A citrombillegető (Motacilla citreola) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.22.2024.03.14. - by Madarak

A citrombillegető (Motacilla citreola) megjelenése, jellemzői

A citrombillegető (Motacilla citreola) a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó madárfaj. Ez egy közepes méretű billegető, amelynek testhossza 16–19 cm, szárnyfesztávolsága 23–29 cm, testtömege pedig 17–25 g.

Megjelenés:

A hím fejteteje, háta és szárnya fekete, homloka, arcfoltja, torka és begye élénksárga, hasa pedig fehér.
A tojó fejteteje szürke, arcfoltja, torka és begye halványabb sárga, háta pedig olívazöld.
Mindkét nemnek hosszú, vékony farka van, amelyet folyamatosan billegetnek.

Jellemzők:

A citrombillegető nyílt vízfelületek, folyók, patakok és mocsarak közelében él.
Főleg rovarokkal táplálkozik, de pókokat és csigákat is fogyaszt.
Fészkét a talajon, fűben vagy nádban építi.
A tojó 5-6 tojást rak, melyeken 12-14 napig kotlik.
A fiókák 14-16 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Várható élettartam:

A citrombillegető várható élettartama a vadonban 2-3 év.

A citrombillegető (Motacilla citreola) elterjedése, előfordulása

A citrombillegető (Motacilla citreola) elterjedési területe Kelet-Európától Közép-Ázsián át Kínáig és a Himalájáig terjed. Főként nyílt vízfelületek, folyók, patakok és mocsarak közelében él.

Európában a következő országokban fordul elő:

Ausztria
Belgium
Bulgária
Csehország
Dánia
Finnország
Franciaország
Görögország
Hollandia
Lengyelország
Lettország
Litvánia
Magyarország
Németország
Norvégia
Olaszország
Oroszország
Lengyelország
Románia
Szlovákia
Szlovénia
Spanyolország
Svédország
Svájc
Ukrajna

Ázsiában a következő országokban fordul elő:

Afganisztán
Bhután
Kína
India
Irán
Kazahsztán
Kirgizisztán
Mongólia
Nepál
Pakisztán
Oroszország
Tádzsikisztán
Türkmenisztán
Üzbegisztán

A citrombillegető vonuló madár, a telet Dél-Ázsiában tölti. Magyarországon ritka vendég, főként tavasszal és ősszel figyelhető meg.

Élőhely:

Folyók, patakok
Mocsárak
Tavak
Víztározók
Nedves rétek
Szikes puszták

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Billegetőfélék (Motacillidae) Nemzetség: Billegetők (Motacilla) Faj: Citrombillegető (Motacilla citreola)

Tudományos név: Motacilla citreola

A faj leírása:

Pallas, 1776

Egyéb elnevezések:

Citromsárga billegető
Sárgabegyű billegető

Alfajok:

Motacilla citreola citreola
Motacilla citreola calcarata
Motacilla citreola werae

Rokon fajok:

Fehér billegető (Motacilla alba)
Szürke billegető (Motacilla cinerea)
Hegyi billegető (Motacilla flava)

Megjegyzések:

A citrombillegető a billegetőfélék családjába tartozó faj, amelynek legközelebbi rokonai a fehér billegető, a szürke billegető és a hegyi billegető. A fajt Pallas 1776-ban írta le. Három alfaja van: a Motacilla citreola citreola, a Motacilla citreola calcarata és a Motacilla citreola werae.

A citrombillegető (Motacilla citreola) életmódja

Táplálkozás:

A citrombillegető főleg rovarokkal táplálkozik, de pókokat és csigákat is fogyaszt. Táplálékát a vízparton, a fűben és a levegőben keresi. Gyakran lebeg a víz felszínén, és csipeszével kapja el a vízben úszó rovarokat.

Szaporodás:

A citrombillegető egyedülálló madár, csak a költési időszakban él párban. A hím énekével és táncával udvarol a tojónak. A fészkét a talajon, fűben vagy nádban építi. A tojó 5-6 tojást rak, melyeken 12-14 napig kotlik. A fiókák 14-16 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Viselkedés:

A citrombillegető aktív madár, állandóan mozog. Folyamatosan billegeti a farkát, innen kapta a nevét is. Gyakran társul más billegetőfajokkal.

