A cigánycsuk (Saxicola rubicola) megjelenése, életmódja, szaporodása

2024.02.21.2024.03.14. - by Madarak

A cigánycsuk (Saxicola rubicola) megjelenése, jellemzői

A cigánycsuk (Saxicola rubicola) egy kis verébféle, amely Európában, Ázsiában és Afrikában honos. A hím élénk színű, fekete fejjel és háttal, narancssárga mellkassal és fehér hassal. A tojó tompább színű, barna háttal és fejjel, halványabb narancssárga mellkassal. A cigánycsuk hossza 12-14 cm, súlya 12-16 gramm. Várható élettartama 2-3 év.

A cigánycsuk nyílt terepen, mezőkön, legelőkön és erdőszéleken él. Rovarokkal táplálkozik, amelyeket a talajról vagy a levegőből kap el. A cigánycsuk monogám madár, és egy hím és egy tojó párt alkot. A tojó 4-6 tojást rak, amelyeket 12-14 napig költ. A fiókák 14-16 napig maradnak a fészekben.

A cigánycsuk gyakori madár, és nem szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. Azonban élőhelyének elvesztése és a növényvédőszerek használata veszélyeztetheti a fajt.

A cigánycsuk (Saxicola rubicola) elterjedése, előfordulása

A cigánycsuk (Saxicola rubicola) Európa, Ázsia és Afrika mérsékelt égövi területein honos. Európában a Brit-szigetektől és Skandináviától egészen Görögországig és Törökországig megtalálható. Ázsiában elterjedési területe Oroszországtól és Kazahsztántól egészen Kínáig és Indiáig terjed. Afrikában Észak-Afrikában és a Szaharától délre eső szavannákon fordul elő.

A cigánycsuk nyílt terepen, mezőkön, legelőkön, erdőszéleken és sziklás területeken él. Kedveli a bokrokkal és fákkal tarkított élőhelyeket, ahol bőven van rovar, amellyel táplálkozhat.

A cigánycsuk vonuló madár, a telet Afrikában tölti. A tavaszi vonulás márciusban-áprilisban, az őszi vonulás szeptemberben-októberben történik.

A cigánycsuk gyakori madár, és nem szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. Azonban élőhelyének elvesztése és a növényvédőszerek használata veszélyeztetheti a fajt.

Magyarországon a cigánycsuk általánosan elterjedt faj, sík- és dombvidékeken egyaránt megtalálható. A hegyvidékeket és a zárt erdőket kerüli. Gyakran figyelhető meg mezőgazdasági területeken, legelőkön, réteken, üde gyepes területeken, gyümölcsösökben és erdőszéleken.

A cigánycsuk elterjedését befolyásoló tényezők:

Élőhely: A cigánycsuk nyílt terepet kedvelő madár, ezért élőhelyének elvesztése jelentős mértékben veszélyezteti a fajt. A mezőgazdasági területek művelésbe vonása, a legelők felhagyása és az erdők kivágása mind hozzájárulnak a cigánycsuk élőhelyének csökkenéséhez.
Növényvédőszerek: A növényvédőszerek használata pusztítja a rovarokat, amelyek a cigánycsuk fő táplálékát képezik. A rovarok pusztulása a cigánycsuk állományának csökkenéséhez vezethet.
Éghajlatváltozás: Az éghajlatváltozás hatással van a cigánycsuk vonulási szokásaira és telelőhelyeire. A klímaváltozás következtében a cigánycsuk egyre hosszabb ideig maradhat a költőhelyén, és ez a faj túlélését is veszélyeztetheti.

A cigánycsuk védelme:

A cigánycsuk védelme érdekében fontos megőrizni a nyílt élőhelyeket, csökkenteni a növényvédőszerek használatát, és alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz.

Élőhelyvédelem: A cigánycsuk élőhelyének védelme érdekében fontos megőrizni a mezőgazdasági területek sokszínűségét, a legelők extenzív művelését, és az erdők fenntartható használatát.
Növényvédőszer-használat csökkentése: A növényvédőszerek használatának csökkentése érdekében fontos a biológiai növényvédelmi módszerek alkalmazása, és a növényvédőszerek szakszerű használata.
Köznevelés: A cigánycsuk védelme érdekében fontos a lakosság körében felvilágosító munkát végezni a faj jelentőségéről és védelméről.

