Az afrikai kárókatona (Microcarbo africanus) hangja
Az afrikai kárókatona (Microcarbo africanus) hangja meglehetősen jellegzetes és változatos. Főként a költési időszakban hallatják hangjukat, de kommunikációra egész évben használják.
Hangjának jellegzetességei:
- Rekedtes, mély hang: A kárókatonák hangja nem dallamos, inkább rekedtes és mély.
- Gutturalis hangok: Gyakran hallatnak gutturalis, „krákogó” hangokat, amelyeket a torok mélyéről hoznak létre.
- Különböző típusú hangok: A kárókatonák repertoárja változatos, különböző típusú hangokat használnak a kommunikációhoz.
Hangkeltés mechanizmusa:
A hangokat a gégefőben található hangszalagok rezgése hozza létre. A kárókatonák képesek a hangszalagok feszességét és a légáramlást szabályozni, így különböző hangokat tudnak kiadni.
Hangszínek és jelentésük:
- Mély, rekedtes krákogás: Ez a leggyakoribb hang, amelyet a madarak általában a kolóniában tartózkodva hallatnak. Jelentése lehet üdvözlés, kapcsolattartás vagy figyelmeztetés.
- Magasabb hangú, élesebb kiáltás: Ezt a hangot gyakran a veszély jelzésére használják, például ragadozó közeledtével.
- Lágyabb, gügyögő hangok: Ezeket a hangokat a párok közötti kommunikációban, udvarlás során vagy a fiókák etetésekor hallatják.
Hangok és kontextus:
A kárókatonák hangadása függ a kontextustól és a kommunikációs szándéktól. A kolóniában tartózkodva gyakran hallatnak mély krákogó hangokat, míg a veszély jelzésekor élesebb kiáltásokat adnak ki. A párok közötti kommunikációban lágyabb, gügyögő hangokat használnak.
Hangok változása:
A hangok változhatnak a madarak életkorától és a nemtől függően. A fiatal madarak hangja magasabb és kevésbé rekedtes, mint a felnőtteké. A hímek és a tojók között is lehetnek kisebb eltérések a hangszínben.
Hang: https://xeno-canto.org/contributor/RGSEIIJGHA
Érdekességek róla, tények röviden
| Jellemző | Leírás |
| Méret |
Testhossz: 45-55 cm, Szárnyfesztávolság: 80-90 cm
|
| Súly | 350-500 gramm |
| Megjelenés |
Fekete tollazat, sárga arc és torok, fehér folt a torkon, hosszú, hegyes csőr, vörösesbarna lábak
|
| Elterjedés |
Afrika szubszaharai területei, Madagaszkár
|
| Élőhely |
Édesvízi tavak, folyók, mocsarak, lagúnák, víztározók, mangroveerdők, tengerpartok
|
| Táplálkozás |
Elsősorban halak, de kétéltűek, ízeltlábúak, puhatestűek és kisebb madarak is
|
| Szaporodás |
Kolóniákban fészkelnek, 2-4 tojást raknak, fészkek fákon, bokrokon vagy nádasokban
|
| Viselkedés |
Társas, nappali életmód, kiváló úszók és búvárok
|
| Hang |
Rekedtes, mély krákogás, élesebb kiáltás veszély esetén, lágyabb gügyögés a párok között
|
| Természetvédelmi státusz |
Legkevésbé aggasztó (IUCN)
|
| Érdekességek |
Napfürdőző madarak, hatalmas kolóniákban fészkelnek, akár 25 méter mélyre is lemerülnek, gyors úszók (30 km/h), „kígyónyakú madár” hosszú nyaka miatt, egyes helyeken a halászok versenytársai, az afrikai kultúrákban a termékenységet, a bőséget és az alkalmazkodóképességet szimbolizálják
|
MADARAK KATEGÓRIÁI:
- Magyarország madarai
- Európa madarai
- Ázsia madarai
- Afrika madarai
- Ausztrália madarai
- Észak- Amerika madarai
- Dél- Amerika madarai
- Dögevő madarak
- Énekesmadarak
- Erdei madarak
- Fakopácsok
- Halevő madarak
- Kerti madarak
- Költöző madarak
- Madarak
- Madárhangok
- Magevő madarak
- Mezei madarak
- Mindenevő madarak
- Nádi madarak
- Növényevő madarak
- Ragadozó madarak
- Rovarevő madarak
- Tavi madarak
- Tengeri madarak
- Városi madarak
- Vizi madarak
Fotók: Pixabay, Vistacreate