Vándorlás:

A citrombillegető vonuló madár, a telet Dél-Ázsiában tölti. Magyarországon ritka vendég, főként tavasszal és ősszel figyelhető meg.

Természetvédelmi státusz:

A citrombillegető nem fenyegetett faj, de élőhelyének elvesztése és a peszticidek használata veszélyeztetheti.

Érdekességek:

A citrombillegető a leggyorsabb futó madarak közé tartozik.
A víz felszínén lebegve is képes táplálkozni.
A hím citrombillegetőnek kétféle éneke van: az egyiket a tojó udvarlására, a másikat a területének védelmére használja.

A citrombillegető (Motacilla citreola) táplálkozása

A citrombillegető rovarevő madár, táplálékának nagy részét vízi rovarok alkotják. Főleg a víz felszínén úszó vagy a vízparton tartózkodó rovarokat fogyasztja, de a levegőben is képes rovarokat vadászni.

Táplálékát a következő módokon szerzi be:

Lebegés: A víz felszínén lebegve csipeszével kapja el a vízben úszó rovarokat.
Gázolás: Sekély vízben gázolva keresi a rovarokat.
Fűben keresgélés: A vízparton a fűben keresgélve rovarokat és pókokat fogyaszt.
Levegőben vadászat: A levegőben repkedő rovarokat is képes elkapni.

A citrombillegető táplálékát a következők alkotják:

Vízben úszó rovarok: Kérészlárvák, szitakötőlárvák, vízipoloskák, bogarak
Vízipartot benépesítő rovarok: Hangyák, pókok, szöcskék, legyek
Levegőben repkedő rovarok: Szitakötők, lepkék, méhek

A citrombillegető táplálkozása az évszaktól függően változik. Nyáron, amikor sok a vízben úszó rovar, a táplálékának nagy részét ezek alkotják. Télen, amikor kevesebb a vízben úszó rovar, a vízparton és a fűben keresgél rovarokat és pókokat.

Érdekességek:

A citrombillegető a leggyorsabb futó madarak közé tartozik, így a vízparton gyorsan tud rovarokat kergetni.
A víz felszínén lebegve is képes táplálkozni, ami egyedülálló képesség a madarak között.
A hím citrombillegetőnek kétféle éneke van: az egyiket a tojó udvarlására, a másikat a területének védelmére használja.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

A citrombillegető nyílt vízfelületek, folyók, patakok és mocsarak közelében fészkel. A fészkét a talajon, fűben vagy nádban építi. A fészek laza szerkezetű, fűszálakból, gallyakból és mohából készül.

Szaporodás:

A citrombillegető egyedülálló madár, csak a költési időszakban él párban. A hím énekével és táncával udvarol a tojónak. A tojó 5-6 tojást rak, melyeken 12-14 napig kotlik. A fiókák 14-16 napos korukban repülnek ki a fészekből.

A fiókák jellemzői:

A fiókák csupaszok és vakon születnek.
A tojó és a hím is eteti a fiókákat.
A fiókák 14-16 napos korukban repülnek ki a fészekből.
A kirepülés után még 2-3 hétig a szülők etetik a fiókákat.

Érdekességek:

A citrombillegető gyakran fészkel más madárfajok fészke közelében, így védelmet kapva a ragadozók ellen.
A hím citrombillegető a tojó kotlása alatt is udvarol más tojóknak.
A fiókák a kirepülés után még 2-3 hétig tanulnak a szülőktől táplálkozni és ragadozók elől menekülni.

Ismertebb betegségei lehetnek

Paraziták:

Kullancsok: A kullancsok vért szívnak a madárból, és betegségeket terjeszthetnek, mint például a Lyme-kór és a kullancsencephalitis.
Bolhák: A bolhák is vért szívnak a madárból, és irritációt okozhatnak.
Férgek: A belső élősködők, mint a fonálférgek és a galandférgek, tápanyagokat szívnak el a madártól, és emésztési problémákat okozhatnak.

Baktériumok:

Szalmonella: A szalmonella egy baktérium, amely hasmenést és légúti megbetegedéseket okozhat.
Mycobacterium avium complex (MAC): A MAC egy baktérium, amely légúti megbetegedéseket okozhat.