Rendszertani besorolása

Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Légykapófélék (Muscicapidae) Nemzetség: Saxicola Faj: Cigánycsuk (Saxicola rubicola)

A cigánycsuk rendszertani besorolása az alábbiak szerint alakul:

Osztály: A madarak (Aves) osztályába a tollal borított testű, tojást rakó, csőrrel táplálkozó és szárnyakkal repülő gerincesek tartoznak.
Rend: A verébalakúak (Passeriformes) rendje a madarak legnagyobb rendjét alkotja, melynek fajai a legkülönfélébb méretűek, színűek és formájúak lehetnek.
Család: A légykapófélék (Muscicapidae) családjába a rovarevő verébalakúak tartoznak, melyeknek jellegzetessége a hosszú, keskeny csőr és a rovarokra vadászó életmód.
Nemzetség: A Saxicola nemzetségbe a kővágócsaláncsúcs néven is ismert madarak tartoznak, melyek nyílt terepen, sziklás területeken és erdőszéleken élnek.
Faj: A cigánycsuk (Saxicola rubicola) a Saxicola nemzetség egyik faja, melynek hímjei élénk színűek, míg a tojók tompább színűek.

A cigánycsuknak korábban több alfaja is volt, de ezeket ma már önálló fajokként tartják számon.

Európai cigánycsuk (Saxicola rubicola)
Afrikai kővágócsaláncsúcs (Saxicola torquatus)
Keleti kővágócsaláncsúcs (Saxicola maura)

A cigánycsuk a magyar madárfauna egyik gyakori és kedvelt faja.

A cigánycsuk (Saxicola rubicola) életmódja

Élőhely: A cigánycsuk nyílt terepeken él, kedveli a mezőket, legelőket, erdőszéleket, sziklás területeket és a bokrokkal tarkított gyepes élőhelyeket. Kerüli a zárt erdőket és a városi környezetet.

Táplálkozás: A cigánycsuk rovarokkal táplálkozik, melyeket a talajról vagy a levegőből kap el. Kedveli a sáskákat, szöcskéket, bogarakat, pókokat és hernyókat. Télen magvakat is fogyaszt.

Szaporodás: A cigánycsuk monogám madár, egy hím és egy tojó alkot párt. A fészek építését a tojó végzi, a hím pedig őrzi a territóriumot. A fészek talajon, fűben vagy bokrokban épül. A tojó 4-6 tojást rak, melyeket 12-14 napig költ. A fiókák 14-16 napig maradnak a fészekben.

Vonulás: A cigánycsuk vonuló madár, a telet Afrikában tölti. A tavaszi vonulás márciusban-áprilisban, az őszi vonulás szeptemberben-októberben történik.

Éneke: A cigánycsuk éneke dallamos és változatos. A hím énekével jelöli ki a territóriumát és hívja magához a tojót.

Veszélyeztetési tényezők: A cigánycsuk élőhelyének elvesztése, a növényvédőszerek használata és a klímaváltozás veszélyezteti a fajt.

Védelem: A cigánycsuk védelme érdekében fontos megőrizni a nyílt élőhelyeket, csökkenteni a növényvédőszerek használatát, és alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz.

Érdekességek:

A cigánycsuk Magyarország egyik leggyakoribb madara.
A cigánycsuk a „Madarak és Fák Napja” szimbóluma.
A cigánycsuk a „Év Madara” volt 2021-ben.

A cigánycsuk egy gyönyörű és hasznos madár, melynek fontos szerepe van a rovarok populációjának szabályozásában. Fontos, hogy mindent megtegyünk a faj védelme érdekében.

A cigánycsuk (Saxicola rubicola) táplálkozása

A cigánycsuk főleg rovarokkal táplálkozik, melyeket a talajról vagy a levegőből kap el. Kedveli a sáskákat, szöcskéket, bogarakat, pókokat és hernyókat. Télen magvakat is fogyaszt.

Táplálkozási stratégiák:

Lesővadászat: A cigánycsuk gyakran ül magaslaton, ahonnan kilátása van a környező területre. Amikor észrevesz egy rovart, lecsap rá és elfogja.
Rovarvadászat a levegőben: A cigánycsuk képes a levegőben is rovarokat fogni. Ehhez rövid repüléseket végez, és csőrével elkapja a zsákmányt.
Rovarvadászat a talajon: A cigánycsuk a talajon is keresgél rovarok után. Ehhez rövid ugrásokat végez, és csőrével felcsippenti a rovarokat.

Táplálék összetétele:

Rovarok: A cigánycsuk táplálékának 90%-át rovarok teszik ki. A leggyakoribb zsákmányállatok a sáskák, szöcskék, bogarak, pókok és hernyók.
Magvak: Télen a cigánycsuk magvakat is fogyaszt. A leggyakrabban fogyasztott magvak a gabonafélék, a gyomok magjai és a bogyók.

