplálja őt.
A fiókák körülbelül 35-40 napos korban repülnek ki a fészekből.
A fakó rétihéja vándorló madár, a telet Afrikában tölti.

Tények röviden:

Méret: Testhossza 45-55 cm, szárnyfesztávolsága 110-135 cm.
Súly: 250-400 gramm.
Szín: A hím háta szürke, hasa fehér, míg a tojó barna színű.
Élőhely: Nyílt gyepek, rétek, mocsarak.
Költési időszak: Április-július.
Tojásszám: 3-6 tojás.
Költés ideje: 28-30 nap.
Fiókanevelés: 35-40 nap.
Természetvédelmi státusz: Fokozottan védett.

További érdekességek:

A fakó rétihéja a „rétihéja” névnek a névadója.
A fakó rétihéja a leggyakoribb rétihéja faj Európában.
A fakó rétihéja kiváló vadász, képes a zsákmányát a levegőben is elejteni.
A fakó rétihéja fontos szerepet játszik a rágcsálók populációjának szabályozásában.