Vírusok:

Madárinfluenza: A madárinfluenza egy vírus, amely légúti megbetegedéseket okozhat, és néha halálos is lehet.
Newcastle-kór: A Newcastle-kór egy vírus, amely légúti megbetegedéseket okozhat, és néha halálos is lehet.

Gombák:

Candida: A Candida egy gomba, amely a begyben és a légzőszervekben okozhat fertőzést.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a betegségek nem csak a citrombillegetőt, hanem más madárfajokat is érinthetnek. Ha aggódik a madarak egészsége miatt, forduljon madárvédelmi szakemberhez.

Megelőzés:

A madarak betegségeinek megelőzése érdekében fontos, hogy:

Tartsa tisztán a madáretetőt és a madáritatót: A piszkos madáretetők és madáritatók ideális táptalajai a baktériumoknak és a gombáknak.
Ne etesse a madarakat emberi étellel: Az emberi étel nem megfelelő a madarak számára, és emésztési problémákat okozhat.
Távolítsa el a beteg madarakat a madáretetőtől és a madáritatótól: A beteg madarak megfertőzhetik a többi madarat.

Ha beteg madarat talál:

Forduljon madárvédelmi szakemberhez: A madárvédelmi szakemberek meg tudják vizsgálni a madarat, és meg tudják határozni a betegség okát.
Ne érintse meg a beteg madarat: A beteg madarak haraphatnak és karmolhatnak, és megfertőzhetik Önt is.
Viseljen kesztyűt, ha beteg madarat kell kezelnie: A kesztyű megvédi Önt a fertőzéstől.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A citrombillegetőnek számos lehetséges ellenfele és ellensége van a vadonban, melyeket az alábbi kategóriákba sorolhatunk:

Ragadozó madarak:

Sólyomfélék (vándorsólyom, kerecsensólyom)
Bagolyfélék (kuvik, macskabagoly)
Héjafélék (héja, karvaly)

Ragadozó emlősök:

Róka
Görény
Menyét
Macska

Hüllők:

Kígyók (vízisikló)

Egyéb:

Más madárfajok (szürke gém, jégmadár)
Ember (vadászat, élőhelyrombolás)

A citrombillegető különböző stratégiákat alkalmaz a ragadozók elkerülésére:

Rejtőzködés: A citrombillegető tollazata jól álcázza a vízparton és a fűben.
Gyors repülés: A citrombillegető gyorsan és fürgén repül, így nehezen kapható el.
Figyelmeztető hangok: A citrombillegető figyelmeztető hangokat ad ki, ha ragadozót észlel, így riasztva a többi madarat is.
Csalafintaság: A citrombillegető sérültnek tettetheti magát, hogy elvonja a ragadozó figyelmét a fészkéről vagy a fiókáiról.

A citrombillegető populációját leginkább az élőhelyrombolás veszélyezteti. A vizes élőhelyek elvesztése és a vízminőség romlása csökkenti a citrombillegető számára elérhető táplálékot és fészkelőhelyeket.

Fontos megjegyezni, hogy a citrombillegető nem fenyegetett faj, de a populációja csökkenőben van. A madárvédelmi szervezetek kiemelt figyelmet fordítanak a vizes élőhelyek védelmére és a citrombillegető populációjának megőrzésére.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A citrombillegető Magyarországon védett madárfaj, a Természetvédelmi Törvény 5. § (1) bekezdése alapján fokozottan védett. Ez azt jelenti, hogy a faj egyedeinek befogása, gyűjtése, tartása, elejtése, zavarása, szaporodásának megakadályozása, élőhelyének rombolása tilos. A citrombillegető természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

A citrombillegető nemzetközi szinten is védett faj, szerepel a Berni Egyezmény II. mellékletében, a Bonni Egyezmény II. mellékletében, a Madárvédelmi Irányelv I. mellékletében és a Vörös Könyv „Legkevésbé aggasztó” kategóriájában.

A citrombillegető populációja Magyarországon csökkenőben van. Ennek oka a vizes élőhelyek elvesztése és a vízminőség romlása. A vizes élőhelyek lecsapolása, mezőgazdasági művelés alá vonása és beépítése jelentősen csökkenti a citrombillegető számára elérhető táplálékot és fészkelőhelyeket. A vízminőség romlása pedig a vízben élő rovarok populációját csökkenti, ami a citrombillegető táplálékát is adja.