Érdekességek:

A cigánycsuk naponta 50-100 gramm rovart fogyaszt.
A cigánycsuk fontos szerepet játszik a rovarok populációjának szabályozásában.

A cigánycsuk táplálkozása szorosan összefügg élőhelyével. A nyílt terepen élő cigánycsukok sok rovart fognak, míg a bokrokkal tarkított élőhelyeken élő cigánycsukok több magot is fogyasztanak.

A cigánycsuk táplálkozása fontos szerepet játszik a faj fennmaradásában. A rovarok és a magvak tápanyagokat biztosítanak a cigánycsukok számára, amelyekre szükségük van a fészeképítéshez, a költéshez és a vonuláshoz.

Fészkelőhelye, szaporodása, fiókái

Fészkelőhely:

A cigánycsuk fészkét a talajon, fűben, bokrokban vagy sziklás területeken építi. A fészket a tojó építi, növényi szárakból, levelekből és mohából.

Szaporodás:

A cigánycsuk monogám madár, egy hím és egy tojó alkot párt. A párzási időszak áprilisban-májusban kezdődik. A tojó 4-6 tojást rak, melyeket 12-14 napig költ. A fiókák 14-16 napig maradnak a fészekben.

Fiókák:

A fiókák golyóstollal borítva jönnek a világra. Mindkét szülő eteti a fiókákat rovarokkal és pókokkal. A fiókák 14-16 napos korukban repülnek ki a fészekből.

Érdekességek:

A cigánycsuk évente 2-3 alkalommal is költhet.
A fiókák kirepülésük után még egy ideig a szülők gondozásában maradnak.
A cigánycsuk fiókái nagyon hangosak, és gyakran csipognak, hogy felhívják magukra a szülők figyelmét.

A cigánycsuk fészkelése és szaporodása fontos szerepet játszik a faj fennmaradásában. A tojó által gondosan épített fészek védelmet nyújt a tojások és a fiókák számára. A szülők által biztosított táplálék pedig elengedhetetlen a fiókák fejlődéséhez és növekedéséhez.

A cigánycsuk fészkelőhelyének és fiókáinak védelme fontos feladat. Fontos, hogy ne zavarjuk a fészkoló madarakat, és ne pusztítsuk el a fészkeket. A fiókák gondozása is fontos feladat, ha sérültet vagy elhagyatott fiókát találunk.

Ismertebb betegségei lehetnek

A cigánycsuk (Saxicola rubicola) számos betegségre fogékony lehet, melyeket baktériumok, vírusok, paraziták és gombák okozhatnak. A leggyakoribb betegségek a következők:

Baktériumos fertőzések:

Colibacillosis: A colibacillosis egy bakteriális fertőzés, amelyet az Escherichia coli baktérium okoz. A fertőzés tünetei a hasmenés, a súlyvesztés és a legyengülés.
Szalmonellózis: A szalmonellózis egy bakteriális fertőzés, amelyet a Salmonella baktérium okoz. A fertőzés tünetei a hasmenés, a hányás, a láz és a legyengülés.

Vírusos fertőzések:

Madárinfluenza: A madárinfluenza egy vírusos fertőzés, amely súlyos légúti megbetegedést okozhat a madarakban. A fertőzés tünetei a légzési nehézségek, a köhögés, a tüsszögés és a legyengülés.
Newcastle-kór: A Newcastle-kór egy vírusos fertőzés, amely súlyos légúti megbetegedést okozhat a madarakban. A fertőzés tünetei a légzési nehézségek, a köhögés, a tüsszögés és a legyengülés.

Parazitafertőzések:

Malária: A malária egy parazitafertőzés, amelyet a Plasmodium nevű parazita okoz. A fertőzés tünetei a láz, a hidegrázás, az izzadás és a vérszegénység.
Coccidiosis: A coccidiosis egy parazitafertőzés, amelyet a Coccidia nevű parazita okoz. A fertőzés tünetei a hasmenés, a súlyvesztés és a legyengülés.

Gombás fertőzések:

Aspergillosis: Az aspergillosis egy gombás fertőzés, amely a légúti megbetegedést okozhat a madarakban. A fertőzés tünetei a légzési nehézségek, a köhögés, a tüsszögés és a legyengülés.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti betegségek nem csak a cigánycsukokat, hanem más madárfajokat is érinthetnek. Ha aggódik a madarak egészsége miatt, forduljon állatorvoshoz vagy madárvédelmi szakemberhez.

