Az afrikai kárókatona hangja (Microcarbo africanus)

2024.06.04. - by Madarak

Az afrikai kárókatona (Microcarbo africanus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Az afrikai kárókatona (Microcarbo africanus) hangja

Az afrikai kárókatona (Microcarbo africanus) hangja meglehetősen jellegzetes és változatos. Főként a költési időszakban hallatják hangjukat, de kommunikációra egész évben használják.

Hangjának jellegzetességei:

Rekedtes, mély hang: A kárókatonák hangja nem dallamos, inkább rekedtes és mély.
Gutturalis hangok: Gyakran hallatnak gutturalis, „krákogó” hangokat, amelyeket a torok mélyéről hoznak létre.
Különböző típusú hangok: A kárókatonák repertoárja változatos, különböző típusú hangokat használnak a kommunikációhoz.

Hangkeltés mechanizmusa:

A hangokat a gégefőben található hangszalagok rezgése hozza létre. A kárókatonák képesek a hangszalagok feszességét és a légáramlást szabályozni, így különböző hangokat tudnak kiadni.

Hangszínek és jelentésük:

Mély, rekedtes krákogás: Ez a leggyakoribb hang, amelyet a madarak általában a kolóniában tartózkodva hallatnak. Jelentése lehet üdvözlés, kapcsolattartás vagy figyelmeztetés.
Magasabb hangú, élesebb kiáltás: Ezt a hangot gyakran a veszély jelzésére használják, például ragadozó közeledtével.
Lágyabb, gügyögő hangok: Ezeket a hangokat a párok közötti kommunikációban, udvarlás során vagy a fiókák etetésekor hallatják.

Hangok és kontextus:

A kárókatonák hangadása függ a kontextustól és a kommunikációs szándéktól. A kolóniában tartózkodva gyakran hallatnak mély krákogó hangokat, míg a veszély jelzésekor élesebb kiáltásokat adnak ki. A párok közötti kommunikációban lágyabb, gügyögő hangokat használnak.

Hangok változása:

A hangok változhatnak a madarak életkorától és a nemtől függően. A fiatal madarak hangja magasabb és kevésbé rekedtes, mint a felnőtteké. A hímek és a tojók között is lehetnek kisebb eltérések a hangszínben.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/RGSEIIJGHA

Az afrikai kárókatona hangja (Microcarbo africanus) megjelenése, életmódja, szaporodása

Érdekességek róla, tények röviden

Jellemző	Leírás
Méret	Testhossz: 45-55 cm, Szárnyfesztávolság: 80-90 cm
Súly	350-500 gramm
Megjelenés	Fekete tollazat, sárga arc és torok, fehér folt a torkon, hosszú, hegyes csőr, vörösesbarna lábak
Elterjedés	Afrika szubszaharai területei, Madagaszkár
Élőhely	Édesvízi tavak, folyók, mocsarak, lagúnák, víztározók, mangroveerdők, tengerpartok
Táplálkozás	Elsősorban halak, de kétéltűek, ízeltlábúak, puhatestűek és kisebb madarak is
Szaporodás	Kolóniákban fészkelnek, 2-4 tojást raknak, fészkek fákon, bokrokon vagy nádasokban
Viselkedés	Társas, nappali életmód, kiváló úszók és búvárok
Hang	Rekedtes, mély krákogás, élesebb kiáltás veszély esetén, lágyabb gügyögés a párok között
Természetvédelmi státusz	Legkevésbé aggasztó (IUCN)
Érdekességek	Napfürdőző madarak, hatalmas kolóniákban fészkelnek, akár 25 méter mélyre is lemerülnek, gyors úszók (30 km/h), „kígyónyakú madár” hosszú nyaka miatt, egyes helyeken a halászok versenytársai, az afrikai kultúrákban a termékenységet, a bőséget és az alkalmazkodóképességet szimbolizálják