A citrombillegető természetvédelmi helyzetének javítása érdekében a következőket kell tenni:

Vizes élőhelyek védelme: A vizes élőhelyek lecsapolásának megakadályozása, a meglévő vizes élőhelyek helyreállítása és a vízminőség javítása.
Mesterséges fészkelőhelyek kihelyezése: A fészekoduk hiánya is okozhatja a citrombillegető populációjának csökkenését, ezért mesterséges fészkelőhelyek kihelyezése segíthet a faj megőrzésében.
Környezeti nevelés: A lakosság környezeti tudatosságának növelése a citrombillegető és más védett madárfajok védelmének fontosságáról.

A citrombillegető megőrzése fontos feladat, hiszen ez a faj a vizes élőhelyek egészségének indikátora. A vizes élőhelyek megőrzésével és a citrombillegető populációjának védelmével hozzájárulhatunk a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

A citrombillegető (Motacilla citreola) hangja

A citrombillegető hangja egy vékony, csilingelő hang, amely leginkább a fémdarabok egymáshoz ütögetéséhez hasonlítható. Hangja magas hangszínű, és gyakran ismételt, rövid hangokból áll. A hím citrombillegetőnek kétféle éneke van: az egyiket a tojó udvarlására, a másikat a területének védelmére használja.

Hangjának jellegzetességei:

Magas hangszínű: 2-4 kHz frekvenciatartományban van.
Rövid hangokból áll: A hangok hossza 0,1-0,2 másodperc.
Gyakran ismételt: A hangokat 1-2 másodperces időközönként ismételi.
Vékony, csilingelő hang: Hasonlít a fémdarabok egymáshoz ütögetéséhez.

Hangkeltés mechanizmusa:

A citrombillegető hangját a hangszalagjai rezgetésével hozza létre. A hangszalagok a légcsőben helyezkednek el, és a levegő kiáramlása során rezegnek. A hangszalagok rezgésének frekvenciája határozza meg a hang hangszínét.

Hangszínek és jelentésük:

A citrombillegető hangszínei alapján különböző üzeneteket közvetíthet. A hím udvarló éneke csábító hangszínű, míg a területvédő éneke agresszívabb hangszínű. A tojó hívóhangja kérlelő hangszínű, míg a fiókák kéregető hangja sürgető hangszínű.

Hangok és kontextus:

A citrombillegető különböző hangokat ad ki különböző helyzetekben. A hím udvarló éneke a tojó csalogatására szolgál. A területvédő éneke a rivális hímek elriasztására szolgál. A tojó hívóhangja a fiókák összehívására szolgál. A fiókák kéregető hangja a táplálékért való könyörgésre szolgál.

Hangok változása:

A citrombillegető hangjai idővel változhatnak. A hím udvarló éneke a tojó vonzalmának fenntartása érdekében változhat. A területvédő éneke a riválisok jelenlétének függvényében változhat. A fiókák kéregető hangja a növekedésükkel és fejlődésükkel párhuzamosan változik.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/YPDXKAZUZN

Érdekességek róla, tények röviden

Fészkét a talajon, fűben vagy nádban építi. A fészek laza szerkezetű, fűszálakból, gallyakból és mohából készül.
Táplálékát vízben úszó rovarok, vízparton tartózkodó rovarok és levegőben repkedő rovarok alkotják.
A hímnek kétféle éneke van: az egyiket a tojó udvarlására, a másikat a területének védelmére használja.
A fiókák 14-16 napos korukban repülnek ki a fészekből.
A citrombillegető Magyarországon védett madárfaj.
A citrombillegető a vizes élőhelyek egészségének indikátora.

Tények röviden:

Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Billegetőfélék (Motacillidae)
Faj: Citrombillegető (Motacilla citreola)
Testhossz: 16-18 cm
szárnyfesztávolság: 23-27 cm
Súly: 13-18 gramm
Élőhely: Vizes élőhelyek, folyók, patakok, mocsarak
Táplálék: Vízben úszó rovarok, vízparton tartózkodó rovarok, levegőben repkedő rovarok
Fészekalj: 5-6 tojás
Kotlási idő: 12-14 nap
Fiókák kirepülése: 14-16 napos korban