A cigánycsuk betegségeinek megelőzése érdekében fontos a következők:

A madarak számára megfelelő higiéniai körülmények biztosítása: A madáretetők és madáritatók rendszeres tisztítása és fertőtlenítése.
A madarak számára megfelelő táplálék biztosítása: A madarak számára vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálék biztosítása.
A madarak számára megfelelő élőhely biztosítása: A madarak számára bokrokkal, fákkal és vízzel teli élőhely biztosítása.

A cigánycsuk egy gyönyörű és hasznos madár, melynek fontos szerepe van a rovarok populációjának szabályozásában. Fontos, hogy mindent megtegyünk a faj fennmaradása és a madarak egészségének megőrzése érdekében.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A cigánycsuknak (Saxicola rubicola) számos lehetséges ellenfele és ellensége van a természetes élőhelyén. Ezek a következők lehetnek:

Ragadozók:

Ragadozó madarak: A sólymok, karvalyok, baglyok és héják mind zsákmányolhatnak cigánycsukokat.
Ragadozó emlősök: A rókák, menyétek, hermelinek és macskák mind vadászhatnak cigánycsukokra.
Hüllők: A kígyók, mint a vízisikló és a mocsári teknősök is zsákmányolhatnak cigánycsukokat.

Versenyzők:

Más madárfajok: A kék cinkék, a széncinegék és a vörösbegyek mind versenyezhetnek a cigánycsukokkal a táplálékért és a fészkelőhelyekért.

Paraziták:

Kullancsok: A kullancsok vért szívnak a cigánycsukokból, és betegségeket is terjeszthetnek.
Bolhák: A bolhák is vért szívnak a cigánycsukokból, és gyengíthetik őket.
Férgek: A belső paraziták, mint a fonálférgek és a galandférgek, károsíthatják a cigánycsukok bélrendszerét.

Környezeti tényezők:

Időjárás: A szélsőséges időjárási körülmények, mint a viharok, az árvizek és a szárazság, mind veszélyeztethetik a cigánycsukokat.
Élőhelyvesztés: A mezőgazdaság, az erdőirtás és az urbanizáció mind hozzájárulnak a cigánycsukok élőhelyének elvesztéséhez.
Mérgezés: A növényvédőszerek és a rovarirtók mérgezést okozhatnak a cigánycsukokban.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti ellenfelek és ellenségek nem csak a cigánycsukokat, hanem más madárfajokat is érinthetnek. A cigánycsukok fennmaradása a természetes élőhelyek megőrzésétől, a ragadozók és a paraziták elleni védekezéstől és a környezeti szennyezés csökkentésétől függ.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

Védettség:

A cigánycsuk Magyarországon védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 000 forint. Ez azt jelenti, hogy tilos a madarat befogni, megölni, fészkét elpusztítani vagy tojásait begyűjteni.

Természetvédelmi helyzet:

A cigánycsuk a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján „nem fenyegetett” fajként szerepel. Azonban a faj állománya az utóbbi évtizedekben csökkenőben van, ami a következőknek tudható be:

Élőhelyvesztés: A mezőgazdaság, az erdőirtás és az urbanizáció mind hozzájárulnak a cigánycsukok élőhelyének elvesztéséhez.
Mezőgazdasági vegyszerek használata: A növényvédőszerek és a rovarirtók mérgezést okozhatnak a cigánycsukokban.
Klímaváltozás: A klímaváltozás hatással van a cigánycsukok vonulási útvonalaira és telelőhelyeire.

Természetvédelmi intézkedések:

A cigánycsukok állományának megőrzése érdekében a következő természetvédelmi intézkedések szükségesek:

Élőhelyvédelem: A cigánycsukok élőhelyeinek megőrzése és fenntartása.
Mezőgazdasági vegyszerek használatának csökkentése: A növényvédőszerek és a rovarirtók használatának csökkentése a mezőgazdaságban.
Klímaváltozás elleni küzdelem: A klímaváltozás elleni küzdelem, és a cigánycsukok vonulási útvonalainak és telelőhelyeinek védelme.

A cigánycsuk egy gyönyörű és hasznos madár, melynek fontos szerepe van a rovarok populációjának szabályozásában. Fontos, hogy mindent megtegyünk a faj fennmaradása érdekében.

