Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő hangja (Colaptes auratus)

Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő (Colaptes auratus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő (Colaptes auratus) hangja

Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő hangja (Colaptes auratus)  hangja mire hasonlít:

  • Az aranyküllő hangja dobolásra hasonlít, amelyet a csőrével a fán kopogtatva hoz létre.
  • A dobolás hangja hangos és éles, akár 2 kilométerre is elhallatszik.
  • A dobolás mellett az aranyküllő különböző sípoló és rikácsoló hangokat is ad ki.

Hangjának jellegzetességei:

  • A dobolás ritmikus és változatos.
  • A dobolás tempója és hangmagassága a fajtól, a nemtől és a helyzettől függően változik.
  • A sípoló és rikácsoló hangok figyelmeztetésre, riasztásra, udvarlásra és területvédelemre szolgálnak.

Hangkeltés mechanizmusa:

  • Az aranyküllő csőrével kopogtat a fán a hangkeltéshez.
  • A csőr speciális csontokkal és izmokkal van ellátva, amelyek lehetővé teszik a gyors és hatékony kopogtatást.
  • A dobolás hangját a csőr mögötti légzsák erősíti fel.

Hangszínek és jelentésük:

  • magas hangú dobolás általában udvarlásra szolgál.
  • mély hangú dobolás általában területvédelemre szolgál.
  • gyors dobolás általában riasztásra szolgál.
  • lassú dobolás általában figyelmeztetésre szolgál.
  • sípoló és rikácsoló hangok jelentése a kontextustól függően változik.

Hangok és kontextus:

  • Az aranyküllő hangjait a nap folyamán használja.
  • A hangok hangereje és gyakorisága a helyzettől függően változik.
  • Az aranyküllő hangjait a más egyedekkel való kommunikációra használja.

Hangok változása:

  • Az aranyküllő hangjai idővel változhatnak.
  • A hangok változása a környezethez való alkalmazkodás jele lehet.
  • A hangok változása a populációk genetikai változatosságának jele is lehet.

Fontos megjegyezni, hogy az aranyküllő hangjának kutatása még folyamatban van. Új felfedezések történnek a hangok jelentéséről és a hangkeltés mechanizmusáról.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/ISEVSYKZZW

Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő hangja (Colaptes auratus) megjelenése, életmódja, szaporodása
Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő hangja (Colaptes auratus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Aranyküllő – Érdekességek és tények

Jellemző Tény
Tudományos név Colaptes auratus
Család Harkályfélék (Picidae)
Méret Testhossz: 26-32 cm, Szárnyfesztávolság: 42-49 cm
Súly 140-270 gramm
Táplálkozás Rovarok, hangyák, pókok, gyümölcsök, diófélék
Élőhely Erdők, ligetek, mezőgazdasági területek, városok
Elterjedés Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika
Vonulási viselkedés Részben vonuló
Párzási időszak Február-május
Fészekalak Odvas fa
Tojások száma 4-7
Kotlási idő 12-14 nap
Fiókák kirepülési ideje 25 nap
Élettartam 5-10 év
Védettségi besorolás Magyarországon védett faj
Természetvédelmi helyzet Sérülékeny (IUCN Vörös Lista)

További érdekességek:

  • Az aranyküllő az egyetlen harkályfaj, amelyik a földön is táplálkozni szokott.
  • A hím aranyküllőknek két hangjuk van: az egyiket a kopogtatáshoz, a másikat a hívogatáshoz használják.
  • Az aranyküllők fontos szerepet játszanak a rovarpopulációk szabályozásában.
  • Az aranyküllő a nemzeti madara az Amerikai Egyesült Államok nyolc államának.

 



MADARAK KATEGÓRIÁI:

Kutyafajták

Kedvenceink



Fotók: Pixabay, Vistacreate