Egyéni cselekvések:

Az alábbiakban felsorolunk néhány egyéni cselekvést, amellyel hozzájárulhatunk a cigánycsukok védelméhez:

Használjunk kevesebb vegyszert a kertünkben: A növényvédőszerek és a rovarirtók használata helyett alkalmazzunk természetes növényvédelmi módszereket.
Ültessünk madárbarát növényeket: A madárbarát növények vonzzák a rovarokat, amelyek táplálékot jelentenek a cigánycsukok számára.
Helyezzünk ki madáretetőt és madáritatót: A madáretető és a madáritató segíthet a cigánycsukoknak a téli hónapokban.
Támogassuk a madárvédelmi szervezeteket: A madárvédelmi szervezetek támogatásával hozzájárulhatunk a cigánycsukok és más madárfajok védelméhez.

Minden apró lépés számít! Ha mindannyian teszünk valamit a cigánycsukok védelméért, akkor nagy változást érhetünk el.

A cigánycsuk (Saxicola rubicola) hangja

A cigánycsuk hangja egy dallamos és változatos ének, melynek számos funkciója van. A hangzás leírása, a hangkeltés mechanizmusa, a hangszínek és jelentésük, a hangok és kontextus, valamint a hangok változása az alábbiakban kerül bemutatásra:

Hangzás:

A cigánycsuk éneke dallamos csicsergésből és fütyülésből áll, melyet gyakran trillák és vibrátók díszítenek. A hangzás leírása szubjektív, de sokan kellemesnek és vidámnak tartják.

Hangkeltés mechanizmusa:

A cigánycsuk hangját a légcsőben található syrinx nevű szerv hozza létre. A syrinx két membránból áll, melyeket izmok mozgatnak. A levegő áramlása ezen membránok rezgését okozza, ami a hang létrejöttéhez vezet.

Hangszínek és jelentésük:

A cigánycsuk énekében különböző hangszínek figyelhetők meg, melyeknek eltérő jelentése lehet. A magas hangok gyakran a riadalmat vagy a haragot jelzik, míg az alacsonyabb hangok a területhatárok kijelölésére vagy a pár vonzására szolgálnak.

Hangok és kontextus:

A cigánycsuk éneke a kontextustól függően változik. A hím madarak territóriumuk kijelölésére és a tojók vonzására használják. A tojók is énekelnek, de halkabban és kevésbé változatosan, mint a hímek. A fiókák csipogással kérik a szülőktől a táplálékot.

Hangok változása:

A cigánycsuk éneke az évszaktól és a napszaktól függően is változhat. A tavaszi és nyári hónapokban a hímek aktívabban énekelnek, hogy vonzzák a tojókat. A téli hónapokban a madarak kevesebbet énekelnek.

Érdekességek:

A cigánycsuk éneke akár 2 km távolságra is elhallatszik.
A cigánycsuk éneke képes utánozni más madárfajok hangját.
A cigánycsuk éneke fontos szerepet játszik a faj fennmaradásában.

A cigánycsuk hangja egy gyönyörű és összetett jelenség, melynek fontos szerepe van a madár életében. A hangok elemzése segíthet a madarak viselkedésének megismerésében és a faj védelmében.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/POVKNQVSGU

Érdekességek róla

A cigánycsuk a rigófélék családjába tartozik.
A cigánycsuk hímje fekete fejjel és háttal, vörös mellénnyel és fehér szárnyfolttal rendelkezik. A tojó barna színű, halványabb foltokkal.
A cigánycsuk nyílt területeken, mezőkön, réteken és legelőkön él.
A cigánycsuk rovarokkal táplálkozik.
A cigánycsuk vándorló madár, telelni Afrikába vándorol.
A cigánycsuk egyedülálló madár, csak a költési időszakban él párban.
A cigánycsuk 4-6 tojást rak, melyeken 12-14 napig kotlik.
A cigánycsuk fiókák 14-16 napos korukban repülnek ki a fészekből.
A cigánycsuk egy gyakori madárfaj, de állománya az utóbbi években csökkenőben van.
A cigánycsuk védett madárfaj Magyarországon.

Tények röviden:

Tudományos neve: Saxicola rubicola
Család: Rigófélék (Turdidae)
Méret: 12-14 cm
Súly: 12-20 gramm
Szín: Hím: fekete fej és hát, vörös mellény, fehér szárnyfolt. Tojó: barna, halványabb foltokkal.
Élőhely: Nyílt területek, mezők, rétek, legelők
Táplálék: Rovarok
Vonulási madár: Igen, telelni Afrikába vándorol
Életmód: Egyedülálló, csak a költési időszakban él párban
Költési időszak: Április-június
Tojásszám: 4-6 tojás
Kotlási idő: 12-14 nap
Fiókanevelés: 14-16 nap
Védettség: Igen, védett madárfaj Magyarországon